Szolnok Megyei Néplap, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-30 / 203. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. AUGUSZTUS 30. ( Kommen-I tárunk I nem nem kér engedélyt... Az esetben, sajnos, semmi rendhagyó nincs; volt már ilyen, és alig­hanem lesz is. Nicara­guában bejelentették, hogy Jinotega tartomány felett lelőttek egy C— 47-es típusú amerikai gyártmányú repülőgé­pet. A gép a Nicaraguá­ba betört ellenforradal­mároknak szállított (volna) utánpótlást. Utasainak politikai-em­beri hátterére rávilágít az a tény, hogy a nyolc holttest egyike Liuis Gu­tierrez Lugo, Somoza fiának egykori személyi testőr-pilótája volt. Washingtonban szere­tik hangoztatni, hogy a nicaraguai kontráknak (ellenforradalmárok) semmi közük a műit, vagyis a Somoza-rezsim gyűlölt árnyaihoz. A diktátorfamília legbelső személyzetéhez tartozott pilóta teteme újabb cá­folat erre az állításra. De az esetnek vannak más, ha úgy tetszik, még maibb tanulságai is. Az amerikai fővárosban si­ettek hivatalosan kije­lenteni, hogy sem a Pentagonnak, sem a CIA-nak nincs tudomá­sa — és köze — a lelőtt géphez. Csodák azonban nincsenek és az incidens színhelye sem véletlen: a managuai nemzetvé­delmi minisztérium köz­lése szerint Jinotega tar­tományban az fi múlt napok során súlyos har­cok voltak... A lényeg változatlan maradt: az a nagyhata­lom, amely oly szívesen szónokol „külső beavat­kozásról” szüntelenül beavatkozik egy saját útját járó kis közép­amerikai ország életébe. A repülőgépügyön kívül ennek más új jelei is vannak. Dániel Ortega, a Sandinista Front el­nökjelöltje közölte kor­mányának azokat az ér­tesüléseit. amelyek sze­rint szeptemberben nagy támadás indul Nicara­gua ellen (nyilván a no­vemberi nicaraguai vá­lasztások „előkészítésé­re”) és már folyik a csa­patok összevonása Hon- durasban és Costa Ri­cában. Arra a Costa Ri- ca-i állításra, hogy a kormány nem tud csa­patok érkezéséről, elég emlékeztetni arra. hogy a CIA nem szokott en­gedélyt kérni akcióihoz. A térség megfigyelői tényként könyvelik el, hogy a CIA a napokban több száz ellenforradal­márt szállított át Hon- durasból a mindmáig semlegességét hangozta­tó Costa Ricába (amely­nek államfője különben a minap fogadott hiva­talában egy nicaraguai ellenforradalmi vezetőt). A CIA valóban nem kér engedélyt más or­szágok kormányaitól (néha még a sajátjától sem, bár a mostani amerikai vezetéstől nyu­godtan kérhet), számára nem léteznek országha­tárok, jogi és egyéb nor­mák. Repülőgép Hondu- rasból Nicaraguába, csapatok (sőt, hírek sze­rint amerikai műszaki személyzet) Honduras- ból Costa Ricába: a cég úgy viselkedik, mintha a Rio Grandétól délre elterülő „hátsó udvar” még mindig egyfajta északi hitbizomány len­ne. Harmat Endre Erőfeszítések Libanon békéjéért (Folytatás az 1. oldalról.) békéjéért. Bej rútban tegnap nyugalom volt, a muzulmán vezetők Hasszán Haled fő­muftival, a szunnita közös­ség vallási vezetőjével tar­tott megbeszélésük után ha­tározott intézkedéseket tet­tek a hét elején bekövetke­zett elszigetelt incidensek megakadályozására. Ellentmondóak a jelenté­sek a kedd délután végre­hajtott izraeli légitámadás­ról, amelyet a Bekaa-völgy egyik palesztin tábora ellen intéztek. Az F—16-os va­dászgépek a libanoni—szí­Spanyolország lépjen ki a NATO politikai szervezeté­ből, a kormány folytasson semleges külpolitikát. Ezt a javaslatot készíti elő a ha­talmon lévő Spanyol Szocia­lista Munkáspárt (PSOE) balszárnya, a párt decembe­ri kongresszusa elé. A párt­vezetés hivatalos politikájá­val szembenálló szárny mi­előbbi népszavazást követel az ország NATO-beli jövő­jéről, s azt kéri, hogy a re­ferendum! kérdése egyértel­mű, világos legyen. Ne kap­csolják össze más témával, például az ország várható közöspiaci tagságával. A párt balszárnya úgy vé­Tizennégy dél-csendes- óceáni állam elfogadta azt az ausztrál javaslatot, amely szerint szerződést kell kötni arról, hogy a térség államai nem szereznek be atomfegy­vereket és nem folytatnak kísérleteket ezekkel. A szer­ződés tervezetének kidolgo­zására a javaslat értelmé­ben munkacsoportot kell létrehozni. Erről szerdán közleményt hoztak nyilvánosságra a dél-esendes-óceáni térség 14 országának vezetői, akik részt vettek az Ausztráliá­tól észak-keletre fekvő Tu­valu államban tartott kétna­pos tanácskozáson. A ked­riai határ közelében két épületet bombáztak, amely­ben az El Fatah Abu Musza ezredes vezette szárnyának harcosai tartózkodtak. A jobboldali bejrúti lapok több mint száz halottról, több tu­catnyi sérültről adtak jelen­tést, a libanoni állami rádió szerint tizenöt ember halt meg és harminc a sebesültek száma. Az év eleje óta ez volt a 14. izraeli légitáma­dás az Avali-folyótól észak­ra. Samir izraeli miniszter- elnök ismét azt hangzotatta, hogy „nem nézik karbatett kézzel” a palesztin mozga­lom újjászerveződését. li — mutat rá a közzétett nyilatkozat — hogy a kor­mánynak félreérthetetlenül ki kell nyilvánítania állás­pontját az Európát érintő főbb kérdésekben. Ezért ja­vasolják, hogy a González- kabinet nyilatkozatban ítélje el az Egyesült Államok euró­pai rakétatelepítését, amely a békét veszélyezteti. A PSOE közelgő — a XXX. kongresszust előkészítő —, országos értekezletén a bal­szárny síkraszáll a Spanyol- országban lévő amerikai tá­maszpontok felszámolásáért, a spanyol—amerikai úgyne­vezett védelmi szerződés fe­lülvizsgálatáért. den véget ért tanácskozás központi témája az volt, hegy miként lehet atomfegy­vermentesíteni a dél-csen- des-óceáni térséget. A 14 ország laza csoportot alkot, tagja a többi között Ausztrália, Üj-Zéland, Pá­pua Üj-Guinea, a Fidzsi- szigetek, Vanuatu, Kiribati, Nyugat-Szamoa és Mikroné­zia. A közlemény szerint a résztvevők egyetértettek Bob Hawke ausztrál minisz­terelnökkel abban, hogy minden ország önmaga dön­ti el, engedélyezi-e ameri­kai atommeghajtású hajók látogatását saját kikötőiben. Li Hszien-nien Jugoszláviában Tegnap délben hivatalos baráti látogatásra Jugoszlá­viába érkezett Li Hszien- nien, a Kínai Népköztársaság elnöke. Jugoszláviai tartóz­kodásának első részében né­hány napol üdüléssel Brioni szigetén tölt, majd szeptem­ber 3-án megkezdi tárgya­lásait Veszelin Gyuranovics- csal, az államelnökség elnö­kével és más jugoszláv párt­ós állami vezetőkkel. Árpi óta a két ország 1955- ben diplomáciai kapcsolatot létesített, kínai államfő most először jár Jugoszláviában. A két szocialista ország vi­szonyában a fellendülést a hetvenes évtized második fe­le hozta meg, s ebben mag­határozó szerepet játszott Tito elnök 1977-es pekingi útja. Azóta gyakorivá váltak a kétoldalú találkozók, a leg­magasabb szintű tárgyalá­sok. Így tavaly májusban Hu Jao-pang, a Kínai KP KB főtitkára járt Jugoszláviá­ban, ez év tavaszán pedig Dragoszlav Markovics, a JKSZ KB Elnökségének el­nöke Kínában. A látogatás kapcsán a ju­goszláv fővárosban emlékez­tetnek rá, hogy a két ország gazdasági együttműködése a földrajzi távolság áltaT sem indokolhatóan alacsony szin­tű, sokkal fejlettebb, mint a politikai viszonyok. A ke­reskedelmi csere értéke az idén várhatóan 150 millió dollár körül alakul. Li Hszi­en-nien belgrádi tárgyalásai ösztönzően hathatnak a gaz­dasági kapcsolatok fejleszté­sére is. Letartóztatások Chilében Több tucat embert tartóz­tattak le a chilei fővárosban, Santiagóban és Valparaisó- ban — közölték rendőri for­rásból. Santiago központjában mintegy harminc fiatalt vet­tek őrizetbe, akik a Pino- ohet-rendszer elleni jelsza­vakat kiáltozva vonultak az elnöki palota közelébe. Egy másik santiagói negyedben gumibottal és vízágyúval oszlatta szét a katonai rend­őrség egy éhségtüntetés több száz résztvevőjét. A fő­város egyik külső kerületé­ben ugyancsak összecsaptak a tüntetők és a kivezényelt karhatalom emberei. Valparaisóban diákok üt­köztek meg a rendőrökkel, akik könnyfakasztó gáz be­vetésével oszlatták szét az ifjúsági megmozdulás részt­vevőit. A két és. fél órás csatározás alkalmával itt is több embert letartóztattak. Spanyolország és a NATO II balszárny javaslata Dél-esendes-óceáni fórum Napirenden az atomfegyvermentesítés NEW *ORK Irán ENSZ-képviselője Ja­vier Pérez de Cuellar főtit­kár közbenjárását kérte az iráni légibusz eltérítése ügyében, nevezetesen azt, hogy segítsen a repülőgép, az utasok és a személyzet Iránba való visszajuttatásá­ban. illetve a két géprabló kiadatásában. Szaid Rad- zsai-Horaszani azután nyi­latkozott országa kérelméről, hogy találkozott a főtitkár­ral. VÁRNA Todor Zsivkov, a Bolgár Államtanács elnöke fogadta a baráti munkalátogatáson Bulgáriában tartózkodó Dom Mintoff máltai kormányfőt. A szívélyes légkörű megbe­szélésen a kétoldalú kapcso­latok fejlesztésének és a nemzetközi helyzetnek a kérdéseit telántették át. BILBAO Az ETA baszk szeparatis­ta szervezet katonai szárnya bejelentette: folytatja ak­cióit a spanyolországi fran­cia érdekeltségek ellen, ha a párizsi kormány nem vál­toztatja meg azt a döntését, hogy a francia területre me­nekült baszk gerillákat kiad­ja Spanyolországnak. ATHÉN William Small amerikai tengernagy, a NATO déli szárnyának főparancsnoka görög katonai vezetőkkel ta­lálkozott. Small sajnálkozá­sát fejezte ki, amiért Athén nem vesz részt az Égei-ten- geren szeptemberben tartan­dó NATO-hadgyakorlaton. Görögország a múlt héten közölte, hogy távolmarad a „Display Determination” fe­dőnevű katonai manővertől, mivel az nem terjed ki Lem- nosz szigetére. A szigetet tö­rök követelésre hagyták ki. Ankara Lemnoszt ugyanis demilitarizált övezetnek te­kinti. ' HARARE Robert Mugabe zimbabwei miniszterelnök fogadta Jász- szer Arafatot, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet ve­zetőjét, aki Zambiából érke­zett Zimbabwébe. Mugabe támogatásáról biztosította a palesztin nép harcát, ame­lyet párhuzamba állított Af­rika déli részének felszaba­dítási küzdelmével. KAIRÓ Kedden este Kairóban el­hunyt Mohammed Nagib tá­bornok. Egyiptom első köz- társasági elnöke. 83 évet élt. MADRID Spanyolország egyik leg­nagyobb fegyházában, a bar- Icelonai börtönben, kedden este fegyenclázadás tört ki. Az ötödik emelet 130 rabja három börtönőrt foglyul ej­tett, s azokat öt órán át fog­va tartotta. A barcelonai rendőrség különleges alaku­lata könnygázgránáttal tette ártalmatlanná a túszszedő­ket. s a három börtönőrt ki­szabadította. CAPE CANAVERAL A floridai Cape Canave­ral ben alig több mint két hónapon belül harmadszor is elhalasztották a Discovery amerikai űrrepülőgép indí­tását. A felbocsátást helyi idő szerint tegnap reggel 8 óra 35 percre tervezték. PRÁGA * A Havannában tartott X. szakszervezeti világkonfe­rencia határozata alapján szeptember elsején ebben az évben harmadszor tarta­nak szakszervezeti békeak­ciókat világszerte. Faluvégi Lajos hazaérkezett Moszkvából Faluvégi Lajos, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se. az Országos Tervhivatal elnöke augusztus 27—29. kö­zött Moszkvában tárgyalá­sokat folytatott Nikolaj Bajbakovval, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnök­helyettesével, az Állami Tervbizottság elnökével. A tárgyalások során áttekin­tették a két ország közötti gazdasági együttműködés 1986—1990 időszakra vonat­kozó kérdéseit, valamint a népgazdasági tervek egyez­tetésével összefüggő felada­tokat. Tárgyaltak a szénhid­rogének és nyersanyagok 1986—90-ben a Szovjetunió­ból Magyarországra irányú • ló szállításáról és ennek fel­tételeiről. Áttekintették a párt- és kormánydelegáció 1983 évj moszkvai találkozó­ja során tárgyalt gazdasági feladatok végrehajtásának állását, valamint az ott el­határozott gazdasági egyez­mények helyzetét. Nevezete­sen: a gyártásszakosítás és a kooperáció fejlesztésének 1990-ig érvényes hosszú tá­vú program kibővítésével, az agráripari ágazatok fej­lesztésével, a közszükségleti cikkek termelésével, vala­mint a mikroelektronikai és a robottechnikai termékek fejlesztésével és gyártásában való együttműködésre irá­nyuló megállapodások ki­dolgozásával kapcsolatos feladatokat. Kijelölték a tervkoordinációs munkák további tennivalóit és mun­karendjét. Moszkvai tartózkodása so­rán Faluvégi Lajost fogadta Nikolaj Rizskov, az SZKP KB titkára. Találkozott Vje- csiszlav Szicsovval, a KGST titkárával. Faluvégi Lajos tegnap ha­zaérkezett. Contadora-csoport Nem hozott „áttörést” a panamavárosi tanácskozás A várakozással ellentétben nem hozott „áttörést” a Con­tadora-csoport (Kolumbia, Mexikó, Panama és Vene­zuela), valamint a közép­amerikai országok külügy­miniszter-helyetteseinek négynapos tanácskozása. A tárgyalásokról kiadott szűkszavú közlemény mind­össze annyit tartalmaz, hogy a külügyminiszter-helyette­sek „rendkívül fontos” kér­déseket vitattak meg és pon­tosították a térség államai közti politikai, valamint fegyverzet-ellenőrzési ellen­téteket. A panamavárosi találkozó­tól azt várták, hogy a közép­amerikai országoknak sike­rül megegyezésre jutniuk azzal a dokumentummal kapcsolatban, amelyet a Contadora-csoport dolgozott ki a közép-amerikai válság politikai rendezésére. Az ok­mány a válság politikai, ka­tonai — biztonsági és gaz­dasági aspektusait figyelem­be véve javasol jogi-politi­kai rendezést. Az érintett államok elfo­gadták a programot, de va­lamennyien különböző fenn­tartásokat hangoztatnak az­zal kapcsolatban. A tanácskozás befejezését követő első. sajtókommentá­rok — pozitív elemként — egyelőre csak azt emelték ki, hogy Victor Hugo Tinoco ni­caraguai külügyminiszter­helyettes a tárgyalásokon úgy nyilatkozott, hogy Nica­ragua az Egyesült Államok agresszív közép-amerikai politikája ellenére lehetsé­gesnek tartja a megegyezést a térség államai között. Egy ilyen megegyezés megterem­tené a közép-amerikai béke feltételeit — mondta a nica­raguai politikus. Dél-afrikai Köztársaság Bojkottálták a választásokat I I . 1 t * ■4 Jmy Tömeges távolmaradás jellemezte a Dél-afrikai Köztársaságban megrende­zett parlamenti választások keddi, újabb fordulóját. Ezúttal az indiai szárma­zásúaknak kellett az urnák elé járulniuk, hogy megvá­lasszák 45 parlamenti képvi­selőjüket. A körzetek mint­egy felében elvégzett szava­zatszámlálás adatai szerint a jogosultak mindössze ti­zennyolc százaléka járult az urnákhoz. A választásokat a rend­őrök és az indiai származású lakosok közötti heves össze­csapások kísérték. A rend­őrség több helyen brutálisan lépett fel a tüntetőkkel szemben. A dél-afrikai alkotmány- módosításnak megfelelően a parlament három kamarájá­ból egyikbe a fehérek, a másikba a félvérek, a har­madikba pedig az indiaiak delegálnak képviselőket. A „fehér kamara” létszáma na­gyobb, mint a másik kettőé együttvéve. Az ország lakos­ságának csaknem a három­negyedét aíkotó feketék to­vábbra sem szavazhatnak, szószólóik nem lehetnek ott a parlamentben.

Next

/
Thumbnails
Contents