Szolnok Megyei Néplap, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-05 / 183. szám

zzxv. évf. 183. sz. 1984. aug. 5., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA fl nyelvtudás gazdagít Divat az idegen nyelv, pon­tosabban az idegen nyelvek tanulása Ki angolul, ki né­metül akar tudni, mások oroszt vagy spanyolt tanul­nak. Hódítanak a világnyel­vek, de akad olyan is, aki inkább a kevésbé felkapott és szűkefbb határok között 'beszélt nyelvek iránt érdek­lődik. Nagy összegeket adunk ki tanfolyamokra és magán­órákra, nyelvkönyvekre, nyelvleckéket tartalmazó hanglemezekre és magnósza­lagokra, idegen nyelvű napi- és hetilapokra, folyóiratokra és könyvekre. Dolgozó, gyer­mekeket nevelő, ezer gond­dal küszködő felnőttek — miunka- vagy szabadidejük­ből — értékes órákat szen­telnek a nyelvtanulásnak. Luxus mindez? Hiszen a legfontosabb mégiscsak az, hogy mindenki saját anya­nyelvével tisztában legyen, tudja helyesen használni, mégpedig igényesen és vá­lasztékosán. Nagy eredmény, ha társadalom- vagy termé­szettudományos szakszöve­gek sem okoznak nehézsé­get. Élmény, ha a szépiro­dalmi alkotások stílusát él­vezni tudjuk. Luxus hát, ha a magyar nyelven kívül más népek nyelve, kultúrája iránt is érdeklődünk? Akad szakmai és szóra­koztató irodalom szép szám­mal magyarul. Az időnk vi­szont kevés. Minek még a külföldi is? Több szem azonban többet lát. A máshonnan származó információt adó olvasmá­nyok tágíthatják nézőpon­tunkat, alakíthatják ítélőké­pességünket; egyszóval gaz­dagíthatnak bennünket. Di­vat a turizmus. Nagyon so­kan utaznak. És miért ne értethetné meg magát az a magyar utazó, aki valame­lyik külföldi országba láto­gat — „emberi módon”, tud­niillik emberi beszéddel. Szólnia kellene velük, mert lennének kérdései. Ha ide­geneket látunk kézzel-lábbal magyarázkodni, jóit derü­lünk rajtuk. De vajon észre­vesszük-e önmagunkat is? Külföldön, amikor nem tu­dunk semmit a vendéglátók nyelvén? Nem azt mondom, hogy addig ne utazzunk sehová, amíg nem vagyunk mesterei a nyelveknek. Azt sem mon­dom, hogy minden európai nyelvvel foglalkoznunk kel­lene, hiszen az képtelenség. De meggyőződésem, hogy valamelyik világnyelv, csak egyetlenegy a több közül mindenki számára elérhető, legalább olyan szinten, hogy rajta olvasni, írni vagy be­szélni tudjon. Határozottabb az ember, ha egymaga tájé­kozódni tud, ha nincs .híd­ra”, tolmácsra vagy szótárra utalva, és főleg ha nincs ki­szolgáltatva. Közvetlenebb és mindenképpen meggyő­zőbb ,ha szavakkal adjuk tudtára partnerünknek, be­szélgetőtársunknak, mit is akarunk. Hogy mit jelent valójában egy idegen nyelvet jól be­szélni — tehát nemcsak szó­tári alakokban, szavakat. felsorolva, minden ragozás nélkül, hanem hibátlan mon­datokban, még ha egyszerű­en is, ám igazán társalogni tudni —, azt csak az látja, aki anyanyelvén kívül lega­lább egy idegen nyelvet jól beszél. Luxus? Igen. Luxus. Az a luxus nekünk, magyarok­nak, ha nem beszélünk egyetlen világnyelvet sem. N. K. Több százezer ember részvételével Megkezdődön a pusztavacsi békefesztivál Ma folytatódik a gazdag program Több százezer ember, zö­mében fiatalok részvételével tegnap reggel megkezdődött a pusztavacsi békefesztivál, amelyet a Hazafias Nép­front, az Országos Béketa­nács és a Képes Űjság szer­kesztősége „Békét, biztonsá­got a világnak” jelszóval rendezett meg a pusztavacsi nagyréten. Az ország geo­metriai középpontjában im­már harmadik alkalommal rendeznek a hirosimai atom- támadás évfordulóján talál­kozót, kegyelettel adózva az áldozatok emlékének, s kife­jezve a tömegek békevágyát és eltökéltségét, hogy soha ne ismétlődhessen meg ha­sonló pusztítás. A békefesztivált Geren­csért Jenő, a Képes Űjság főszerkesztője nyitotta meg, s elmondta: a népünnepély keretében megrendezett fesz­tivál része a nukleáris fegyverkezés ellen; világszer­te kibontakozott nemzetközi tiltakozásnak. A találkozó a pusztavacsi nagyrét három különböző színhelyén változatos prog­ramokat kínált a közönség­nek. A politika iránt érdek­lődők a fesztivál békecentru­mában többek közt a szak- szervezetek, az egyházak bé­kemunkájáról, a szolidaritási tevékenység időszerű kérdé­seiről, a DlVSZ-nek az euró­pai békeharcban betöltött szerepéről hallgathattak meg előadásokat. Ugyanitt politi­kai plakátokból nyílt kiállí­tás, vásárfiaként pedig bé­kejelvényeket, trikókat lehe­tett hazavinni. A kamaraszínpadhoz fo­lyamatosan érkeztek az or­szág különböző településeiről a békeküldöttségek. Elhozták az ez alkalomra készített, bé­kemondattal hímzett zászlói­kat, s a gyerekek nevében úttörők, a munkások nevé­ben a pécsi uránbányászok, az értelmiség nevében orvo­sok adták át az OBT képvf1 selőinek. A fesztiválra kül­földi vendégeket is hívtak, így ellátogatott Pusztavacsra többek között Jamamotó Hi- denori japán békeharcos, a nagaszaki atomtámadás egyik túlélője, aki a nagyszínpadon adott nyilvános interjújában beszélt az atomháború bor­zalmairól, s elutasította egy újabb háború gondolatát. Délután a nagyszínpadról dr. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak tikiéra szólt a fiatalok­hoz. Beszélt arról, mint fe­nyegeti a békét napjainkban a fegyverkezés. Reális és nagy ez a veszély, de nem vagyunk kiszolgáltatottak — hangoztatta. Fegyver nél­küli világot akarunk, s eh­hez megvan erkölcsi, politi­kai gazdasági, erőnk, — legnagyobb erőnk mégis az egység, a közös békevágy. Ma legnagyobb hozzájáru­lásunk a békéhez h.ogy to­vább erősítjük hazánkat, közösségileg és egyénileg is. A békefesztivál rendezői a gazdag programokon kívül természetesen a vendégek el­látásáról is gondoskodtak. Az idén a jobb vízellátás érde­kében új kutakat is fúrtak, s tekintettel a találkozó kétna­pos voltára, a fesztivál szín­helyén alkalmi kempinget lé­tesítettek. A higiéniai köve­telmények betartását a Kö­jál szakemberei ellenőrzik. A kétnapos nonstop' prog­ram éjszakai koncertekkel, majd a Ghandj című film vetítésével folytatódik. Ma a fesztivál programján további politikai találkozók, kulturális események szere­pelnek, s résztvevői végül békemenetté egyesülve elhe­lyezik a békezászlókat az ország közepén, álló jelto­ron ynáL cza A tengeri kfgyó saját farkába harap Egy panaszos levél és háttere 3. óldal Családi magazin 4. oldal Tripoliban Folytatódtak az összecsapások Tegnap hajnalban is foly­tatódtak az összecsapások az észak-libanoni Tripoli váro­sában. A város ellenőrzésé­ért harcoló mohamedán mi­líciák a kézifegyvereken kí­vül rakétagránátokkal és ak­nákkal is lőtték egymást. A rendőrség közlése szerint há­rom ember meghalt, kilenc megsebesült. Szórványos lö­völdözés volt még a délelőtti órákban is. Eközben a libanoni had­sereg alakultai Bejrútban megkezdték a várost koráb­ban szétválasztó úgynevezett zöld vonal körzetében a ro­mok eltakarítását. Hasid Karami miniszterel­nök immár harmadik napja Tripoliban, Libanon máso­dik legnagyobb városában tartózkodik, hogy megpró­bálja biztosittatani a több­ször is meghirdetett, de be nem tartott tűzszünetet. Huszonegy hektáron teremtek az idén a kajszibarack-fák a tiszaburai Lenin Tsz-ben. Egy-egy szövetkezeti tag naponta mintegy 400 kilogramm gyümölcsöt szeJ. le és válogat szét Fegyerneken, Tiszaburán Megérett a kajszi, szedik az őszi« barackot A hét végén befejező­dik a kajszibarack szűre- telése a megye két leg­nagyobb gyümöCcsterme- lő gazdaságban, a fegy- verneki Vörös Csillag és a tiszaburai Lenin Tsz- ben. Mindkét szövetke­zetben jő közepes termést adtak a fák, a lekvárnak, befőttnek és pálinkának valót o fegyvemekiek a debreceni konzervgyár, a tiszaburaiak a Zöldért Vállalat részére értékesí­tik. (Fotó: T. F.) A szolnoki Mezőgép Vállalat törökszentmiklósi gyára évente 550—600 bolgár gyártmányú dízeltargoncát újít fel. A javí­tások mellett a bolgár és a csehszlovák dízeltargoncákra fül­két is gyártanak. A két termékből az idén 100—100 készült és már kifejlesztették az elektromos platós targoncára szerel­hető fülkét is, melyből az idén még szintén százat gyártanak. A könnyen felszerelhető fülkék főleg a téli hónapokban ja­vítják jelentősen a targoncakezelők munkakörülményeit Kényszerű kukoricabetakarítással Hétvégi öntözési műszak a Tiszazugban Augusztus az őszi érésű növények fejlődésének egyik legfontosabb, meghatározó időszaka, sajnos továbbra is uralkodik azi aszály. A Ti­szai önltözőgazdaságok Együttműködésének a tag- gazdasáigaiban tegnap és ma is öntözési műszakot tarta­nak. A Tisza II. vízlépcső egyik öntözésre legjobban berendezett területén 140 öntözőberendezéssel adagol­ják a vizet a szomjazó nö­vényzetté. Üzeniel az a 30 öntözőgép is, amelyet a ked­vezményes vásárlási akció keretében szereztek be a gazdaságok. A mostani tar­tós szárazságban azonban ez a géppark is kevés, ezért kényszerűségből sok helyen visszatértek a hagyományos barázdás öntözésre, a kuko­ricasorok között húzott ár­kokban juttatják el a vizet a növényzeti gyökereihez teg­nap a tiszaföldvári Lenin Tsz-ben — az új 800 hektáros AC telepet is beleszámítva — 32, a cibakházi Vörös Csillag Tsz-ben. 16 berendezés üze­mel nyújtott, illetve kettős műszakban. Nagy erővel permetezik a vizet a mező- héki Táncsics Tsz határában is. A tiszazugi gazdaságok eddig 1600 hektáron alkal­mazták a másodvetést, főleg kukoricát és zöldségféléket vetettek. Ezek fejlődésének előmozdítására az egész te­rületen permetezik a vizet. A határ pillanatnyi helyze­tét, képét jól tükrözi, hogy Mezőtúron, Kunszentmár- tonban olyan fejletlen a szemnek szánt kukorica, hogy megkezdték a silózá­sát, nedves, zöld tárolással igyekeznek azt tömegtakar­mányként hasznosítani. A gyümölcsösben jó szolgálatot tesz a lovasfogat, azzal gyűj­tik egy helyre a barackkal teli rekeszeket. A Zöldért bérelt teherautói naponta 15 tonna gyümölcsöt szállítanak el a Lenin Tsz-ből Alig, hogy végétért a kajsziszüret, máris hozzáláttak a fegy­vernek! Vörös Csillag Tsz-ben az őszibarack szedéséhez. Hek­táronként ezer kilogramm feletti az átlagtermés, a kétféle barackból összesen ötmillió forint árbevételre számít a közös gazdaság

Next

/
Thumbnails
Contents