Szolnok Megyei Néplap, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-23 / 197. szám

1984. AUGUSZTUS 23. ZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 5 Idén is csak csordogált „ Vizes” gondok Jászberényben Jászberénynek megnyug­tató vízellátása tulajdonkép­pen csak az ásott és artézi kutak idején volt. Amíg a városi vízvezetékhálózat csak a legfontosabb épülete­ket kötötte össze, a polgárok nem ismerték a vízkorláto­Jászberény 17 kútról kap­ja a vizet, ebből 2 a város közepén, a Május 1 szigeten van, a többit a város határá­ban fúrták. A hatvanas évek végén fúrt kutakat ott egy évtized múlva újak követték, és azóta is minden évben napirenden van a vízbázis növelése. Szaporodnak a ku­tak. mégis, a hosszú távú igény a jelenleg felszínre hozható víznek a kétszerese. Balogh Elemér a Viz.- és Csatornamű Vállalat jászbe­rényi üzemének vezetője két okra vezeti vissza az elma­radást. — Űj tömblakások, lakóte­lepek épülnek, bővül a víz­A Pesti—Vörösmarty úti lakótelepen tovább épülnek az ötszintes lakások, az Ér­parti lakótelepen is megkez­dődtek a házépítések, de nemcsak az újak hanem a régi házak tulajdonosai is — jogosan — követelik a vizet. A lakók egy évtizede saját zsebükből fejlesztik a városi hálózatot, most is 4 kilomé­ternyi igényt tartanak szá­mon a vállalatnál, mely 400 család vízellátását oldaná meg. Még ha kivitelező lesz is, honnan megy víz a veze­tékbe? A meglévőkből? Vagy ne engedélyezze a ta­nács, hogy a lakók a lemara­dást enyhítsék? Az eimúlt aszályos nya­rakon a vizesek meg a ta­nács illetékesei ugyanolyan aggodalommal kémlelték az Onedin ismét a képernyőn Szeptembertől régi isme­rős, az Onedin család törté­netének további részleteivel ismerkedhetnek meg a tv- nézők. A Magyar Televízió a „nyári időszámítás” után kedd esténként vetíti a nép­szerű Onedin kapitányról és családja sorsáról szóló fil­met. A hazai televízió leghosz- szabb sorozata az Onedin- család. Első epizódját 1979- ben mutatták be, s azóta öt- venszer jelent meg a kép­ernyőn a kellemes zenével kísért filmkockákon a jelleg­zetes Onedin-hajó. Az újabb sorozat tizedik epizódjával végleg búcsúzik a magyar nézőktől a kapi­tány: Peter Gilmore. Megújul a püspökvár Megkezdték az építésztör­téneti szempontból is nagy értékű szombathelyi püspö­ki palota felújítási, tataro­zás! munkáit. A Berzsenyi téren, ahol az egyik legje­lentősebb 'barokk városképi együttesünk található, 1779- 1783 között épült a püspök­vár, Hefele Menyhért leg­díszesebb alkotása. A két emeletes épület homlokza­tából négy oszlop által tar­tott erkély emelkedik ki. Az ablakok mérete emeleten­ként változik — a felső sor kisebb —, díszítése gazdag. A püspöki palotában Maul- bertsch és Doitmeister mleny- nyezetfreskói, faliképéi lát­hatók. A felújítási munkákat a műemléki felügyelőség ter­ve; alapján végzik. zást. Nem kellett lopva ön­tözni, szabálysértésért fizet­ni, vagy a mosdókagylókba ásító csapok miatt bosszan­kodni. Nem kívánja vissza senki azokat az időket, de azt igen, hogy vize legyen a városnak. hálózat, állandóan nő a fo­gyasztás. Ugyanakkor a ku­tak is ugyanúgy öregszenek mint a gépek vagy az em­berek. A másfél évtizeddel ezelőtt üzembe helyezett ku­tak hozama a felére csök­kent, a 77-ben fúrtak is már csak 60 százalékos tel­jesítményűek. Száraz nyári napokon 2—2,5 ezer köbmé­ter víz hiányzik naponként, ezzel szemben a szivattyúk átlagosan 5200 köbmétert nyomnak a vízműtelepre és onnan a hálózatra. Nem cso­da, hogy az emeleti lakások­ban szárazak a csapok, hogy üres a víztorony. eget, mint a gazdák a földe­ken. Eső után néhány napig nem volt vízhiány, utána pe- dik nem maradt más, csak az ellenőrzés, mert a szigo­rú vízkorlátozás se hozta meg a várt eredményt. Az ellenőrzőcsoportok hiába fi­gyelmeztettek és róttak ki pénzbüntetést, a víz mégis vékonyan csordogált a csa­pokból. A kényszerintézkedések­kel párhuzamosan a nyár elején egy újabb, nagy át­mérőjű kút fúrásához kez­dett a VIKUV ceglédi üze­me. A 300 méter mély kút a kompresszorozás szerint megközelítőleg ezer köbmé­ter vizet ad naponként a há­lózatba. A városi tanácsnak 6 millió forintjába került a Szeptember 7-én a győri Kisfaludy Színházban kezdi meg magyarországi vendég- szereplését a Moszkvai Mű­vész Színház, Csehov „Si­rály” című darabjának elő­adásával. Szeptember 8-án Moliére „Tartuffe”-jét adja elő az együttes Győrött. Ez­után Budapesten lép szín­padra a 90 tagú társulat: a Nemzeti Színházban szep­tember 10-én a „Sirályt” szeptember 11-én pedig a „Tartufjfe”-t játssza, szep­tember 13—14-én pedig a Madách Színházban Mihail Közben a nyomozók be­szélgettek, latolgattak. Ez a dolguk. Máté félszavakat hallott. — A szobában nem tu­dott elbújni... így a lány­nak meg kellett volna ma­gvaráznia, miért van ott... — És ha nem hagyott időt magyarázatra ? — Ne felejtsd el, hogy sa­ját harisnyájával fojtották meg... — Ez már biztos? — Biztos. Ott a párja. Ha volt ideje lehúzni a haris­nyáját, akkor tehetett volna mást is. A kettőjük viszonya elég bizalmas lehetett. Ide­gen előtt nem veszi le egy nő a harisnyáját. — S különösen nem Vio­la ... Már a kollégák is — gon­dolta Máté — már a kollé­gák is kialakították saját el­képzelésüket Violáról. Olyan lány képét, aki nem veti le akárki előtt a harisnyáját. 18. kút amely várhatóan a jövő hónapban már segíti a város vízellátását. A Víz- és Csatornamű Vállalat pedig saját költségén még erre az évre beütemezte egy újabb kút fúrását is, és ha minden jól megy, a jövő nyáron már nem kell vízkorlátozással számolni. Ennek ellenére azonban csak szusszanásnyi időhöz jutott a város, mert tározót kell építeni, ami kiegyenlíti a napi ingadozást, majd újra jöhetnek a kút­fúrók. Addig is a vállalat a 10—12 százalékos hálózati veszteséget, szivárgást toló­zárak. műtárgyak felújításá­val igyekszik csökkenteni, az elszökő viz felderítésére pe­dig csőtörésjelző készülé­ket vásároltak. 86 „fekete” kút A vízhiányon kívül Jász­berénynek van más gondja is: a víz minőségének vé­delme. Egyelőre ez még nem súlyos, mondhatni idejében döntöttek. Nem is lenne baj, ha nagyüzemi táblák köze­pén és nem kis parcellák kö­zé települtek volna a városi kutak, ahol a tulajdonos jó­részt engedély nélkül és sza­bálytalanul fúrt kutakkal öntözi a konyhakertjét. A KÖTIVIZIG vízgazdálkodási osztályának szocialista bri­gádja (társadalmi munká­ban) elkészítette a vízműku- tak hidrogeológiai védőterü­letét ami meghatározza, hogy azon belül hol, milyen kutat lehet a tulajdonosnak fúr­ni. A városi tanács 86 ille­gális öntözőkutat mért fel, ezek közül ötöt meg kell szüntetni, mert szennyezés­sel veszélyezteti az ivóvíz- adó-réteget. A többit meg­határozott feltételekkel hasz­nálják a tulajdonosok. Lukácsi Pál Satrov „Így győztünk” című színdarabjával lép fel. A XX. századi realista színjátszás, az orosz-szovjet színháztörténet egyik legna­gyobb hatású együttese — amely alapításakor új törek­véseit elsősorban Csehov színpadi műveivel valósítot­ta meg, jelenlegi irányvona­la pedig mindenekelőtt a hagyományok tiszteletét, az alapító Sztanyiszlavszkij és Nyemirovics-Dancsenko ta­nításainak korszerű alkalma­zását tükrözi — legutóbb 1977-ben vendégszerepeit ha­zánkban. — Még mindig nem értem — vitatkozott idegesen Víg — miért állítod, hogy a gyil­kos kis kockázattal dolgo­zott. Tormás kapásból válaszolt. — Szerintem nem egyet­len éjszaka szerezte helyis­meretét. És pontosan tudta, mit akar csinálni. Nem al­kalmi zsákmányról volt szó, hanem pontosan kitervelt akcióról. A gyilkosnak igen­is tervezni és kalkulálni kel­lett. Máté közbevetette magát, mint egy bíró a bokszmér­kőzésen. —A személyzetet gyanú­sítod? — Talán ... gondold meg, rajtuk kívül kinek lehettek még ismeretei ? Mindeneset­re induljunk el, s nézzünk körül a Póker belső helyi­ségeiben. — Szerintem a tettes kí­vülről jött — fejtegette to­vább Tormás — nem árt, ha Több kút —nagyobb igény Fejlesztés saját zsebből II Moszkvai Művész Színház Magyarországon Megkezdődött az 1934 — 85-ös színházi évad Társulati ülés a „Szigligetiben” Lengyel Boldizsár igazgató a színház előtt álló feladatokról beszél ' A .szolnoki Szigligeti Szín­ház társulata tegnap dél­előtt tartotta évadnyitó tár­sulati ülését. Lengyel Boldi­zsár igazgató a nyári hóna­pokra visszatekintve elmond­ta, hogy a társulat múzeum­udvari előadásait a koráb­biaknál nagyobb érdeklődés kísérte. A Nimvwégai Mári- ka csudálatos kalandjai egy kanördöggel című darabot tízszer játszották Szolnokon, az előadásokra csaknem ez­ren váltottak jegyet A szín­ház a továbbiakban is arra törekszik, hogy értékes, ugyanakkor szórakoztató, a közönség érdeklődésére szá­mot tartó műveket tűzzön műsorára nyári produkció­ként Ugyancsak a nyáron elkészült a színház nagyter­mének felújítása, amellyel akusztikáján kívántak javí­tani. Hogy ez milyen ered­ménnyel járt, az majd a szeptember végi első bemu­tatón derül ki igazán. Már tegnap elkezdődtek Heinrich von Kleist: Hamburg herce­ge című színművének pró­bái, és lényegében már be­mutatóra „kész” Heltai Je­nő—Szirmai Albert Naftalin című bohózata — a múlt évadban két előadáson már láthatta is a közönség — va­lamint a szobaszínházban színre kerülő Botho Strauss darab, az Ó, azok a hipo- chonderek, amelyből „házi” bemutatót tartottak. A nagyszínházban december végéig négy darabot mutat­nak be, az említetteken kí­vül Viktor Rozov: Szállnak a darvak című színművével, valamint Schwajda György —Szikora János: Táncdal­fesztivál ’66 című darabjá­val várják a nézőket. 1985- ben Robert David Mcdonald Miss Blandish nem kap or­chideát című bűnügyi törté­nete, Déry Tibor G. A. úr X-ben című regényének színpadi változata, valamint Lehár Ferenc: Luxemburg grófja című operettje szere­pel műsoron. A gyerekeket Gágyor Péter: A kertészle­gény királysága című mese­játékával várják. A szoba- színházban az Egyetemi Színpaddal közös produkció­iban kerül a nézők elé Wit- kiewicz Suszterek című da­rabja, ugyancsak itt tartják Pirandello, Pinter és Ber­told Brecht egy-egy drámá­jának bemutatóját. A szín­ház vendégtársulatot is fo­gad, előreláthatólag novem­berben az újvidéki színház vendégszerepei Szolnokon. Az évadkezdéshez minden feltétel adott, a bemutatókat megfelelően előkészítették — mondta az igazgató, örven­detes, hogy a színház társu­lata az utóbbi években sta­bilizálódott, jó színész-, ren­dező- és tervezőgárda kezdi meg a munkát — s noha gondot okoz a munkaerőhi­ány — a műszakiak is meg­felelőképpen tudják szolgál­ni az előadások sikerét. Len­gyel Boldizsár ezután a szín­ház új színművészeit: Faze­kas Zsuzsát, Tóth Tamást, valamint Lábas Zoltán dísz­lettervezőt köszöntötte és mutatta be a társulatnak. A társulat egy csoportja a személyzetet ellenőrizzük, de lehet még sok más variá­ció is. Még azt sem tudjuk pontosan, kit keresünk. Rab­lógyilkost, vagy kéj gyilkost, vagy mind a ketőt. Egyelőre maradjunk a tényéknél. An­nál, hogy Violát éjfél és egy óra között ölték meg. Végszóra hozták a bonco­lási jelentést. Egy kezdő őr­mester hozta be fontoskodó arccal. Mint inas a névje­gyet. Máté hangosan olvasta. — A boncolás alátámasz­totta a halottszemle megál­lapításait. A halál körülbelül fél egykor állt be a táma­dás váratlanul történt, az ál­dozat nem védekezett. Mind­össze egy kisebb zúzódást találtak a jobb kézfején. Szokatlan viszont az a mód. ahogy a gyilkos az áldozatot megfojtotta. Úgynevezett dupla hurkot csinált, vagyis a harisnya két végét előre húzta, majd keresztbe hátra, s úgy kötötte meg. A harisnya másik fele a mosdó előtt hevert. A lány papucsai a szőnyeg mellett voltak, szemben az ajtóval. Rövid pongyolát, bugyit, melltartót viselt a lány, amikor megfojtották. Lefek­véshez (készült^ dej azért várta a vendéget. Talán tü­relmetlen volt, ideges. Félt, hogy nem jön a látogató. Máté annyit olvasott még halkan a papírról: — Az áldozat szűz volt... Tormás lehajtotta a fejét. Arra gondolt, volt-e már szűz lány az életében. Nem volt. Pedig vágyott rá. El­vette volna feleségül. Az erőszakosnak látszó külső romantikus lelket takart. Tormás hetenként látogatta az édesanyját, gyümölcsöt, édességet vitt neki, végig­hallgatta panaszait. És volt egy lány is, akinek udvarolt. Hangos és erőszakos lány. Annyira erőszakos, hogy kénytelen volt karikagyűrűt húzni az ujjára. De hogy el­veszi-e feleségül? Máté megtörte a csendet. — Kérdések? Víg érdeklődött. — Szerinted a támadás váratlansága és a gyilkos­ság módja között van vala­mi ellentmondás? Nekem az az érzésein hogy az áldozat önmaga dugta hurokba a fejét, Azzal hogy ideutazott fel­tétlenül. De a védekezési nyomok szinte teljes hiánya arra utal hogy a tettes gyor­san dolgozott. — Az előbb azt mondtad — állt újból vitára készen Tormás —, hogy a gyilkos kitervelte a bűncselekményt. Most mégis a helyzet ki­használásáról beszélsz? — Ebben nincs semmi el­lentmondás. A gyilkos elha­tározta, hogy megöli a lányt. Azt nem döntötte el, hogyan. Vagy legalábbis több terve volt, és rábízta az alkalom­ra. Máté érezte, hogy egyhely­ben topognak. Indulást ja­vasolt. — Lássunk munkához, és közben töprengjünk tovább. Telefon csengett. A titkár­nő beszólt a másik szobából. Fontos hír: megjelent a szál­loda portáján a szemüveges férfi. Az, akivel Halas Viola előző délután kocsikázott. Végre, valami. A tekinte­tek felcsillantak. Máté indult a szemüveges férfihoz. A nyomozócsoport tagjai ter­mészetesnek tartották, hogy ő beszél vele. Miközben Tor­más Pék Lóránddal kívánt még egyszer beszélni Víg belemerült egy kezdetleges rajz tanulmányozásába. (folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents