Szolnok Megyei Néplap, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-06 / 209. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. SZEPTEMBER 6. IA tudomány világa1 Kitiltott cégek Higiénikus húsfeldolgozás Begyűjtött őssejtek 0 vér és alkotóelemei mélyhiítve Évtizedekkel ezelőtt még megfelelt, ha az orvosok a vér­csoportfaktorok gyors meghatározása mellett elegendő vér­mennyiséget tudtak a rászoruló betegek rendelkezésére bo­csátani. A biológiai és orvostudományok fejlődése termé­szetesen nem állt meg ezen a szinten. Ma már ott tartunk, hogy a vért alkotóelemeire bontva kapják a betegek, és ezek felhasználás előtt, akár fagyasztva is, hosszú időn át tárol­hatók. Szakszerű fogalmazással élve: a kriobiológia nem je­lentéktelen hasznot nyújt orvosoknak, betegeknek egyaránt. Dr- Harsányi Veronikával, az Országos Haematológiai és Vértranzfúziós Intézet osztályvezetőjével arról be­szélgettünk: milyen hasznos célokra lehet felhasználni a mélyhűtött emberi vért? — Mi tehát a kriobioló­gia? — Az alacsony hőmérsék­let hatását vizsgálja bioló­giai anyagokon. Fő célja, hogy a biológiai anyagok működőképességét, például a sejtek életképességét, hosszú időn át megőrizze. A teljes vért folyékony állapotban tá­rolva csak néhány hétig le­het a betegellátásban fel­használni. Ha azonban kom­ponenseire szétválasztjuk, megfelelő eljárásokat alkal­mazva hosszabb ideig tud­juk tartósítani. — Melyek ezek a kompo­nensek, elemek? — A vérben található egy­részt a sárgás színű plazma, amely különféle fehérjéket tartalmaz. A plazmát mí­nusz 25—30 fok körül lehet tárolni. A plazmából külön­féle fehérjeeleimielket nyer­hetünk, ezek is részben fa­gyasztással, résziben fagyaszt­va szárítással tarthatók hosz- szú ideig. Ezen kívül az úgy­nevezett alakos elemek, sej­tek találhatók a vérben. Leg­nagyobb mennyiségben a vö­rös vérsejtek vannak jelen, és ezeket is lehet fagyasztva tárolni, de ennél az elemnél ez nem olyan egyszerű. Ugyanis a sejtekhez védő­anyagot kell keverni: glice­rint, bizonyos cukrokkal, só- oldattal keverve. így azután különböző hőmérsékleten le­hűtve tárolható a vörös vér­sejt. A mínusz 25—30 fokos hőmérsékletnél hat hónapig, mínusz 80 foknál tíz évig is megtartja tulajdonságait. Leghosszabb ideig folyékony nitrogénben, mínusz 196 fo­kos hőmérsékletnél lehet tar­tósítani. — És amikor felhasznál­ják? — Felhasználás előtt feü- jolvasztjuk, és kimossuk a védőanyagokat. — Mire jó a mélyhűtött vér? — Tulajdonképpen nagyon sok mindenre. Hogy csak né­hány példát említsek: ritka vércsoportokból tartalékokat lehet képezni. Ilyen csoport például az AB RH negatív. Vannak azután olyan embe­rek, mint a jehovisták, akik­nek betegségük esetén a sa­ját vérüket, kell biztosítani. Vallásuk ugyanis tiltja az idegen vér beáramlását a szervezetükbe. Szép számmal akadnak különlegesen ritka /vércsoportú egyének. Az ő részükre is biztosítanunk keli megfelelő mennyiségű saját vért. De jelentősége van egy másik sejtkomponensnek, a Ivérlemezkén ek, mely a vér­alvadásban játszik fontos szerepet. A vérlemezkét is -védőanyag hozzáadásával le­het fagyasztva tárolni. A fehér vérsejteket betegellá­tásra nem szoktuk fagyasz­tani. Több csoportjukat kü­lönböztetjük meg. Az egyik a limfociták csoportja, amely a szervezet védekezésében működik közre, és laborató­riumi Mifcßg álatokhoz fa­gyasztják. — Milyen fontos sejtről érdemes még szót ejteni? — Az úgynevezett hemo- poetikus őssejtek, vérképző sejtek legnagyobb mennyi­ségben a csontvelőben for­dulnak elő, kisebb számban a keringő vérben. Az őssejt érdekes tulajdonsága, hogy mivel éretlen sejt, belőle a későbbiek folyamán a szer­vezet számára az a vérsejt képződhet, amelyre az em­bernek éppen szüksége van. 'Csontvelőátültetésnél egész­séges embertől nyert nagy számú őssejt vihető be a be­tegbe. Egyes betegektől saját /csontvelőt lehet fagyasztva 'tárolni, későbbi felhaszná­lásra. Vannak olyan betegek is, akiknek a keringő vérbe nagy számú őssejt kerül. Tő­lük vérből lehet gyűjteni, és intenzív kezelés után (pl. gyógyszeres vagy sugárkeze­lés), • a beteg saját őssejtjeit visszakapja, melyek azután az elmondottak szerint mű­ködnek. — Lehetséges-e, hogy va­laki eljön önökhöz azzal a kéréssel; vegyenek tőle bi­zonyos mennyiségű vért, mondván, soha nem lehet tudni, mikor szorul vérátöm­lesztésre? — Ha biztos lenne az, hogy fél éven belül felhasz­nálná az illető a vérét, ak­kor lehetséges volna ez a megoldás. Egyébként sajnos nem, mert folyékony nitro­génben kevés a hűtőtároló hely. Egyelőre annak is örü­lünk, ha azt a mennyiséget tartósítani tudjuk, amire fel­tétlenül szükség van. Remél­jük, az idők folyamán több­re is lesz lehetőség, külföl­dön — igaz, csak néhány or­szágban — ez már járható út. — Honnan lehet még vért szerezni, ha az itt tárolt rit­ka csoportokból az igényt nem lehet kielégíteni? — Nemzetközi vérbankok működnek, például Párizs­ban, Amszterdamban. Több­százféle ritka vörös vérsej­tet tárolnak fagyasztva, de kaptunk már az NDK-ból is ritka csoportú mélyhűtve tá­rolt vörös vérsejtet. — Biztosan néhányon ké­telkednek a tartósított vér minőségét illetően... — Nyugodtan elmondha­tom hogy a (mínusz 150 fok alatt) mélyhűtött vér minő­sége évekig nem romlik. A fagyasztott vér sejtszáma ugyan csökken a fagyasztás után, és az adalékanyagok kimosásával, de a vér érté­ke ugyanolyan, mint friss korában. — Mi a további tervük? — Szeretnénk országszer­te, a megyei vérellátó állo­másokon, bevezetni a Vörös vérsejtek mínusz 25—30 fo­kon való mélyhűtéses tárolá­sát. Erre talán még ebben az éviben sor kerülhet. Tegnap — egyszerű vérát­ömlesztés. Ma: mélyhűtött vérelémek, véralkotókból ké­szült gyógyszerek. Holnap? Talán a fehérvérűség, a vér­zékenység, és más, véralapú, gyógyíthatatlan betegségek végleges eltűnése? Lehet. Ami azonban biztos, az az, hogy az önkéntes véradók segítsége nélkül sem a teg­nap-, sem a ma nem lenne valóság, és a holnapban sem lehetne bízni. Mart a mester­séges vér létrehozása még a holnaputánban is csak terv. És addig ezt a talán legfon­tosabb „gyógyszert” csak egyfajta „gyár” termelheti: az áldozatra kész emberek szervezete. — szatmári — Ez év januárjától 14 orr szág — köztük Franciaor­szág, Románia, Írország Svájc, Svédország — több húsexportáló cégét kitiltot­ták a rendkívül igényes amerikai piacról, mert nem feleltek meg a szigorú elő­írásoknak. A vevők vizsgá­lat tárgyává tették az egyes országok állategészségügyi helyzetét, a szakemberek felkészültségét, az állatorvo­si munka feltételrendszerét, szervezeti felépítését, jogi szabályozását. No persze a vágóhidak, a húsfeldolgozók — ezen belül még a falak, a padozat — higiéniai hely­zetét is vizsgálták. Kikötőt­A hegesztők védelmében A Világegészségügyi Szer­vezet (WHO) a hegesztők tü­dőrákos megbetegedési ará­nyával kapcsolatos vizsgála­tokra kérték fél a világ ösz- szes egészségügyi laboratóri­umát Félmerült ugyanis az a gyanú, hölgy az acélt, külö­nösen a rozsdamentes acélt hegesztők ki vannak téve a tüdőrák veszélyének. A he­gesztés folyamán keletkező füstök és gázok közismerten rákkeltő nikkel- és krómré- sziecskéket tartalmaznak. A hegesztésnél keletkező káros anyagok elszívásának gdndja egyébként is már ré­gen foglalkoztatja a szakem­bereket. Tökéletesen jó meg­oldást azonban sokáig nem sikerült találniuk. Az min­denesetre bebizonyosodott, hogy csupán akkor érhetnek célt, ha közvetlenül a kelet­kezési forrásnál úgynevezett ponitelszívással távolítják el a szennyezett levegőt. A ha­jógyártásban, a sólyákon vég­zett hegesztési munkáknál azonban elképzelhetelen az effajta megoldás, így ott csu­pán akként képzelhető el ha­tásos védekezés, ha minden egyes hegesztő friss levegős védő álarcot viselne. Figyelemre méltó az a svéd gyártmányú elszívó berende­zés, amely két fő résziből, egy elszávóféjből és egy vil­lanymotor hajtotta elszívó- ven/tillátorból áll. E két egy­séget — beépített csuklós karral ellátott — hajlékony tömlő köti össze egymással. Az elszívófej helyzete a csuk­lós karral csaknem tetszőle- legesen állítható. A kezdet­ben fémből készült elszívó­fejet újabban műanyagból, a ték, hogy az eszközök csak rozsdamentes acélból vagy műanyagból lehetnek. A fát —, amely kitűnő terep a baktériumoknak — még a kés nyelén sem tűrik meg. Megkívánják, hogy a sérült, bekötözött kezű szakmun­kás hússal nem érintkezhet. A személyi tisztaság, a vál­tott kések használata pedig szigorúan kötelező. S mind­ez csupán töredéke a sok­sok higiéniai követelmény­nek. A hazánk iránti bizalom azzal is magyarázható, hogy az utóbbi évtizedben jár­ványmentes volt az ország. Ugyanis olyan jól kiépített és összehangolt járványvé­delmet sikerült létrehoz­nunk, amely komoly erőfe­szítések árán ugyan, de ké­pes megállítani a különféle /betegségek felénk közelgő hullámait. Ma már köztu­dott. hogy a betegségek leg­inkább a nyers állati termé­kekkel és az élő állatokkal terjednek. A szigorú higié­niai előírások betartása, az országszerte működő élelmi- szeripari laboratóriumok rendszeres vizsgálatai nagy­ban hozzájárulnak ahhoz, hogy a tányérunkra kerülő ételeket nyugodtan, a leg­csekélyebb veszély nélkül elfogyaszthassuk, s álljuk a legszigorúbb próbát az ex­port során. .Képünk az egyik példás tisztaságú hazai húsfeldol­gozó üzemünk csontozóter- fnében készült, jól illuszt­rálván az elmondottak iga­zát. hegesztési szikráknak is el­lenálló, nagy ütésszilárdságú polikarbonátból (Makróién) fröccsöntéssel, egy munka­ütemben, gazdaságosan és gyorsan állítják elő. Képünkön a svéd gyárt­mányú, igen hatásos műkö­désű pontelszívót láthatjuk, amely jól szolgálhatja a he­gesztők egészségvédelmét. rJr/tPC\x*r Ml«Wí Teherszállítás—léghajóval Dupla élettartam Keményebb felület A felületen képzett vé­kony kemény réteg — ha alatta jóval lágyahb, szívó- sabb réteg foglal helyet — nagy mértékben kopásálló­ivá teszi az acélból (korlá­tozott mértékben más anyagokból) készült tárgya­kat. E felületi kemény réteg képzése mechanikai kezelés­sel — görgőzéssel, hideghen­gerléssel, hideghúzással, hi­degtömítéssel — elvégez­hető. Üjabban egy eddiginél praktikusabb módját is al­kalmazzák a felületi kris­tályszerkezet módosításá­nak: a sörétezést. Ennek elő­nye a többi mechanikai el­járással szemben, hogy bo­nyolult felületi alkatrésze­ket, például csavarrugókat, fogaskerekeket, bordásten­gelyeket, turbinatengelye­ket is lehet vele nemesíte­ni. Az acéltárgyak sörétezésé- re acélszemcséket, kivételes esetben üvegszemcséket használnak. Az eljárás lé­nyege, hogy röpítőkerékkel vagy sűrített levegővel ke­mény, gömbölyű szemcséket szórnak a kezelendő felület­re, ahol a nagy sebességű ütközés következtében megy végbe a megmunkálás. A sörétezéshez használt acél­szemcséket válogatott acél- hulladékból állítják elő (az osztályozás után egy tonna acélból mintegy 200 ezer szemcsét nyernek). A söré­tezéshez használt technoló­giai berendezések egy vagy több szórófejből állnak. A gép tartozéka a megfelelő elszívórendszer a keletkező por és az anyagtörmelékek eltávolítására. A sörétező­szemcsék szórás után osztá- lyozón át egy szállítórend­szer segítségével ismét a szó­rófejhez kerülnek. Csak tő­ikéi etesen gömbölyű szem- icséket szabad használni. Ha a szemcse megsérül és élek 'keletkeznek rajta, azonnal 'el kell távolítani a körfor­gásból. I Képünkön egy angol kon­téner javító üzemben vég­lett sörétkezelést láthatunk. 'A szállítótartályok egész fe­lületét kétszer végigkezelve az erős igénybevételnek ki­tett konténerek élettartama tmegkétszerezhető. Ausztráliában, hamarosan kipróbálják a már korábban tervbe vett teherszállító lég­hajók prototípusát. A légha­jó egyenlőre Melbourne és Brisbane között, 1368 km-es távon közlekedik majd rend­szeresen. A tervezők szerint a léghajó üzeme gazdaságos, és hasznosan egészítheti ki a. hagyományos szállítási mó­dokat azokon a területeken, ahol azok nehézségekbe üt­köznek, A prototípus 26 m hosszú és 7 m átmérőjű, héliummal töltött kormányozható légha­jó. Külső burkolata neoprén bevonatú egyiptomi pamut­szövet. Teste két félgömb alakú, levegővel töltött belső Állategészségügyi kutatók ikikísérleteztek egy olyan mesterséges napfényt sugárzó készüléket — szoláriumot —, amely feleslegessé teszi, hogy a lovakat verseny előtt be­melegítsék. Ebben a sziolárd- umban ultraibolya és infra­vörös sugárzók vannak. A besugárzás a természetes napfényhez hasonlóan az agyalapi mirigyen ált a test számos hormontermelő miri­ballont zár magába. Ezek változó féltöltése révén vál­toztatható a repülési magas­ság. A gondolát, amelyben a teheráru mellett a léghajót irányító két személy számú­ira van hely, alumínium öt­vözetből készítették, s acél- kötelekre függesztették fel. Emelőképessége 544 kg. Meg­hajtásáról két 33 kW-os re­pülőmotor gondoskodik. A legnagyobb sebessége órán­ként 65 km. A tervezők sze­rint egy kétszer-háromszor ekkora méretű és 549 kW-os motorral felszerelt léghajó négy tonna terhet 2400 km- es távolságra óránként 150 km-es legnagyobb sebesség­gel szállíthat majd. gyének működését serkenti. A hormonok hatására meg­gyorsul a vérkeringés, fel­fokozódnak a szervezet anyag­csere-folyamatai, s így jaf vul az állat izmainak ener­giaellátása. Különösen ajáhr latos e szolárium használata olyan állatok tartásában, amelyek — mint a lovak is — életük legnagyobb részét egy szűk istállórek eszben töltik. Napozó lovak

Next

/
Thumbnails
Contents