Szolnok Megyei Néplap, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-05 / 208. szám
1984. SZEPTEMBER 5. SZOLNOK MEGYEi NÉPLAí 3 Országos kiállítás Szolnok megyei sikerekkel Megnyitották a vízügyi találmányi és újítási napokat Kovács Antal államtitkár, képünkön elöl középen, a kiállításon megismerkedett a munkát ésszerűsítő újításokkal, találmányokkal Közös érdek az erdők védelme Tegnap délelőtt Szolnokon, a Középtisziavidéki Vízügyi Igazgatóság milléri oktatási és kulturális központjában nyílt meg a III. vízügyi újítási és találmányi kiállítás. A résztvevőket Hegedűs Lajos, a Kötivizig igazgatója köszöntötte, majd Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke mondott megnyitó beszédet. A megnyitón részt vett Mohácsi Ottó megyei tanácselnök, Bálint Ferenc, a megyei pártbizottság gazdaság- politikai osztályvezetője, Árvái István, a Szakszervezetek megyei Tanácsának vezető titkára, Iványi István, az Országos Találmányi Hivatal elnökhelyettese. Az OVH elnöke beszédében többek között arról szólt, hogy a gazdálkodásunkat és napi életünket átformáló tudományos-technikai forradalom sikere attól függ, hogy a termelő kollektívák mennyire képesek befogadni és alkalmazni az új eljárásokat. E folyamat természetes része a terebélyesedő újító és feltaláló mozgalom — mondta, melyben az emberek termelő munkájukat az alkotó munka szintjére emelik azáltal, hogy felhalmozódó termelési tapasztalataik alapján új, hatékonyabb munkaeszközöket, eljárásokat dolgoznak ki és alkalmaznak, megkönnyítve ezzel saját munkájukat is. Az ágazatban folytatóit újító, feltaláló tevékenység eredményeit elemezve kiemelte: „Az utóbbi öt esztendő 14 ezer újítójának 8 ezer 864 kisebbnnagyobb újítása és 308 feltalálójának 130 találmánya, közel egy- milliárd forint gazdasági eredményt hozott. Szinte valamennyi területen születtek újítások, találmányok, az egyszerűbb technikai eljárásoktól a mikroelektronika alkalmazásáig. Nem jó, hogy sok helyen továbbra is a kelleténél rögösebb az újítók és feltalálók útja, hogy értelmes ügyekben is végeláthatatlan kálváriát kell járni. Eredményeink nagyobbak lehetnének, ha az ágazatban folyó innovációs munka és ezen belül az újítások s találmányok hasznosítása szélesebb körű lenne. Fölöttébb nagy szükség volna erre, mert techpikai- műszaki fejlődésünk nemcsak a világszínvonalhoz, de saját lehetőségeinkhez képest is elmaradt. Az elmaradás csökkenése pedig csak gzellemi tartalékaink jobb, ésszerűbb felhasználásával érhető el.” Kovács Antal ezután átadta az OVH által a kiállításon bemutatott legsikeresebb alkotásoknak odaítélt díjakat. Harmadik díjat érdemelt ki Tanczenberger Sándornak, a Dél-zalai Víz-, Csatornamű és Fürdő Vállalat dolgozójának találmánya, melynek hasznosítása megakadályozza a vízkő lerakódását a hévíztermelő kutak csőrendszerében. Ugyancsak harmadik díjat kapott Kovács Sándornak, a Kötivizig dolgozójának újítása, a rotációs cserjevágó. Második díjjal jutalmazták A MÁV Szolnoki Körzeti Üzemfőnökségének a területén több mint hatvan személy-mozdonyvezető teljesít szolgálatot. Az ő felkészültségük, ismereteik s a gépek műszaki állapota az alapvető, amely a biztonságot jelenti. S ezen túl? Az utazó személyzet havonta vesz részt oktatáson, ugyanis a mozdonyvezető egyszer megtanulja a szakmát, és mint alkalmazott, kötelezettsége a továbbképzéseken a részvétel. Az üzemfőnökség középvezetői pedig havonta 4 alkalommal „vonalra mennek”, hogy gyakorlatban is ellenőrizhessék a mozdonyon szolgálatot teljesítő vezető felkészültségét. A mozdonyvezetők a továbbképzés végén vizsgát tesznek a megszerzett, illetve felelevenített elméleti és gyakorlati tudnivalókból. Aki azon nem felel meg, azt szigorúan „levonják” — közérthetőbben : nem vezethet mozdonyt — és csak sikeres vizsga után kerülhet vissza a gépre. A szolnoki üzemfőnökség területén tíz éve nem volt szájnottefvő baleseti. Mint mondják, a személyvonatra csak átlag fölötti vizsgaeredménnyel kerülhet a mozdonyvezető. Babály István, Somlyai Sándor és Wolf Mihály újítók által a Körös—berettyói Vízgazdálkodási Társulatnál DT—75-ös lánctalpashoz kialakított hidraulikus hajtást, elsődíjas lett az a DT—75-ös er-géphez kifejlesztett dré- nező és résnyitó adapter, amelyet a VIBESZ Vízgazdálkodási Egyesülés és az Észak-magyarországi Vízig és az Észak-magyarországi Vízgazdálkodási Társulatok Egyesülése tervezett és készített közösen. A kiállítás fődíját egy univerzális — különböző méretű településeken és ipari üzemekben egyaránt alkalmazható — szennyvíztisztító és iszapkezelő reaktor kapta. A találmányt a szolnoki központú Kelet-magyarországi Vízügyi Tervező Vállalat szakemberei dolgozták ki; előnyeit már sikeresen kamatoztatják a kisújszállási városi szennyvíz- tisztító telepen. A kiállítási díjak átadása után az Országos Találmányi Hivatal elnökének kitüntetéseit az innovációs tevékenységben élenjáró -vállalatoknak Iványi István, a hivatal elnökhelyettese adta át. A harmadik díj serlegét a Heves megyei Vízmű Vállalat. a második díjét a Ke- viterv, az első díjét pedig a Középdunavölgyj Vízügyi Igazgatóság kapta meg. A fődíjat a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság érdemelte ki. A kiállítás vasárnap délután négy óráig tart nyitva. Az érdeklődők nemcsak a bemutatott találmányokkal és újításokkal ismerkedhetnék meg, a programot három szakmai nap is gazdagítja. Holnap a vízügyi igazgatóságoknál és társulatoknál, csütörtökön a vízépítőipar, pénteken pedig a vízellátás és csatornázás területén dolgozó szakemberek vitatják meg munkájuk néhány aktuális kérdését. Ki ellenőrzi a mozdonyvezetőt, hogy mindig az adott pillanatnak és a forgalmi előírásoknak megfelelően cselekszik-e? —• Szinte éjjel-nappal figyelemmel kísérjük, betartják-e az utasításokat, amelyeket az indulás előtt kapnak meg. Az Utasításgyűjtemény, a Vonalszakasz könyv, a Vonalismereti könyv és az írásbeli rendelkezés mellett a „mumus” a sebességmérő szalag is ott van —, mondja Csendom Lajos, a körzeti üzemfőnökség üzemeltetési részlegvezető-helyettese. — Ez a szalag tévedhetet- lenül rögzíti az időt és a sebességet, majd a szolgálat után összevetik a menetrendben engedélyezettel, s ha a mozdonyvezető megfeledkezett valamiről, várhatja a fegyelmi vizsgálatot. — A KÜF területén mindenütt kiépítettük az egyesített éberségi és vonalbefolyásoló berendezés munkfeltéte- leit, hogy ezzel is ellenőrizhessük, nem alszik-e a vezető, s miként reagált a jelzők utasításaira. A mozdonyvezetői állásban ugyanazok a jelzések láthatók, mint amilyenek a sínek mellett álló jelzőkön. Ha a mozdonyvezető nem a jelzéseknek megfelelően ténykedik, a szerelvény megáll. Megbeszélések a megyei pártbizottságon Tegnap délelőtt Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára a pártbizottság székházában fogadta Kovács Antalt, a Központi Bizottság tagját, államtitkárt, az Országos Vízügyi Hivatal elnökét és megbeszélésükön a vízgazdálkodás helyzetéről és aktuális feladatairól tárgyaltak. Ugyancsak tegnap délelőtt fogadta a pártbizottság első titkára Pál Lénárdot, a Központi Bizottság tagját, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökét, akivel a műszaki, technikai haladás időszerű kérdéseiről folytattak eszmecserét. A megbeszéléseken jelen volt Simon József, a megyei pártbizottság titkára. Pál Lénárd és Majoros Károly látogatást tett a Szolnoki Papírgyárban, ahol Juhász Mihály, az Országos Papíripari Vállalat vezérigazgatója bemutatta a vendégeknek az V-ös számú pa- pírrgépet. A délutáni órákban Majoros Károly fogadta 'Abrahám Kálmán államtitkárt, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökét, akivel a természet- és környezetvédelemről, a környezeti kultúráról és a megoldásra váró feladatokról tárgyalt. A tárgyaláson részt vett Mohácsi Ottó megyei tanácselnök. flutóbuszszakértök tanácskoznak Négynapos nemzetközi autóbusz-szakértői tanácskozás kezdődött tegnap Budapesten, a MTESZ székházában. A konferencián — amelyet a Gépipari Tudományos Egyesület a pittsburgi Nemzetközi Technológiakutató Intézet közreműködésével rendezett — 25 ország mintegy 300 szakembere az autóbuszközlekedés fejlesztésének legújabb eredményeit, illetve a továbbfejlődés lehetőségeit vitatja meg. Eddig nem esett szó egy igen fontos kérdésről, a mozdonyvezetők pihenéséről, pedig az sem elhanyagolható! A mozdonyon szolgálatot teljesítő vezetőnek gyakorlatilag mindig kipihentnek kell(ene) lennie. — Bár az utazó személyzetnél 25—30 százalékos a létszámhiány, a kötelező munkaórák éppen az előbb leírtak miatt változóak, — mondja Skrabál Ferenc, a körzeti üzemfőnökség szak- szervezeti főbizalmija. — A szakszervezeti bizottság is állandóan szem előtt tartja a törvényes munkaidő és a pihenőidő betartását. —• Kívülállónak úgy tűnhet, hogy a mozdonyvezetők nem egy meghatározott munkarend szerint dolgoznak. Ez tévedés, hiszen a kötött fordákat be kell tartani — igazít ki a főbizalmi, s hozzáteszi, hogy az utazó személyzetnek számos jól működő brigádja is van, sőt még a vállalásaik teljesítésére is tudnak időt szakítani. Beszélgető partnereim mindketten saját területükről, a szolnoki területi üzemfőnökségről beszéltek, s hogy hosszú ideje nem történt baleset, ezt egyrészt eredménynek, másrészt célnak is tekintik. Szalai József Az erdő szolgálja a fáradt emberek pihenését, felüdülését, védi a környezettünket; fát ad, amelyből használati tárgyak készülnek. Az erdő menedéket és táplálékot nyújt a védett és a vadászható állatoknak. Az ország többi településéhez hasonlóan megyénkben is nemcsak az erdőknek hanem, a fasoroknak is felmérhet ellen a haszna; Mérséklik, a szél kártételét, az eróziót, őrzik a talajok nedvességtartalmát, ezzel segítik a mezőgazdasági munkákat főleg a vetések idején. Egyszóval szükségünk van a sokhasznú erdőkre, fasorokra. Sajnos Szolnok megye éppen az ország fában legszegényebb területei közé tartozik. Erdei mindössze 29 ezer hektárt foglalnak el, ráadásul elhelyezkedésük is aránytalan. Éppen ezért nélkülözhetetlen a környezet védelme az erdőterületek óvása. Hogyan védjük környezetünket, hogyan bánunk az erdővel? A válasz összetett és bonyolult. Az erdőnek nem minősülő fasorokat és facsoportokat például a nyolcvanas évek elejétől tartották nyilván, s addig a törvény sem, védte az éles fűrészektől az indokolatlan kivágástól. Az Erdészeti és Faipari Hivatal közleménye szerint — bármely gazdálkodó szerv — 1981 óta csak hatósági engedély birtokában foghat a fasorok kivágásához. A felügyelőség ezenkívül — ami természetes is — ragaszkodik az újratelepítéshez, amelyet anyagilag támogat is. A mostani tervidőszakban — országosan — évente 6—7 ezer hektárt telepítenek a szakemberek, ehhez 40—50 millió csemetét használnak fel. Az erdészek elsősorban oda ültetnek fát, ahol a föld kevésbé alkalmas mezőgazdasági művelésre. Az országban még mintegy 100 ezer hektár ilyen terület van, s a tervek szerint az ezredfordulón e földék nagyobb részén is fák nőnek majd. Így a szakszóval élve az „erdősültség” elérheti a 20 százalékot. Természetesen ehhez sok pénzre van szükség, például az elmúlt tervidőszakban 220 millió forintot fordított az állam az erdők fejlesztésére. Tegnap a KISZ KB székházában sajtótájékoztatót tartottak a Moszkvában, 1985. július 27. és augusztus 3. között megrendezésre kerülő XII. Világifjúsági és Diák Találkozó előkészületeiről. Ernőd Péter, a VIT magyar nemzeti előkészítő bizottságának titkára beszámolt arról, hogy világszerte nagy érdeklődés előzi meg a moszkvai fesztivált. A VIT megrendezésének hivatalos bejelentése óta alig fél év telt el, s e rövid idő alatt a világ ötven országában alakult nemzeti előkészítő bizottság. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a VIT magyar nemzeti előkészítő bizottsága hétfői ülésén döntött a felkészülés hazai programjáról, a magyar küldöttség tagjai kiválasztásának elveiről, és arról, hogy a VIT időszakát megelőzően a fiatalok számos hazai rendezvénnyel is készülnek a fesztiválra. A hazai előkészületek legfontosabb célja; „ráhangolni” nemcsak az ifjúságot, hanem a felnőtt-közvéleményt is a moszkvai fesztiválra, megidézni a VIT hangulatát, hogy azok is érzékelhessék a Világifjúsági és Diák Találkozó jelentőségét, akik nem juthatnak el a delegáció tagjaiként Moszkvába. A mezőgazdasági termelésben azonban a nagyüzemi táblaméretek kialakítása, a termőföldek jobbá tétele, a melioráció, a korszerű nagy teljesítményű gépek, a vegyszerek használata, a fasorok aránytalan mértékű kivágásához vezet. Nem szólva a magukról megfeledkezett emberekről akik gátlástalanul teszik tönkre a pihenőhelyeinken az árnyat adó fákat. Milliókban fejezhető ki a kár amit gondatlanságból, vagy szándékosan okoz az ember. Van azonban ellenpélda is jócskán: napjainkban sokan, felháborodva ragadnak tollat, s szd-nite azonnal jelzik hol, merre zúgnak motoros fűrészek az utak mentén. Ezeken a helyeken többnyire csupán a kiöregedett, a közútra veszélyes fákat vágják ki. így történt ez többek között, a jászágói utat szegélyező nyaralással is. A mezőgazdasági nagyüzemiek szakemberei — ma már kevésbé — de néhány esztendővel korábban még szinte féltek a telepítésektől, s talán szükségtelennek is tartották. Volt azonban olyan hely is ahol szívügyüknek tekintették s tekintik ma is a fásítást. A megyei tanács mezőgaz- rasági és élelmezésügyi osztálya a közelmúltban körlevélben hívta föl a gazdaságok vezetőinek figyelmét a rendelet 'betartására, ebben szerepel többek között az is, hogy a meglévő fasorokat milyen módon kell nyilvántartásiba venni, illetve kivár gásukhoz engedélyt kérni. Az alapszabályokon túlmenően társadalmi összefogásra is szükség van, — a helyi tanácsok és az illetékes társadalmi szervek, az adott viszonyok figyelembevételéved egyre jobban és következetesebben támogatják a gazr dálkodókat és a lakosságot a fák telepítésében. A mezőgazdaság és az emberi környezet ilyen védelme megyénkben is a közösség érdekeit szolgálja. Közös érdek tehát a fák ültetése és védelme. A gazdaságok szakemberei éppen ezért tekinthetik ezt is az ésszerű gazdálkodáshoz tartozó fontos feladatnak. Kiemelkedik a programból az az országos vetélkedő, amelyet az előkészítő bizottság a Magyar Televízióval és az MTA Történettudományi Intézetével közösen rendez. Elhangzott a sajtótájékoztatón, hogy a moszkvai VIT- en a magyar ifjúságot várhatóan 600 tagú delegáció képviseli, a küldöttség létszáma egyharmaddal haladja meg a havannait. Az összetétel kialakításának alapelve, hogy a küldöttség megfelelően reprezentálja a magyar ifjúság minden rétegét, s a munkában, a tanulásban és a haza védelmében kiemelkedő eredményt elérő, politikailag felkészült fiatalok képviseljék hazánkat. A politikai delegáció tagjainak többségét a legjobban dolgozó KISZ- szervezetek közvetlenül delegálják. A VIT-re — a hagyományoknak megfelelően — népes kulturális delegáció is utazik. Az előkészítő bizottság döntött arról is, hogy a VIT-en való részvétel költségeinek fedezésére keddtől VIT-alapot nyitnak. Már eddig is több KISZ-szervezet tett felajánlást, kezdeményezést, s az elképzelések szerint a VIT-alap összegét elsősorban a VIT-műszakok bevételei, a KISZ- és az úttörőszervezetek társadalmi munkái gyarapítanák. Megvallom, vonaton még sohasem féltem, ugyanakkor közúton, autóban már voltak nehéz perceim. A vonatra ülők nem is gondolnak arra, hogy a mozdony- vezető esetleg elfelejt valamit, talán szabálytalankodik. Az utasoktól távol van, nem láthatjuk, a sínek mellett pedig nem állnak közlekedési rendőrök. Ennyi lenne a különbség út és vasút között? Aligha! A közúton szabálytalankodók elé bármikor odapattanhat a közlekedési járőr, aki kíméletlenül behajtja a bírságot. De, _ki ellenőrzi a mozdonyvezetőt! F. T. Moszkvai VIT: 1985. július 27—augusztus 3 a találkozó előkészületeiről
