Szolnok Megyei Néplap, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-05 / 183. szám

2 1984. AUGUSZTUS 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Eredményesek voltak a brit—kínai tárgyalások Hongkong jö­vőjéről. A képen (jobbra): Sir Geoffrey Howe brit külügymi­niszter Kína erős emberével, Teng Hsziao-pinggel tárgyal Pekingben HÉTFŐ: Oj szovjet javaslat a közel-keleti helyzet ren­dezésére — Közleményt ad­tak ki a kambodzsai minisz­terelnök magyarországi lá­togatásáról — Karami liba­noni kormányfő eredményes­nek ítélte szaúd-arábiai meg­beszéléseit. KEDD: sir Geoffrey Howe brit külügyminiszter befe­jezte pekingi tárgyalásait — A bonni parlament rendkí­vüli ülésén a kormány ke­resztül tudta vinni javasla­tát egy erőmű megnyitásá­ra — Jelentések újabb kí­nai támadásokról vietnami faluk ellen. SZERDA: Sajtókonferencián ismertették Moszkvában a szovjet álláspontot az űr­fegyverkezés megtiltásáról — Bécsben megnyílt az UNI­DO konferenciája — Török —iráni külügyminiszteri tár­gyalások Ankarában — Meg­szűnt a forgalom korlátozá­sa Bejrut két része között. CSÜTÖRTÖK: Az olasz par­lament bizalmat szavazott Craxi módosított kormány- programjának — Izraeli tá­madások észak-libanoni pa­lesztin menekülttábor ellen — Mexikói—kínai külügymi­niszteri tárgyalások Mexikó­városban. PÉNTEK: Reagan elnök a Lengyelország elleni ameri­kai szankciók egy részét fel­oldotta — Ortega nyilatkoza­ta szerint Nicaragua hajlandó tovább tárgyalni az USA-val, de elutasítja a párbeszédet az ellenforradalmi erőkkel — Eden Pastora, a nicara- guai ellenzék egyik vezetője Lisszabonban tárgyalt és kért támogatást. SZOMBAT: A szovjet kül­ügyminisztérium képviselője Bejrutban — Az izraeli ál­lamfő Simon Pereszt szán­dékszik megbízni az új kor­mány megalakításával — A 22 hete tartó bányászsztrájk folytatódik Nagy-Britanniá- ban, mert az állami szénhi­vatal visszavonja korábbi ja­vaslatait. Mi a lényege az űrfegy­verkezéssel kapcsolatos szov­jet—amerikai véleményelté­résnek? Amióta Reagan elnök ha­talomra került, mögötte mind beíolyásosabbá vált az amerikai politika alakítá­sában a hadiipari „lobby”, azaz a fegyverkezésben ér­dekeltek nem is olyan szűk csoportja. Egymás után fo­gadtatták el az elnökkel új meg új fegyverek kikísér­letezésére, gyártására és szállítására vonatkozó ter­veiket. A legutolsó a sorban az űrbéli hadviseléshez szük­séges fegyverek, a sajtó ál­tal „műholdgyilkosoknak” nevezett fegyverek kifejlesz­tésének a programja (mel­lékesen megjegyezve, szo­morú „dicsőség”, hogy az űrfegyverek egyik első nép­szerűsítője Teller Ede volt, „idegenbe szakadt hazánk­fia”, az amerikai hidrogén­bomba egyik atyja). A Szovjetunió jóideje fi­gyelmeztet már az új veszé­lyekre és fontos javaslato­kat is tesz, mint tette júni­us 29-én, amikor tárgyalá­sokat ajánlott az űrfegyver­kezés megakadályozására. A szovjet kezdeményezés egyik igen lényeges eleme az volt, hogy a tárgyalások tar­tamára függesszék fel az ilyen Jegyverek kifejleszté­sének munkálatait és gyár­tását. Ez a moratórium lo­gikus és hasznos lenne, hi­szen nyomban csökkentené a veszélyeket. Washington azzal vála­szolt, hogy színleg elfogad­ta a tárgyalások gondolatát, de azonnal hozzáfűzte, hogy Bécsiben — ahol szeptember 18-án kezdődhetnének meg ezek a tárgyalások — napi­rendre kellene tűzni a ha­dászati és az eurohadászati rakétákról Genf ben megsza­kadt tárgyalásokon szere­pelt témákat. Magyarán: az USA vissza akarja csempész­ni azokat a kérdéseket, ame­lyekről a rakétatelepítés megkezdése miatt vált le­hetetlenné mindennemű tár­gyalás. Moszkvában ma azt mond­ják, hogy lelepleződött az amerikaiak taktikája: a kö­zelgő elnökválasztás miatt Reagan a maga tárgyalási készségét hangoztatja, de tu­lajdonképpen csak a világűr militarizálásának szabályo­zását akarja, nem pedig a megakadályozását, ugyanak­kor pedig hasonló tárgyalási látszatot akar kelteni a ha­dászati rakéták, meg a Per­shing—2-k, a robotrepülőgé­pek ügyében is, folytatva azok telepítését. Milyen fogadtatásban ré­szesült a Közel-Kelettel kap­csolatos szovjet javaslat? A szovjet diplomácia is­mét kezdeményezőleg lé­pett fel a Közel-Keleten: va­lamennyi érdekelt fél rész­vételével rendezzenek nem­zetközi konferenciát a kö­zel-keleti béke érdekében. A „valamennyi érdekelt” meg­jelölés természetszerűleg Iz­raelre éppúgy vonatkozik, mint az arab szomszédaira és a Palesztinjai Felszabadítá- si Szervezetre, továbbá az USA-ra és a javaslattevő Szovjetunióra. A gondolat nyilvánvalóan nem új, s volt is már olyan értekezlet, ahol a Szovjet­unió és az USA társelnöksé­gével a konfliktus több részt­vevője próbált kiutat keres­ni a közel-keleti zsákutcá­ból. Sikertelennek azért bi­zonyult az a genfi konfe­rencia, mert Izrael és fő pártfogója, az Egyesült Ál­lamok nem volt hajlandó a tárgyalóasztal mellett talál­kozni a palesztin nép képvi­selőivel. A szovjet javaslat megté­telét az új közel-keleti adott­ságok tették lehetővé és idő­szerűvé: az izraeli közvéle­ményben mutatkozó válto­zásoktól az imperialisták li­banoni majdnem-kudarcáig terjednek ezek. Természetes­nek tűnik, hogy Washington és Tel Aviv megint nemet mond, ugyanakkor figyelem­re méltó, hogy a legtöbb arab fővárosban kedvező a javaslat fogadtatása. Ha az nem is várható, hogy rövid időn belül megvalósul a szovjet kezdeményezésben foglalt elképzelés, az bizo­nyos, hogy új, fontos tárgya­lási alapul szolgál. Ugyan­akkor bizonyítani tud­ja, hogy a Szovjetunió fe­lelősségteljesen foglalkozik a közel-keleti kérdéssel. Pálfy József A nyugatnémet parlament végülis jóváhagyta az alsó-szász- országi szénerőmű azonnali, szűrőberendezés nélküli üzembe helyezését. A képen: Kohl kancellár a szabadságukról vissza­rendelt képviselőkkel a tanácskozáson Az Egyesült Államok és a világűr (A Novoje Vremja karikatúrája — KS) I Heti világhíradó I Hirosima, negyed kilenc Uruguay Egyezmény polgári kormányzás visszaállításáról Az uruguayi katonai kor­mány és három politikai szervezet vezetői péntek este Momtevideobam megállapo­dást kötöttek arról, hogy no­vember 25-én általános vá­lasztásokat tartanak és 11 esztendeig tartó katonai ura­lom után a jövő év március 1-től az országban visszaál­lítják a polgári kormány­zást. Az egyezményt a Colorado Párt, a kisebb Polgári Egye­sülés Pártja és a baloldali pártokat tömörítő Széles Front vezetői, valamint a három haderőnem parancs­nokai írták alá. Ciprusi tiltakozás A ciprusi kormány pénte­ken állandó ENSZ-képvise­lőjének közvetítésével tilta­kozott a világszervezetnél amiatt, hogy a ciprusi török közösség vezetői újabb sze­paratista intézkedéseket hoztak, azaz: új útlevelet adtak ki, amelyben az ott élő lakókat az Észak-ciprusi Török Köztársaság állampol­gárainak tüntetik fel és An­karában már kinyomtatták a szakadár állam új bankje­gyeit. Lengyelország elleni szankciók lapán feloldás Japán feloldotta csaknem valamennyi Lengyelország ellen hozott szankcióját, amelyeket 1981-ben más nyugati országokkal együtt határozott el. A szankciók értelmében a távol-keleti szigetország ed­dig elutasította a lengyel adósságok átütemezésének megtárgyalását, nem nyúj­tott újabb hiteleket az eu­rópai szocialista országnak és korlátozta lengyel diplo­maták beutazását. Most e korlátozó intézkedéseket a hitelnyújtás kivételével a japán kormány visszavonta. A hírt tegnap a japán kül­ügyminisztérium jelentette be. Jerzy Urban, a lengyel kormány szóvivője közölte, hogy kormánya a megfelelő időben nyilvánosságra hoz­za az amerikai szankciók egy részének enyhítésével, il­letve feloldásával kapcsola­tos válaszát. Urban utalt arra, hogy az amerikai kormány mostani döntésével nem vonta visz- sza az összes szankciót, más­részt nem mondott le a len­gyel beiügyekbe való beavat­kozásról. A szóvivő kifejtet­te: h a a Reagan-kormány el­lenzi, hogy politikai okok­ból börtönöznek be valakit Lengyelországban. akkor nem kellene ösztökélnie azo­kat a cselekedeteket, ame­lyek miatt ilyen büntetés jár. liántól Menedékjogot kérlek a géprablók Politikai menedékjogért folyamodott az iráni hatósá­gokhoz az a három légika­lóz, akik kedden eltérítették, és két napon át hatalmuk­ban tartották az Air France légitársaság egyik Boeing 737-es utasszálítógépét. A hírt az iráni külügyminisz­térium szóvivője jelentette be. A szóvivő szerint a gép­rablók libanoni muzulmánok voltak. A három gépeltérítő — mondotta a külügyi ille­tékes — jelenleg letartózta­tásban van, és az iráni ható­ságok folytatják a géprablás részleteinek kivizsgálását. Hirosima fölött 1945. au­gusztus hatodikén reggel, pontosan nyolc óra tizenöt perekor oldotta ki halálos terhét az Enola Gay nevű bombázó. A történelem el­ső atomtámadására Truman amerikai elnök adott paran­csot, s a pilóta, Tibbets ez­redes nem habozott végre­hajtani azt. A halálos áldo­zatok száma ismeretlen, mi­vel a városban sok volt a még nyilvántartásba sem vett menekült. A becslések szerint 240 és 400 ezer köJ zött volt az elpusztultak szá­ma. Amikor azon a regge­len negyed kilenckor Hiro­sima egén kigyulladt a má­sodik Nap, új korszak kez­dődött az egész emberiség számára. A Manhattan-tervben résztvevő tudósok jóelőre fi­gyelmeztették a politikuso­kat: ne alkalmazzák ideje­korán az atombombát a Ja­pán elleni meglepetésszerű támadásra. Ha az Egyesült Államok elsőként zúdítja az emberiségre a vak pusztítás­nak ezt az eszközét, elveszti a világ közvéleményének tá­mogatását, meggyorsítja a fegyverkezési hajszát, és le­hetetlenné teszi a fegyverek feletti ellenőrzés megterem­tését szolgáló nemzetközi egyezmény megkötésére irá­nyuló tárgyalásokat. A íu­A Hirosima és Nagaszaki elleni amerikai atomtámadás évfordulóján a Szovjet Béke­bizottság az Egyesült Álla­mok jelenlegi katonapolitiká­jának veszélyességére hívta fel a figyelmet egy tegnap kiadott nyilatkozatban. A bizottság a szovjet béke­mozgalom nevében szolidari­tásáról biztosította a japán békeharcosok küzdelmét. A nyilatkozat emlékeztet: Ja­pán haladó közvéleménve azért küzd, hogy a szigetor­szágban mindörökre tiltsák be atomfegyverek tárolását, ne élesszék föl a fegyverke­zés szellemét. Japánban kö­vetelik, hogy tiltsák meg a Tomahawk atomrakétákkal felszerelt amerikai hadiha­A szocialista országok gaz­dasági közössége számára a műszaki-tudományos vívmá­nyok elsajátításának felgyor­sítása kulcskérdés a legfon­tosabb gazdasági feladatok megoldásában. A KGST tag­országainak Moszkvában megtartott felső szintű gaz­dasági értekezletének jelen­tőségéről, s néhány, a tagor­szágok előtt álló fontos fel­adatról írt cikket az Izvesz­tyijában Nyikolaj Talizin szovjet miniszterelnök-he­lyettes, a Szovjetunió állandó KGST-képviselője. A tagországok vezetőinek moszkvai tanácskozása új szakaszt nyitott meg a test­véri pártok és államok egy­ségének és összeforrottságá- nak további megszilárdításá­ban, a szocialista gazdasági integráció elmélyítésében és a szocializmusnak a nemzetközi életben elfoglalt pozíciói megszilárdításában — álla­pítja meg Talizin. Megterem­tődtek az alapok ahhoz, hogy felgyorsuljon a népgazdasá­goknak az intenzív fejlesztési módszerekre való áttérése, a termelés műszaki bázisának a tudományos-műszaki forra­dalom vívmányaira épülő gyökeres megújítása. A közös munkát a továb­biakban erősíteni kell. Közös alapokon kell kidolgozni, a tagországok gazdaságpoliti­kájának egyeztetése kereté­ben, a fontos gazdasági kér­dések megoldásának módoza­tait, fejleszteni kell a közvet­domány embereinek szava nem bizonyult elegendőnek, s sovány vigasz számukra, hogy ma már tudjuk, iga­zuk volt. Hirosima óta sokezer atombombát gyártottak, a világon, amelyek fenyegető ereje még békeidőben is hatalmas. Az emberiség — ha meg is tanulta, hogyan lehet — nem akar együtt­élni ezekkel a fegyverekkel, amelyek sokszorosan na­gyobb hatásúak, mint a hi- rosimai „ős”. A veszély ma nagyobb, mint évtizedek óta bármikor. De a béke erői is jelentősebbek, mint valaha. A Szovjetunió, a szocialista országok leszerelési javasla­tai jó alapot jelenthetnének a tárgyalások azonnali meg­kezdésére. Sajnos, Nyugaton manapság nem akarják fon­tolóra venni a Varsói Szer­ződés ajánlatait, a legutóbbi budapesti felhívást sem. Augusztus hatodikén, Hi­rosima napján azonban sen­ki sem fordíthatja el a fejét, nem dughatja be a fülét: békedemonstrációk sora bizonyítja, a világ népei nem akarják, hogy valaha is, bármilyen körülmények kö­zött is újra atomfelhő emelkedjen bármelyik vá­ros fölött. jók bejutását az ország kikö­tőibe. A japán békemozga­lom követeli a világháború elvesztésének tanulságai alapján megfogalmazott atomfegyver-ellenes elvhez való maradéktalan ragasz­kodást. A Szovjet Békebizottság az évforduló kapcsán ismételten emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió következetesen fellép valamennyi tömeg- pusztító fegyver, mindenek­előtt az atomfegyverek fel-, számolása érdekében. A nyi­latkozat felhívja a figyelmet arra, hogy a Szovjetunió eb­ben a témában a második vi­lágháború vége óta több mint száz javaslatot tett az ENSZ- ben. len kapcsolatokat a termelő üzemek, tudományos intéze­tek között. A moszkvai tanácskozáson hozott határozatok megvaló­sításában különösen fontos szerep jut a gépipari együtt­működés fejlesztésének — mutat rá a továbbiakban Ta­lizin. Bizonyítható, hogy a KGST-tagországokban megle­vő műszaki és gyártó poten­ciál lehetővé teszi, hogy ezek az országok megszervezzék a számukra nélkülözhetetlen gépek és berendezések min­den fajtájának gyártását, s világszínvonalú minőségben lássák el belőlük a termelés kulcsfontosságú ágazatait. A feladat megvalósításában je­lentős szerep juthatna egy a gépgyártás kérdéseivel fog­lalkozó miniszterelnök-he­lyettesi szintű KGST-bizott- ságnak. Talizin kitér áz energia- hordozók kérdésére, amely­nek a moszkvai tanácskozás ugyancsak nagy figyelmet szentelt. Továbbra is ' rend­kívül nagy feladat hárul a Szovjetunióra: a tanácskozá­son ismét megerősítést nyert, hogy a Szovjetunió továbbra is jelentős mértékben hozzá­járul a közösség tagországai tüzelőanyag- és energiaprob­lémáinak megoldásához, folytatja a kőolaj és kőolaj- alapú termékek exportját a KGST-tagországokba és nö­veli földgáz és villamos­energia szállításait, H. G. A Szovjet Békebizottság nyilatkozata Nyikolaj Talizin írása a KGST-röl Erősíteni kell a közös munkát

Next

/
Thumbnails
Contents