Szolnok Megyei Néplap, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-17 / 244. szám
1984. OKTÓBER 17. 3 iZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Megyei megnyitó Jászberényben Október: a takarékosság hónapja Negyedszázada működik üzemi OTP-fiók a Hűtőgépgyárban Mohácsi Ottó megyei tanácselnök mondott ünnepi beszédet a takarékossági1 világnap megyei ünnepségén Jászberényben , Fotó: T. Katona László Tegnap délután a Hűtőgépgyár központi előadótermében tartották a takarékos- sági világnap megyei ünnepségét, amely egyben megnyitója volt a takarékossági hónap Szolnok megyei rendezvényeinek is. A megyei ünnepségen ott volt Mohácsi Ottó megyei tanácselnök, Simon József, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának titkára, Szirmai Jenő, az Országos Takarékpénztár vezérigazgatója, a megye s Jászberény város politikaitársadalmi életének vezető személyiségei, a Hűtőgépgyár képviselői. Az ünnepségen Mohácsi Ottó megyei tanácselnök mondott beszédet. (Bevezetőben emlékeztette hallgatóságát, arra, hogy a világ takarékpénztárai hatvan évvel ezelőtt milánói kongresszusukon határozták el: minden év októberének utolsó napján megemlékeznek a takarékosság jelentőségéről, eredményeiről. Hazánkban 1980 óta takarékos- sági hónap október, s rendezvénysorozatai jó lehetőséget adnak a takarékosság gondolatának népszerűsítésére, terjesztésére. — A takarékossági világnap, mint erre elnevezése is utal — hangsúlyozta Mohácsi Ottó — a takarékos emberek nemzetközi ünnepe. Azoké, akik beosztóan élnek, ésszerűen gazdálkodnak jövedelmükkel, szorgalmasan munkálkodnak maguk és családjuk boldogulásán, s körültekintő megfontoltsággal bánnak munkahelyükön a rájuk bízott gépekkel, szerszámokkal, értékes eszközökkel, anyagokkal. Az évről évre növekvő lakossági pénzbevételek lehetővé tették, hogy mind több háztartásban rendszeressé váljék a tartalékok betéti elhelyezése. Ez az összeg ma már jeléntős, országosan eléri a 206 milliárd forintot. A megyei tanácselnök részletesen szólt a takarékos emberek Szolnok megyei eredményeiről is. — Megyénk jövedelmi viszonyai valamivel az országosnál kedvezőtlenebbek, de egy lakosra így is 14 ezer 820 forint takarékbetét esik. A hűtőgépgyári fiók a megye hat és fél milliárdos állományából 24 milliót kezel. Külön érdemes szólni az ifjúsági betétről, amely a 35 évnél fiatalabb emberek kedvezményes betételhelyezési formája. Jelenleg a megyében 20 327 fiatal számláját kezelik, ebből 2264 a jászberényi fiók állománya. Az ifjúsági betét és a lakásvásárlásokhoz igénybevehető külön kölcsön segítségével a megyében 1800—1900 fiatal jutott már lakáshoz. Mohácsi Ottó beszédében külön méltatta a jászberényi gyár és a pénzintézet kapcsolatát, azt az utat, amelyet a takarékos hűtőgépgyáriak több, mint negyedszázada végigjártak. — A Hűtőgépgyár „üzemi bankja”, a Kölcsönös Segítő Takarékpénztár 1957 óta működik. A taglétszám — jelenleg kilencszázan vannak — és a megtakarítások összege a gyárral együtt növekedett. Az idei megtakarítás meghaladja a 3 millió forintot. E betétből a dolgozók 244 esetben 645 ezer forint összegű KST- kölcsönhöz jutottak. A megyei tanácselnök beszéde végén további hasznos együttműködést kívánt az OTP és a gyár kapcsolatában, s a megyei rendezvény- sorozat megnyitóján minél több takarékosan dolgozó, élő embert a mozgalomnak. Az ünnepi beszéd után Szűcs Ferenc, az OTP Szolnok megyei Igazgatóságának vezetője méltatta a hűtőgép- gyári üzemi OTP-fiók munkáját, amely pontosan 25 évvel ezelőtt kezdett munkához a nagyvállalat területén. Szirmai Jenő, az Országos Takarékpénztár vezérigazgatója jutalmakat adott át három KISZ-alapszervezetnek, az Asztalos János Szocialista Brigádnak és a Gyetvai János KlSZ-alapszervezet- nek. OTP vezérigazgatói dicséretben részesült Kókai Rudolf, a Hűtőgépgyár üzemi pártbizottságának titkára, Velkei István, a vállalati szakszervezeti bizottság titkára és Hubanov Mihály fejlesztési főmérnök. A vezérigazgató szívélyesen gratulált a kitüntetett hűtőgép- gyáriaknak, majd Gorjanc Ignác, a Hűtőgépgyár vezér- igazgatója kért szót. Bejelentette, hogy a negyedszázada dolgozó üzemi OTP- fiók vezetőjét, Nagy Mihály- né Tóth Júliát a Hűtőgépgyár Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesíti a nagy- vállalat. A takarékossági világnap megyei ünnepsége a Korona Pódium művészeinek műsorával1 zárult. — sj — Lapuink szeptember 25-i számában írtunk a Zagyva jászberényi szakaszain észlelt vízszennyeződésről. Azóta többször is visszatértünk a Kötivizig állal nyomban elrendelt készültség mentesítő 'beavatkozásaira, valamint a felelős megállapítása végett folyó vizsgálatra. Egyértelműen kiderült, hogy nem Szolnok megye térségéből ered a szennyeződés. Tény az is, hogy a Zagyva az egyik legszennyezettebb fo- lyónk, mert csekély a természetes hígítóvize, s különösen a cukorgyártás időszakában van kitéve alacsony vízállás esetén nagyobb mértékű szennyezésnek. A Budapesti Vízig szakembereivel együtt folytatott további ellenőrzések során a hatvani és a sely- pi cukorgyárra terelődött a gyanú. Mivel a bizonyítási eljárás lezárult, a Buvizíg vízrminőségvédelmi osztályának vezetőjét, dr. Varga Pál főmérnököt kérdeztük meg: kit terhel a felelősség? — A hatvani és a selypi cukorgyárban a szennyvíz tiszti .ásónak mindkét lehetősége adott. A magas szervesanyag tartalmú vizet be- tározzák, ülepítik, s a természetes körülmények között tisztított vizet csak a nyári időszakiban, kampány előtt és csak a vízügyi igazgatóság hozzájárulásával engedhetik le. A másik lehetőség, hogy elöntözik. A hatvani gyárak (ellenőriztük a konzervgyárat is) vétlenek a folyó szennyezésében. Selypen viszont technológiai problémák miatt két éve visszatértek a tározásra, de esetenként indoktalan hibák adódnak. A szolnoki Kötivizig jelezte a szennyeződést, s mi valamennyi elvileg számításba jöhető szennyezőforrást megvizsgáltunk. A hajnalonként vett vízminták elemzése „vallott” arra, hogy az éjszakai órákban a selypi gyár engedte le a magas ammóniatartalmú szennyvizet a Zagyvába, ami elvonta a vízből az oldott oxigént. Hasonló eset már korábban is előfordult (májusban a tömeges halpusztulást okozó szennyeződést Szolnoknál észlelték, az is a selypi gyártól eredt — a szerk.), amiért 114 ezer forintot meghaladó, rendkívüli szennyvízbírságot vetettünk k,i a selypi gyárra — kaptuk a részletes magyarázatot. — A mostani, már második esetben bekövetkezett folyóvíz szennyezésért az idén megjelent rendelet maximális szigorával bírságoljuk a vétkes gyárat, összege elérheti, meghaladhatja az előző bírság tízszeresét is. Ezen túlmenően, mint I. fokú hatóság, szabálysértési eljárást kezdeményezünk, mivel a gyár nem tudott a saját technológiájában bekövetkezet hibáról (máig is kiderítetlen a szennyezés oka). Ezt természetesen személyi felelős- ségrevonás is követi — fejezte he tájékoztatóját dr. Varga Pál. Természetes az is, hogy a vízminőségi kárelhárítási készültség nem kis költségeit is áthárítják a kár okozójára. — rónai — KBT-elnökségi ülés Tegnap Kunszentmárton- ban, a munkásőrség parancsnokságának épületében ülést tartott a Szolnok megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnöksége. A tanácskozáson részt vett Kaszanovics László, az Országos Közlekedés- biztonsági Tanács titkára. Az értekezleten szó volt *a Kunszentmárton területi KBT elnöksége 1981 óta végzett munkájáról, és arról, hogyan sikerült megvalósítani a területrendezéssel járó szervezési feladatokat. A megyei KBT mellett működő propaganda és versenyszervező szakbizottságok vezetői jelentést tettek feladataik időarányos végrehajtásáról. Vágójuh-felvásárlás Jövő évi árak Az állatforgalmi és húsipari vállalatok az idén bevált gyakorlatnak megfelelően ismét jó előre meghirdették a jövő évi vágójuh export fel- vásárlási áraikat. A most meghirdetett árak mindent egybevetve átlagosan mintegy 15 százalékkal magasabbak az 1984. évinél. A közzétett árak csak alapárnak számítanak; ezeket az exportra történő közvetlen felvásárlásnál alkalmazzák. Az árakon túlmenően azonban a vájtlalatok a későbbiekben — a külpiaci kereslet függvényében — szezonális és időszaki felárakat alkalmaznak és nem változtatnak az eddig jól bevált negyedéves export-utánfize- tés rendszerén sem. Korszerűsítési program három évre A cél: a megyében gyártani több és jobb tejterméket Számít a tröszt segítségére a szolnoki vállalat Évente 140 millió liter nagyüzemi és kistermelői tej felvásárlásával, a mennyiség valamive több mint felének feldolgozásával a Szolnoki Tejipari Vállalat meghatározó a megye lakosságának tej és tejtermék ellátásában. Három — szolnoki, jászberényi és karcagi — úgynevezett városellátó üzemének, két — kisújszállási és kunszentmárA vállalat üzemeinek napi 230 ezer liter feldolgozó kapacitása csak nagyon szűkösen elegendő az évi 34 millió liter tej, tejital és tejföl, valamint a négy és félezer tonna tejtermék előállításához. A tervidőszak első felében megvalósítotthoz hasonló termelésfejlesztés elérését pedig — 1980 és 1983 között 31 százalékkal nőtt a vállalat termelése, 28 százalékkal az árbevétele — a jövőben egyenesen gátolnák a kedvezőtlen műszaki-technikai feltételek. Az üzemek feladataihoz képest amúgy is meglehetősen alacsony értékű eszközállományt a nagy fokú elhasználódás jellemzi. A gépek és a berendezések több mint a fele leamortizálódott, a nullára leírt állóeszközök értéke meghaladja a l35 millió forintot A legkritikusabb a helyzet a vállalat szolnoki telephelyén, ahol az említett elhasználódási fok meghaladja a 60 százalékot. A kedvezőtlen termelési A saját és a tröszti lehetőségek, valamint a népgazdaság jelenlegi helyzetének ismeretében, a vállalat szakvezetése egy átfogó — a megyei élelmiszertermelés-fejlesztési célokkal összhangban levő — rekonstrukciós program megvalósításával látja csak elérhetőnek a biztonságosabb, színvonalasabb termelést, a hatékonyabb gazdálkodást. Az 1985 és 1987 között sorra kerülő rekonstrukciós program a, meglevő kapacitások ésszerű bővítését tartalmazza a sajtgyártó és sajtérlelő üzemekben ugyanakkor a teljes tevékenység átfogó korsizerűsítését a lakossági ellátást végző szolnoki, jászberényi és karcagi üzemeknél. A tervezett fejlesztések nem csupán az egyre növekvő fogyasztói igények kielégítését hivatottak növelni, hanem — éppen a vállalati és népgazdasági szempontból egyaránt fontos jövedelemtermelés javítása érdekében — az új, piacképes gyártmányok bevezetésétoni — sajtüzemének, valamint a száj öli sajtérlelőjének a termelésszerkezete, éppen a napi fogyasztói igényekhez igazodóan, meglehetősen sokrétű. Az évente feldolgozott 75 millió liternyi alapanyagból fogyasztói tejet, ízesített tejitalokat, tejfölt, vajat, túrót, sajtot és takarmánytej- port gyárt a vállalati kollektíva. feltételek, az utóbbi években végrehajtott kisebb kapacitásbővítésekből adódó zsúfoltság — amelynek következtében rosszabbodtak a dolgozók szociális és munka- körülményei — nem csupán annak szabnak gátat, hogy a vállalat továbbra is színvonalasan ki tudja elégíteni a növekvő fogyasztói igényeket. A termelés lehetőség szerinti bővítésére tett erőfeszítések ellenére sem lehet képes felzárkózni a megye és az iparág hatékonyan dolgozó cégeinek sorába, hiszen alacsony műszaki-technikai színvonala nem teszi lehetővé a végtermék-centrikusabb termelésszerkezet kialakítását, a gyártott termékek minőségének javítását, egyáltalán: a jövedelemtermelő képesség fokozását. Az utóbbi pedig nemcsak a szűkebb — éves átlagban mintegy 770 tagú — vállalati kollektívának, hanem a népgazdaságnak sem közömbös. re is (lehetőséget nyújtanának. A saját felvásárlással és feldolgozással, valamint társ- vállalatoktól történő árubeszerzéssel a megyében élők 60 százalékának tej- és tejtermék-ellátását biztosító szolnoki üzem korszerűsítésének alapvető feltétele az oda beérkező tejmennyiség és a fel- doligozjás csökkentése. Ezt úgy kívánja elérni a vállalat, hogy karcagi üzemében koncentrálja a túrógyártást. A korábbinál lényegesen korszerűbb, a színvonalas termelést hosszú távon, de az ezredfordulóig mindenképpen biztosító technológiák beszerelésekor figyelembe veszik az üzem meglevő építészeti, statikai adottságait, és gondoltak a szintkülönbségekből adódóan sok fizikai munkát igénylő anyagmozgatás gépesítésére is. A jászberényi üzemben pedig, ahol anyagiak hiányában eddig nem valósult meg a korábbi években tervezett kapacitás- bővítés, lehetőséget látnak a vállalatiak egy évi 15 millió liter kapacitású, féltartós tejet gyártó vonal létesítésére. Megháromszorozható a jövedelem A három év alatt megvalósuló, átfogó rekonstrukció tervezett beruházási igényét mintegy kétszázötven millió forintra kalkulálták a vállalat szakembered. Hogy a! saját fejlesztési lehetőségeit meghaladó vállakózáshoz a megyei cég milyen anyagi segítséget kap, arról a közeljövőben döntenek a Tejipari Trösztnél. A lehetőség adott, hiszen idén januártól „él” az a tröszti szabályozás, amely szerint a vállalatoknál képződő amortizációból központosított fejlesztési alapból se- gíthetők az adottságaik miatt alacsony hatékonyságú vállalatok. A tervezett korszerűsítések várható eredményei alapján, pedig az sem kétséges: jó helyre kerül Szolnok megyében a szükséges támogatás, hiszen a tröszti szervezet adta lehetőséggel a jelenlegihez képest 1987-re 31 százalékkal növekedhet a vállalat termelése. A lakossági ellátás szempontjából fontos feldolgozó kapacitás növelése mellett — 1987-re a fogyasztói tejérté- kesités 36 százalékos, a vaj- gyártás 29 százalékos növelését tervezik — a korszerűsítések a termékskála bővítését is lehetővé teszik. Többek között a csomagolt, szeletelt sajtok választékának és mennyiségének növelésére, az úgynevezett savanyított tejtermékek, a joghurt és a kefir gyártásának bevezetésére, valamint a napi cikkek, például a habart tejföl és a vajféleségek választékának 'bővítésére gondoltak. A nagyobb volumenű és jobb műszaki-technikai színvonalú feldolgozó kapacitás révén több késztermék gyártható majd „helyben”, a! vállalat által felvásárolt tejből. A korábbi feldolgozási arány 52 százalékról 76 százalékra növelhető. Ez azt jelenti, hogy 1987-ben már 30 millió literrel kevesebb nyers tejet kell elszállítani a megyehatáron túlra, hogy abból másutt készíthessenek értékesebb terméket. Mindezek — a tej- és a tejtermék- előállítás növelése, az új gyártmányok bevezetése — révén az átfogó rekonstrukciós program megvalósítása 1987-re a tervek szerint 36 milliós, azaz a jelenleginél háromszorta nagyobb jövedelem elérését teszi lehetővé a Szolnoki Tejipari Vállalatnál. T. F. Mostoha körülmények között Oz ezredfordulóig,«néznek” Jászkiséren is gond volt az utánpótlás. Elsőéves asztalos tanulók kezdték meg a tanévet a Fejlődés Rákospalotai Bútoripari Szövetkezet jászkiséri üzemében. Képünkön Petrovics József oktató tanítja a fiatalokat Zagyva-szennyezés Felelős a selypi cukorgyár Az okot ök sem tudják
