Szolnok Megyei Néplap, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-09 / 186. szám
4 SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1984. AUGUSZTUS 9. IA tudomány világa I Mi a haszna? II számítógépes jövőkutatás A jövőkutatást sokan újkeletű játéknak tartják és megmosolyogják az elképzelt vi- lágmodelleket; hogy milyen lesz földünk, mondjuk száz év múlva. Valamivel nagyobb becsülete van a rövidebb távra szóló prognózisoknak, amelyek azonban nemcsak a belátható jövőt állítják elénk, hanem például a maholnapi döntések várható kimeneteléről is tájékoztató adatokat szolgáltatnak. E tekintetben nem felesleges a meteorológiai prognóA reneszánsztól Már a reneszánsz korában nagy jelentőséget tulajdonítottak az adatszerű tényeknek. A botanikában pé'.dául azt tartották fontosnak, hogy meg kell számlálni a virágok porzóit. Az azonos tulajdonságokat is figyelembe véve igyekeztek összefüggéseket, törvényszerűségeket megállapítani. Ez a tudománytörténet egyik legnagyobb teljesítményét produkálta, amikor valamennyi ismert növényt a virágtípus alapján osztályozta. A XIX. század kutatóinak elképzelhetetlen szorgalma olyan óriási adatmennyiséget szolgáltatott, amelyet még ma sem tudunk túlszárnyalni. A tudományos ismeretek azonban éppen emiatt kezdték megközelíteni a felső határt, az adatok feldolgozásának növekvő problémája következtében. Mindemellett a tudósok rádöbbentek, hogy a természetben nem lehet valaKísérleti állatokat A róka és a nyúl küzdelmének modellezése játéknak látszik. Napjaink riasztó hírei azonban rádöbbentették a közvéleményt arra, hogy a számítógép előtt ülő matematikusok nem a saját szórakozásukra játszadoznak a prognosztikus modellekkel. Manapság például a savas esők okozta erdőfogyatkozások tartják izgalomban a kedélyeket. Az a folyamat, amely nyilvánvalóvá tette, hogy a távolf helyen végbemenő ipari tevékenység, a levegőszennyezés mennyire káros kihatással lehet környezetünkre, a föld tüdejére. Az ökológiai rendszerek működését leíró számítógépes modellek szimulációja révén sikerült kidolgozni a természezisokra, előrejelzésekre utalni. A műholdas, számítógépes előrejelzés lehetővé tette, hogy a televízió képernyőjén magunk előtt lássuk az európai kontinens feletti ciklonokat, gomolygó felhőket. A számítógépek a műholdak által szolgáltatott időjárási alapadatokra építve hozzák létre (szaknyelven: szimulálják) az időjárás holnapi képét. Hasonlóképpen dolgoznak a különböző gazdasági, környezetvédelm|i, tudományos prognózisok is. a komputerig mennyi jelenséget egyetlen tényezőre visszavezetni s azzal mindenre magyarázatot adni, hiszen a jelenségek több okúak, létrejöttükben multifaktorális törvényszerűségek érvényesülnek. Vagyis felismerték, hogy csak az adatok rendszerezésével, az összefüggések, a kölcsönhatások tisztázásával lehet a világról valós képet, modellt alkotni, és ez ma már nem oldható meg számítógép nélkül. A számítógéppel készült prognózisok a valóság egy- egy részletét modell formájában írják le, ehhez az adatokat a valóságnak megfelelő információk szolgáltatják. A szakemberek különböző célú, azaz típusú modelleket készíthetnek. Ennek klasz- szikus példája a róka és a nyúl közötti küzdelem leírása, mondjuk egy rezervátum keretei között. takarítottak meg tes egyensúly helyreállításának útját, módját. A számítógépek felhasználására ma már igen sok frappáns példa van az élet sok más területén is. Az állatvédő egyesületek például sokszor tiltakoznak az orvosi célú állatkísérletek ellen, amelyek azonban elkerülhetetlenek, csupán a kísérleti állatokkal való igencsak pazarló eljárások vitathatók. Jellemző, hogy egyedül Angliában évente több mint 300 ezer kísérleti állatot „fogyasztottak el” az orvosi, élelmiszeripari és kozmetikai kísérletekhez. A számítógépes szimulációval azonban jelentősen csökkenteni tudták az állatkísérletek számát és költ. ségeit is. Az élet sok más területén hódít még a számítógépes szimulációs módszer. A jogi szemináriumokon például mikroszámítógépekkel dolgoznak a hallgatók. A komputer segítségével előre megrendezhetnek egy elképzelt bírósági tárgyalást, amelyben nem várt fordulatok (előre nem látható bizonyítási nehézségek, vonakodó tanúk stb.) tehetik próbára, a jogászok talpraesettségét. Az élet egy másik szférájában, a vezetőképző tanfolyamokon is jó szolgálatot tesz a számítógép, hiszen megvizsgálhatják, hányféle következménnyel, milyen kihatásokkal járhat egy feltételezett döntés, kiválaszthatják közülük a legkedvezőbbet és így tovább. A legfontosabb az ember Ezzel már a számítógépes jövőkutatás legfontosabb alkalmazási területéhez, a gazdasági prognózisok készítéséhez értünk. Valószínű, aligha mondunk azzal újat az olvasónak, hogy a rövidebb és a hosszabb távú népgazdasági tervek kidolgozása, a különböző változatok kimunkálása ma már elképzelhetetlen volna komputerek nélkül. Magától értetődik, hogy a különböző világgazdasági modellek felállításához is igénybe veszik a számítógépeket, így történt például a Római klub sokat emlegetett prognózisai, köztük a Növekedés határai című munka megalkotása során is. Arról persze már nem a komputerek tehetnek, hogy ez a — több fontos igazságot feltáró, kimondó — írás utóbb mégis alapvető korrekcióra szorult. A polgári közgazdászok ugyanis — világnézeti korlátáik miatt nem látva az emberiség kibontakozásának lehetőségét — többnyire borúlátó, pesszimisztikus világképet alkotnak. Már ez a világnézeti korlát is jelzi, hogy a számítógépes jövőkutatás legfontosabb tényezője mégiscsak az ember, aki beprogramozza a komputert. Ha az ember hisz önmagában, a jövőjében, reális, biztató távlatokat magában rejtő jövőképet vetít elénk a számítógép is. Sz. E. Mikrohullám és mágneses tér Behatolás Kiw.f elleni védelem A kényes objektumok — vízművek, olajfinomítók, repülőterek, atomerőművek, raktárak, katonai berendezések, stb. — behatolás elleni területi védelmére világszerte többféle rendszert használnak. A hagyományos kerítés sehonnan sem hiányzik, s azt olyan érzékelőkkel (szenzorokkal) látják el, amelyek a kerítés átvágásakor vagy átmászáskor vagy mechanikus rezgésre reagálnak (a zajt piezo-elek- tromos, a rezgéseket mechanikus érzékelők jelzik). A kerítésen kívül vagy azon belül egy másik védelmi vonalat is felállítanak, ami vagy egy kijelölt vonal mentén, a talajon elhelyezett mikrohullámú szenzorok láncolatából épül fel (1. kép), vagy oszlopokra szerelt elektromágneses terét létesítő huzalrendszerből áll (2. kép). A mikrohullámú sugarakkal elárasztott területre, vagy az elektromágneses térbe való behatoláskor a rendszer egyensúlyi állapota megbomlik, és működésbe lépnek a vészjelzők. A mikrohullámú adók és vevők olcsóbbak ugyan, de csak sík vidéken és egyenes vonalban elhelyezve, maximálisan 100 méteres zónák ellenőrzésére alkalmasak. Az elektromágneses teret létesítő huzalrendszer viszont dombos vidéken is használható, és a sarkoknál is működőképes. A vonalszenzorok csoportjába tartoznak még az infravörös sugarak alkalmazásán alapuló rendszerek, hátrányuk azonban, hogy ködben csak rövid távon hatásosak. A talajon elhelyezett érzékelők egyébként az időjárási befolyásokra, illetve a környezetzajokra igen érzékenyek, ezért más rendszerekkel is ki kell őket egészíteni. Az épületekre felszerelt harmadik védelmi vonal üvegtörésjelzőkből álló' , ajtók, ablakok kinyitását, a falak sérülését jelző érzékelőkre épülő rendszer. Az épületek belsejében elhelyezett — mikrohullámmal, ultrahanggal, infravörös sugárnyalábokkal működő — mozgásjelző berendezések a mozgó emberi testek által kisugárzott, elnyelt, visszavert energiában okozott változások következtében szólalnak meg. Autóabroncsból burkolat Holland kutatók újabb burkolóanyagot állítottak elő használt autóabroncsból. Az új anyag úgy készül, hogy az autóabroncs őrleményét rugalmas poliuretán ragasztóval megkötik. Tornatermek, játszóterek és teniszpályák talajaként kitűnő, mert rugalmas, megóv a sérülésektől, gyorsan lerakható, könnyen tisztán tartható és viszonylag olcsó. Á burkolat lehet vízáteresztő vagy vízzáró, aszerint, hogy milyen adalékanyagokat kevernek hozzá. Kérszáz éves expedíció emlékei Megtalálták Bering ágyúit A Csendes-óceán észak- nyugati részéin, a Bertng- szigetekem megtalálták azt a hét ágyút, amelyet annak idején orosz tengerészek ástak el. Több száz használati tárgy is előkerült, és si~ keitült pontosan meghatározni Bering egykori tengeri útvonalát. A Bering-szdgeteken lévő Komander-öböl Vitus Bering második kamcsatkai expedíciójának utolsó állomása volt, amikor 1741-iben a Szent Péter fedélzetén Amerikáiból Oroszország felé az exoedíció résztvevői a legénység betegsége miatt — kénytelenek voltak kikötni egy korábban ismeretlen szigeten. A tengerészek kilenc hónapot töltöttek itt, mielőtt hajójuk maradványaiból újat tudtak ácsolni, és visszaténhettek a Kam- csatka-félszigetre. Az orosz tengerészek a szigetein hagyták felszerelésük egy részét, többek között • ágyúkat, ágyúgolyókat és puskaport is. A szigeten halt meg és itt temették el Vitus Beringet, az expedíció vezetőjét, a dán hajóst, aki Nagy Péter cár megbízásából Ázsia és Amerika összefüggését tanulmányozta. Ezen az utolsó útján állapította meg, hogy a két földrészt tengerszoros választja el egymástól. A róla elnevezett szigeteken a Szovjet Tudományos Akadémia távol-keleti tudományos kutató intézete ásatásokat folytatott és a felszínre hozott ágyúk jó állapotban kerültek elő. A csöveken a vékony rozsdaréteg alatt jól olvasható a felirat: „Kámenszkij gyár 1733”. Ebben az uráli gyárban öntötték az expedíció ágyúit. A restaurátorok az öböl partján végezték el az első konzerváló munkákat. — A most felfedezett 7 ágyú jól kiegészíti azt a le- leteyűjtemériyt, amelyet 1741—1742-*ben a szigeten telelt orosz tengerészek ittha- gyott tárgyaiból rendeztünk — mondta Vitalij Lenykov, az ásatási munkák vezetője. A földbe ásott kunyhókban, Karambol és koccanás ahol a tengerészek éltek, több száz használati tárgyat találtunk, így többek között hajóműszereket, ács- szekercéket, késeket, pénzdarabokat, ágyúgolyókat, víztárolásra használt fémedényeket, porcelán edémyda- rabokat és olyan tengeri állatok csontjait, amelyekkel a tengerészek táplálkoztak. ■ Sikerült azt is megállapítani, hogy Bering 1729-ben kétszer is átszelte hajóján az Ázsiát és Amerikát egymástól elválasztó, jelenleg az ő nevét viselő öblöt, illetve tengerszorost. Igazolódott, hogy Bering első kamcsatkai expedíciója során 87, korábban ismeretlen földrajzi objektumot fedezett fel. Az öböl partján Bering sírja mellett öt emléktábla őrzi annak a 31 tengerésznek a nevéti, akik az expedíció során1 a Bering-szigeten vesztették életüket. (Képünkön a Szent Péter hajó egyik első felfedezett ágyúját emelik ki.) A gépkocsi veszélyes üzem. Az ember az autóvétel örömteli perceiben még nem is tudja, hogy a kocsival együtt bizonyos felelősséget, sok problémát, leendő gondot is megvásárol. Ki többet, ki kevesebbet. Mert amióta közlekedünk, balesetek is érnek bennünket. A hazai közlekedésstatisztikai adatok szerint a balesetek mintegy háromnegyedéért a gépjárművezetők, húsz százalékáért a gyalogosok felelősek; a többiért pedig a műszaki hibák okolhatók. (Mivel sajnos a hazai gépkocsiállomány öregszik, az utóbbi százalék emelkedőben van.) Magyarországon majdnem hárommillió gépjármű van (közülük 1,2 millió személyautó), és évente kb. negyvenezer komolyabb közlekedési baleset történik. A statisztikai adatokban tovább tallózva megtudhatjuk, hogy az Állami Biztosító 340—350 káresetre kb. 1,5 millió forintot fizet ki naponta. Sajnálatos tendencia, hogy évről évre emelkednek az autós károk és a kifizetett biztostítási összegek (1983-ban például — 1982- höz viszonyítva — kilenc százalékkal növekedtek a bejelentett károk, a kifizetett összeg pedig tizenkét százalékkal nőtt). Nincs kél ország, ahol egyforma biztosítási rendszer lenne. Nálunk az önkéntes casco-biz- tosítás mellett, a minder járműre kiterjedő, díjtalan felelősségi biztosítás van érvényben, amikor a károkozó helyett fizet a biztosító, de csak abban az esetben ha a károkozó otthagyja beismerő és a tényállást rögzítő betétlapját. Sajnos es — tudatlanságból vagy közömbösségből — esetenkénl elmarad, pedig a károkozc számára sem jogi, sem anyagi következményt nem von maga után. Karambol és koccanás után tehát egyaránt meg lehet indítani a megsérült jármű kárrendezésének intézését. A képen látható Trabanl tulajdonosa alighanem csupán casco-biztosításából kaphat kártérítést. Sokkal „kedvezőbb” a helyzet, ha ugyanilyen mértékben a gépkocsi hátulja sérül meg ilyenkor ugyanis csaknem kizárólag a mögöttes autó s vétkes.
