Szolnok Megyei Néplap, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-13 / 215. szám

1984. SZEPTEMBER 13. 7 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kémia a mezőgazdaságban Lassú felzárkózás A volt kalapgyárban már televízió készül Majoros Károly látogatása az Orion jászfényszarui üzemében Majoros Károly az üzem faipari részlegében Egyes előrejelzések szerint hazánkban az ezredfordulón 8 százalékkal kisebb lesz az egy főre jutó mezőgazdasági terület, mint napjainkban. Ebből persze az is követke­zik, hogy legalább ennyivel több élelmiszert kell termel­ni ahhoz, hogy a mostani, kedvező élelmiszerellátást megtarthassuk. Ez azonban nem is elég, hiszen az ag­rártermékek jelenleg is a népgazdasági export jelentős hányadát ad(ják. Ügy tűnik, ez később sem változik, hi­szen a világban eladható az élelmiszer. A derűlátásra mindenekelőtt az ad okot, hogy a világ népessége nö­vekszik, az ezredfordulón mintegy 6,5 milliárd ember él majd a Földön. Ezzel szemben a mezőgazdasági te­rület az 1,48 milliárd hek­tárról 1,54 milliárd hektárra növekszik, tehát csak négy százalékkal lesz több. E szá­mok jelzik, hogy az élelmi­szerre a következő évtize­dekben is nagy szükség lesz. Az agrártermelés bővíté­sének másik lehetőségét az adja, hogy a növényi termé­kek a világ egyre növekvő energiaéhségének mérséklé­sére is alkalmasak. A bio­massza ugyanis nemcsak élelmiszer, hanem a követ­kező évtizedek szerves ké­miai iparának nyersanyaga is lehet. Az agrártermékek piaca te­hát bővíthető, de ezt csak akkor érhetjük el, ha a ter­melés is növekszik. Mosta­náig kedvezőek a tapaszta­latok. Az elmúlt tíz eszten­dőben a mezőgazdaság ter­melése 56 százalékkal, az élelmiszeriparé 48 százalék­kal, az erdőgazdálkodásé 47 százalékkal növekedett. Eb­ben az időszakban világszer­te hazánk érte el a legna­gyobb fejlődést az egy főre jutó kenyérgabona-, hús-, tej- és tojástermelésben. Mindezek alapját a termő­föld jelentette. Annak ész­szerű hasznosítását úgy ér­hettük el, hogy közben emel­kedett az ipari eredetű anya­gok felhasználása. Ezt egye­bek között jelzi, hogy tíz esztendő alatt a mezőgazda­ság termelőeszköz-felhaszná­lása 60 százalékkal növeke­dett, de ezen belül kétszere­sére nőtt az ipari eredetű anyagoké. A Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetemen tartott ve- gyészkonferencián kutatók és gyakorló szakemberek megvizsgálták, hogy á ké­miai eredetű anyagok miként segíthetik a mezőgazdasági termelés fejlődését. Tény: tíz év alatt a műtrágya-fel­használás 150 kilóról 293 ki­lóra emelkedett, s ugyaneb­ben az időben négy kilóval nőtt a növényvédőszer-fel- használás, s elérte a 12 kilót hektáronként. Tavaly már 9,3 milliárd forint értékű műtrágyát szórtak ki a gaz­daságok földjeikre és 8 mil­liárd forint értékű növény­védőszert permeteztek ki. Nem vitatható, hogy a ké­mia tudománya és vegyipari gyakorlata naponta jelen van a mezőgazdasági üzemekben. Ezt egyébként érzékelik a szakemberek a termelési költségek számbavételekor is. A kukoricatermelés költ­ségeinek ugyanis 28 százalé­kát a műtrágyázás, 17 szá­zalékát a növényvédelem ad­ja, tehát a kémiai anyagok csaknem felét jelentik a ter­melési költségeknek. Ahhoz, hogy a növények hozamát a jövőben is növelni tudják a gazdaságok, a ma­gas biológiai értékű fajtá­kon kívül ki kell elégíteni tápanyagszükségletüket, meg kell védeni a növényekét a kórokozóktól és a kártevők­től. Ezt persze jól tudják a szakemberek, hiszen a köze­pes méretű termelőszövetke­zetekben, állami gazdaságok­ban is tucatnyi a diplomások száma, kellően felvértezettek a termeléshez szükséges szakismeretekkel. A kérdés sokkal inkább az: képesek-e kamatoztatni szaktudásukat? Mert az ismeretek vajmi keveset érnek, ha nincsenek szinkronban a gyakorlattal. Másképpen fogalmazva: hiá­ba tudják a szakemberek pontosan, melyik növényt milyen növényvédőszerrel lőhet legjobban megvédeni a károsítóktól, mennyi műtrá­gyát kell kiadagolni a leg­gazdaságosabb termeléshez, ha ezeket a kémiai anyago­kat nem tetszésük szerint szerezhetik be. Az pedig szakmai körök­ben közismert, hogy a leg­keresettebb növényvédősze­rekből kevesebb van a szük­ségesnél, helyettük kevésbé hatásos szereket kénytelenek használni a gazdaságok. Ta­vaszonként visszatérő gond az is, hogy a műtrágyák vá­lasztéka nem igazodik a ter­mesztett növények igényei­hez. Sok műtrágya elpazar- lódik, mert nincs elegendő tárház, elavultak a műtrá­gyaszórás gépei. A tudomány és a termelés szakmai igénye tehát előbbre tart a jelenlegi gyakorlat­nál. Az egyeztetés, a lema­radás megszüntetése pedig sürgető szükségszerűség, hi­szen a jelenleg kedvező élel­miszerellátás fenntartása és az export további bővítése ezt mégköveteli. Tallinnban Magyar gazdasági és műszaki napok A szolnoki Centrum Áruház közreműködésével Gazdasági és műszaki na­pokat rendez a Magyar Ke­reskedelmi Kamara október 1—5. között Szovjet-Észtor- szág fővárosában Tallinnban. A rendezvény célja, hogy se­gítse a gazdasági együttmű­ködés bővítését, hozzájárul­jon a vállalatközi kapcsola­tok fejlesztéséhez. Ennek megfelelően számos előadás hangzik el a magyar gazda­ságról. a hazai vállalatok te­vékenységéről, fejlesztési el­képzeléseiről. a Hungexpo pedig 14 vállalat részvételé­vel árubemutatót tart. A ki­állításon 7 vegyipari vállalat növényvédőszeréket mutat be, a Ganz Árammérőgyár fogyasztásmérőket, a Medicor Művek orvosi műszereket, a Mezőgép Tröszt háztáji kis­gépeket, a Nikex vegyipari berendezéseket, a Videoton kisszám ítógép- rendszere­ket állít ki. A bemutatón részt vesz a Ferunion és a Monimpex Külkereskedelmi Vállalat is. A magyar—észt gazdasági kapcsolatok az elmúlt évek­ben dinamikusan fejlődtek. Észtország a Szovjetunió köztársaságai közül az egyik legjelentősebb vásárlója a magyar autóbuszoknak. A jelenlegi ötéves tervidőszak­ban mintegy 1200 autóbuszt exportál az Ikarus, ennek többségét, több mint 800-at Tallinnban állítják forga­lomba. A tengeri kutatóhajó­kon Videoton számítástech­nikai berendezéseket hasz­nálnak, s a Kotla Jarvéban üzemelő olajpala feldolgozó kombinát teljes vezérlőbe­rendezéseit a magyar válla­lat szállította. Észtországból elsősorban villamosmotorok, exkavátorok, veeyianyagok, sportfelszerelések, kozmeti­kai cikkek érkeznek Magyar- országra. A magyar—észt áruforgalom értéke évente eléri a 40 millió rubelt. En­nek bővítésére kedvezőek a lehetőségek. A rendezvény az újabb igények felmérését szolgálja, s egyben alkalmat teremt az újdonságok bemu­tatására. így az együttműkö­dés feltételeinek javítására is. A gazdasági és műszaki rendezvények mellett, szá­mos kulturális programot is szerveznek. A Hungarhotels gasztronómiai hetet tart, emellett lesz filmhét, nép­rajzi kiállítás és divatbemu­tató is. Az áruházi hét kere­tében a szolnoki Centrum Áruház is bemutatkozik az észt vásárlóknak. Tegnap az Orion Rádió és Villamossági Vállalat jász­fényszarui üzemébe látoga­tott Ma|joros Károly, az MSZMP Szolnok megyei Bi­zottságának első titkára és Simon József, a megyei párt- bizottság titkára. Az Orion 7-es számú és egyben legna­gyobb gyáregységében a me­gye vezetőit Czirinkó József, a vállalat vezérigazgatója tájékoztatta többek között az év elején átvett szomszé­dos kalapgyár „beolvasztásá­ról”, s e változás gazdasági kihatásairól. A megbeszélé­sen szó esett a vállalat jövő­jéről, a távlati elképzelések­ről, a gyár nagyságrendjének megfelelő társadalmi szerve­zetek kialakításáról, a veze­tési módszerekről, a gyár­egységben dolgozók közérze­téről. A kalapgyárból átvett dol­gozókkal együtt jelenleg mintegy ezer embert foglal­koztató nagyüzemnek a mun­kaerő minőségi utánpótlásá­ra is gondolni kell — hang­zott el a megbeszélésen. Ezért az 1985—86-os tanév­ben szakközépiskolai és szak­munkásképzés beindítására lesz szükség a megyében, s elíhez nagy segítséget ad az Orion jászfényszarui üzeme. Az eszmecserét üzemláto­gatás követte: a vendégek először a lakatosműhelyt, a forgácsolóüzemet és a íaipat- ri részleget tekintették meg. Ezután a hangsugárzó, a Hi­fi, a fekete-fehér, színes­tévé- és mikroszerelőüzem következett. Majd a volt Ka­lapgyárba látogattak, ahol még júliusban főfedők ké­szültek, ma már viszont kor­szerű fekete-fehér tévékészü­Miközben tehát a fajtane­mesítésekkel kapcsolatos kí­sérletek köre bővül, a műsza­ki háttér kapacitása egyre szűkösebbé válik, és intéze­tenként mindinkább diffe­renciálódik annak színvonala is. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium ezért idejében — mielőtt még a műszaki-technikai el­látottság színvonala megkér­dőjelezné a kutatók munká­jának eredményességét — azzal a feladattal bízta meg a Debreceni Agrártudományi Egyetem mezőtúri mezőgaz­dasági gépészeti főiskolai ka­rát, hogy mérje fel a tényle­ges országos helyzetet, és dolgozzon ki hosszabb távú koncepciót a hazai gépfej­lesztésre. A MÉM megbízatá­sa alapján valamint a Szán­tóföldi Kísérleteket Gépesítő Világszövetség (IAMFE) ugyancsak mezőtúri székhe­lyű magyar nemzeti bizott­ságának javaslatára egy ku­tató-fejlesztő csoportot hoz­tak létre a főiskolán egy év­vel ezelőtt. A tizenhárom tagú — agrár-, gépész-, elektro- és talajtani mérnö­kökből, vegyészbiológusok­ból, technológusokból és és programozó matematiku­sokból álló csoport munká­ját anyagvizsgáló laborató­rium és számítóközpont se­gíti. Tizennyolc kutató intézet­nél és állomásnál szerzett ta­pasztalatok alapján látott hozzá a.csoport annak a fej­lesztési stratégiának a kidol­lékek haladnak a futószala­gon. Az átépítés alatt álló, de már belül szép és világos műhelyekben többnyire a volt kalapgyáriak dolgoznak. A gyárlátogatás során a vállalat vezérigazgatója a további teendőkről tájékoz­tatta a vendégeket, egyebek között beszélt arról, hogy a következő esztendőben e gyáregységben már 70 ezer fekete-fehér televíziókészü­léket szerelnek össze a régi orionosok, valamint a 350 gozásához, amelynek célja olyan szántóföldi kísérletek­hez alkalmazható erő- és munkagépek kifejlesztése, amelyek művelési szélessé­ge és fordulósugara a parcel­laméretekhez igazodik; a műszakonkénti fajlagos tel­jesítményük nagyobb mint a szántóföldi gépeknek a par­cellákon; a hagyományos művelésnél kedvezőbb élő­munka-ráfordítással üzemel­tethető ; funkcionális ele­meik kicserélésével háztáji gazdaságokban is használha­tók, és kis sorozatban előál­lítva is olcsóbban beszerez­hetők, mint a tőkés relációd­ból származó hasonló kisgé­pek. Két kísérleti gép már el is készült a főiskolán. Az első fejlesztés — az IAMFE ja­vaslatára — a kisparcellás vetést és betakarítást segíti majd a kutató intézetekben, kísérleti állomásokon. A sorbavető kisgép első példá­nya az idei őszi búza vetés­nél már „vizsgázik” a helyi termelőszövetkezetben, és az akár kévényi gabona cséplé- sére is alkalmas, úgynevezett csokorcséplő kísérleti példá­nyát is kipróbálják a rizsbe­takarításnál. A MÉM jelen­tős anyagi támogatásával végzett fejlesztőmunka újabb eredményeként még az idén elkészít a csoport egy par- eellapermetezőt és egy mű­trágyaszórót, jövőre pedig szemenként vető gép meg­tervezését és kivitelezését volt kalapgyári munkás együttesen. A termelés ütemére jel­lemző, hogy november he­lyett már szeptemberben el­kezdődött a televíziók össze­szerelése, és így év végéig 12 ezer készülék hagyhatja el az üzemet. A gyárlátogatás végeztével az üzemmel szerűben lévő Orion ABC-t, majd az új orvosi rendelőt is megtekin­tették a vendégek. tervezik. A főiskola kutató és fejlesztő szakemberei nem csak hazai méretekben gon­dolkodnak, hanem — ismer­ve a szocialista országok hasonló parcellagépesítési gondjait — KGST-reláció- ban is. Az egyedi tervezésű és ki­vitelezésű ' parcellagépek gyártásának gazdaságossága és a kedvező beszerzési ár kialakítása szempontjából nem közömbös a darabszám. A kutató intézetben és kí­sérleti állomásokon kívül számítanak a mezőtúriak a szántóföldi kísérleteknek mind nagyobb jelentőséget tulajdonító termelési rend­szerek igényeire is. Ezen túlmenően a szélesebb körű felhasználást teszik lehetővé azzal is, hogy parcellagépei­ket háztáji gazdaságokban is alkalmazható kivitelben ké­szítik. A gépek értékesítését a főiskola tanüzeme és az AGROTEK által, Mezőgazda- sági Szolgáltató Központ né­ven létrehozott gazdasági társaság végzi majd. Az intézetben folyó gya­korlati képzés mellett úgy­nevezett hiánygépeket is gyártó tanüzem egyébként sokféle termékkel segíti a kisüzemi gazdálkodást. Ezek közül a legkeresettebbek a kézi szecskázó és a tolikapa. Az utóbbiból például az idén kétezret értékesítenek. Ta­valy kisgépekből —■ kézi ve­tőgépekből, répavágókból, tolikapákból, húzókapákból, szecskázókból és köszméte­szedőkből — több mint másfél millió forint árbevé­telt ért el a tanüzem. Ennek a duplájára számítanak 1984- ben, mert a hatféle termék­ből összesen 6200-ra kaptak megrendelést. T. F. V. F. J. Két új rizstelepet — összesen 178 hektár területen —hoz létre a kisújszállási Tisza II. Tsz. A vetésforgó biztosítása érdekében a jelenlegi rizstermelő területekből körülbelül ugyaneny- nyit vonnak ki a termelésből Fajtakísérletekhez és a háztájiba Vizsgázik a sorbavetögép, sláger a tolikapa és a szecskázó Kisgépfejlesztés a mezőtúri főiskolai karon A mezőgazdaság dinamikus fejlődése egyre több és ösz- szetettebb feladat elé állítja a hazai fajtanemesítőket. A me­zőgazdasági kutató intézetek eredményes tevékenységének egyik alapvető feltétele a korszerű és megbízható műszaki­technikai háttér. Az országban működő kutató- és kísérleti állomások speciális, — a különböző agrotechnikai műveletek kis területeken történő, elkülönített végzésére is alkalmas — zömében tőkés importból beszerzett, úgynevezett parcella- gép-parkja azonban meglehetősen elhasználódott. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents