Szolnok Megyei Néplap, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)
1984-09-01 / 205. szám
1984. SZEPTEMBER 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kettős jelölés után Gazdag Sándor a Mészöv új elnöke Kitüntették Szentesi Lászlót Küldöttgyűlés a megyei szövetségnél Tegnap délelőtt küldöttgyűlést tartott a Fogyasztási Szövetkezet Szolnok megyei Szövetsége. A tanácskozáson részt vett Szlame- niczky István, a Szövosz elnöke, Mohácsi Ottó megyei tanácselnök és Simon József, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának titkára. A küldötteket Tigyj István Mészöv elnökhelyettes köszöntötte, s bejelentette, hogy mint azt a meghívóban is jelezték, személyi kérdésben is döntenie kell a szövetség legmagasabb fórumának. Épp ezért a napirendek megtárgyalása előtt jelölőbizottságok és szavazatszedő bizottságot választottak a küldöttek. A megye fogyasztási szövetkezetei idei, első félévi tevékenységének értékelése és elfogadása után a küldöttgyűlés tudomásul vette a megyei szövetség 1983. évi mérlegéről és költségvetési gazdálkodásáról beterjesztett beszámolót, s jelentést fogadott el az elnökség két küldött- gyűlés közötti időszakban végzett munkájáról. Az elnöklő Tigyi István ezután bejelentette: — Szentesi László, a Mészöv elnöke egészségi állapotára tekintettel kérte nyugdíjazását, ezért az elnökség — egyetértésben a felsőbb szervekkel — javasolja a küldöttgyűlésnek, hogy Szentesi Lászlót saját kérésére, nyugdíjba vonulása miatt mentse fel elnöki tisztségéből. A küldöttgyűlés a javaslatot elfogadta, a felmentést 1984. október 31-i hatállyal megadta. Ekkor kért szót Szlame- niczky István, a Szövosz elnöke. Méltatta Szentesi László szövetségi munkáját, gazdag életútját, amelyet Szolnok megyében járt be, s fontos párt-, állami, szövetkezeti tisztségekben dolgozott szorgalmasan, emberséggel köztiszteletet kiérdemelt szerénységgel. Arra kérte a nyugdíjba vonuló szövetségi elnököt, hogy erejéhez, egészségéhez mérten munkálkodjék továbbra is a Szövosz elnökségi tagjaként, s a megyei szövetségben is. Felszólalását a következő bejelentéssel fejezte be: ' ; Az Elnöki Tanács megbízásából Szentesi Lászlónak, a Fogyasztási Szövetkezetek Szolnok megyei Szövetsége elnökének, nyugdíjba vonulása alkalmából átadom a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést. Kívánok neki nyugodt pihenést, javuló egészséget és sokáig éljen szerető családja, s a szövetkező Szolnok megyei emberek nagy közössége körében! A kitüntetést meleg szavakkal köszönte meg Szentesi László. Tigyi István ezután Sárosi Bélának a jelölőbizottság elnökének adta át a szót. A jelölő- bizottság elnöke elmondta, széles körű eszmecsere előzte meg a küldött- gyűlést, a jelölőbizottság nemcsak a küldöttekkel, ha- hanem a szövetkezet vezetőivel, tagságával is tanácskozott. Egyeztetve a felsőbb szervekkel, a törvényesség szellemében a bizottság él a kettős jelölés lehetőségével. Egyaránt alkalmasnak véli az elnöki feladatok ellátására Gazdag Sándort, a tiszafüredi Áfész elnökét és Tóth Józsefet, a Mészöv elnökhelyettesét. Eddigi munkájukkal mindketten bizonyították szakmai, politikai hozzáértésüket, vezetői készségüket. Ezért rangsorolás nélkül javasolják a két jelölt nevének felvételét a szavazólapra, hogy közülük válassza meg a küldött- gyűlés a szövetség új elnökét. Mivel a két jelöltön kívül másra javaslat nem érkezett, a küldöttek titkos szavazással megválasztották a Fogyasztási Szövetkezetek Szolnok megyei Szövetsége új elnökének Gazdag Sándort. A küldöttgyűlés Mohácsi Ottó megyei tanácselnök felszólalásával ért véget, aki a megyei párt- és tanácsi vezetés nevében hosszú életet, javuló egészséget kívánt Szentesi Lászlónak, s biztosította a megyei szervek támogatásáról a november elsején munkához kezdő új szövetségi elnököt, Gazdag Sándort. • • * Majoros Károly, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának: első titkára tegnap a kora délutáni órákban találkozott Szlameniczky Istvánnal, a Szövosz elnökével. A megbeszélésen jelen volt Gazdag Sándor, Mohácsi Ottó, Simon József, Szentesi László és Tóth József. — sj — Dlést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa tegnap ülést tartott. A testület megerősítette a Magyar Népköztársaság és a Mongol Népköztársaság közötti barátsági és együttműködési szerződést, amelyet Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének a Mongol Népköztársaságban tett hivatalos, baráti látogatása alkalmával 1984. június 1-én írtak alá. Az Elnöki Tanács a Minisztertanács előterjesztése alapján határozatot hozott arról, hogy a Bajai Tanítóképző Főiskola a jövőben Eötvös József Tanítóképző Főiskola néven folytatja működését. A továbbiakban a testület kinevezésről határozott, majd bírákat mentett fel és választott meg. * • * A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Tóth Lászlót 1984. szeptember 1. napjától közlekedési minisztériumi államtitkárá nevezte ki. Magda árpád köszöntése Tegnap délelőtt Mezőtúron, a városi pártbizottság épületében Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte Magda Árpádot, a Szocialista Hazáért Érdemrend tulajdonosát 85. születésnapja alkalmából. A veteránnak a megyei pártbizottság első titkára a munkásmozgalomban több évtizeden át kifejtett munkássága elismeréséül átnyújtotta az Elnöki Tanács kitüntetését, a Munka Érdemrend arany fokozatát és a megyei pártbizottság köszöntő levelét. Az ünnepségen jelen volt Móricz Béla, a városi pártbizottság első titkára. Több szén Visontáról Az idén már számítógépek segítségével tartják számon, hogy a művelés alatt lévő területen mikor, milyen a fejtett szén minősége Visontán. Ebben az évben négy millió nyolcszászezer tonna szenet termeltek ki Visontán, amelynek fűtőértéke átlagosan 1569 kalória, a tervben szereplő 1500 kalóriával szemben. flz ország szénhidrogén-termelése az AlYöldön összpontosul (Folytatás az 1. oldalról.) lati Érmeket és miniszteri (kitüntetéseket, Péceli péla pedig bányamentő szolgálati okleveleket adott át. Az ünnepség Pongrácz Istvánná zárszavával ért véget. (A bányásznap alkalmából a Kő- olajkutató Vállalatnál több mint 30 millió forint jutalmat osztottak ki.) Az ország legnagyobb energiatermelő vállalata, a Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat háromezer-négyszáz dolgozója és azok családtagjai is megünnepelik a bányásznapot. Központi székházukban augusztus 30-án iparművészeti kiállítást nyitottak. tegnap délután pedig ugyanott ünnepi megemlékezést tartottak, kitüntetéseket adtak át, majd megkoszorúzták a szolnoki szovjet hősi emlékművet. Az NKFV központi ünnepségét ez alkalommal a vállalat orosházi üzemében tartják ma délelőtt. Az ünnepségen Szabó Miklós, a Békés megyei pártbizottság első titkára tart beszédet. A hagyományokhoz híven bizonyára méltatja az alföldi ■'olajbányászok eredményeit. A vállalat dolgozói rá is szolgálnak a dicséretre, hiszen tavaly ők adták a hazai kőolajtermelés 75, a földgáztermelésnek pedig a 86 százalékát. Tízmilliárd köbméter földgáz forgalmazásával biztosították a hazai igények kielégítését. A XIII. párt- kongresszus és felszabadulásunk negyvenedik jubileuma tiszteletére indított munkaversenyhez csatlakozva vállalták, hogy a VI. ötéves terv időszakára tervezett kőolajtermelést ötvenezer tonnával, a földgáztermelést pedig 1,67 milliárd köbméterrel, az egyéb gáztermék-értékesítést pedig 340 ezer tonnával teljesítik túl. A jövő megalapozása érdekében fontos fejlesztési munkálatokat is célul tűztek. Azok közül — csupán példaként említve — figyelemre méltó az algyői mezőben az etándús gázzal történő termelés előkészítése, az üllési mező termelésbe állítása az endrődi beruházás megvalósítása, Eger térségében az égetéses és a gőzkiszorításos termelési kísérlet, a hajdú- szoboszlói földalatti gáztároló bővítése. A bányásznapon a vállalat dolgozói közül háromszázki- lencvenen részesültek kitüntetésben. Ez alkalommal 24,9 millió forint jutalmat osztottak ki a NKFV-nél. A vállalat szajoli szabadidő-központjában ma egésznapos kulturális és sportműsor lesz. Új tanévet kezdünk Szeptember elseje van Ezen a napom, évről évre életritmust válit az ország. Egyszeribe ünneplőbe öltözött, nyüzsgő gyermekseregtől válik jól érzékelhetően népesebbé a város, a község, de még a vonat, a vasútáLlo- m|ás is. Szolnok megyében is néhány száz híján 100 ezer óvodás kis- és nagydiák kezdi meg az 1984/85-ös tanévet. Alig van család, amelyben ne hozna változást, örömet, gondot vagy éppen a kettőt együtt e hagyományos szeptemberi nyitány. A munka „dandárját” kezdi meg ismét a megye közel hatezer közoktatási dolgozója. Azzal együtt is, hogy az előzőhöz hasonlóan az új tanévben sem sóik a közvetlen „újítás”, tehát a myugod- tabb, elmélyültebb munkára lehet számítani, lesz tennivalójuk. Hosszabb távú koncepcionális tevékenységet kell folytatniuk ajz előző tanévek mindén, tapasztalatának alkotó felhasználásával. E tanévben, ünnepeljük hazánk, megyénk, településeink felszabadulásának 40. évfordulóját. A helyi társadalomiba jól beépült, „nyitott” iskola számára ez a színvonalas mevelőmuinka ezernyi jó lehetőségét adja. Az ország életének legjelentősebb közéleti eseménye, a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa is az új tanév idejére esik. Kommunista nevelőinknek természetesen, a szervezeti szabályzat által megkívánt joguk és kötelességük a példás közéleti aktivitás az előkészítés minden fázisában,. A kongresszushoz kapcsolódó és minden, szinten sorra kerülő fél évtizedes távlatú értékelés és célkitűzés azonban természetesen egész társadalmunk további fejlődésére, így a közoktatás főbb tennivalóira is meghatározó. A 40. évfordulóhoz és a kongresszushoz kapcsolódóan az egész évre kiterjedő tevékenységrendszer keretei között mindenütt adott a lehetősége annak, hogy a mozgalmi szervekkel jól összehangoltan — a társadalom általános törekvéseinek megfelelően — elinduljon egy- egy nem mesterkélt, jó kezdeményezés vagy vállalás, mely később értékes iskolai hagyomány magvává válhat. Ne feledjük el azt se, hogy az új magyar közoktatás első jelentős termékének, az általános iskolának a négy évtizedét is értékelhetjük majd 1985-ben. A szocialista kollégiumi mozgalom 25 éves jubileuma jegyében pedig ősszel országos konferenciára kerül sor. Szolnok megye „legújabbkori” neveléstörténetének jelentős lapjai fűződnék e mozgalomhoz, melynek feltárásában^ közkinccsé tételében még vannak adósságaink. Iskola- ügyünk gyarapodását szolgálná, ha a konferencia jelentős állomássá válhatna a magyar kollégiumi élet megújhodásában. Erkölcsi köte- lesséégümk, hogy közreadjuk ezen a rendezvényen azokat az értékes tapasztalatokat, amelyek a megyében felhalmozódtak, de azokat az igényeket, várakozásokat is. mely itt dolgozó nevelőitér- sainikiban munkál. A közoktatás korszerűsítésének folyamatában nevelőinknek tovább kell vinniük az oktatáspolitikai határozat végrehajtásából adódó mindennapi teendőket; meg kell kezdeniük a távlati fejlesztés programjából következő feladatok megvalósítását. Az utóbbihoz adnak majd helyi támpontot az őszi nevelési értekezletek, ahol gyakorlatilag elkészülhetnek a következő tervezési ciklus iskolai pedagógiai programjának alapgondolatai is. A közoktatás távlati fejlesztési programja mellett a pártértekezletek értékelései, célkitűzései alkotják majd azt a másik piaiért, amelyre az újahb ötéves megyei, helyi és intézményi művelődési programokat építeni lehet. Ezek a programok legjobb iskoláinkban régóta a konkrét körülményekre épülnek, az értékes hagyományok rendszerét alapozzák, fejlesztik. Szeretnénk, ha jelentősen gyarapodnék az egyéni arculatú, a nevelő-oktató munkában eredményesebb oktatási intézményeink száma. Sok munkát igényel nevelőinktől a differenciált pedagógiai tevékenység jobb érvényesítése, amely a tehetséges, illetve a hátrányos helyzetben lévő gyermekek segítésének legfőbb módja. Iskoláink nyugodt munkája érdekében is igen fontos folyamatos feladatnak tartjuk a munkahelyi demokrácia további fejlesztését, a nevelőtestületi fórumok tényleges szerepének növelését. Persze aligha lesz konstruktív nyugalom iskoláinkban anélkül, hogy társadalmunk egésze ne tisztelné úgy a tanítási órát, mint kezdjük — szerencsére — becsülni a termelési időit. Az új tanévvel kezdődően változtatni kívánunk felügyeleti munkánkon is. Nagyobb szerepet szánunk az isikolák belső tényezőinek a színvonalasabb munkára ösztönzésben. Sokat változott az utóbbi években a szakfelügyelői portré is. Mind több feladatot vállalnak a nevelők továbbképzésében, segítésében. Oroszlánrészük volt az új nevelési-oktatási tervek bevezetésében is. Talán nem áll távol a valóságtól az az ideális szituáció, amikor a szakfelügyelő a tiszteit és örömmel várt hozzáértő tanácsadó, a szakma „mestere” az iskolában, akitől hosz- szahbtávú eligazítást kap az iskolavezető és a szakmai munkaközösség egyaránt. Nevelőink jól tudják, sohasem volt nagyobb szükség szakmai, politikai, módszertani megújulásra, szemléletváltozásra, mint az utóbbi években. E folytonos megújulás, a „lámpás” utántöltése nélkül az egyébként korábban legjobban felkészült nevelőnek is nehéz ma eredményes munkát végeznie. Az önképzés, a továbbképzés formája természetesen sokféle lehet. Ezer lehetőséget ■kínál erre a mozgalmi tevékenység, a gazdag és sokszínű sport- és kulturális élet, valamint a közéleti munkálkodás is. Mi, a közoktatásirányítás munkásai arról vagyunk meggyőződve, hogy Szolnok megyében sok igazi „tanár- egyéniség” és „tudóstanár” van, akiknek teljesítménye megjelenik neveltjeik képzettségében, személyiségéiben, helytállásában, eredményes továbbhaladásában, a tanulmányi és más versenyek eredményeiben, a szakmai pályázatokban és még sok másban. Tudjuk azt is, a feszített munkakörülmények közepette is erre az önmagát folytonosan megújítani tudó pedagógusra van a jövőben még inkább szükség. Őszintén sajnáljuk, hogy a jól megérdemlőit nyugalomba vonulás okán több olyan igazgatónktól kellett és kell megválnunk az idén, akik igazán „egyéniségek” voltak a maguk szakterületén, akik több évitizedes értékes veze- tői munkásságukkal vívták ki maguknak szőkébb és tá- galbb környezetük elismerő tiszteletét, vagy éppen fiatalságuk és öntudatuk teljes lendületével szolgálták az új magyar oktatásügy és ifjúsági mozgalom első lépéseit, kibontakozását Nevelőink döntő többsége jó és javuló feltételek mellett láthat munkához. A tár- sadálmi edismterés számos más formája mellett éppen a tanévkezdéssel egyidejűleg emelik a pedagógusok fizetését. Társadalmi közvéleményünk tudatában volt ugyan annak, hogy a pedagógusok kereseti viszonyai az utóbbi években már lényegesen elmaradtak a más értelmiségi munkakörökben dolgozókéhoz képest, mégis az ország mai gazdasági helyzetében a jogosultság elismerésével együtt sem volt könnyű a megvalósítás, melynek egyébként a későbbiekben a folytatását, a kiegészítését, a kiterjesztését is remélni lehet. Lényegesen fejlődtek a tárgyi feltételek. Űj iskolák épültek Karcagon, Martfűn, Szolnokon. Jelentékeny volt — sok társadalmi munka kiegészítésével — a bővülés Jászszentandráson, Jánoshi- dán, Alattyánban, Jászárok- szálláson, Tószegen, Ftegy- vemeken. Befejeződött — lényeges bővüléssel — a jászberényi Lehel vezér Gimnázium felújítása. Néhány kisebb jelentőségű bővítéstől, külső karbantartástól eltekintve e munkák a tanévkezdésre befejeződtek, örvendetes, hogy ezt a körülményt és — különösen az említett községek — lakosságának lelkes áldozatvállalását elismeréssel nyugtázta a Tv-híradó is. Iskoláink — óvodáink nyári karbantartását — immár szokásosan — segítették az üzemek, a termelőszövetkezetek és a szocialista brigádok. Ahol pedig új iskola épült vagy bővült, többnyire segített a település apraja-nagyja, a munkásoktól, termelőszövetkezeti dolgozóktól, a szülői I munkaközös ségi tagoktól a tanácselnökig és nem kevéssé az érintett iskola nevelőiig. Köszönet ezért a munkáért! összességében 1984. csakúgy, mint 1980., 1982. felsorakozik azok közé az évek közé, amikor különösen jelentékenyen fejlődött a megye általános iskolai hálózata. Kongresszusi számadásként is elmondhatjuk majd, hogy az 1980—1984-es fel- évtizedben általános iskolai osztálytermeink száma kb. 27°/o-kal emelkedett. Ezzel együtt igaz, hogy még ez a lényeges fejlesztés sem tudta az általános iskolai ellátottságiban az országos szinttől régen kialakult elmaradásunkat megszüntetni. Ez olyan kézzelfogható formában is megnyilvánul, hogy pl. Tiszakürt vagy Abádstaa- lók és Tiszafüred nevelőit nem boldogítja a mégoly optimista értékelés sem a sok általános iskolai tanterem épüléséről mindaddig, míg az ő iskolájuk is meg nem valósul. Ám azt is jól tudjuk, a legkorszerűbb épület is halt és lélek nélküli tárgy, ha nincs aki mozgásba hozza, sikeresen és eredményesen működtesse, azaz gazdag tartalmi tevékenység nélkül. A nevelő-oktató munka menynyi ségi személyi feltételei tekintetében általában több a gondunk, mint tárgyi vonatkozásiban. Ügy tűnik, „eredményként” mindössze- annyit láthatunk 'be ma, hogy a tanerőhiány és a képesítés nélküliek számának közel-stagnálását lehet remélni az általános és kifeéfp- fokú iskolai valamint napközis tanulói létszámnövekedés ellenére is. Sajátossága azonban utóbbi éveinknek az is, hogy egyre jelentősebb számban mennek nyugdíjba kartársaihk. ök azok, akik a felszabadulás után. közvetlenül az igen gyorsan kiterjedő iskoláztatás érdekében juthattak diplomához. Többségük — örömünkre — még egészségesen, jó erőben tudja segíteni iskoláinkat, ha a munkájuk iránti megbecsülést kifejező jó szóval hívják őket. És jönnek természetesen a fiatalok. Pályánk folytatói a harmadik évezred pedagógus derékhada. Ma délelőtt 170-en tesznek esküt a megyei tanács elnöke előtt. Az ő belépésükkel, a nyugdíjasok segítségével, kicsit több túlórával és — úgy tűnik — a múlt évinél nem több képesítés nélküli nevelő alkalmazásával a problémák mindenütt áthidalhatók. Indítsuk hát az 1984/85-ös tanévet reménnyel, bizakodással és azzal a törekvéssel, hogy mindent megteszünk a hétköznapok zavartalan nevelő-oktató munkájának érdekében. Dr. Vincze Sándor a Megyei Tanács VB. művelődésügyi osztályának vezetője
