Szolnok Megyei Néplap, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-19 / 195. szám
1984. AUGUSZTUS 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 ~Finn üvegtörténeti és -művészeti kiállítás Évek óta testvérvárosi kapcsolat fűzi Szolnokot a finnországi Rihiimákihez; az élő kapcsolat újabb bizonysága az az üvegtörténeti és -művészeti kiállítás, amely tegnap nyílt a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ galériáján, s amely pompásan reprezentálja a finnek kivételes érzékét és magas művészetét ebben az iparral szövetkezett művészi ágazatban. A gazdag és rendkívül vonzó anyagot — az üveg parádés felvonulása ez — a Szolnokon vendégként tartózkodó Esko Hanninen, Rihiimáki polgármestere „adta át”, (képünk ezt a pillanatot örökíti, meg) szíves szavakkal a szépet szerető szolnokiaknak. A tárlat, amelyet nagy érzékenységgel Carla Enbom rendezett, s amelyet Bíró Boldizsár, a városi tanács elnökhelyettese nyitott meg, szeptember 23-ig tekinthető meg a művelődési központ galériáján. Pincegalériák Jelentős eredmények — kihasználatlan tartalékok Tudományos egyesületek a Jászságban éhány hónap leforN gása alatt két új kiállítóhellyel gyarapodott megyénk. Törökszentmikló • son a művelődési ház pincéjében, Kisújszálláson a tanácsháza alagsorában nyitottak galériát. Mindkettő nagyon jól megfelel kamarakiállítások, kisebb tárlatok rendezésére. Egyedülálló művészi alkotások — Munkácsy, Rodin, Szinnyei — leghíresebb munkáinak bemutatására a klíma és egyéb modern kiáliítástechnikai eszközök híján nyilván nem alkalmasak, de az alapvető célokat jól szolgálják a pincegalériák. Lehetőség nyílik mindkét városban arra. hogy a különböző kiállítások, tárlatok ne albérletben a tanácsteremben. vagy a művelődési ház színháztermében „a íőbérlőhöz alkalmazkodva” várják az érdeklődőket. A törökszentmiklósi és a kisújszállási galéria azt is bizonyítja, hogy nem feltétlenül tízmilliókban kell gondolkodnunk: ha valamit igazán meg akarunk valósítani, segít a találékonyság, a leleményesség, s a kultúra iránt fogékony, érdeklődő közönség önzetlen áldozatvállalása. Szinte hihetetlen: a két pincegaléria összesen alig került többe fél milliónál, sa társadalmi munka értéke ebből közel százezer forint. A siránkozás, az anyagi eszközök hiányára való hivatkozás helyett „használjuk ki, amink van” alapon két, megjelenésében esztétikus, eredeti hangulatot árasztó állandó otthont teremtettek a művészetnek. Igen rokonszenves, hogy a fenntartó művelődési házak okosan gondolkodnak: a galéria fogalmát nem szűkítik le a hagyományos értelmezésre. A szó teljes és igazi jelentésében kiállítóhelyiségnek tekintik az új létesítményeket. A decemberben megnyílt törökszentmiklósi galéria úgyszólván már „bejáratott”, túl van a próbaszakaszon. A kiállítások — még a hivatalos megnyitó előtt Kada képei, majd többek között a Jakkel házaspár munkái. a román nemzetiségi népművészeti kiállítás — nemcsak a profilt alakították ki. hanem felkeltették a közönség érdeklődését is. Az eddig bemutatott nyolc kiállítás mindegyikét átlagban kétezren nézték meg. A legnagyobb érdeklődés a nép- művészeti kiállításokat kísérte. de hasonló nagy várakozás előzte meg Tóth István fotóművész napokban megnyílt tárlatát is. Nem véletlenül, hiszen a ceglédi Tóth István, 1980-ban New Yorkban elnyerte Az Évszázad Kiváló Fotóművésze címet, a világ élő fotóművészeinek egyik legjelesebb alkotója, neve a nemrég elhunyt Brassai és a gyakran hazalátogató André Kertész mellé kívánkozik. A világhírű fotókat a szerény, nemesen egyszerű, s mégis szép törökszentmiklósi Pincegalériában ugyanúgy láthatja a közönség, mint a különböző földrészek nagy kiállítótermeiben. A kisújszállási boltíves, megkapó hangulatú galéria a Papi-gyűjtemény bemutatásával debütált. Ezt követi majd Tóth István fotókiállítása. Lám a két galéria máris megtalálta az együttműködés lehetőségét, közösen vállalják a tárlat költségeit. Újdonsággal is próbálkoznak azonban a kisújszállásiak. A galéria avatásán kiderült, hogy kitűnő a helyiség akusztikája, s azt tervezik: a jövőben rendszeresen tartanak, természetesen kisebb kamarajellegű zenei rendezvényeket is a kiállított képek, szobrok között. kisújszállási új léA tesítmény is nagy népszerűségnek örvend a város lakói körében. A vendégkönyv tanúsága szerint nagyon sokan nézték meg eddig Papi Lajos magángyűjteményét, s a bejegyzések elragadtatással dicsérik a galériát is. A népszerűség lehet az újdonságnak is szól, nem sok pincegaléria várja a látogatókat az országban. Remélhetőleg azonban megmarad az érdeklődés akkor is, ha már megszokottá válik az új kiállítóhelyiség. Talán akkor is szívesen mennek majd le a „pincébe” a kisújszállásiak s a törökszentmiklósiak is egy-egy vasárnapi séta alkalmával. vagy a hétköznapi rohanás közben kicsit megpihenni, feltöltődni a művészi alkotásokból áradó szépséggel, T. G. Hídi vásár a Hortobágyon Az idén 19. alkalommal rendezték meg a hortobágyi hídi vásárt, a puszta egyik legnagyobb rendezvényét. A háromnapos program megnyitóját tegnap tartották a csárda előtti téren, a kilenc- lyukú hídnál. Az egykori pusztai emlékeket elevenítik fel a hídi vásár alkalmával: több mint háromszáz népművész, népi iparművész kínálja portékáit a sátrakban. A vízi színpadon népi együttesek adnak műsort, a mátai lovaspályán pedig lovasversenyeket és csikósbemutatót tartanak mind a három napon. Az idén megrendezték a pásztortalálkozót: az ország különböző részeiből nyolcvan pásztorember érkezett a Hortobágyra, az ünnepi alkalomnak megfelelően sokszínű pásztorviseletben. A Debreceni Népi Együttessel adtak műsort a vízi színpadon: megszólaltak régi pásztordalok, népi hangszerek, a pásztorsíp, nádi duda, tekerők. SZOT-üdülök kézikönyve-Ismét egy hiánypótló munka megjelenéséről számolhatunk be. A Népszava Kiadó, A SZOT-üdülők kézikönyve című kiadványa részletesen bemutatja az ország valamlenoyi SZOT-üdü- lőjét. Ezért a mű nemcsak a szakszervezeti aktivisták, hanem a tagság számára is hasznos tudnivalókat tartalmaz. Az üdülési felelősök számára nélkülözhetetlen munkaeszköz. Segítségével beható tájékoztatást adhatnak a beutaltaknak a szóbanfor- gó SZOT-üdulő elhelyezési körülményekről, az üdülőépületek komfortfokozatáról, illetve arról, hol étkezhet majd az üdülővendég: központi étteremben, vagy másutt? A mű szól továbbá a helyileg jellemző sajátosságokról, szolgáltatásokról. Közös programokról is informál a könyv, ezenkívül több egyéni fakultatív programot is ajánl. Még a nagyobb üdülők fotói is megtalálhatók a képmellékletben. A műszaki, az agrár és a természettudományos értelmiség helyzete, munkája — különösen az utóbbi években — a társadalom érdeklődésének középpontjába került. Az új gazdasági feladatok sikeres elvégzése, a gazdálkodás intenzív módszerére való áttérés, a verseny- képesség növelése szükségszerűen megköveteli a technikai és a tudományos eredmények gyors, hatásos alkalmazását, a szellemi tartalékok mozgósítását. A MTESZ Szolnpk megyei szervezetének 30 "egyesületi csoportjában több mint öt- ezer-hatszázan tevékenykednek. A Jászság 787 MTESZ- tagja 33 munkahelyen dolgozik. A Gépipari Tudományos Egyesület önálló szervezetként működik Jászberényben. A megyei és szolnoki szervezethez tartozik a Faipari Tudományos Egyesület, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság jászsági csoportja és a Közlekedéstudományi Egyesület jászkiséri üzemi csoportja. Jelentős létszámú agrárszakember tagja a Jászságból a Magyar Agrár- tudományi Egyesületnek. A Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület Szolnok megyei és a Magyar Elektronikai Egyesület Heves megyei szervezetében is megtaláljuk a Jászság műszaki értelmiségét. A MTESZ jászberényi tagegyesületei és tagcsoportjai az elmúlt években többnyire a munkahely előtt álló feladatok megoldásában nyújtottak érdemi segítséget a gazdasági vezetésnek. Például a Gépipari Tudományos Egyesület hűtőgépgyári és aprítógépgyári csoportja közreműködött a VI. ötéves vállalati terv véglegesítésében, valamint a tőkés import anyagok fajlagos csökkentésére és annak kiváltására dolgozott kj javaslatot. A Hűtőgépgyár GTE-cso- portja az energiatakarékos gyártmányok kifejlesztésén, az Aprítógépgyár GTE-cso- portja az anyagmozgatás korszerűsítésén munkálkodott. A Faipari Tudományos Egyesület jászsági csoportja társadalmi úton segítette a BUBIV IX. sz. gyáregysége műszaki és gazdasági feladatainak megoldását. A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság jászsági csoportja — a különböző tagegyesületek feladataihoz is kapcsolódva — azon munkálkodott, hogy a gazdálkodó egységek szervezési és vezetési színvonalát javító, valamint a gazdálkodás hatékonyságát növelő munkáját. elősesítse. A Jászság MTESZ-tagsá- gát a kiemelt nagyrendezvények mozgósították. Ezek közül is kiemelkedő eredményességű a GTE jászberényi szervezete által rendezett — Nemzetközi Hűtő- technikai Kollokvium, amelyet eddig már öt alkalommal sikeresen rendezett meg. Sok jászberényi egyesületi tag vett részt a Szervezés- es Számítástechnika címmel rendezett ankéton és kiállításon. Minden megyei rendezvényen megtalálhatjuk városunk képviselőit. A Műszaki Hetek városi rendezvénysorozata — évente — rangos eseménynek számít a Jászság műszaki agrár és természettudományos szakembereinek körében. Az egyesületi kiadványokból az érintettek idejében értesülnek az országos rendezvényekről, amelyeken viszont — anyagi és szemléletbeli okok miatt — esetleges a részvétel. a 606. sz. Iparj Szakmunkás- képző Intézet munkáját. A NJSZT és a SZVT segítette az Egyesült Jászsági Áfész és az Aprítógépgyár számítástechnikai feladatainak megoldását. A NJSZT — a megyei KISZ-bizottság kezdeményezésére — tanfolyamokat és bemutatókat tart a középiskolákban, valamint segítette a városban jelentkezett számítástechnikai feladatok önköltséges megoldását. A GTE-szervezetek üzemi csoportjai közreműködtek az általános iskolák világításának korszerűsítésében, az üzemi FMKT pályázatok és kiállítások megrendezésében, Kapcsolatuk a KISZ-bizottságokkal egyre eredményeseb b. A MTESZ jászberényi tagegyesületeinek és csoportjainak munkája közvetett módon több területen is érzékelhető. Tagságuk a társadalmi és tömegszervezetekben is jelen van, így az egyesületekben megszerzett nagyobb tudást véleménynyilvánításaikban továbbítják. Közéleti tevékenységükkel hozzájárultak a műszaki, agrár és természettudományos ismeretek népszerűsíté- hez, a műveltségtartalom szélesítéséhez. A MTESZ tagszervezeteiben növekszik a közéletiségre nevelő munka, mely elsősorban a pályakezdő fiatalok körében jelentős. A MTESZ-tagok sokat fáradoznak a reálértelmiség társadalmi elismeréséért és nagyobb megbecsüléséért. Szükség lenne egy MTESZ-klubra A jászberényi párt-végre- hajtóbizottság a MTESZ tagszervezeteinek és tagcsoportjainak munkáját értékelve megállapította, hogy az elmúlt években eredményesen dolgoztak, önkéntes társadalmi munkájukkal nagymértékben hozzájárultak a munkahelyek gazdasági feladatainak végrehajtásához, tagságuk és az érdeklődők szakmai ^műveltségének emeléséhez. A tudományos egyesületek tagjai, tisztségviselői jó példát mutattak szakmai érdeklődésük és a közéleti feladatok összekapcsolásában. Növekvő eredményességgel segítették mozgásba hozni a munkahelyek eddig ki nem használt belső hajtóerőit. Ugyanakkor tevékenységük a nem kellő mértékű helyi koordinálás következményeként a MTESZ jászberényi tagegyesületeinek és tagjainak tevékenysége elmaradt a lehetőségeiktől. A lakóterületre kisugárzó hatásuk döntően közvetett. Zártságuk lassan oldódik, melynek okai szervezeten belüliek (pl. a vezetői leterheltség, egyéni gondok) és szemléletbeli (pl. több esetben nincs megfelelő „fogadókészség”). Az eredményesebb tudományos egyesületi munka és a nagy szellemi kapacitás jobb kihasználása érdekében a párttestület javaslatot tett a feladatokra is. A tennivalók között hangsúlyosan szerepel az emberi erőforrások eredményesebb felihasználása, a tudományos egyesületek rendezvényeinek hatékonyságnövelése, az élenjáró műszaki fejlesztések gyors elterjesztése érdekében végzendő munka. További erőfeszítéseket kell tenni a városi szintű koordináció és a társ- tudományos egyesületek együttműködésének javításában. Az alkotóműhe- helvekben fokozni kell az értelmiség felelősségét és versenyszellemét. az idegen nvelv tanulását és a számítástechnika alkalmazását. A nárt-végrehajtóbizottság egy MTESZ-klub létrehozását is szükségesnek tartia. ahol a műszaki, agrár, és reálértelmiség otthonra találhat. A klubban közvetlen ec7mencere alakulhat k’ a lakóhelyi közösség gondiai- ról és a társadalmi, noliti-' kai kérdésekről. Szatmári Zoltán Segítség a döntések előkészítésében Sajátos szerepe aMTESZ- nek a javaslattevő, véleményező tevékenység, amely bővítette az üzemi demokrácia fórumrendszerét, és erősítette az egyesület; kötődést, a gazdaságpolitikai döntések jobb előkészítését — így kihatott a végrehajtás színvonalára. A Jászság tudományos egyesületeinek tagjai aktívan bekapcsolódtak az országos és megyei döntések előkészítésébe. Vizsgálták a művezetők és a műszaki értelmiség helyzetét, véleményezték a megyei VI. ötéves területfejlesztési irányelveket. Megvitatták, a gazdaság- irányítás korszerűsítésének tervezetét, és eredményesen foglalkoztak a vállalati szintű gazdálkodás, szervezeti viszonyok, vezetés fejlesztése témákkal. A tagság növekvő bevonása az Széles körű kapcsolatok A MTESZ tagegyesületei széles körű kapcsolatokkal rendelkeznek. Legjelentősebb a TIT-tel való szoros együttműködés, mely a közös társadalmi, értelmiségi jellegből fakad. Tevékenységüket összekapcsolta a részben közös szakterület és az ismeretek átadásának célja. A TIT és a MTESZ jászberényi szervezetei az elmúlt időszakban tevékenységük fokozódó összehangolásával erősítették egymás hatását. A TIT rendezvényei — főleg társadalomtudományi kérdésekben — kiegészítették a MTESZ tagegyesületeinek és csoportjainak tevékenységét. A természettudományi szakterületek előadói ugyanazok mind a két szervezetben. Míg a TIT a tudományos eredmények ismertetésében, addig a MTESZ a gyakorlati megvalósítás segítésében is vállal részt. A két szervezet együttműködésében az elért eredmények ellenére is sok még azonban a kihasználatlan tartalék. A változó eredményességegyesületi munkába egyben információt is közvetített a résztvevőknek, támogatta látókörüket. A megyei és országos döntések előkészítéséhez nyújtott egyesületi segítség növelte a tagság szakmai hozzáértését, így közvetve kihatott a vállalati, munkahelyi feladatok eredményesebb végrehajtására. A vállalati műszaki fejlesztésben, az újítások és találmányok bevezetésének gyorsításában, az innovációs folyamat segítésében az egyesületi munka azonban még elmarad a lehetőségektől. Ennek az az oka, hogy a gazdasági vezetők még nem számolnak kellőképpen e nagy szellemi erővel, és a tudományos egyesületek sem igénylik, hogy a döntést hozó szervek, vezetők kikérjék véleményüket. gél működő Értelmiségi Klub — a HNF városi bizottságának irányításával — segítséget adott a város műszaki, agrár és természettudományos szakembereinek munkájuk végzéséhez, látókörük .bővítéséhez. Viszont nem sikerült elérni a klub eredeti célkitűzését arra vonatkozóan, hogy fórumot teremtsen a város értelmiségének. A MTESZ tagegyesületeinek és tagcsoportjainak nagy része nem vett részt megfelelően a klub munkájában. Az utóbbi időben a rendezvények száma és az érdeklődés visszaesett. A két-, majd 1981-től négyévente megrendezésre kerülő Tudományos és Kulturális Hónap rendezvényei egyre jobban erősítették a MTESZ tagegyesületeinek a városhoz való kötődését. A MTESZ tagszervezetei és csoportjai növekvő felelősséget éreznek a lakóhelyért. A GTE és a Neumann János Számítógéptudományi Társaság egyre több feladatot kér a városi tanácstól. A FATE szakemberekkel segíti
