Szolnok Megyei Néplap, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-09 / 186. szám
1984. AUGUSZTUS 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A szövő, és textilipar részére fakellékeket — különböző csévéket, vetélőket, tépődeszkákat — gyárt a KAEV 8-as számú mezőtúri gyára. Ezekből a megrendelésekből évente mintegy 15 millió forint a bevétele Községfejlesztés önerőből, összefogással Település a Tisza ölelésében Csodálatosan szép errefelé a Tisza-part, ahogyan szelíd hajlattal körülöleli a községet a folyó. ,Az ártéri fákon madarak csivitelnek, különben csönd, nyugalom honol erre. — Itt akarunk egy területet horgászt anyák építésére alkalmassá tenni. Ügy számítjuk legalább száz horgásznak lehetne itt lehetőséget teremteni, hogy tanyát húzzon fel magának. Ez a terület úgyis kihasználatlan, — magyarázza Szilágyi Lálzló, a nagyközségi párt- bizottság titkára, ö vállalkozott arra, hogy elkalauzol, hogy bemutatja, Később, amikor a tanácsi kirendeltségen Radics Ru- dolfnéval, a kirendeltség vezetőjével, dr. Fekésiházy Szabolcsával, a Hazafias Népfront községi titkárával, Rumpler Györggyel, a Mag- hezitipari Művek tiszavárko- nyi üzemének vezetőjével, Takács Gáborral, a TRVW helyi géptelepének pártalap- szervezeti titkárával és Kiss Károllyal, a községi területi pártalapszervezet titkárával beszélgetünk, valamennyien azt magyarázzák, hogy Ti- szavárkony nagyon alkalmas a falusi turizmusra. Egyelőre 5—7 olyan ház van, amelyben máris lehetne fogadni vendégeket. Takács Gábor ehhez hozzá teszi: — Mi pedig az üzemiben arról beszéltünk, hogy társadalmi munkában építünk a Tiszára egy nagy stéget. — Volt az iskolánál egy régi, romos épület, azt elbontottuk, a községi pártalapszervezet szervezésében, az öregek klubja, a vegyiművek szocialista brigádjai közreműködésével felállítottuk ezt a faházat, amit 350 ezer forintért vett a közös tanács. Így nyertünk egy tantermet. Ezzel most már öt tantermes az iskolánk... Az óvodát meg huszonöt hely- lyel tudtuk bővíteni, az udvarán KRESZ-parkot csináltunk a kicsiknek. Mindezt a szülők, a Tiszamenti Vegyiművek, a Volán, a Papírgyár segítségével... A községben 24 utca van, ebből Hármat portalanított úttal mi történt a két község (Ti- szavárküny és Tószeg) házasságában az utóbbi esztendőben. — Szép ez a várkonyi ártéri rész, — mondom ki tudja hányadszor. — Szép, — bólint. — Most szabadstnandot szeretnénk itt csinálni. Itt ezt a területet lésimítják gépekkel, egy maszek büfés vállalkozott arra, hogy idetelepül, és talán sikerül megoldanunk, hogy legyen konténer WC. Akkor mások is felfedezhetik majd ezt a nagy természeti kincset, amit itt a Tisza jelent. Sajnos annak híján nem köt ki itt a sétahajó. Ha lenne stég, a szép természeti környezetben szabadstrand, a horgászoknak megfelelő hely a pecázásra, akár üdülőközségek is lehetnénk. Beszélgetőpartnereim közül egyik sem azt mondja: ha kapnánk ennyi meg ennyi pénzt, hogy megcsináljuk. Valamennyien így fogalmaznak: ha összefogunk, ha elkészítjük. Ez tulajdonképpen érthető: ebben a községben sincsenek és nem is voltak soha ibőviben a pénznek, amit a település fejlesztésére fordíthatnak. Megszokták már, hogy elsősorban a saját ’ukóhelyük szeretetén, munkájukon, többletvállalásaikon múlt, hogyan fejlődik tovább Tiszavárkony. És az itt élő emberek úgy látszik nem sajnálják a fáradságot. láttunk el, 3—4 utcában bitumennel borított már az úttest, 4 utcában csak a kő van szétterítve. A BVM adja a törmeléket, sőt kiszállítja Tószegig, onnan a lakosság hozatja ide. A szolnoki Városi Tanács útfenntartó üzeme, meg az Aszfaltútépítő Vállalat csinálja a bitumenes borítást tanácsi költségvetésből. Kell az út, itt is sok már a gépkocsi... A föld- utakat a Héki Állami Gazdaság, meg a helyi téesz tartja /tarban... Sorolják egymás szavába vágva mire jutottak közös erőből. „összedolgozunk, menti tudjuk, hogy egymás nélkül semmit se tudunk elérni!” Ez az összedolgozás, egy községi operatív bizottságot jelent, amely minden évben dönt, hogy milyen feladatot oldjanak meg és főként, hogyan. Így kerül most már évente 100—120 meggyfa az utcákra, — a termést az a háztulajdonos értékesíti, akinek a háza előtt díszük a fa, és ezt mindenki természetesnek tartja —, így készült sok ötlettel, munkával egy kiszáradt válykosgödörben gyermek- játszótér. .. — Rendszerint év elején születik meg a döntés, aztán mindenki beépíti a saját munkatervébe a tennivalókat, — magyarázza Takács Gábor. — Az idén a Hazafias Népfront megyei bizottságától 5 ezer forintot kaptunk fásításra, így most ősszel 200 gyümölcsfát ültethetünk el, — teszi hozzá Fekésházyné. — Az 50 ezer forint tanácstagi alapból meg mindenütt járdát építenek. Nekünk is érdekünk — Hogy magunkra nézve kötelezőnek ismerjük-e el az operatív bizottság — amelynek én is tagja vagyok — döntését? Természetesen. Hiszen nekünk is érdekünk, hogy fejlődjön az a település, ahol dolgozóink élnek, — mondja Rumpler György. — A mi szocialista brigádjaink elsősorban á gyermek- intézményeket segítik. Amikor itt a tavasz, természetes, hogy segítünk a takarításban, festjük a játszótéri felszereléseket, segítünk a vasgyűjtésben. — Azzal tisztában vagyunk, hogy a közös tanács pénzéből mindenre nem telik, bár így is, amit lehet, megkaptunk, — teszi hozzá Kiss Károly. — Példaként említem: évekig nem volt elegendő és megfelelő ivóvizünk, tavaly felépült a vízmű. Van gázcseretelepünk, a Tüzép telepen készül a hídmérleg, amit már régen kér a lakosság. Lassan mi is ismét a fejlődő községek sorába lépünk, hiszen évente 15—20 ház épül itt Tiszavárkony- ban. És nemcsak mi mondhatjuk ezt el magunkról, így van ez Tószegen is. (folytatjuk) Varga Viktória Kikötő társadalmi munkában Meggyfák az utcán Ismét technikusképzés Szolnoki kísérlet Csónakgyórtó építők Export piaccal is kecsegtető új műanyag termékek, háromszemélyes túrakajakok és kenuk gyártását kezdtfc meg egyelőre próbaképpen a szolnoki Építőipari Szövetkezet műanyagipari kisüzeme. A vízen jól fekvő, karcsú járművek üvegszál erősítésű, műanyagpaplannal bélelt poliészterből készülnek, szilárdságuk vetekszik a fémekével. A túrakajakok, kenuk, esztétikailag is szépek, két színben, piros-fehér és zöld-fehér változatban készülnek. A próbagyártás során eddig előállított termékekből ötvenet egy NSZK- beli kereskedő már megvásárolt, s a fővárosi áruházakba is küldtek mintadarabokat. Várható, hogy a közeljövőben növekszik az export és a belföldi kereslet is az új gyártmányok iránt. Megjelent az üzem egy másik kísérleti termékkel a poliészterhabarcs ládákkal is, amely az építőiparban pótolja a fából készült, hamar tönkremenő malteros- ládákat. Háromszázat elküldték próbára a fővárosi 43-as számú Építőipari Vállalatnak, s máris ezer gyártására kaptak megrendelést. aratják a kendert A szegedi kendertermesztési rendszer harminc gazdaságában — Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Fejér, Haj- dú_Bihar és Tolna megye területén — az idén tavasszal 6200 hektáron vetettek kendert. A jeges zivatarok mintegy ötszáz hektáron kipusztították a növényt, de még így is a tavalyinál nagyobb területről, 5700 hektárról arathatnak az idén. Az ipari üzemek munkájában mindig fontos — ha nem éppen kulcsszerepet — játszottak a középszintű vezetők. Egy időben technikusokkal oldották meg a munkakörök betöltését. A középszintű oktatás átszervezésével azonban a technikumok helyét átvették a szak- középiskolák, amelyek azonban nem tudták betölteni a nekik szánt szerepet. A technikusok képzése ismét napirendre került, s azzal a Minisztertanács is többször foglalkozott, legutóbb ez év januárjában. A kormány határozatot hozott, hogy 1984 ni először az esti-levelező őszén ismét meg kell indítani először az esti-levelező technikusképzést, majd egy évvel később a nappali tagozatos oktatást. Lassan közeledik tehát az első időpont. Érdemes áttekinteni, hogyan áll a kormányhatározat végrehajtása. Az első és legfontosabb megállapítás, hogy tartható lesz az eredeti ütemterv. Az őszi tanévkezdés idején 16 iskolában tíz szakon kezdődhet meg a felnőtt technikus- képzés, mégpedig a legjobb színvonalon, mert csak azokban a szakközépiskolákban határoztak az oktatás megszervezéséről', aho(l erre a személyi, anyagi és műszaki feltételek a legjobb garanciát nyújtják. Valamennyi szakon elkészültek a nevelési-oktatási tervek és a használandó jegyzetek és könyvek is. Bár a nappaü tagozatos oktatás elindításához még csaknem másfél év áll az illetékesek rendelkezésére, a munka ott is jó ütemben folyik. Elkészültek a tanterv- tervezetek. Ezeket október végéig hagyják jóvá, és jövő tavaszra már kiadhatóvá Válnak. Bizonyos tankönyv változtatásokra is számítani kell. Elsősorban a matematika, fizika, kémia, biológia és természetesen a szakmái tárgyak tankönyvei változnak jelentősen. (Ezekből 1985ben ideiglenes kiadványok jelennek meg.) A többi közismereti tárgyból — például a magyar, a történelem, az idegen nyelv — útmutatók könnyítik meg az eddigi tankönyvek használatát. Az említett 16 iskola természetesen csak töredéke a technikusképzésben résztvevő tanintézeteknek. Előreláthatólag mintegy 85—90 középiskolában képeznek majd a jövőben technikusokat, de az újabb iskolák bekapcsolására csak valamennyi feltétel megléte esetén kerül sor. Célszerűnek látszik például a második idegen nyelv oktatása, ehhez azonban még nincsenek meg mindenhol a feltételek. (A 87 iskola közül például csupán 56-ban van második idegen nyelv oktatáséra szakosodott pedagógus és számuk még így is csupán 97.). 4 Az oktatás eredményességének fontos záloga az új rendszerű képzésben részt vevő iskolák és a közreműködő bázisvállalatok kapcsolatának elmélyítése, az együttműködés kiszélesítése és hatékonnyá tétele. De legalább ennyire fontos az a változás, amely a technikus- képző szakközépiskolákat — néhány kivételtől eltekintve — a helyi tanácsok hatáskörébe utalja. Ennek az az Indoklása, hogy a képzés bevezetéséhez és kibontakoztatásához mind a tervezés-szervezés, illetve a fejlesztés terén szükség van az összehangolt irányításra. Bár amint láttuk biztatóan haladnak az előkészületek, a képzés alapos megszervezése még sok munkát igényel. Reméljük, hogy az új technikusok tehermentesítik majd az üzemben dolgozó mérnököket, s hozzájárulnak ahhoz, hogy hatékonyabban dolgozhasson a műszaki vezetés. Az ipar, az építőipar és más népgazdasági ágak versenyképességének fokozása ugyanis elképzelhetetlen enélkül. A. T. Jászsági vizsgálat Üzemanyag-takarékosság a gazdaságokban Vegyes kép fogadta a népi ellenőröket A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1981. július 1-től elrendelte az ágazatához tartozó üzemek részére a helyi sajátosságokat is figyelembe vevő üzemanyag-felhasználási normák kialakítását. A 19/1980. (IX. 1.) MÉM sz. rendelet végrehajtásához iránymutatásul segédletet is adtak ki, hogy megkönnyítsék a különböző területeken a normák megállapítását. A jászberényi Népi Ellenőrzési Bizottság már korábban értesült arról, hogy a rendelet végrehajtása nem halad zökkenőmentesen, gond van a besorolások körül is. Annak érdekében, hogy a nehézségek okát feltárják és a rendelet végrehajtását elősegítsék, a 15 jászsági tsz közül négyben vizsgálatot indítottak. A két év tapasztalatait felölelő vizsgálat tanulságosnak bizonyult, ezért a megyei NEB-en keresztül valamennyi mezőgazdasági nagyüzemnek elküldték a népi ellenőrök jelentését. Az erő- és önjáró munkagépek üzemanyag-fogyasztását a talaj és a domborzati viszonyok befolyásolják. A sík Jászságban a látszólagos egyöntetűség ellenére még egy szövetkezeten belül is számottevő a különbség: kötött, homok, agyagos és szikes talajok váltják egymást. Ezek alapján kellett tehát a táblákat kategóriákba sordini és a normákat meghatározni. Bár az energiatakarékosság minden gazdaságnak kötelessége, sőt a szabályozók révén érdeke is, mégsem fogadta egységesen kedvező kép a népi ellenőröket. A rendeleit végrehajtásia hiányos, előírásait határidőre csak egy téesz teljesítette. Az üzemanyag-megtakarítás egyértelműen nem állapítható meg a fellelhető hiányosságok miatt, noha a traktorok, a kombájnok ’83-ban mintegy 10 százalékkal kevesebb gázolajat fogyasztottak, mint két évvel korábban. Kedvező tapasztalat volt a jászberényi Lenin Tsz-nél, hogy kis számítógépet vontak be, így gépenként, munkaműveletenként értékelhető az üzemanyag-fogyasztás. A jászalsószentgyörgyi Petőfi Tsz a szomszédos szövetkezet normáit vette át változatlanul, a herényi Zagyvamenti Tsz pedig csak most nyáron, — a vizsgálat határozatának következtében — alakítja ki a saját normáit. Az üzemanyag-gazdálkodás feltételeinek vizsgálata során kitértek a bizonylati rendszer, a tárolás és a vételezés, valamint a személyi feltételek tanulmányozására is. Kiderült, hogy pontos munkaköri leírása csak az egyik téesz energetikusának volt A takarékosságnak fontos mozzanata a fogyasztás értékelése, azonban ahol csak évenként kerítettek erre sort, ott nem is vontak ki a termelésből túlfogyaszító, rosszul beállított gépeket. A havonkénti értékelés mindenképpen ajánlatos, ezt példázza az alsószentgyöngyi Petőfi Tsz, ahol négy gépet irányítottak javításra az előbbiekért. A takarékosságra ösztönző anyagi, érdekeltségi rendszert sem találták az ellenőrök valóban hatásosnak. A pazarlás megszüntetésére nincs átfogó elképzelése, a vezetők csak részterületeken intézkedtek. A vizsgált ’82 és ’83-as években egyedül a jászárokszállási Kossuth Tsz- nél fizettek megtakarítás címén 100—150 ezer forint jutalmat. Ahol pedig a dolgozó nem érdekelt a takarékosságban, ott a túlfogyasztás sem büntethető. Következetes előírások szüntetik csak meg a vitákat és a visszaéléseket (például gázolaj helyett tüzelőolaj), ennek hiányában nem is vontak felelősségre egyik téesznéi sem serikit. A vizsgálat hangsúlyozta a belső ellenőrök nagyobb felelősségét is. A téeszek a népi ellenőröket segítették az akadályok, hibák feltárásában és egyetértettek a vizsgálat eredményeivel. Az általánosításhoz talán kevés a riégy szövetkezet, de a jellegzetességek miatt mindegyik mezőgazdasági nagyüzemi hasznosíthatja a megállapításokat. LP.
