Szolnok Megyei Néplap, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-13 / 215. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉFLAF 1984. SZEPTEMBER 13. Csecsemőruha Egy angol ortopédorvos szerint a nyolc-tíz éves gye­rekek lábán tapasztalt, s ne­hezen megmagyarázható fej­lődési rendellenességek arra vezethetők vissza, hogy cse­csemőkorukban szűk volt a ruházatuk. Kísérletekkel megállapította, hogy a kis­gyermekek lábujján már sokkal csekélyebb erők is alakváltozásra vezethetnek, mint amekkorák a csecsemő­ruházat anyagának tágításá­hoz szükségesek. Azt taná­csolja tehát, hogy a szülők olyan textíliákat vásárolja­nak, amelyekbe a gyermekek belenőhetnek, a nadrágok lábujjhegyeit pedig bontsák fel, hogy a gyermekek ki­dughassák a lábujjaikat. Ci­pőt a gyermekre csak akkor húzzanak, ha már járni kezd. Kávézaccból — energia Az NSZK-beli Hambergen város klinkertégla-gyárában szénhidrogének vagy kőszén helyett kávéüledék (zacc) az energiaforrás. E különleges tüzelőanyag közvetlenül a gyár közelében működő, old­ható kávét és kávéőrleményt készítő üzemben termelődik, melléktermékként. Keletke­zésekor azonban a kávézacc túlságosan nedves ahhoz, hogy közvetlenül elégethet­nék. Ezért egy e célra szer­kesztett berendezésben előbb teljesen kiszárítják. Azelőtt a kávézaccot szeméttelepre szállították — mostantól azonban az évente keletkező 2500 tonna mennyiséget ek­ként hasznosítják. Megtisztul az autóbusz Míg a személygépkocsikat kézi mosással is meg lehet tisztítani, — ha nagy fárad­ság árán is, —, az autóbu­szoknál erre alig van lehető­ség. (Az oldalfalak vízsugár­ral való lelocsolása ugyanis nem egyenértékű az alapos, vegyszeres mosással.) Ezt felismerve néhány nyugati gépgyártó vállalat ráállt olyan berendezések gyártásá­ra, amelyek óránként akár 10—20 autóbusz, dömper, traktor, tehergépkocsi, stb megtisztítását is automatiku­san elvégzik. A sínen haladó mosóberen­dezések hengeres, műanyag­szálakból álló keféikkel és vízsugaraikkal elölről köze­lítik meg a kijelölt helyre állított, megtisztításra váró autóbuszt. A felső kefék las­sanként lejjebb ereszkednek, és az egész gép elmozdul a jármű irányába. Azután a berendezés — a síneken las­san gördülve — végighalad hosszában a jármű mellett, miközben a merőleges kefék az autóbusz oldalát tisztítják, a felső kefe pedig a tetejét, valamint a hátát mossa meg jó alaposan. Különleges érzé­kelők által vezérelt egység gondoskodik róla, hogy a kefék pontosan kövessék a gépjármű vonalát, és így ab­ban semmiféle kárt ne okoz­zanak. A felső kefe munkája ezen kívül egy nyomógomb­bal külön is szabályozható, aszerint, hogy megfelelően tisztítja-e az autóbuszt, vagy szükség van a víznyomás fokozására. Az autóbuszok fnosásához hideg vagy lan­gyos víz, illetve speciális mosószerek egyaránt alkal­mazhatók. Ezekből percen­ként 40—50 litert használ fel a berendezés. Amikor a moz­gó hídszerkezet — a mosást befejezve — hátulról visz- szafelé indul, akkor történik á jármű sűrített levegővel való szárítása és egy speciá­lis viasszal való lefújása, amely szép fényt ad a karosszériának. Képünkön egy finn gyárt­mányú automatikus gépjár­műmosó berendezést látha­tunk. Az ilyen és hasonló gé­pi mosóberendezések az au­tóbuszgarázsokban ma már nélkülözhetetlenek. Energiatakarékos acélgyártás Viz alatti „betonozás” A Texas Egyetem kutatói szerint víz alatt bármilyen formájú építmény létrehoz­ható. Szerintük ehhez csak az kell, hogy a víz alatt el­helyezzenek megfelelő ala­kú dróthálókat, s azokon egyenáramot vezessenek át. Ennek hatására a tenger­vízben oldott ásványok le­csapódnak a dróton, s egy­re erősebb lerakódásokat képeznek mindaddig, amíg a háló szemei be nem nő­nek, szilárdan, mint a be­ton. Az első megbízó az amerikai haditengerészet volt: védőburkolattal akar­ják ellátni a Port Hueneme-i flottabázis cölöpműveit. Szakszerű mélyműtrágyázás Repesztés Svájcban bemutatták azt a Japánban készült új robban­tószert. a Bristart, amely hangtalanul, mérgező gázo­kat nem keltve és úgy re- peszt, hogy— ellentétben a robbantással — nem repül­nek szanaszét a repesztett anyag darabkái. Az új re- pesztőszer a lassú kiterjedés alapján hat: azáltal repeszt, hogy fokozatosan, négyzet- méterenként 4000 tonna nyo­mással tágít. Több tonnás kőtömböket repesztenek ve­le. Előbb a kőbe 35—51 mil­liméter átmérőjű lyukakat fúrnak, majd a szürke, mészszerű Bristarból 5 kilo­grammot 1,5 liter vízzel ösz- szekevernek, s a keveréket tíz perc múltán betöltik a fúrólyukakba. A táguló ce­ment a követ néhány óra alatt zaj és a kőtörmelékek szétfröccsenése nélkül szét­töri. Bristarral követ, téglát, betont, vasbetontömböket le­het repeszteni. Mp* A vaskohóipar energia- költsége az összes költségrá­fordításoknak 20—25 száza­léka. A nagy energiaforga­lomban gyakorlatilag vala­mennyi energiahordozó részt vesz. Világtendencia, hogy a vas- és acélipar fajlagos energiaigényét közvetlen vagy közvetett módszerekkel csökkenteni igyekszenek. Közvetlen módszernek szá­mít a minél nagyobb terme­lőberendezések üzembe állí­tása, amelyeknek kisebb a fajlagos energiafogyasztásuk. A közvetett módszerre jó példa az oxigén alkalmazá­sa az acélgyártásban, amikor is az oxigén előállítására fordított energia kisebb, mint amennyivel több kelle­ne az oxigén használata nél­küli acélgyártáshoz. Az acél oxigénes előállítá­sa konverterben — nagy be­fogadóképességű, felül nyi­tott, billenthetővé kiképzett, tűzálló falazattal ellátott acélüstben — történik. Elő­ször a szilárd állapotú hideg ócskavasat, majd a körülbe­lül 1300 Celsius-fok hőmér­sékletű folyékony nyersvasat rakják be a ferdére billen­tett üstbe (az adagolás ideje alig néhány perc). A függő­leges helyzetébe visszabillen- tett konverterbe, annak fel­ső nyílásán keresztül egy vízzel hűtött acélcsövet (úgy­nevezett lándzsát) vezetnek be. olyan mélyre, hogy vége 1,5—2 méternyire legyen a fehéren izzó fémfelület fö­lött. A lándzsával nagy nyo­mással oxigént fúvatnak be az olvadékba. A keletkező oxidáció, amely a szén egy részét, a szilíciumot, a man­gánt és a foszfort kiégeti, nagy hőfejlődéssel jár. A be- fúvatott oxigén ezenkívül erőteljesen és gyorsan átke­veri a betétet. A szén szén- monoxid alakjában távozik az üstből, és a konverter szájánál levegővel találkoz­va széndioxiddá ég el. Ami­kor a szén kiégett, az égés megszűnik. Ekkor visszahúz­zák a lándzsát, és a konver­ter ferdére buktatásával kö­vetkezhet annak kiürítése, a csapolás. Képünkön egy 130 tonnás szovjet konverter szerelési munkálatait láthatjuk. Huzalok hideghegesztése A leghelyesebben adagolt műtrágyák is, a hagyományos eszközökkel, a szokásos mó­don bedolgozva, a talajnak csupán a felső — 20—25 ern­es — rendszeresen művelt rétegébe kerülhetnek. Főkép­pen a foszfor és a kálium minimális elmozdulása miatt nagyobb részt ebben a réteg­ben is maradnak. A' növé­nyek viszont a művelt réteg alatti talajból is felvesznek tápanyagokat, s ha elmarad visszapótlásuk a nem művelt altalajban „relatív éhség’’ke­letkezik. Ennek a termés­csökkentő hatása elsősorban a száraz, aszályos időszakok­ban érzékelhető, amikor a felső művelt és tápanyaggal ellátott réteg kiszárad, s emiatt — a vízhiány követ­keztében — az itt levő táp­anyagok felvehetetlenné vál­nak. A műtrágyázás hatékony­ságának növelésére kínálko­zó lehetőség a mélyműtrá­gyázás, ami nem is újdonság, csak a gyakorlati alkalmazá­sának most értek meg a fel­tételei: a tápanyagvisszapót­lás fejlesztésében megjelen­tek a folyékony szuszpenziók, és a kijuttatásukra alkalmas mélyműtrágyázók is. A mélyműtrágyázás hatása kettős. Egyrészt lazítja a mű­veletlen altalajt, s így a gyö­kerek gyorsabban, kisebb energiával hatolnak a mé­lyebb rétegekbe, másrészt — ezen mélyebb — 40—50 cm-es — rétegekbe nagy adagú mű­trágyák juttatását is lehető­vé teszi. A gyártó üzemek­ben előállított folyékony szuszpenziót — műtrágyaol­datot — lehetőleg előzetes ta­lajvizsgálat adatainak megfe­lelően használják, hektáron­nélkül, görgők -nyomásával nagyfokú képlékeny alakvál­tozást idézünk elő, miközben a fémfelületek között atomos kötés jön létre. Ehhez tudni kell, hogy a képlékeny alak- változás az anyagok illetve testek rövid ideig ható ter­helése következtében előálló olyan mértékű alakváltozása, amely a. rugalmassági határ­nál nagyobb, és így a test eredeti alakját nem nyeri vissza, hanem úgynevezett maradandó alakváltozást szenved. A hideghegesztést főként ólom, alumínium, sárgaréz, ezüst és igen lágy acél egyesítésére használják. gantyú mozgatásával szabá­lyozott kis lépésekben. A művelet időtartama függ a kapcsolandó felületek álla­potától, általában hat lépés­ben elérhető a megfelelő fe­lületi kötés. Fémmel bevont és zománcozott drótok is ösz- szedolgozhatók a huzal le- csupaszítása nélkül. A műve­let során keletkező varrat — kismértékű kitüremkedés — könnyen eltávolítható. A drótok anyaga lehet alumí­nium, réz, bronz, ólom, cink nikkel, ezüst, palládium, pla­tina és arany. Esetenként kü­lönböző fémek is összedol­gozhatok egymással­A fémek hőhatással törté­nő összeerősítésére — he­gesztésére vagy forrasztásá­ra — nem mindig van lehe­tőség. Ilyenkor a jóval kí­méletesebb — bár csak ne­hezebben keresztülvihető, és nem minden fém esetében alkalmazható — hideghe­gesztésre kerülhet sorf Hi­deghegesztésről akkor beszé­lünk, ha az összeerősítendő fémekben külső erőforrás Hidegen, nyomással kap­csolhatók össze a nem acél­ból készült, különböző átmé­rőjű huzalvégek a képen lát­ható egyszerű, kézi működ­tetésű szerkezet segítségével. Nagy előnynek számít, hogy e művelethez nincs szükség a drótvégek előkészítésére, letisztítására. Az összekap­csolandó végeket befogják, ezok egymáshoz illeszkednek, majd összenyomódnak a fo­ként 300—1000 liter közötti mennyiségben. A műtrágya­oldat keresztirányban egyen­letes szórású, több tagú ké­ses mélylazítóval kerül a ta­lajba. A kiszolgáló IFA szip­pantó vagy a vontatott DÉTK—5, illetve —10 szip­pantó lehet. Megfelelő szár­betakarítás esetén, lazítással egy menetben történő mély­műtrágyázás — az ezt követő tárcsázással — a szántási műveletet is helyettesítheti. A mélyműtrágyázás tehát a talajművelési rendszer bi­zonyos átformálását is meg­követelheti. Ezen kívül a fel­színi trágyázással a biológiai hozamfokozó anyagok s a levéltrágyázás alkalmazásával, vagyis jól irányított növény­táplálással kell társulnia. Ilyen módon lehet a költsé­geknél nagyobb mérvű ter­mésnövekedést elérni, vagy legalábbis a költségnöveke­dést és a termésnövekedést egyensúlyban tartani. Vetőgépre szerelhető, folyékony műtrágyát kijuttató be­rendezés IA tudomány világa I

Next

/
Thumbnails
Contents