Szolnok Megyei Néplap, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-09 / 186. szám

2 SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1984. AUGUSZTUS 9, ( Kommen- tárunk II tonkini memento Most húsz esztendeje, hogy a világsajtó — be­leértve az amerikai új-~ Ságokat is — öles betűk­kel hozta a hírt: az Egyesült Államok kong­resszusa felhatalmazta Lyndon B. Johnson elnö­köt fegyveres erők beve­tésére Vietnamban. Az ürügy (mert ma már egyértelmű, hogy a casus belli-nek, háborús ok­nak kikiáltott incidens gondosan kifundált ürügy volt): a vietnami felségvizekhez > tartozó Tonkini-öbölben .vietna­mi naszádok támadást intéztek az amerikai flotta ellen”. Mindez már akkor is tragikomikusnak tűnt: képzeljük el a kis ázsiai ország parti vizein cir­káló mininaszádokat, és a hazájuktól sokezer ki­lométerre hajózó ameri­kai hetedik flotta tűz- okádó kolosszusait. De az ürügy minőségére nem sokat adott az ame­rikai vezetés, amely el­döntötte: katonai erővel lép a francia gyarmato­sítóik helyébe Indokíná­ban, és állja útját a né­pek felszabadító mozgal­mának ebben a térség­iben. A következménye­ket ma már ismerjük. A tőkés világ legerősebb hatalma elszenvedte történelmének első lát­ványos vereségét, és na­gyon sok amerikai csa­ládban üres az akkor vagy később Vietnamba bevonult fiúk helye. Ronald Reagan már megválasztása előtt sem csinált titkot abból, hogy szeretné kiiktatni az amerikai köztudatból a vietnami traumát. Ez magyarul annyit jelent, hogy a kiáltó tapasztalat tanulságait semmibe vé­ve az elnök kész ame­rikai csapatok bevetésére az Egyesült Államok ha­tárain kívül eső terüle­teken. Ezt a lehetőséget megkönnyítette az a még 1973-ban (tehát a vietna­mi vereség előtt) meg­hozott törvény, amely „korlátozott időre” szin­te korlátlan jogkört biz­tosít az államfő számára a hadsereg alakulatainak bevetésére — a törvény- hozás megkérdezése nél­kül. Ilyen körülmények kö­zött döntött úgy hatvan­egy demokratapárti kép­viselő, hogy törvényter­vezetet terjeszt be a „Tonkin-határozat.’ hu­szadik évfordulóján, amely korlátozná ezt a jogkört — különös tekin­tettel Salvadorra és Ni­caraguára. Félreértés ne essék: e javaslatnak belátható időn belül — a novem­beri választásokig sem­miképpen, de később sem — nincs esélye arra, hogy törvény váljék be­lőle. Jelképes jelentősé­ge mégis figyelemremél­tó, Egy harcias kurzus, egy, a vietnami tapaszta­latokat feledtetni igyek­vő tömeglélektani had­járat kellős közepén aZ Egyesült Államokban akadtak felelős politiku­sok, akik készek a viet­nami szörnyűség nyitá­nyának évfordulóját az egyetlen méltó módon megünnepelni: a törté­nelmi tanulságok levo­násával. Harmat Endre Pérez de Cuellar Becsben a ciprusi török közösség képviselőjével tárgyalt. Az ENSZ-fötit- kár megbeszélést folytatott a szigetország gö rög lakóinak megbízottjával. (Telefotó — KS) Polgárháborús veszély Sri Lankán Egy szomorú évfordulón Törvényjavaslat az elnök katonai döntéseiről Amerikai képviselők egy csoportja törvénytervezetet nyújtott be az elnök katonai döntési jogának korlátozásá­ra. A javaslat célja az, hogy vizsgálják fölül azt az 1973- ban alkotott törvényt, amely az Egyesült Államok elnöké­nek jogot ad amerikai csa­patok korlátozott ideig tartó bevetésére harci cselekmé­nyekbe hadüzenet, vagy a törvényhozás felhatalmazása nélkül. A képviselőcsoport túl nagynak tartja az ebből származó veszélyeket. A je­lenlegi felhatalmazás szerint ugyanis az amerikai elnök hatvan napon át a törvény- hozás beleegyezése nélkül is bevethet csapatokat bármely országban, ha azt szükséges­nek ítéli. Bár a javaslat, amelyet 61 demokrata párti képviselő nevében Don Edwards kali- forinai képviselő terjesztett be, jelenleg inkább csak jel­képes érvényű — a kongresz. szus a választások küszöbén már nem foglalkozik majd vele —, azt tükrözi, hogy a törvényhozás számos tagja lehetségesnek tart egy ame­rikai katonai intervenciót Közép-Amerikában s első­sorban ennek veszélyét akar­ják csökkenteni a kérdés nyilvános felvetésével. Az amerikai kormány ugyan Változatlanul hatalmon kí­ván maradni August© Pino­chet, a chilei diktátor. Pi­nochet, aki a The New York Timesnek adott nyilatkoza­tot, kijelentette: legalább 1989-ig hatalmon marad, to­vábbra sem kész semmiféle változtatásra a rendszeren MONTEVIDEO Az uruguayi Nemzeti (másnéven Blanco) Párt el­utasította azt a megállapo­dást, amelyet a múlt héten a többi ellenzéki erő kötött a katonai kormányzattal. Az egyezmény elnökválasztást helyez kilátásba és jövő ta­vaszra irányozza elő a pol­gári kormányzáshoz való visszatérést. PEKING Pekingben tegnap meg­kezdődött a Hongkong jövő­jéről folytatott brit—kínai tárgyalássorozat huszadik fordulója. A kétnapos meg­beszélésre egy héttel azután kerül sor, hogy Sir Geoffrey Howe, a brit diplomácia ve­zetője Hongkongban kijelen­tette: London és Peking megállapodott annak az egyezménynek általános ke­reteiről, amelyet a brit gyar­mat 1997 utáni jogi helyze­téről kötnek. BONN Az NSZK kormánya úgy döntött, hogy megszigorítja a vegyipari berendezések ki­vitelének ellenőrzését, ne­hogy azokat közvetlenül har­ci anyagok gyártásához hasz­nálhassák fel az importáló több ízben is kijelentette, hogy nem áll szándékában saját fegyveres erőit alkal­mazni Salvadorban s nem készül fegyveres interven­cióra Nicaraguában, a tér­ségben mégis változatlanul tartanak az amerikai kato­nai előkészületek. A/ demokrata képviselők javaslatukat a nevezetes „Tonkini-öböl határozat” meghozatalának huszadik év­fordulóján terjesztették elő. A törvényhozás akkor felha­talmazta Johnson elnököt, hogy az amerikai hajókat az öbölben ért állítólagos tá­madás megtorlására bevet­hesse az Egyesült Államok fegyveres erőit. Ez volt az amerikai katonai intervenció kezdete a hatalmas áldozato­kat követelő, csúfosan vég­ződő vietnami háborúban. Az új javaslat értelmében az elnök csak akkor alkal­mazhatna amerikai fegyve­res erőket, ha az Egyesült Államok területét, vagy a világ más pontjain állomáso­zó amerikai csapatokat érne támadás. Kivételes helyzet­ben amerikai állampolgárok megmentésére is bevethetők lennének fegyveres erők. Minden más esetben a kong­resszus hozzájárulása kelle­ne az amerikai csapatok be­vetéséhez. belül, eddig az időpontig nem engedélyez választást, s még arra sem hajlandó, ftogy általa kinevezett tör­vényhozást engedélyezzen, holott ezt még saját kormá­nyának egyes tagjai is java­solták. országok — jelentette az AFP francia hírszolgálati iroda. ATHÉN Jannisz Kapszisz görög külügyminiszter-helyettes kedden találkozott az ameri­kai támaszpontok sztrájkoló alkalmazottainak képviselői­vel, hogy tisztázza a követe­léseikről és négyhetes sztrájkjuk befejezéséről kö­tött amerikai—görög megál­lapodás részleteit. A tárgya­lások eredményeképpen be­jelentették, hogy az alkal­mazottak fölveszik a munkát. HARARE Tegnap Hárarében meg­kezdődött a ZANU-HF (Zim­babwe Afrikai Nemzeti Unió-Hazafias Front), a zim­babwei kormányzó párt má­sodik kongresszusa. Robert Mugabe pártelnök háromórás beszámolójában jóváhagyásria a küldöttek elé terjesztette a párt új szer­Továbbra is súlyos zavar­gásokról érkeznek jelentések Sri Lankáról. A szigietorsizág északi részén óllő fegyveres tamil szakaidárok és a bizton­sági erők közötti összeütkö­zéseknek egyes hírek szerint már száznál is több halálos áldozata van. Az ;AP amerikai hírügy­nökségnek nyilatkozva egy Sri Lan ka-i hivatalos szemé­lyiség annak az aggodalmá­nak adott hangot, hogy az összetűzések könnyen polgár- háborúba sodorhatják az or­szágot. A kormánytisztviselő elmondta, hogy a katonaság támadást: indított Valvetti- turai kikötőváros: ellen:. In­diai Sajóértksülések Szerint egyedül a valvettiturai akció következtében száznál többen vesztették életüket, köztük tía katona. A biztonsági erők egy sza- kadárelenes hadműveletük során a halászok kunyhóit romboták le, többb mint ezer embert téve hajléktalanná. Peru Meghosszabbított rendkívüli állapot A perui kormány újabb hatvan nappal meghosszabí- totta a két hónappal ezelőtt az egész ország területére kiterjesztett rendkívüli álla­potot. Az intézkedést a szél­sőséges gerillák tevékenysé­gének fokozódásával indo­kolta. Az elmúlt két hétben mintegy száz embert öltek meg a Fényes ösvény elne­vezésű szervezet fegyveresei. A rendkívüli állapot ide­jére a kormány több alkot­mányos jogot felfüggesztett. Így például korlátozhatja a gyülekezési jogot és az ál­lampolgárok szabad mozgá­sát. Bírósági felhatalmazás nélkül tarthatnak házkuta­tást és letartóztathatják a gyanús személyeket. vezeti szabályzatának terve­zetét, mely a marxizmus- laninizmus ideológiáján ala­puló szocialista társadalom építését tűzi ki a párt céljá­ul. LUANDA Az Angolai Népi Felsza- badítási Hadsereg egységei meghiúsították az UNITA ellenforradalmi szervezet fegyvereseinek kísérletét egy település elfoglalására Luanda kelet-angolai tarto­mányban — jelentette az Angop hírügynökség. A kor­mányhadsereg katonái nagy mennyiségű, főleg dél-afri­kai gyártmányú fegyvert és hadianyagot zsákmányoltak. LONDON A Dél-afrikai Köztársa­ság miniszterelnöke Pieter ÍBotha a közeljövőben sze­retne ellátogatni több afri­kai országba, így az Elefánt­csontparti Köztársaságba, Gabonba, Zaire-ba és Ma­rokkóba. Londoni ,diplomá­ciai körök véleménye sze­rint a látogatások terve újabb kísérlet a dél-afrikai rendszer elszigetelésének megszüntetésére. CHILE II diktátor marad Felhívás a francia nukleáris kísérletek ellen A Csendes-óceán déli ré­szének országai fogjanak össze és gyakoroljanak nyo­mást Franciaországra annak érdekében, hogy haladékta­lanul vessen véget a térség­ben végzett nukleáris rob­bantásainak — jelentette ki kedden Port Moresbyben Michael Somare. Pápua-Üj- Guinea kormányfője a Brit Nemzetközösség regionális csúcsértekezletén. Somare biztatónak nevez­te az atomfegyverkezést el­lenző Űj-zélandi Munkás­párt kormányra kerülését és hangsúlyozta: lehetővé vált a közös fellépés a nukleáris kísérletek és fegyverkezés ellen, a térség atomfegyver­mentes övezetté változtatá­sa érdekében. A dél-csendes-óceáni or­szágok már évek óta tilta­koznak a Mururoa-korall- szigetnél folytatott francia kísérleti robbantások miatt. Claude Cheysson francia külügyminiszter viszont nemrégiben úgy nyilatko­zott, hogy Franciaország folytatja nukleáris program­ját. Kiszállás hatodszor Szerelttmunka a világűrben Leonyid Kizim és Vlagyi­mir Szololjov, a Szál jut 7— Szojuz T—11 űrállomáson éppen, lééivé dolgozó legény­ség parancsnoka és fedélzeti mérnöke tegnap — immár hatodszor — kilépett a vi­lágűrbe, s ott öt órán át bo­nyolult szerelési munkálato­kat végzett. Az űrhajósok az űrállomás felszínének egyik részéről levették a hővédő borítást, és befedték vele az üzem­anyagvezeték egyik fontos csövét. Az űrállomásba való visz- szatérésük előtt az űrhajósok leszerelték a napelem pa­neljének egy részét, hogy ké­sőbb a földi szakemberek megvizsgálhassák. Moszkvai idő szerint 12,46­tól — aziaz a kiszállás idő­pontjától — kezdve Oleg Atykov ellenőrizte az állo­más berendezéseinek műkö­dését és a világűrben dolgo­zó kollégái egészségi állapo­tát Ezzé! befejeződött a nyílt világűrben végzendő bonyo­lult szerelési munkálatokkal való kísénletsorozat. Az űr­hajózás történelmében elő­ször fordult elő, hogy az űr­hajósok egy expedíció idején hatszor lépjenek ki a koz­moszba. Kizim és Szoldjőv hat kiszállásuk alatt össze­sen 22 óra 50 percet töltöttek szerelési munkálatokkal az űrben. Tapasztalataikat az új űrállomások létrehozásánál és működtetésénél hasznosít­ják majd. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök Jugoszláviában tárgyalt. A képen: (balra) Mubarak Brioni szigetén Veszelin Gyura- noviccsal, a Jugoszláv Allamelnökség elnökével tanácskozik Mexikó nem módosítja külpolitikáját Határozottan kiállt Mexikó külpolitikájának változatlan folytatása mellett Bernardo Sepulveda, az ország kül­ügyminisztere. Sepulveda nyilatkozatában, amelyet tegnap a The New York Times ismertetett, leszögez­te: Mexikó külső befolyástól mentesen alakítja ki külpoli­tikáját és nem módosítja a latin-amerikai problémák okáról és megoldási módjá­tól korábban kialakított né­zeteit. Az amerikai lap a nyilatkozatot úgy tekinti, mint közvetlen cáfolatot .a Reagan-kormány állításaira. Washingtoni kormánykörök­ből ugyanis az elmúlt napok­ban olyan híresztelések lát­tak napvilágot, amelyek sze­rint Mexikó most — koráb­bi álláspontja módosításával — támogatja a Reagannkor- mány közép-amerikai ■' poli­tikáját. Amerikai választási kampány Milliók a voksokért Az amerikai Köztársasági Párt az idén eddig 76 millió dollárt kapott jelöltjeinek támogatására, a Demokrata Fárt pedig 13,3 millió dol­lárt — közölte a Christian Science Monitor című ame­rikai napilap. A befolyó ősz- szegek jelentős részét a nagytőke biztosítja. A Wall Street Journal ar­ról tájékoztatta olvasóit, hogy míg a hetvenes évek­ben titokban kellett támo­gatniuk a nagyvállalatoknak a nekik tetsző jelöltet, ad­dig most nyíltan adják a milliókat. A legnagyobb ősz- szegek Ronald Reagan, hiva­talban levő köztársaság pár­ti elnök és demokrata párti ellenfele, Walter Mondale népszerűsítésére folynak be. Hatalmas pénzeket fordí­tanak egy-egy kongresszusi hely megszerzésére is. Észak- Carolina állarn köztársaság párti szenátora 9,1 millió dollárt költhetett újravá­lasztására, demokrata párti ellenfele, az állam jelenlegi kormányzója „csak” ötmil­lió dollárt.

Next

/
Thumbnails
Contents