Szolnok Megyei Néplap, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-23 / 197. szám
1984. AUGUSZTUS 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nemcsak a hibát A hiba lehetőségét is fel kell fedezni Interjú a megyei NEB elnökével Egy esztendő alatt olyan jogszabályváltozások történtek, amelyek megerősítették, hangsúlyosabbá tették a népi ellenőrzés jelentőségét, növelték rangját. Az alkotmány módosítása alapján kapott miniszteri rangot, és lett a kormány tagja a KNEB elnöke. Tavasszal módosította az országgyűlés a népi ellenőrzésről szóló törvényt. Az új közigazgatási határok kialakulásának szükségszerű következménye volt az apparátus átszervezése. A mozgalmas félesztendőről, néhány, a közvélemény érdeklődését felkeltő vizsgálatról beszélgettünk dr. Lőrinczy Györggyel, a megyei NEB elnökével. — Nemcsak ez a fél esztendő volt mozgalmas, hanem a tavalyi, a jubileumi év, a népi ellenőrzés megalakításának 25. évfordulója, és 1985, a választások éve is az lesz. Ha végiggondolom, mindig voltak ilyen, a változás, a rugalmas alkalmazkodás periódusát jelentő mozgalmas időszakok. — 1968-ra gondol, amikor a gazdaságirányítási reform megindulásával egyidőben a népi ellenőrzésről szóló második törvény megalkotására került sor? — Arra is. De nagyobbak a velünk szemben támasztott követelmények. Ezzel összhangban nőttek és váltak egyértelműbbé jogaink is. A népi ellenőrzésről szóló törvény módosítása is ezt jelentette. Tulajdonképpen folytatása vagy inkább része volt az ellenőrzés 1977-ben elkezdődött átfogó és átgondolt szabályozásának. Jövőre választás — Mit tart a legfontosabb változásnak? — A törvény kimondja, hogy ellenőrzési hatáskörünk általános, nincs korlátozva. Pontosított néhány dolgot, például: jogunkat a magánkereskedők, a kisiparosok, a gazdasági munkaközösségek ellenőrzésére. Eddig ez nem volt egyértelmű. Már folyamatban van a megye egyik városában négy polgári jogi társaság tevékenységének vizsgálata. Valószínű, hogy jövőre a gmk-k működését is alaposan feltérképezzük. Körülnézünk a szolnoki butikok táján is. Azzal a szándékkal, hogy segítsük a törvényes működési feltételek megkönnyítését. Más: az új rendelkezések alapján bővült a beszámoltatási jogkörünk is: Kiterjed az államigazgatási, a gazdálkodó szervezetekre és a szövetkezetekre. — Milyen belső mozgással járt az új közigazgatási felállás? — A testületek összetétele, tagjainak száma csak jövőre, a választások évében változik. Azonnal hozzá is teszem, hogy ezentúl a népi ellenőrzési bizottságok tagjait a területileg illetékes tanácsi testület választja. Ez ésszerűbb, egyszerűbb és demokratikusabb. Nem a megyei tanács dönti el, hogy történetesen Kunszentmártoniban ki legyen a NEB tagja. A járások megszűnése, a körzetek kialakítása 2000—2100 népi ellenőr közül 500—600-at érintett. Amj azt jelenti, hogy egy másik NEB-hez tartoznak. A megyében új választott testületeket nem kellett létrehozni az országban azonban 46 olyan város és, városi jogú nagyközség lett, ahol igen, és sok helyen nem függetlenített tisztségviselő vezetésével. Ha már ez szóba került, hadd mondjam el, mert büszkék vagyunk rá, hogy Túrkevén alakult meg annak idején az ország első tisztán társadalmi alapon * működő népi ellenőrzési bizottsága. — Egyébként hány függetlenített tisztségviselője és alkalmazottja van Szolnok megyében a népi ellenőrzésnek? — Kevés. Mindössze 23. Sajátos ellenőrző szervezet a miénk. Munkája az aktívák, az állampolgárok széles rétegeinek tevékenységére épül. Olyan feddhetetlen életű, egészséges igazságérzetű munkásokra, parasztokra, értelmiségiekre, akik a munkahelyükön jó szakemberek. Nem főhivatású ellenőrök, ezért nincsenek „foglalkozási ártalommal” megfertőzve. — Közismert, hogy nagyon sokrétű, széles skálát ölel fel a tevékenységük. Bekapcsolódnak országos horderejű döntések előkészítésébe, ellenőrzik, hogy a központi intézkedések. törvények hogyan érvényesülnek a gyakorlatban. Mindemellett meglepően sok visszaélés, hanyagság felderítése a népi ellenőrök érdeme. Feltűnő a naprakészségük, és az érzékenység, amivel rátapmta- nak az allergikus pontjainkra. Hogyan csinálják? Megalapozott bejelentések — Ha leegyszerűsítem azt kell mondanom, hogy a közvélemény alakítja a munkánkat. Az emberek, a jó és a rossz változásokra gyorsan reagálnak. Különösen manapság. Jelzéseik hívják fel figyelmünket egy-egy negatív tendenciára. — Évente hány bejelentést kapnak? — Általában 180—200-at. Évről évre többet. És ez a bizalom jele, ami, nem tagadom, mindannyiunknak jólesik. De ez csak az érem egyik oldala. A másik: sajnos egyre több minden van, amiről úgy vélik, hogy szóvá kell tenni. A bejelentések többsége megalapozott. A másik, aminek nem örülünk: még mindig sok a névtelen levél. Íróik között persze van rosszindulatú, jellemte- len, felelősséget nem vállaló jelentgető is, de nem ez a jellemző. Bármennyire is meglepő, azt hiszem sokan még mindig retorziótól félnek ... — Néhány évvel ezelőtt sokat bosszankodott amiatt, hogy az ellenőrzésre jogosult szervek munkája nincs összhangban. Sok a felesleges, párhuzamos, egymást keresztező vizsgálat. — Ma sem vagyok elégedett. Azt vallom, hogy mindig van javítanivaló a munkánkon. Még mindig azt mondom, hogy vannak zavaró körülmények az együttműködésben. Nem ismerjük jól egymá^ munkáját. Nem vagyunk tisztában a személyi feltételekkel. És előfordul, hogy nem a legsikeresebb, a közös vizsgálat témájának kiválasztása sem. Ezzel együtt, az együttműködés módszere és gyakorlata szépen kezd kialakulni. Fartnereink között elsősorban a tanácsokat kell megemlíteni. Az egészségügy, a szociálpolitika, a kultúra, a kereskedelem körébe tartozó témákat az utóbbi két- három évben közösen vizsgáltuk. Példák a közelmúltból: csökkent munkaképességűek helyzete, a tanácsok gazdasági intézményeinek, a gameszeknek a működése. Vagy említhetném a szakmunkásképzést. A legszínvonalasabb, legjobban sikerült közös vizsgálatunk volt. A népfronttal együtt a háztáji gazdaságokról, a külterületi lakosság életkörülményeiről, a lakáshelyzetről készítettünk helyzetfelmérést. Az információ kölcsönös áramlására több csatornát igyekszünk kiépíteni. Figyelembe vettük például a szakmunkásképzés vizsgálatánál a szülők fórumának a véleményét. Bekapcsolódtunk a fogyasztók tanácsának munkájába. Ez is egy lehetőség az áruellátás folyamatos figyelemmel kísérésére. A szak- szervezetekkel, az eltérő szervezeti felépítés miatt, kicsit nehezebb az állandó kontaktus fenntartása. De az SZMT-vel és a szakmai bizottságokkal már kezd naprakésszé válni a kapcsolatunk. Részt vesznek az olyan vizsgálati anyagok megvitatásában, amelyek érintik a munkaidőt, a nyugdíjalapot,, a fizetések, a jövedelmek alakulását. A fiatalokkal kapcsolatos kérdésekben pedig, legyen az lakáselosztás, pályaválasztás, közművelődés, szakmunkásképzés, munkába állás, a KISZ közreműködése természetes. Legutóbb, a pályaválasztási lehetőségek feltérképezésében a KISZ-esek 2000 kérdőív feldolgozásával segítettek. Közös erőfeszítéssel növelni kell az ágazat teljesítő képességét Türelem és szakértelem — Most min dolgozik a megyei NEB? — Két nagy vizsgálati anyag összegzésén. Az egyik, az állami lakóházak felújításának és korszerűsítésének enyhén szólva, nyugtalanító állapotáról szól, a másik pedig az öntözéses gazdálkodásról. Ezen kívül van néhány olyan, hallatlan türelmet igénylő vizsgálatunk, amely lakossági bejelentés alapján indult. Az egyik egy +armelőszövetkezetet érint, a másik pedig azoknak a mulasztásoknak, szervezetlenségeknek a hátterét igyekszik feltárni, ^amelyek miatt akadozik a szandaszőlősi gázvezeték építése. — Végül engedjen meg egy személyes kérdést, ön hat éve a megyei NEB elnöke. Szakmája az ellenőrzés? — Igen. Már harminchárom éve. Huszonöt évig dolgoztam a szövetkezeti mozgalomban ellenőrként. Eredeti végzettségem okleveles könyvvizsgálói Sokáig dolgoztam igazságügyi szakértőként. 1965-ben szereztem meg a jogi diplomát, és két évig itt dolgoztam, ahol ma. Elnökhelyettes voltam. Azután 9 éven át a Teszöv-nél a belső ellenőrzés megszervezése volt a munkám. — Több mint három évtizede csak a hibák, mulasztások, visszaélések után kutat. Megállapításait, véleményét, felelősségrevonások követik. Sok ellensége van? — Nem tudom, de nem hiszem. Idős, és jó mesterektől azt tanultam, hogy nem a hibák felfedezése a művészet, hanem az, ha a hiba lehetőségét vesszük észre. Ha megelőzzük a „bajt”. Engem is ellenőriznek, és olyankor mindig egy kis szorongást érzek. Tudom, mások is így vannak ezzel. De ellenőrizni sokféleképpen le-, hét. Az ellenőrök legrosz- szabb fajtájához tartozik, aki fellengzős, nagyképű, magát tévedhetetlennek képzeli. — És milyen a jó ellenőr? — Felkészült, tárgyilagos és segítőkész, olyan, akiben nem a mumust látják, akinek a véleményét elfogadják, mert igazáról meg tudja győzni azt is, aki a hibát elköveti, és a megoldáshoz vannak használható ötletei. Kovács Katalin (Folytatás az 1. oldalról.) napraforgónak, a cukorrépának és a rizsnek az őszi- tavaszi kalászosokhoz hasonló gyors és veszteségmentes betakarításához is alapos személyi-technikai felkészítésre, a termelő üzemek egymás közötti és a felvásárló szervezetekkel való jó együttműködésre van szükség. Külön hangsúlyozta a szántóföldi melléktermékek betakarításának, szakszerű tárolásának-tartósításának fontosságát, a kis- és nagyüzemi jószágállomány takarmányellátása szempontjából. A jövő évi eredményes gazdálkodás kellő megalapozása érdekében pedig — sorolta a legfontosabb tennivalókat Bereczki Lajos —, meg kell gyorsítani a termelési rendszerek által kidolgozott korszerű és szakmailag igényes technológiák valamint a tudományos kutatási eredmények színvonalasabb kielégítése és az exportlehetőségek jobb kihasználása érdekében javítani szükséges az állattenyésztési termékek, elsősorban a sertéshús minőségét; fel kell számolni az állategészségügyi hiányosságokat, és színvonalasabbá tenni a takarmánytermelést. gazdálkodást; termelői valamint felvásárlói, feldolgozói oldalról egyaránt szigorítani szükséges a szerződéses fegyelmet. Az előadást követő vitában elsőnek Barta Mihály, a nagyrévi Tiszazug Tsz elnöke kért szót. Az öntözéses gazdálkodás fejlesztésével kapcsolatban kifogásolta, hogy azok a gazdaságok, amelyek idejében intézkedtek az aszálykárok megelőzésére, nem élvezhetik az öntözőberendezések vásárlásához nyújtott központi kedvezményt, mert a rendelet megjelenését megelőző napokban vagy hetekben szerezték be az új gépeket. Bozsik Zoltán, a Gabona- és Iparinövények Termelési Rendszerének igazgatója új talajművelési, tápanyaggazdálkodási és más termelésfejlesztést szolgáló technológiákról tájékoztatta a jelenlevőket. Ezek közül figyelmet érdemel a partnergazdaságokban licenchonosítás- sal bevezetésre kerülő cu- korrépalevél-tartósító eljárás, amely lényegesen javítFelszólalt a tanácskozáson Majoros Károly, a megyei párt- bizottság első titkára is hatja majd az üzemekben a tömegtakarmány-ellátást. A jászladányi Egyetértés Tsz elnöke, Horváth Ferenc — a szálas- és lédús takarmányokat termő területek, a rétek és legelők, lucernatáblák intenzív öntözésének fontosságát hangsúlyozva — a korábbiaknál nagyobb teljesítményű és kevésbé kézimunkaigényes öntözőberendezések árusítását szorgalmazta. Az év elején bekövetkezett és a negyedik negyedévben ismét várható élőállat-átvételi torlódás megelőzésére tett intézkedésekről, valamint a minőségi sertésállomány kialakítását segítő koca- és apaállatkihelyezési akciókról adott tájékoztatást Csorna János, a Szolnok megyei ÁHV igazgatója. A fegyelmezett takarmánygazdálkodásra, a kis- és nagyüzemi abrakta- karmány-igények reális, pontos felmérésére hívta fel a figyelmet Búzás Sándor, a GMV főmérnöke, mert csak a megyei szükségletek pontos ismeretében tudja biztonsággal teljesíteni utolsó negyedévi exportfeladatait a vállalat. Benedek Fülöp, a Teszöv titkára felhívta a figyelmet arra, hogy a termelőszövetkezetekben a gazdálkodási színvonal 'diiffe- renciáltságát csökkentheti az az alaposabb közgazdasági elemző munka, és hogy a gazdaságokban nem megnyugtató a növényvédelem, az energiagazdálkodás, valamint az állategészeségügy szakmai irányítása. Majoros Károly felszólalása Az aktívaülésen szót kért a megyei pártbizottság első titkára is. Mondandóját kö- tezönetnyilváriítással kezdte: elismerését fejezte ki a termelőszövetkezetek tagságának, az állami gazdaságok, a felvásárló és ellátó szervezetek dolgozóinak azért a fegyelmezett, felelősséggel végzett, lelkiismeretes munkáért, amelynek eredményeképpen az eddigi legsikeresebb nyári betakarítási kampányt tudhatja maga mögött a megye mező- és élelmiszergazdasága. A kalászos gabona-termesztésben elért minden eddiginél jobb megyei eredménnyel az. ágazatban dolgozóknak sikerült eleget tenni a megyei pártbizottság határozatában megfogalmazott célkitűzéseknek, az 1982. évi termelési színvonal elérésének. Az országos átlagoktól viszont még elmaradnak a megyei eredmények, indokolt ezért a felzárkózás ütemének meggyorsítása. Megfogalmazódtak a megyei pártbizottság határozatában a takarmánygazdálkodás javításával, az export növelésével és a melléktermékek fokozott hasznosításával kapcsolatos tennivalók is. Ezek között — utalt Majoros Károly a vitaindítóban elhangzottakra és a hozzászólásokra — sok a visszatérő feladat. Ami azt jelenti, hogy céljaink egy réA jászladányi Egyetértés Tsz luccrnaföldjén is, foltokban megtalálható az élősködő aranka. Képünkön az egyik 180 hektáros táblát vegyszere zik szét nem, vagy csak részben tudtuk elérni. Halaszthatatlan tennivaló, hogy alapos közgazdasági elemző munkával feltárják az üzemek szakvezetői a lemaradások okait, mert csak azok kellő ismeretében lehetnek megalapozottak a hiányosságok felszámolására, a kiesések pótlására hozott intézkedések. Ez utóbbiak csak akkor vezetnek eredményre, ha szemléletváltozás következik be a szakmai irányí- tásban-vezetésben: a „miért nem lehet” megmagyarázása helyett annak lehetőségét kell keresni és megtalálni, hogyan teljesíthetők a feladatok a rosszabb gazdálkodási körülmények — aszályos időjárás, kedvezőtlen piaci helyzet — közepette is. A változó világ — folytatta a megyei pártbizottság első titkára — dinamikus fejlődést diktál minden területen, változásokat igényel az irányításban, a tér- Smelésben, az együttműködésben, az ellenőrzésben egyaránt. Az üzemi pártszerveknek fontos feladatuk, hogy a politika eszközével elősegítsék a minden téren (szükséges pozitív változást, amelynek során természetesen csak az idejétmúlta dolgokat szabad felszámolni, és megtartani, fejleszteni mindent, ami korszerű, ami bevált. A változtatások előkészítésében nagyobb teret, nagyobb megbecsülést kell biztosítani az adott üzemi körülmények között reálisan megvalósítható alkotó kezdeményezéseknek. A cél — folytatta Majoros Károly — világos: közös erőfeszítéssel növelnünk kell a megye mezőgazdaságának teljesítő képességét. A jelszavak azonban önmagukban nem oldják meg a feladatokat, ezért a nagyüzemek gazdasági és politikai vezetőinek munkájában előtérbe kell kerülnie a meggyőzésnek. Azokat a határozatokból adódó célkitűzéseket kell elfogadtatniuk a szakvezetőkkel, a dolgozó kollektívákkal, amelyek megvalósítása az adott gazdaságban legjobban szolgálja az eredményesebb gazdálkodást. Az előbbrejutást segítő kulcsfeladatokat az alkotó üzemi szakembereknek kell meghatározniuk, az ő jobb, összehangoltabb munkájukat kell szorgalmazniuk a pártszervezeteknek. Majoros Károly végezetül arra kérte a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozókat, hogy olyan színvonalas munkával segítsék a XIII. pártkongresszus sikeres előkészítését, és járuljanak hozzá a 40. felszabadulási évforduló méltó megünnepléséhez, amelynek révén a mostanihoz hasonló szép eredményeket könyvelhesse^ nek majd el az őszi kampány végeztével. A mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazat megyei gazdasági és politikai vezetőinek aktívaülése Bereczki Lajos zárszavával ért véget. T. F.
