Szolnok Megyei Néplap, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-30 / 203. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. AUGUSZTUS 30. IA tudomány vilá Fiatalok építik Vízi erőmüvek Kirgíziában Kirgizia — hegyes ország; területének kétharmada több, mint ezer méter magasságban a tengerszimt fölött. A folyók energiatartalékai éppen ezzel a földrajzi sajátossággal magyarázhatók. Közülük legnagyobb a 600 kilométeres Narin. A szakemberek 30 évvel ezelőtt 30 vízierőműből álló lépcsőzet (kaszkád) létesítését javasolták a folyón. A terv vonzó volt, de bonyolult ahhoz, hogy megvalósítható legyen: a hegyekben túlságosan nehéz építeni. Ma öt vízi erőmű mégis működik. Közülük a legfontosabb — a toktoguli — évente körülbelül 10 millió kilowattóra villamos energiát szolgáltat. Ezt nemcsak Kirgizia használja fel, hanem a 'két szomszédos köztársaság — Üzbegisztán és Kazahsztán — is. Ezzel az erőművel kialakult Közép-Ázsia egyesített energiagyűrűje, amely rövidesen bekapcsolódik a Szovjetunió egységes energiarendszerébe. A narini vízlépcső révén Kirgizia az egy lakosra számított villamosenergia-ter- melésben az első helyek egyikét foglalja el a Szovjetunióban. Sőt ez a villamos energia kétszer-háromszor olcsóbb, mint másutt. A kaszkád hatodik lépcsője: a Kurpszáji Vízierőmű. Az első aggregét üzemfoehe- lyezéséig mindössze öt évre volt szükség. Itt igen nehéz természetföldrajzi feltételek közepette folyik az építkezés. A Kurpszáj vidékéit a szelek éjjel-nappal ostromolják, zavarják a daruk, a gépek munkáját. Éppen ezen a parton fektettek le egy 33 kilométeres utat több mint hatmillió köbméter sziklakőzetet mozgatva meg. A kurpszáji autóút építésén mintegy 30 nagy teljesítményű önjáró fúrógép és uganannyi kompresszor dolgozott. A robbantást végző mesterek csak hegymászó felszereléssel jutottak az építési területre. Az új út rengeteg kanyarral kígyózik a bal parton. Messze lent egy új tenger: a Kurpszkáji-víztároló. A leendő erőmű szemlátomást növekszik, naponta 5—6 méterrel. A vízierőmű építésén nyolcezer ember dolgozik. Ez ifjúsági építkezés; minden harmadik munkás még a 30. életévét sem töltötte be. A Kurpszáji Vízerőművet mégis tapasztalt mesterek építik. Sokan közvetlenül a toktoguli vízerőműtől érkeztek ide, és vannak olyanok is akik számára a mostani vízerőmű sorrendben a harmadik, vagy negyedik ilyen beruházás. — Minden új építkezésnél sok időt vesz igénybe a kollektíva összekovácsolása — tájékoztat Kazbek Hurijev mérnök, az építkezés vezetője. — A Kurpszáji Vízerőmű kivétel. A csapat már a Toktoguli Vízerőművön együtt dolgozott. Amellett a Kunpszáj már meglévő anyagi-technikai bázist kapott. Tulajdonképpen a lépcsőzetes építési mód előnye ez a két dolog. A Kurpszáji Vízerőmű évente több, mint 2,2 milliárd kWó-t fog termelni az ország legolcsóbb villamos energiájából. Kadir Omurkulov Anyatej — paraziták ellen Az emberi anyatej olyan enzimet tartalmaz, mely megöli a bélben a parazita egysejtűeket. Az egér, a kecske és a tehén anyatejében ez az enzim nincs jelen. A vizsgált egysejtűek a következők: a giardia (lambda) intestinalis, egy szép formájú szimmetrikus alakú, két sejtmagú élőlény, mely baktériumokkal táplálkozik, nagy mennyiségben van jelen, hasmenést és az epehólyag és az epeutak gyulladását okozhatja, az entamoeba histolytica, a vérhasamőba és a trichomonas vaginalis, ez az ostoros véglény, mely a női és a férfi nemiszerveket támadja meg. Az emberi anyatej mindhárom parazitát elöli — legalább is az anyatej százszoros hígításban is megteszi a hatását, és három órán belül a paraziták 90 százalékát elöli. Ez az emberi anyatejben jelen levő jótékony hatóanyag nem antitest, hanem egy enzim, méghozzá zsírokat oldó fermentum. Vulkánsalakkal több termelés köországban Mondják, hogy a Föld teremtésekor isten egyik lábával az Araráton, másikkal az Aragácon állt, s úgy osztotta szét a zsíros fekete földet, hegyeket, folyókat, tavakat az egész világra. Végül csak kövek maradtak az ölében Mit tehetett — leszórta a lába elé, s így lett Örményország, a tizenöt szovjet köztársaság egyike Karasztán, azaz kőország. Az örmény fennsíkon haladva lépten-nyomon azt látni, hogy mindössze vékony termőföld fedi a zúzott tufát, vulkáni salakot, habkövet. S mi biztosítja a fák folyadékszükségletét ? A laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy a nedvességet nem a talaj, hanem a porózus kőzet őrzi. A Zaven Acagorcján professzor veziiése alatt álló Jereváni Kőzet- és Szilikát Kutató Intézetben kísérletek sorozatával bizonyították be, hogy a porózus vulkáni kőzetekkel borított talaj jobb terméshozamot biztosít az eddigieknél — nemcsak a nedvességet őrzi, de a kőzet a növény számára fontos foszfort, káliumot is tartalmaz. Mindez a gyakorlatban is bebizonyosodott: az artikszi járás egyik kolhozában egy kukoricaföldön az első esetben tövenként 50 gramm vulkáni salakot kevertek a termőföldhöz és így 35 százalékkal növelték a termésátlagot. Majd különböző minőségű talajon a földet három centi vastag salaktakaróval borították fokozatosan és 60, majd 170, később 230 százalékos terv mést takaríthattak be. B,ármilyen furcsa, kiderült, hogy minél rosszabb minőségű az alap talaj, annál hatásosabb az új módszer. A paradicsomföld hozama megkétszereződött, a szőlőskertekben pedig az előző évek termésének másfél- szeresét szüretelhették le. A vulkanikus salakot elég tízévenként szétteríteni a termőföldeken, a porózus kőzet pedig elősegíti a növényzet megkötését, gyorsítja a fa növekedését, különösen, ha az öntözés elégtelen. Az új módszer nem költséges, és már 10—15 százalékos terméshozam emelkedésénél kifizetődővé válik. Alekszandr Alekszejev A forgalomba kerülő szárított kamillavirágból teát, tinkturát főznek, és borogatásra is használják. Enyhén hat, de alaposan. Gyulladásokat enyhít, felfúvódást hajt, görcsöt old, fájdalmat csillapít, izomfeszültséget lazít, és megnyugtat. A kozmetikai ipar különféle kréméII legnépszerűbb gyógynövény A gyógynövények értéke — állapította meg Pavlov — hasonló az anyatejéhez, mert bennük sok és sokfele gyógyító- és védőanyag együtt található. Érvényes ez a megállapítás egyik legismertebb és leghasznosabb gyógynövényünkre, a kamillára is. A botanikus két kamillanemet különböztet meg, amelyek egymással ugyan rokonságban vannak, de meglehetősen eltérnek egymástól. A magyar nyelvben az egyiket orvosi kamillának, a másikat pipitémek nevezik. A Matricaria chamomilla, az orvosi kamilla elnevezésénél a nemzetségnév a növény hői bántalmak orvoslásánál való ősi felhasználására utal. A fajt jelölő név görög szóból tevődik össze: chamal = alacsony, és melon = alma, tehát tulajdonképpen a földhöz közel termő almát jeleníti. Valóban, ha a frissen szedett kamillavirágot ujjainkkal szétmorzsoljuk, az almáéra emlékeztető illatot érzünk. így nem csodálkozhatunk, hogy Svájc és Dél-Német ország bizonyos vidékein almafűnek vagy almavirágnak nevezik az orvosi kamillát. A növény hazája egyébként Európa és Közel-Kelet. Kontinensünkön a legkülönbözőbb helyeken megterem, számos országban nagybani termesztésével is foglalkoznak. Learatják az éppen kinyílt virágfejecskéket, s száraz helyen, de nem tűző napon megszárítják. A kamilla aromás illatát egy illóolaj adja, amely főként a virágzatban található. Fém- vagy betonsiló? A betakarított kenyérgabona nagy részét korszerű silók fogadják magukba. Az ilyen tárolóval szemben általában a következő követelményeket támasztjuk: szilárdság és merevség, korrózióállóság. légmentesség, korszerű építés és szerelhetőség, megfelelő technológia, üzemeltetési lehetőségek és gazdaságosság. A siló szilárdsági szempontból akkor a legkorszerűbb, ha kizárólag annyi anyagot használnak fel megépítéséhez, amennyit a terhelés és a tervezett élettartam indokol. A silóknál az átmérő és magasság aránya legalább 1:3, de a toronysilóknál akár 1:6 —1:7 is lehet. A siló anyaga fém vagy vasbeton szokott lenni. Az arányokból kitűnik, hogy toronysilót gazdaságosan csupán vasbetonból lehet építeni. A fém természetesen élettartam szempontjából sem versenyezhet a vasbetonnal (annak ellenére, hogy a fém élettartama megfelelő felületvédelemmel lényegesen meghosz- szabbítható). Egyedülálló silótornyot nem készítenek vasbetonból. A fajlagos telepítési költségek az építési technológia jellegzetességei miatt ugyanis nagyobbak, mint a fémsiló költségei. A vasbetonsiló építése bonyolultabb, és drága technológiát igényel (alapozás, vasalás, zsaluzás, betonkészítés stb.). A fémsiló szerelési technológiája viszont egyszerű: a betonsilóénál igénytelenebb alapra modulelemekből csavarózással, daruzás nélkül megépíthető. A betonépítmény létrehozása technológiai okokból nem gyorsítható. A fémsiló összeszerelése sokkal gyorsabb, s további gyorsításának sincsenek technológiai akadályai. Figyelembe veendő szempont az is, hogy a betonsilónál bonyolultabb a tökéletes légzárást biztosítani. A fémsiló- elemeknél a tömítés viszonylag egyszerűen oldható meg. A képünkön látható hat sudár hófehér oszlop sok évtizedes használatra készült vasbeton toronysilók együttese. (KS) Alattomos vegyianyag II rossz táplálkozás hátrányai A dioxin nevű vegyianyag (pontosabban a TCDD jelű dioxintípusú származék) környezet- és egészségromboló hatására akkor figyelt fel a világközvélemény, amikor 1976-ban Olaszország északi részén, Seveso városka közelében felrobbant az ottani vegyiüzem egyik méreggel teli tartálya. Persze azért azt már korábban is tudták róla, hogy rendkívül mérgező. Alkotórésze volt ez az anyag az „Agent Orange” nevű lombtalanító szernek, amelyet Vietnamban alkalmaztak az amerikaiak, s használatát a 60-as évek végén beszüntették, mivel a torzszülöttek számának emelkedése és más rendellenességek arra figyelmeztettek, hogy kiszórása nemcsak az őserdők flóráját pusztítja. A sevesói katasztrófa az ipar történetének eddigi legpusztítóbb környezetszeny- nyezése volt. Emberek ezreinek élete, egészsége került veszélybe, elpusztult a vidék háziállat-állománya, kultúr- növényzete és természetes élővilága. És még így is szerencsés kimenetelűnek mondható a katasztrófa, mivel az utólagos számítások szerint feltételezhető, hogy a sevesói gyárból eltávozott TCDD körülbelül 10 millió ember halálát okozhatta volna! A mérgező anyag elleni védekezés rendkívül nehéz, ugyanis az összes fertőtlenítő eljárás — klórmésszel, rozsdamentesítőkkel, szilikonoldatokkal végzett feos- kendezés, lángszórós leégetés stb. — hatástalan. A méreg lebomlása évekig tarthat. Képünk azt a világsajtót bejárt felvételt idézi, amely egy kiütéses bőrgyulladást kapott kisgyermekről készült, akinek szétmart bőrét e különleges mullpólyával fedték be. Nem alaptalan az emlékezés, mivel az USA- ból egyre újabb hírek érkeznek (Love Canal, Times Beach stb.) a gondatlanul kezelt alattomos vegyianyag okozta tragédiákról. félelmükben drasztikusain korlátozták táplálkozásukat. Szervezetük a korukban szükséges kalóriamennyiségnek csak 32—91 százalékát kapta meg. Táplálékuk azonkívül túlságosan kevés fehérjét és ásványi anyagot tartalmazott. Valamennyi gyerek 12 éves korában vagy még előbb kezdett fogyni. Súlydeficitjük testmagasságukhoz mérten 5—23 százalék volt. Körülbelül 2,1—1,7 év után a növekedés is csökkent. Hét megvizsgált gyereknél a serdülőkor későn kezdődött. A gyerekek pszichiátriai vizsgálata azt mutatta, hogy nem szenvednek beteges fogyásban, és nem tapasztalhatók rajtuk idegbetegség jelei. két állít elő kamilla felhasználásával. Képünkön a kamillavirágok betakarítását láthatjuk. A jól fizető kamillaszüretet a fogazott élű fanyeles dobozzal, az ún. kamillafésűvel végzik, amely csupán a virágfejeket szakítja le és gyűjti össze. Mindazokat a gyerekeket, akik a hízástól való félelmükben koplalnak, az a veszély fenyegeti, hogy normális növekedésük lelassul, és serdülőkoruk később kezdődik. Erre mutattak ró orvosok a Stuttgartban megjelenő Deutsche Medizinische Wochenschrift egyik jelentésében. Az orvosok összesen 201 .gyereket vizsgáltak meg, a gyerekeket egy év alatt növekedési lemaradás és pubertásuk késése miatt vették fel egy endokrinológiai klinikára. Tizennégy — 9—17 éves — gyereknél, (9 fiú és 5 lány) nem tudtak sem hormon eredetű, sem más szerves ókot megállapítani. A gyerekek azonban a kövérségtől való
