Szolnok Megyei Néplap, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-06 / 209. szám

1984. SZEPTEMBER 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tartalékos tisztek kinevezése Látlelet Mezőtúrról A vizsgálat eredménye: negatív Nagyüzem a sörpalackozóban Szállítás két megyébe — Három műszak automaták mellett Havonta húszezer hektoliter friss kőbányai világos sör érkezik a jászberényi palackozó­ba. A címkézésre és a kirakodásra váró üvegek a gépsoron ennek, részben különböző intézkedéseknek tudható be az, hogy a betegek a koráb­binál jóval rövidebb ideig várakoznak. Figyelmet ér­demel az is, hogy fül-orr-, gégeszakorvos bevonásával inegszervezték az audioló- giai szűrővizsgálatot a hal­láskárosult gyermekek ide­jében! kezelése érdekében. Megoldódott a cukorbete­gek, valamint a mozgászer- vi megbetegedésben szenve­dők gondozása is. Várhatóan jövőre beveze­tik a komplex lakossági szűrővizsgálatot, ami a tü­dőbetegségeken kívül a ma­gas vérnyomás, a dagana­tos és a cukorbetegség ki­szűrését is szolgálja. Szé­leskörű propagandát kíván­nak kifejteni a város egész­ségügyének vezetői annak érdekében, hogy a nem kö­telező vizsgálaton minél többen részt vegyenek. Hivatástudattal Mezőtúron jók a gyógyító­megelőző munka személyi feltételei. Az orvosok és a szakdolgozóki etikusan, hi­vatástudattal végzik mun­kájukat. Ennek tudható be, hogy kevés a körzetcserére vonatkozó kérelem, — ugyanígy a más kórházba való kezeltetési igény. Leg­feljebb családi kapcsolatok motiválnak ilyen kérel’ftiet. Kevés panasz — évente hat- hét — érkezik a gyógyító munkára a felsőbb szervek­hez, — azok is többnyire ál­talánosak, nem kézzel fog­ható hiányosságokat tükröz­nek. ' Az' orvosi állások betöltés sében nagy segítséget nyúj­tott a városi tanács azzal, hogy valamennyi orvos lete­lepedéséhez lakást biztosí­tott. A személyi és tárgyi felté­telek biztosítása (például a gép- és műszerpark folyama­A város kétszáznégy ágyas, négy alapszakmás kórházzal rendelkezik. A tízezer lakosra jutó kórházi ágyak száma 52,6. Ez a szám á megyében 79,1 országosan pedig 93,3. Ez az arány te­hát Mezőtúron meglehető­sen alacsony, de ha az osz­tályok ágyszámát vetjük össze a megyei átlaggal, — tehát azt nézzük például, 'hogy tízezer lakosra hány belgyógyászati ágy jut — akkor sokkal kedvezőbb a kép, a megyei átlag körül álakul. Ez nem zárja ki azt, hogy fejlesztés — mindenek­előtt a „krónikus” ágyak te­kintetében — feltétlenül szükséges. A kórház épületére is rá-. férne egy alapos rekonst­rukciós fejlesztés. Ez viszont már keményebb dió ajinál, amivel a felsőbb szervek támogatása nélkül meg tud­nának birkózni a városban. tos felújítása és korszerűsí­tése) mellett az egészség- ügyi célkitűzések érvényesü­lését a lakosság egészség- ügyi ismerete és kulturált­sága is meghatározza. A vá­ros egészségügyi dolgozói ezért — a társadalmi szer­vekkel együttműködve — folyamatos nevelőmunkát fejtenek ki. Tavaly például 265 előadást tartottak közel kilencezer résztvevő előtt. Továbbra is fontos felada­tuknak tekintik az egészsé­ges életmód megismerteté­sét a lakosság minden réte­gével, a káros szenvedélyek visszaszorítását, — főleg a fiatalok között. ■ Mezőtúr egészségügyi helyzetét összevetve a ko­rábbi években uralkodó ál­lapottal könnyű a követ­keztetés: céltudatos, folya­matos és következetes mun­kának tudható be a fejlő­dés. Tegnap délelőtt tartalékos tiszteket avattak a Killián György Repülő Műszaki Fő­iskolán. A rendezvény a mi­niszteri parancs ismertetésé­vel, majd a hallgatók tarta­lékos tiszti fogadalmával kezdődött. Ezt követően Zsemberi István mérnök ez­redes, főiskolaparancsnok mondott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta, hogy a most végzett hallgatók felkészül­tek a hivatásukra és elköte­lezett tisztekkel, tiszthelyet­tesekkel erősödik hadsere­Szeptember másodika, va­sárnap délután. Tatán, a bu­dapesti K ISZ-f>; zottsá g tá­borában országos találkozóra gyülekeztek a cigányfiatalok- A helyszín leginkább nyüzs­gő hangyabolyhoz hasonlít. Akik éppen most érkeznek, szállásukat keresik, mások már elhelyezkedtek, beszél­getnek, ismerkednek­A találkozót a KISZ Közi- ponti Bizottsága rendezi az­zal a nem titkolt céllal, hogy közösen keressék azokat az utakat, módokat, amelyek­kel a cigányfiatalok jobban bevonhatók lennének az if­júsági mozgalomba és a köz­életbe. A Szolnok megyei csoport­tal érkezett Lóié Ferenc, aki a Finommechanikai Vállalat törökszentmiklósi gyárában műszerész., — Mit vár a találkozótól? — Szeretném megtudni, mennyit fejlődtünk a felsza­badulástól napjainkig. Szü­leim is a „nulláról” indultak, s most szoba-konyhás lakás­ban élnek. Az állam sokat segített a cigányokon, de még mindig vannak munka­helyek, ahová nem szívesen vesznek fel bennünket. Él­nek még előítéletek. — Ez érthető is — szól tűzbe Komáromi Gyula új- szászi kéményseprő —, hi­szen nálunk például a lá­nyok többsége már az a*.a- lános iskola harmadik osztá­lyából kimarad. A mun­kahelyek pedig nem alkal­maznak olyanokat, akik még a nyolc osztályt sem végez­ték el. — Kőtelken más a helyzet — veszd át a szót Mága Lász­ló, Ö a Szolnok megyei Ál­lami Építőipari Vállalatnál kőműves. — Az általános is­kolát szinte minden gyerek elvégzi, sőt az érettségi bi­zonyítványt is többen meg­szerzik. Én egy húsztagú kő­művesbrigád vezetője va­gyok. Az egyetlen cigány ab­ban a közösségben, s még sincs semmi bajom a mun­katársaimmal, remélem, ne­kik sincs velem- A munka­vállalást, látom a gondok leg­főbb okozójának. Arra gon­dolok, hogy aki tisztessége­sen dolgozik, azit a környeze­te megbecsüli, segíti. Ha va­lakinek nem „temető” a munkakönyvé, s nem a har­mincadik munkahelyén van éppen, azzal jobban szóba állnak. Kollár József, a megyei ta­nács cigányügyi koordinációs bizottságának titkára is részt vesz a találkozón. Hat éve van ebben a beosztásban: — Szolnok megyében 4,9 százalék, vagyis huszonegy- ezer-ötszáz a cigányszárma­zású lakos, s negyven száza­lékuk tizennégy éven aluli fiatal. Az országban három­száznyolcvanezer cigány él. — Nyolc éve alakultak meg a koordinációs bizott­ságok, Milyen eredményeket érteik el azóta? — Legszembetűnőbb elő­relépés az óvodában és az iskolában tapasztalható- Ál­talában ötéves kortól a ci­gánygyerekek hetven száza­léka már óvodába jár. — Ez valóban eredmény, de hároméves kortól is me­günk. Kérte a felavatott ka­tonákat, hogy a polgári élet­ben aktívan, kezdeménye- zően, építő módon alkalmaz­zák a főiskolán és a repülő­csapatoknál szerzett ismere­teket. Váljanak közéleti em­berekké, legyenek igényesek önmagukkal és munkatár­saikkal szemben, járuljanak hozzá a népgazdaság fejlődé­séhez, vegyenek részt a hon­védelmi nevelőmunkában és tartsák a kapcsolatot a had­sereggel, a főiskolával. hetnének ... — Igen, s hogy mégsem mennek, ebben a családi hát­tér játszik szerepet. Egysze­rűen nem engedik el az ap­róságokat, mivel a cigányok rendkívül gyermekszeretők, s jó, ha maguk előtt látják a lurkókat. — És az iskolában mi a helyzet? — A tíz évvel ezelőtti 20 —22 százalékkal szemben, ma a cigányfiatalok negyven százaléka végzi el az általá­nos iskolát. — Ez azt is jelenti, hogy hatvan százalékuknak vi­szont nincs meg a nyolc osz­tálya. S akkor mi lesz a ci­gányfiatalok munkába állá­sával, hiszen ha szakképzet- lenek, csak segéd- vagy be­tanított munkások lehetnek. — Igen, így van. Segítésük érdekeben a megye hat tele­pülésén családgondozói háló­zatot is kialakítottunk. Nyug­díjas pedagógusok, védőnők segítik a cigánycsaládokat. — Hogyan? — Végigjárják minden hé­ten a legjobban rászorulókat- Tanácsi, egészségügyi, okta­tási, segélyezési ügyekben in- tézkednek, képviselik érde­keiket. De vannak olyan csa­ládok is, akik nem fogadják el ezt a segítséget. Velük szemben a türelem, a meg­értés és a segíteniakarás jel­lemzi az illetékes szervek munkáját. Közben este lett. A tábor­ban részt vevő háromszáz fiatal már a műsorra gyüle­kezik, ahol fellép a sátoral­jaújhelyi cigány tánccsoport, Járóka Sándor és népi zene­kara, valamint a szekszárdi cigányzenekar. Jó a hangu­lat, szól az ének. A közönség soraiból többen táncra per­dülnek, s a résztvevők akar- va-akaratlan színes kavalkád szereplőivé válnak. Aztán éj­fél körül elcsendesedik a tá­bor, hisz az érdemi munka másnap kezdődik. * * * Hétfő reggel. Szórádi Sán­doré. a KISZ Központi Bi­zottságának titkáráé a szó! -— A KISZ történetében első alkalom, hogy megrendezzük a cigányfiatalok országos ta­lálkozóját — mondotta. Sze­retnénk választ kapni, az Okokat feltárni és megoldást találni a cigányság gondjai­nak enyhítésére, megszünte­tésére. Meg akarjuk ismerni véleményüket a vitás kérdé­Bolgár vendég megyénkben Megyénkben tarózkodik néhány napig Peter Vojkov, a BKP Kjusztendil megyei Bizottságának előadója, aki településeinkkel, tüzemeink- kel ismerkedik s előadásokat tart Bulgária 40 éves szocia­lista fejlődésének tapaszta­latairól. Az első előadásra tegnap, a kunhegyesi nagy­községi pártbizottságon ke­rült sor, ma pedig a jászbe­rényi városi propagandista klubba várják a vendéget. sekben, Erre a találkozó a legjobb alkalom, hiszen kö­zösen kell cselekednünk, s eredményeket is csak folya­matos, kitartó munkával ér­hetünk el. Ezután A cigánylakosság helyzete Magyarországon címmel Kozák Istvánná, a Minisztertanács cigányügyi koordinációs bizottságának titkára tartott nagy érdeklő­déssel kísért előadást- A ci­gányság rövid történeti átte­kintése után a felszabadu­lást követően kialakult hely­zetről beszélt. Hangsúlyozta, hogy az egyenlő jog nem mindenki számára jelent egyenlő lehetőséget. A cigá­nyok, mivel nem jártak is­kolába, a társadalom perifé­riáján éltek. A velük szem­ben kialakult előítéleteket nem lehet remdeletekkel, tör­vényekkel megszüntetni. Ma­guknak is tenniük kell an­nak érdekében, hogy hasz­nos tagjaivá váljanak társa­dalmunknak. Az 1961-es párthatározatnak köszönhe­tően lakás- és életkörülmé­nyeik javultak, de a több év­tizedes elmaradottságot nem lehet egyik napról a másik­ra felszámolni. Azok az eredmények, ame­lyeket napjainkban elértünk, mindenképpen figyelemre méltóak. Ma a cigánynők 53 százaléka állandó munkahe­lyen dolgozik. A régi telepe­ken csak 10 százalékuk él, de őket is segítik lakásépíté­si hitelekkel, kedvezményes OTP-kölcsönökkel. Egyre többen vesznek részt a köz­életben, a Vöröskereszt, a Hazafias Népfront munkájá­ban. Az országban négyszáz- negyven a tanácstagjaik szá­ma. Napjainkban is bőven akad tennivaló- Törekedni kell, hogy a fiatalok ne re­kedjenek meg1 a segédmun­kás szintjén, minél többen tanuljanak tovább. Kultúrá­juk, hagyományaik ápolásá­ra cigányklubok alakulnak, ezzel is segítve beilleszkedé­süket. Az országos tervek­ben szerepel egy cigánymú­zeum létrehozása is. Ehhez egy lépés ez az or­szágos találkozó is, amelyen a résztvevők szekciókban vi­tatták meg a hallottakat és a további tennivalókat. A találkozó tegnap plenáris üléssel fejeződött be, ahol a szekcióvezetők beszámoltak az elhangzottakról, a végzett munkáról. Nagy Tibor Ugyanúgy, mint az orvosi vizsgálatok eredményénél, a negatív ebben az esetben is pozitívat jelent. Ez annál inkább örvendetes a mező­ién gyógyító-megelőző te­vékenységet tekintve, mert annak hatása nemcsak a városra, hanem a szomszé­dos Túrkevére, Kétpóra, Kunszentmárton körzetére és Békés megye egy részére is kihat. Sokezer ember egészsége, munkaképessége függ ettől. Javult az alapellátás Nem véletlen tehát, hogy a város vezetői megkülön­böztetett figyelmet szentel­nek az egészségügyi háló­zatnak. A tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban is napirendre tűzte azt és megelégedéssel nyugtázta a fejlődést, ami — többek kö­zött — abban is megnyilvá­nul, hogy valamennyi (fel­nőtt) körzeti orvosi állás betöltött. Egy-egy körzet lé- lekszáma kevesebb mind a megyei, mind az országos átlagnál, több idő jut tehát a betegekre. A nyolc körze­ti orvos között belgyógyász és röntgen- valamint kör­zeti szakorvos is található. A többiek szakvizsga előtt álló fiatalok. A város egészségügyében nem okozott különösebb gondot az ötnapos munka­hétre való áttérés. Az ügye­let dolgát jó technikai kö­rülmények — terepjáró gép­kocsi, URH-rádió — köny- nyítik. A gyermekkörzeti orvosi állások egy kivételével be­töltötték. Ä védőnői szolgá­lattal javultak a gondozás és az iskolaegészségügy fel­tételei. Kevesebbet várakoznak A szakorvosi rendelőinté­zet orvosi állásai egy kivé­telével betöltötték. Részbe^ Már szeptembert írunk s lassan véget ér az idei nyár, azonjoan még mindig sokan látogatják a strandokat, für­dőhelyeket. A büfében to­vábbra is keresik a szomjas fürdőzők az üdítő italokat és a sört. A Jászsági Állami Gazdaság sörpalackozó üze­mének dolgozói is folya­matosan töltik a félliteres üvegekbe a friss kőbányai világost. Kereken egy esztendeje érkezett meg (Jászberénybe az első tartályokcsi a kőbá­nyai sörgyárból, s akkor in­dították be az NDK gyárt­mányú gépsort. A három, egyenként 300 hektoliteres fogadótartályból három mű­szakban töltik a sört a pa­lackokba. Naponta mintegy 160—180 ezer üveget emelnek ki a beérkezett rekeszekből a gép pneumatikus ujjai. A görgős pályán ezután a mo­sógépben tisztítják a palac­kokat majd a 25 fokos öblí­tővízből egyenesen a lám- pázóhoz érkeznek az üvegek. Itt kiválogatják a csorbákat, repedteket, a töltőből és ko- ronázóból néhány másod­perc múltán a címkéző és ki­szedő automatához „utazik” a 10 Celsius-fokra lehűtött sörrel teli üveg. A raktárba, ezt követően gépkocsira te­szik a rekeszeket és máris szállítják Szolnok és a szom­szédos megyék üzleteibe. Ebben az esztendőben 175 ezer hektoliter kőbányai vi­lágost palackoz a Jászsági Állami Gazdaság üzeme. Jú­lius végéig e mennyiségnek mintegy 70 százaléka már át­haladt a töltősoron. A teli üvegeket a sörgyár helyi ki- rendeltsége veszi át a pa­lackozótól. Előítéletek és esélyek Cigányfiatalok országos találkozója Szabadidőben!: Szolnok megyei fiatalok egy csoport Ja

Next

/
Thumbnails
Contents