Szolnok Megyei Néplap, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-10 / 187. szám
1984. AUGUSZTUS 10. SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 3 A szolnoki Afész tekercselőüzemé- ben a váltóáramú villanymotorok mindegyik típusát javítják. A kis üzem dolgozói évente átlag 700 motort újítanak fel Egymásra utalva Aki régein járt a község Nélkii/özhetetlen a munkájuk Megyei építők Budapesten Régóta látni Budapesten megyei építőipari vállalatokat, nélkülük lassabban éipülne a főváros. Az utóbbi években vidéken többnyire csökkentek a beruházások, míg Budapesten még manapság is bőven találnak munkát. Igaz, hogy nagyobb részt versenytárgyaláson kell elnyerniük a megbízást, de ha már megyehatáron túlra kell menniük, akkor egyébként is jól meggondolják, hogy jól felkészültek-e, s egyáltalán gazdaságos-e, amit elvállalnak. Mindenütt ott vannak Felsorolni is sok, hogy a főváros hány pontján érdekeltek a vidéki építőipari vállalatok. Az Észak-Magyarországi Állami Építőipari Vállalat a Ganz-Mávag épület-rekonstrukcióját végzi, míg a Hajdú megyei ÁÉV jó minőségben és rövid határidőre vállal iskola építéseket. A hajdúságiak lakásokat is építenek. A Szabolcs megyei ÁÉV közintézmények építését vállalta sorozatban, s a kedvező tapasztalatok miatt rájuk bízták a Nemzeti Sportuszoda rekonstrukcióját is. A Szolnok megyeiek a Semmelweis Orvostudományi Egyetem rekonstrukcióját és Leányvállalatok Az Építési és Városfejlesztési Minisztérium vezetői szerint a vidéki vállalatok semmivel sem maradnak el a fővárosiak mögött, és amíg túlkereslet van, addig mindig találnak maguknak munkát. Ám azok a cégek, amelyek nem tartanai lépést az új feladatokkal és vállalkozási formákkal, néhány esztendő múlva bizonyosan kiszorulnak a fővárosból. Még az is meglehet, hogy a versenytárgyalások elterjedésével megyehatáron belül is kapaszkodniuk kell. Mind több biztató jel mutat azonlban a helytállásra. Ahogy Görbe Bálint, a milenni, és saját maguknak köD. L. Jászapáti — Oiobig Csereüdülés tsz-tagoknak Budapest térségében 1981 óta bérpreferenciát kapnak e vállalatok, s így a munkások 10 százalékkal többet kereshetnek, mint megyéjükben. Ez egyébként a világ minden táján így történik, hiszen a különélést és annak költségeit meg kell téríteni, hogy a munkások vállalják. Idén január elseje óta az Építési és Városfejlesztési Minisztérium újabb rendelkezéssel támogatta a vidéki vállalatokat, amelyek így magasabb árakat érhetnek el. a János kórház bölcsődéjének építését vállalták. A Kelet-Magyarországi ÁÉV munkásai IKV-telepeket is építenek, a Somogy megyeiek pedig a békásmegyeri szakorvosi rendelőintézetet építik fel. A pesterzsébeti áruház falait a Duna-Tisza közi Építőipari Vállalat szakmunkásai húzzák fel. Budapest sarkalatos gondja a lakásépítés, amit az állam külön is támogat. (Meglehet, hogy különben már ki is vonultak volna a megyei vállalatok, a fővárosból.) A fővárosi vállalatok ugyanis még sokáig nem győzik majd a megrendeléseket. nisztérium iparszervezési osztályvezetője is elmondta, a Veszprémi Állami Építőipari Vállalat egy pesti és egy budai leányvállalatot alakított lakásfelújításra. Ugyanezt tette a Zala megyei és a Dél-Magyarországi ÁÉV is. Budapest a tömbrekonst- rukciók, a régi lakóházak felújításának idejét éli, s ha egy cég ezt időben felismeri, hosszú évekig megvetheti a lábát. A leányvállalat pedig kedvező formája a Budapestre települt részlegeknek. Így sokkal önállóbbak, rugalmasabbak tudnak ben, aligha ismerne rá Tószeg főterére. Az utca gondozott, új házak épültek, és bármerre járunk Szilágyi Lászlóval, a teremtő, szépítő emberi kéz nyomait mindenütt fölleljük. — Ma délben nyitjuk meg ezt a kis ABC-t, — mutet a párttitkár egy takaros üzletre. — De ezekben a napokban van az átadása annak a 6 tanteremnek is, amellyel az iskolát bővítettük. Talán már hangsúlyozni sem kellene, de jó leírni: a Két nap az iskoláért akció, amelyben a község apraja, nagyja, az üzemek, a szövetTószegen is megnézzük azt a 12 utcát, amely már sz: lárd burkolatot kapott, szemrevételezzük a kibővített óvodát, az új gyógyszertárat, cukrászdát, az öregek napközi otthonát, a megszépült egészségházat,. gyönyörködünk a szépen karbantartott sporttelepben, ahhol teniszpálya épp úgy van, mint foci-, teke-, röplabda-, vagy futópálya, ugró- és dobóhelyek. Aztán kimegyünk aira a zártkerti résizre, ahol 180 szolnoki és tószegi munkás kapott viszonylag olcsón telket, hogy megtermelje a csa • ládjának szükséges zöldséget és ahol 10 hektáron hor- gászpanadicsomot hozott .létre a Petőfi Tsz. — Rá kellett jönnünk, hogy a szolnoki üzemekkel egymásra vagyunk utalva, — magyarázza később, amikor a pártirodában beszélgetünk Gulyás István, a Egyébként Tószegen is valóságos kis kupaktanács gyűlik össze, hogy az újságíróval meghányják-vessék a községfejlesztés eddigi dolgait: itt van Gulyás István, Tóth Albert, a községi népfront bizottság titkára, Tóth Imre a községi területi párt- alapszervezet titkára, Péko János, a helyi téesz pártve- zetőségének titkára, Tenkő József, a Mezőgép tószegi gyárának főmérnöke. Szilágyi László szerint ők a településfejlesztés. „motorjai” — Korábban is volt itt társadalmi munka, hiszen anélkül nem létezhettünk volna, — magyarázza Tóth Albert, — de nem volt eny- nyire tervszerű, mint az utóbbi években. Mi most 5 évre szóló programot készítettünk, és azt ha törik, ha szakad, végre kell hajtanunk. A tervet társadalmi vitára bocsátottuk, és ezzei elértük, hogy a lakosság az eddigieknél is jobban támokezetek részt vettek, a 4 tanterem helyett 6 tantermes iskolaszámy létesítését ered ményezte, sőt az épület padlásterében még jut hely az iskolai könyvtárnak is. Az építés 12.8 millió forintos költségéből 30—35 százalék a társadalmi munka aránya — Nagyon jelentősnek tartjuk azt is, hogy ma már valamennyi iskolai, óvodai csoportunknak kapcsolata van helyi vagy szolnoki üzemmel. Az ő segítségük - kel járhatnak gyerekeink Szolnokra úszni tanulni, vagy mehetnek táborozni, — magyarázza Szilágyi László. nagyközségi közös tanács vb-titkára. — Mi itt élünk lélegzünk a megyeszékhély- lyel. Innét naponta körülbelül ezerhatszáz ember jár dolgozni a különböző szo'- noki üzemekbe, intézményekbe. Ott kell a munkaerő, és ha azt akarják, hogy dolgozóik ott maradjanak, segíteniük kell abban, hogy ezek az emberek a lakóhelyükön is jól érezzék magukat. Mi pedig az üzemek segítségét igyekszünk valamiképpen „honorálni”. Amikor tószegi látogatásom után napokkal összetalálkoztam a Tiszamenti Vegyiművek igazgatójával, Szálai Lászlóval, ő is szinte sző szerint ezeket mondta: — Nekünk is érdekünk, hogv fejlődjenek azok a telep iie- sék, ahonnét bejárnak hozzánk a dolgozók. Ezért ahogyan módunk nyílik, sági- tünk a községfejlesztésben. gatja. elképzeléseink valóra váltását. Talán elég, ha eny- nyit mondok: tavaly 12 milliós társadalmi munkát terveztünk, és 24 millió lett belőle. — Sokat változott a tószegi ember gondolkodása, magatartása. Kialakult a lakosságban egy egészséges lokálpatriotizmus, és ez nagy eredmény, — nyugtázza Tenkő József. — Hogyan kezdődött a kapcsolatuk a -szolnoki üzemekkel ? — Láttuk, hogy magunkban nem boldogulunk. Nem szégyelltünk elmenni és kér ni, — mondja Tóth Imre — Először a vegyiművekbe, a cukorgyárba, a BVM-be kopogtattunk be. Nem ebrudal- tak ki bennünket, de látszott, nem is nagyon örülnek nekünk. Az első adomány amit kaptunk az a 200 ezer forint volt, amit az óvoda bővítésére költöttünk, a TVM adta. A következő évben az iskolai tornaterem építéséhez kaptunk tőlük 300 ezer forintot. Így kezdődött. — Nézze, innét naponta csaknem ötszáz ember jár el dolgozni a vegyiművekbe, — szól közbe Gulyás István. — A gyár vezetői jól látták: a munkahelyi és a lakóhelyi közérzetet nem lehet mereven szétválasztani. És mi tőlünk telhetőén igyekszünk viszonozni az üzem jóindulatát. A gyári munkások letelepedéséhez mi közművesített telket adunk, a gyerekeket elhelyezzük az óvodába. És az üzem is segít, évente körülbelül 12 milliót jelent az a támogatás, amit dolgozóik otthonépítéséhez nyújtanak. — Más üzemek, — veszi át a szót Pékó János, — 1— 2 kommunista műszak bérét fizetik be a tanács számlájára településfejlesztési támogatásként. Ezért mi minden éviben 40—50 előközmű- vesített telket adunk dolgozóiknak tartás használatra 40—80 ezer forintért. Az üzemekkel a nagyközségi tanács és a pártbizottság együttműködési megállapodást köt, és mindkét fél igyekszik megfelelni az abban foglaltaknak. Hasznos fölismerés — Eddig 16—18 ilyen együttműködési megállapodásunk van, — mondja Szilágyi László, és mutatja a nagyon konkrét, pontokba szedett megállapodásokat. — A község lakossága látja, érzi az üzemek támogatását, hát maga is szívesebben dolgozik, — így Tenkő József. — Minden eredmény amit fölmutathatunk, az a jó csapatmunka következménye. Mi is, a szolnoki üzemek is együtt gondolkodunk a helyi vezetőkkel, megértjük gondjaikat, látjuk, hogy egymásra vagyunk utalva, hogy együtt kell dolgoznunk. Ez a fölismerés, hogy együttműködéssel előbbre juthatnak, nagy haszonnal járt mind Tószegnek, Tiszavár- konymak, mind a szolnoki munkahelyeknek. A különböző gyárak, szövetkezetek, vállalatok és intézmények támogatásával a községfejlesztésre fordítható összeget alaposan megemelhetik a nagyközség vezetői, így több juthat mindkét „házasfélnek”. A szolnokiak pedig érezhetik, hogy erősödik dolgozóik kötődése munkahelyeikhez, mert látják, hogy őket nemcsak mint munkást tartják szükségesnek, hanem a vezetők törődnek azzal is, hogy lakóhelyükön jól érezzék magukat, hogy életkörülményeikben egyre inkább közelítsenek a városban lakókhoz. Ez a kapcsolat figyelemre,. sőt követésre méltó. Varga Viktória Másfél évtizedes kapcsolat fűzi a jászapáti Velemi Endre Tsz-t az NDK egyik me-" zőgazriasági szövetkezetéhez. A Lipcse közelében lévő Globig községben van a négy települést magába ölelő Rote Stem (Vörös Csillag) Tsz központja. Kezdettől rendszeres a szakemberek tapasztalatcseréje, aminek kézzel fogható eredményei is vannak. Az első küldöttségeket családok kölcsönös látogatása követte, sőt ’72 óta külön gyermekcsoportok is váltják egymást. A szervezés már a tél végén kezdődik: életkor, foglalkozó érdeklődési kör figyelembevételével párosítják a családokat, azután a programot készítik elő, hogy életre szóló élményt nyújtsanak felnőtteknek, gyerekeknek egyaránt. A nyár végi tapasztalatok szerint mindkét téesznél nagy sikere van a csereüdülésnek. — Hasznosak a szakemberek találkozásai is — mondja Jáger Sándor általános elnökhelyettes —, de azt hiszem, fontosabbak az emberi kapcsolatok, mert két különböző nép mélyíti a barátságát. Ez többet ér minden hivatalos utazásnál! Most éppen tizenöt gyerek — iskolás fiúk és lányok — tölti a szünidő egy részét a Velemi Tsz vendégeként. Két hét alatt gazdag progjám várta őket. Előbb kirándultak Göcsejbe, az őrségbe, persze a Balatont se lehetett kihagyni. Azután Miskolc- Tapolcán, Egerben, a Sza- lajka-völgyben jártak, majd Párádon, Szilvásváradon. Természetesen vendéglátó barátaik kíséretében, csak úgy, mint tavaly ők az NDK- ban. — Tavaly volt ott a fiam és nagyszerű élményekkel tért haza, most pedig nálunk találkozott német ismerőseivel — mondja Bella Ferenc ágazatvezető. — Azontúl, hogy mindenki számára ez a legolcsóbb üdülési forma, rendkívül érdekes, és nagyon szeretik a gyerekek. Ráadásul a német nyelvtanár is észreveszi fiamon ezt a nyaralást. A gyerekek lelkendezve számolnak be arról, hogy délelőtt Szolnokon voltak bevásárolni, játékokkal, édességekkel, divatos pólókkal megrakodva érkeztek vissza Délután a téesz üzemágait nézték meg. A sok látnivaló közül a legnagyobb tetszést a dinnyeföld aratta, mivel a termését is megkóstolhatták. Mindehhez persze tolmácsra is szükség van, s e feladatra Borbás István szakmunkás ugrott be, aki karbantartó a keltetőben. — Boldogulok a csoport vezetésével, korábban három évet dolgoztam az NDK-ban, onnan ered a nyelvtudásom, örömmel kalauzolom a gyerekeket, mert nagyon jól érzik magukat — jegyzi meg. Ezt erősítik meg a kis vendégek is, akiknek még egy nap a fővárosban, meg egy nap pihenő van még hátra, aztán utaznak ha2a. — Ip — tik az üzleteket. Ma már egyétlen megyeszékhelyről sem lehet átlátni és irányítani a 'budapesti munkákat. A Veszprém megyei ÁÉV a felújítási túlkeresletet felismerve alapított két leány- vállalatot, s eddig nem is bánták meg. A leányvállalatok egyedi családi házakat is építenek a vállalat házgyári elemeiből, s ez ugyancsak jó vállalkozásnak bizonyult. Zala megyei leányvállalat is jó évet zárt tavaly, míg a DÉLÉP leány- vállalata csak idén mérettetik meg. És a többiek? Mindkét fél előnyére — Máról holnapra nem várható, hogy minden vállalat felismeri a Legjobb megoldást. Ehhez éveknek kell eltelnie. — mondja az iparszervezési osztályvezető. — Sok függ attól is, hogy a megyei vállalatok mennyire bíznak meg budapesti részlegeikben. És az sem Diztos, ■hogy minden részleget önálló pályára kell állítani. Nem a leányvállalat az egyetlen üdvözítő megoldás — a piachoz kell alkalmazkodni. A dunaújvárosi 26-os ÁÉV például közös vállalatot alapított a 21-es ÁÉV-val. S ugyanígy meglehet, hogy két vállalat társulásából teremtenek egy új céget, új feladatok, szolgáltatások ellátására. Az osztályvezető mondataiból egyértelműen kiviláglik: sok formája van a vállalkozásnak, és mindig a konkrét helyi célok, körülmények határozzák meg, mi a legésfc- szerűbb megoldás. A megyei építők munkája a jövőben is nélkülözhetetlen lesz Budapesten. S amint eddig, ezentúl is arra kell törekedni, hogy mindkét fél — vagyis a főváros, s a Pesten dolgozó megyei vállalat — megtalálja a maga számítását. Metszés nélküli szőlőművelés A Licencia Külkereskedelmi Vállalattal kötött szabadalmi és know-how-haszno- sítási szerződés alapján a nagykőrösi Arany János Termelőszövetkezetben megkezdik a Babó-féle ágas- kordonos, biológiai termés- szabályozású szőlőművelés nagyüzemi alkalmazását. Az eljárás Babó Tivadar kertészmérnök 20 éves munkájának az eredménye. A feltaláló a szőlőtermesztésnél olyan magasművelési módszert dolgozott ki, amelyek alkalmazásával lényegesen csökkenthetők a termesztési költségék és a gyümölcs minőségének megőrzése mellett növelhetők a hozamok. Az új eljárás újonnan és régébben telepített szőlőknél egyaránt alkalmazható. Mindkét esetben három, illetve négy év után feleslegessé válnak a szőlőnél az olyan munkák, mint a hajtásválogatás, a csonkozás, a -kötözés és a metszés. Á feltaláló által kidolgozott biológiai módszerrel szabályozható a szőlőtőkék hozama, s biztosítható a termés mennyiségének és minőségének megfelelő összhangja. A magyar találmány iránt nemcsak itthon, külföldön is érdeklődnek. Az eljárást már az NSZK-ban, Francia- országban, Olaszországban, Ausztriában, valamint az USA-ban és Ausztráliában szabadalmaztatták. Értékesítését eddig azonban a hazai referencia hiánya akadályozta, mert a külföldi gazdálkodók szerettek volna a gyakorlatban is megismerkedni a módszerrel. A nagykőrösi kísérletek így egyben elősegítik a magyar találmány külföldi értékesítését is. Naponta ezerhatszázan Program öt évre
