Szolnok Megyei Néplap, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-23 / 197. szám

4 SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1984. AUGUSZTUS 23. IA tudomány világa I Csillogás nélküli lencsék Számítógépek a városvezetésben Automatizált irányítási rendszer működik Moszkvában A városgazdálkodás bo­nyolultságát, a gazdaság po­tenciálját és az irányítás problémáit tekintve Moszkva egyedülálló a szovjet váro­sok között. Több mint 20 iparághoz tartozó, együttvé­ve 15 és íél ezret is megha­ladó különféle intézmény és vállalat tevékenykedik. Ezért (Moszkva életének irányítá­sa, még inkább jövőjének ésszerű megtervezése ma már lehetetlen számítógé­pek alkalmazása nélkül. Az operatív döntéshozatalhoz szükséges információkat hi­vatott szolgálni a moszkvai városi tanács számára az ASZÚ—Moszkva, az Auto­matizált Irányítási Rendszer — Moszkva. Jurij Cserkaszov profesz- saor, a városgazdálkodás au­tomatizálásával és irányítá­sával foglalkozó egyesülés Vezérigazgatója mondta ezt el, s hozzátette, hogy ez a bizonyos ASZÚ—Moszkva a területi és ágazati jellegű feladatok automatizált meg­oldását biztosító különböző szintű és rendeltetésű auto­matizált irányítási rendsze­rek láncolata. Eddig már több mint 70 ilyen rendszer létesült, s több százra lesz belőlük szükség ahhoz, hogy az egész főváros irányítását átszervezzék. A legfelsőbb szint az egész várost érintő feladatok meg­oldására hivatott, ezenkívül ágazati rendszerek létesül­nek például az építkezések­hez, vagy a szállításokhoz, vagy a kerületek irányításá­hoz. Már működik a Szignál, amely lehetővé teszi, hogy a moszkvai városi tanács éven­te mintegy százezer rendel­kezését ellenőrizhesse. A már működő rendszerek közé tartozik az ASZÚ— Torgovlja. amely a kereske­delmet irányítja. A moszk­vai városi tanács elnökhe­lyettese, akihez ez a kérdés tartozik, bármely pillanat­ban megkaphatja az őt ér­deklő információit. Csupán “néháhy igombot kqll meg­nyomnia, és a display képer­nyőjén máris megjelennek a raktárakban lévő élelmiszer­készletek kimutatásai, a vá­sárlások mennyisége és vá­lasztéka, sőt még a kolhoz­piaci árak is. Ez a rendszer lehetővé teszi a lakosság el­látásával összefüggő kérdé­sek operatív megoldását. Moszkvában évente több mint négymillió négyzetmé­ter alapterületű lakást épí­tenek. Az ASZÚ—Kursz ha­tékony és tudományosan megalapozott döntéseket dol­goz ki a lakásproblémák megoldására. Figyelembe ve­szi a város összes olyan la­kosát, akik kérték lakásvi­szonyaik javítását, a ren­delkezésre álló, elosztható lakóterületet és minőségét, beleértve minden egyes la­kás jellemzőit. A Kursz ter­mészetesen nem utalja ki a lakásokat, de tudomása nél­kül egyetlen lakó sem köl­tözhet be. Most lép be az egészség- ügyi irányító, amely a la­kosság orvosi ellátásának, a társadalombiztosításnak és a természetvédelemnek fi­gyelemmel kísérésére hiva­tott. Hamarosan elkészül az ASZÚ—Sztroityelsztvo prog­ram. amely a városban az építkezéseket fogja össze, a tervezéstől a létesítmények átadásáig. A Moszkvában szerzett ta­pasztalatok lehetővé fogják tenni a rendszerek bevezeté­sét az ország más városaiban is. A leningrádi városgaz­dálkodási ágazatokban pél­dául már jelenleg 16 ASZÚ működik, s több mint 240 feladatkomplexumot oldahak meg. Dolgozik a szverdlovsz- ki terület lakás- és köz­gazdálkodási irányítórend­szere. Egységes rendszereket létesítenek Tomszkban, Har­kovban, Jerevánban és Ki- jevben. Vaszilij Andrejev A fényesre polírozott opti­kai lencsék a rájuk eső fény egy részét visszaverik; a visszavert fény — szokvá­nyos optikai üveget feltéte­lezve — felületenként a be­eső fénynek általában mint­egy a 4 százalékát teszi ki. A lencserendszerek fény­vesztesége azonban ennél sokkal több is lehet. Ám a legnagyobb gondot nem is a fényveszteség jelenti, hanem az, hogy a visszavert fény zavaró bevillanásokat okoz, és csökkenti a kép élességét. Ezt a kellemetlen jelenséget mérsékli — a visszaverődő fény mennyiségét csökkenti — a fényképezőgépek lencsé­jén megfigyelhető jellegze­tes, többnyire kékes színű bevonat, az úgynevezett an- tireflexiós réteg: ennek a mikron vastagságú bevonat­nak és az üvegnek a felüle­téről visszavert fénysugarak mindössze néhány tized kioltják egymást. Az antireflexiós réteg el­készítése meglehetősen ké­nyes feladat. Ha ugyanis a réteg a kelleténél vastagabb vagy vékonyabb, előfordul, hogy ellentétes hatást érünk el: a fénysugarak nem gyen­gítik, hanem éppen ellenke­zőleg, erősítik egymást. A fény visszaverődését csök­kentő bevonat egyik anyaga magnézium-fluorid. Ez a fény 4 százaléknyi visszave­rődését körülbelül az egyhar- madára csökkenti. Ám ma már más, hatásosabb bevo­nó anyagokat is ismerünk és használunk. Sőt. arra is van mód, hogy a lencsén több ü Föld magja Földünk anyagi összetéte­léről valójában kevesebbet tu­dunk, mint a távoli csillago­kéról. Belsejére csak a föld­rengéshullámok viselkedésé­ből, a sűrűségszámításokból és a Földre hulló meteoritok összetételének analógiája alapján következtethetünk. Mindezekből eddig is úgy gondolták, hogy a Föld mag­ja főként vas-nikkel ötvözet­ből áll. A kaliforniai San Diego-i egyetem kutatói föl­tételezik, hogy a Föld magja hasonlít a szilikátokban gaz­dag kőmeteoritok összetéte­léhez. A számítások szerint a Föld magjában és a belső köpenyben a két összetevő tömegaránya együtt 1,49. a Szilikátokban gazdag mete­oritokban pedig 1,43; vagyis a két érték meglehetősen kö­zel van egymáshoz. Minden­esetre az új elmélet igazolá­sához az eddig rendelkezés­re állónál sokkal több adat­ra van szükség. Újra vitorlás? Egy brit tanulmány szerint megvalósíthatónak és gazda­ságosnak látszik, hogy né­mely útvonalon ismét a sze­let használják ki a hajók hajtására. Ez azonban nem vitorlákkal, hanem szabá­lyozható lapátokkal működő szélturbinákkal történne. A tanulmány készítői azt vizsgálták, mennyire felelne meg e célra egy függőleges tengelyű, a hajó fedélzetére szerelt modern szélturbina, amely a szélenergiát változ­tatható irányú és nagyságú mechanikai energiává és to­lóerővé alakítaná át. Tarta­lék hajtógépet, persze, ké­szenlétben kellene tartani, szélcsend esetére. Az ilyen turbina szavatolná, hogy a hajó jól manőverezhető le­gyen, s vele a szél ellenében is hajózhatnak. A számítások szerint egy 4000 tonnás szélturbinás ha­jó az Atlanti-óceánon 12 csomós átlagos sebességet érne el, s egy kéthónapos úton 40 tonna tüzelőanya­got takarítana meg. Az el­gondolás kidolgozásáig még hosszú idő telik el, és sok tapasztalatra lesz szükség. Kis klímaberendezések A zárt tértoen a külső időjárástól füg­getlenül is meghatározott páratartalmat, hőmérsékletet biztosító légtechnikai be­rendezés — a klímaberendezés — száza­dunk nagyszerű találmánya. A korszerű középületeket — szállodákat, kórházakat, színházakat, éttermeket, stb. — ma már eleve klimatizált kivitelűre készítik, vagy­is központilag oldják meg az összes he­lyiség légkondicionálását. Emellett vannak egyedi berendezések is használatban, amelyekkel csupán egy-egy kisebb termet, szobát klimatizálnak. Ilyenkor a készülék kis külméretei miatt akár az ablak mé­lyedésében is elfér, de ugyanúgy szerel­hető a készülék a külső fal áttörésébe is. Az ún. ablak klímlaberendezés alkalmazá­sánál nagy megtakarítást jelent, hogy nem kell lógcsatomákat készíteni, szerelni, rej­teni, stb. Különösen a már meglévő épü­letekben előnyösebb az ilyen berendezés. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a készülék egyik helyiségből a másikba való áthelyezése szükség esetén gyorsan meg­történhet. A legegyszerűbb ablak-klímaberendezés ugyanolyan részekből áll, mint egy kis hűtőszekrény: kompresszor, párologtató, kondenzátor, szabályozó berendezés és hű­tőközeg. További részei a levegő tisztítá­sát szolgáló szűrők és a levegőt keringte­tő ventillátor. A valamivel igényesebb ki­vitelűek már elektromos fűtőegységgel is rendelkeznék. Az igazi klímaberendezés­ben pedig a helyiség páratartalmát elle­nőrző és szabályozó egység is van. A képünk hátterében látható, az ablak- mélyedésben elhelyezett nyugatnémet gyártmányú ablak klímaberendezés nem nagyobb egy kis tv-készüléknél és eszté­tikusán illeszkedik a helyiség berendezé­séhez. Kívülről nézve már közel sem nyújt ilyen kedvező látványt. (KS) Lovak daganata Ismeretes, hogy a lipicai lovak, de más társaik is, amelyek koromfekete csikó­ként jönnek a világra, idő­vel szürkévé válnak. Az ilyen lovak nagy hányada melanómában (a malanin nevű, a bőr, a szőr, a haj festékanyaga által okozott rosszindulatú megbetegszik, daganatban) bár a beteg­ségbe nem pusztul bele. Mi­vel bőrdaganat emberen is támadhat, mégpedig több­nyire 30—60 év között, egy )bécsi kutatócsoport megkí­sérli földeríteni azt a mecha­nizmust, amely a lovakban elhárítja a betegség súlyos következményeit. A szakem­berek remélik, hogy ez az is­meret hasznosítható lesz az embert sújtó rosszindulatú daganatok leküzdésében is. Génbank A kaliforniai egyetemen megalapították a kipusztu­lással fenyegetett virágfajok gén bankját: a mag- és vi­rágpormintákat olyan hűtő­kamrákban helyezik el, ahol legalább fél évszázadig el­állnak. Némely vidéken már a virágok nagy része ve­szélyben van, köztük több gyógyhatású növény is, a mentőakció tehát az utolsó órában indult el. rétegű bevonatot készítsünk, tovább csökkentve vele a reflexiót. A bevonat vákuumban gő­zöléssel készül. A lencséket — miután, felületüket gon­dosan megtisztították — gömbszelet alakú tartón egy légmentesen zárható kamrá­ba helyezik. Ezután a kam­rából kiszivattyúzzák a le­vegőt, s a lencsék közelében elhelyezett, a bevonó anya­got tartalmazó tégelyt föl­hevítik. A tégelyből elpárol­gó anyag a lencsék felületén csapódik le. Eközben a ré­teg vastagságát optikai vagy villamos eljárással folyama­tosan mérik, s ha a bevonat elérte a kellő vastagságot, a gőzölés folyamatát leállítják. A vákuumgőzöléses eljárás elterjedésével hovatovább mód lesz rá, hogy ne csak a kényesebb — drágább — op­tikai évközök, műszerek lencséit, hanem a szemüveg- lencséket is tömegesen be­vonják antireflexiós réteg­gel. Hiszen a visszavert fénysugarak a szemüveg vi­selőjét is zavarhatják: a va­lóságos mellett egy szellem­képet is láthat, s ez a ket­tős kép — különösen esti autóvezetés közben — za­varokat okozhat. A szem­üveglencsét antireflexiós ré­teggel bevonva a szellemkép és a csillogás szinte teljesen megszűnik. (Képünkön az optikai len­csék vákuumgőzölésre való előkészítését láthatjuk egy brit vállalatnál. (KS) Védekezés a zaj ellen A zaj okozta nagyothallás és süketség nagy mérvű nö­vekedése világszerte sok problémát okoz. Nagy zajjal járó munkahelyeken figye­lembe kell venni az erre vo­natkozó védelmi rendelke­zéseket, amelyek a zajfor­rás lehetséges szigetelésén kívül személyi védelmi esz­közöket is előírnak. Ezek a következők: zajvédő dugók, kengyeles zajvédő fülkagy­lók, fej védő sisakok és zaj­védő ruhák. A zajvédő dugók többnyi­re műanyagiból vagy képlé­keny masszából készülnek, amelyeket a hallójáratokba vagy a fülkagylóba helyez­nek. Újabban formázott, kis fúratokkal ellátott füldugók is vannak, amelyek a zajban javítják a beszéd érthetősé­gét. A formázott füldugók­nál legalább három külön­böző nagyságra van szükség, hogy alkalmazkodhassanak a különböző hallójáratokhoz. Az alakítható füldugók kö­zé tartoznak a zajvédő vat­ták (amelyek azonban csak akkor használhatók, ha gyúrható anyaggal vannak átitatva) és a képlékeny mű­anyag masszák. A közönsé­ges kötözővatta zajvédelem­re nem alkalmas. A kengyeles fülkagylókat többnyire a fejre vagy nyak­ra erősítik. A kagyló biztos felfekvésére tömítőgyűrű szolgál, amelynek alkalmaz­kodnia kell a fej alakjához, és általában műanyag hab­bal, folyadékkal vagy leve­gővel töltött műanyagburok­ból áll. Vannak olyan zaj­védő kagylók is, amelyek védősisakon rögzíthetők. A védősisakok a fülkagylókon kívül a fej jelentős részét fedik, és ezáltal csökkentik a csontvezetés útján történő hangátvitelt. Minden munkahelyre és mindenki számára egyaránt alkalmas za j védő eszköz ma még nincs, ezért mindig több típus alkalmazását kell mér­legelni. Lengyelországban — a képünkön látható módon — kísérleti mérésekkel álla­pítják meg az egyes mun­kafolyamatok zajterhelését, és ezt követően jelölik ki a zajártalom elleni védekezés módját.

Next

/
Thumbnails
Contents