Szolnok Megyei Néplap, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-16 / 192. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. AUGUSZTUS 16. Jtegyan mérik a simaságot? Szlnváltozó biztonsági sávok Nedves vagy jeges? Nedves időben olyan úton, amelynek felületére egy Dániában feltalált szerves- anyagú festékkel csíkokat festettek fel, a gépkocsi vezetője meg tudja állapítani, hogy a felület jeges-e vagy csak nedves. Amint az útfelület hőmérséklete a fagypont alá süllyed ugyanis, a festékkel felkent jelzősávok színe kékre változik; amikor a hőmérséklet újra 0 C- fok fölé emelkedik a jélző- sávök visszasárgulnak. A feltalálók szerint a jelzőfesték sokkal megbízhatóbb, mint az a komplikáltabb berendezés, amelyben az úttestbe épített hőelemek az út mentén elhelyezett jelzőlámpák segítségével figyelmeztetnek a fagyveszélyre. A költségesebb lámpás jelzőberendezésnek az is hátránya, hogy a hőelemeket az úttestben bizonyos mélységben kell elhelyezni, s emiatt a vezetés szempontjából elsősorban fontos felületi hőmérsékletről nem tudósítanak pontosan. A színváltozó biztonsági sávok szalag alakban felragaszthatok, vagy mintegy 12 milliméteres vastag tágiák alakjában az úttestbe ágyazhatok. Tallózás az NDK telefonkönyveiben A sárga bestseller Az NDK-ban kétévenként az egyik legkapósabb könyvújdonság a távbeszélő-névsor. Példányszáma meghaladja a kétmilliót. Tizenöt kötetben jelenik meg, ebből tizennégy a megyéké, egy pedig a fővárosé, Berliné. A sárga bestsellersorozat ösz- szesen több mint 1,1 millió hívószámot tartalmaz; a berliniben például mintegy 240 ezer főállomás száma található. Az Erfurt megyei Nord- hausen járási székhelyen található az NDK központi távbeszélőnévsor-szerkesztő hivatala. Az ország összes telefonszámát ott tartják nyilván — mikrofilmeken. Az adatokat, tehát az előfizető nevét, foglalkozását, pontos címét, postai irányítószámát és távbeszélő-hívószámát lyukszalagon tárolják. A telefonkönyveket a legkorszerűbb fényszedéssel Berlinben, a Neues Deutschland és a drezdai sajtóház nyomdájában állítják elő. Százkét esztendővel ezelőtt létesítették az első telefonállomásokat Berlinben. Az akkor kiadott első távbeszélőnévsor csupán 27 oldalas volt. Érdekességképpen — gyűjtők számára — újranyomozták az első névsort. Annak ellenére, hogy az NDiK-foeli telefonkönyvek átdolgozott, javított kiadásai 24 hónaponként megjelennek, nemegyszer elavult adatok egész sorát is tartalmazzák. A nagyarányú táv- beszélőhálózat-fejlesztés miatt gyakran egész városrészek, települések összes telefonszáma megváltozik. Drezdában például a legutóbbi három évben sok ezer öt- és hatjegyű telefonszám hétjegyűre változott Miként a magyar telefon- könyvekben százával találhatók Kissek, Nagyok, Hor- váthok, Szabók, akként az NDK-beli távbeszélő névsorokban is nyüzsögnek a Mül- lerek, Schulzok, Schmidtek, Meierek, Schneiderek, Neu- mannok, Kochok. A berlini sárga könyvben például 1306 Müller található, közülük 47-nek a keresztneve Heinz! A távbeszélőnévsor- szerkesztés „csodáival” a különben nagyon is praktikusan gondolkodó-cselekvő németeknél is találkozhatunk. így például azt hinné az ember, hogy a taxi hívószámát a T betűnél illenék keresni. Nem így van, mert a K alatt található, ugyanis a taxi a Berlini Közlekedési Kombinát egyik vállalata. A könyvtár németül Bibliothek vagy Bücherei. Nosza, fölütjük a Bé-nél a telefonkönyvet, könyvtárnak azonban nyomát se leljük. Megtaláljuk viszont az A betűnél, mert általános közkönyvtárként jegyezték be. Ha a telefonálni szándékozó valamely számot nem talál a könyvben, fölhívhatja a tudakozót: Auskünfte. De a világért se ott, hanem a D-nél — Deutsche Post — keresse! K. L. A köröm a bőr hámrétegének terméke; a körömlemez a bőr szarurétege. A köröm tövénél lévő — a hám alaprétegének megfelelő — sejtek termelik; félhold alakú világosabb rész jelzi ezt a területet. A körömlemez szorosan tapad az alapját képező vájulathoz, a körömágyhoz, melyben az ujjhegy irányában tolódik naponta körülbelül, 0,1 millimétert. A körömlemezt a bőr tasakszerű betüremke- dése veszi körül három oldalon. Ennek az úgynevezett körömsáncnak a szaru- rétege ráhúzódik a köröm- lemez felszínére, s elzárja a bőr és a köröm közt levő rést. A köröm termelése, növekedése folyamatos, de belső betegségek a köröm növekedésében is zökkenőt okoznak. Ennek jele a körmön mutatkozó harántbarázda. A köröm színét, alakját, állományát számos külső és belső hatás befolyásolja. A fehér foltokat vagy csíkokat az apró sérülések nyomán bejutott levegő okozza. Az óraüvegszerűen domború köröm vérkeringési zavar hatására szokott kifejlődni. A körömlemez rostozódása, töredezése, leválása a szintetikus mosószerek használatával hozható összefüggésbe. Megvastagodott, elszínező- dött körömlemeznél gombás betegségre kell gyanakodni. Képünkön a pikkelysömörben szenvedő beteg körmének jellegzetes pontszerű szurkáltságát láthatjuk, amely enyhe esetben fordul elő. Súlyosabb a baj, ha a körömlemez leválik a ko-» römágyról, vagy a köröm alaktalanná torzul, vastagodik. A pikkelysömör az esetek negyedében-felében támadja meg a körmöket is. A betegségre sokszor a sajátos körömelváltozás — mint egyetlen tünet — hívja fel az orvos figyelmét. 1250—5000 köbméter szén. Hamarosan ennél is nagyobb, óránként 5250 köbméter teljesítményű berendezéseket állítanak üzembe. Munkálatok folynak olyan komplexum kifejlesztésére, amely óránként 12 500 köbmétert képes kitermelni. Ugyanakkor felújítják a kül- művelésű bányák szállító- eszközeit: a dömpereket, a billenőszekrényes kocsikat, és új konvejorrendszereket fejlesztenek ki. A tizenegyedik ötéves tervben a Szovjetunióban fokozódik a szénkitermelés üteme. Az előirányzat szerint 1985-ben a szénkitermelés eléri a 770—800 millió tonnát, vagyis öt év alatt 54—84 millió tonnával növekszik. 2415 kilométer hosszú energiahíd 1500 kilovolt feszültségű egyenáramot továbbít. A legközelebbi években a külszíni szénkitermelés kétszeresére. két és félszeresére A köszörűgéppel megmunkált fémfelületet szabad szemmel fénylő simának látjuk. De ha például 50-szeres nagyításban vizsgáljuk meg ugyanazt a felületet, azt állapíthatjuk meg, hogy inkább hasonlít egy frissen szántott földdarabhoz, mint a fénylő tükörhöz. E felismerés nyomán indultak meg a felületek mikrogeometriájá- val foglalkozó vizsgálatok, amelyek azt határozzák meg, hogy egy-egy megmunkált munkadarabnak milyen a felülete, miben tér el az „eszményien” sima felülettől, és milyen hatással van a felület minősége a megmunkált darab szilárdságára és kopásállóságára. Régebben a felületek simaságát csak tapintással’ körömmel vagy úgy állapították meg, hogy valamilyen fémdarabot húztak végig rajta (egy még régebbi vizsgálati mód volt az is, hogy a vörös fejű gyufaszál a felületen végighúzva meggyul- lad-e vagy sem). Használták — és napjainkban is használják — még az összehasonlító darabokat (etalonokat). Segítségükkel szabad szemmel állapítható meg, hogy a munkadarab a megkívánt simaságú-e. vagy tovább kell a felülelet simítani. Persze a jövő — de részben már a jelen is — az egyértelmű eredményt adó, műszeres felületérdesség méréséé. A képen látható felületsi- maságmérő készüléket egy svájci cég állítja elő. Nem laboratóriumi használatra szánták, közvetlen mérésekre való a műhelyben. A készülék piezoelektromos elven működik, a tapintó önműködően mozdul el a felület mentén. Kezelése rendkívül egyszerű, csak hozzá kell érinteni a mérendő felülethez. Tartható vízszintesen, függőlegesen, szögben, felülről vagy alulról. Furatokban és fogak között is használható. A hordozható készülék a villamos hálózattól is függetleníthető, ment beépített eleppel működik. A mért eredményt mikrométerekben jelzi. Kazahsztáni szénmezftk Több mint 50 millió tonna szenet termeltek ki 1982-ben a „Bogatir” külszíni fejtésen Ekibásztuzban, Kazahsztán új fűtő-energetikai komplexumának központjában. Itt, a köztársaság észak-keleti részén szovjet geológusok nagy kiterjedésű szénlelőhelyeket tártak fel, amelyek készleteit milliárd tonnákra becsülik. A szénrétegek vastagsága helyenként eléri a száz métert, és nem nagy mélységben helyezkednek el. Ennek köszönhető, hogy a leggazdaságosabb kitermelési módszerrel, külszíni fejtéssel könnyen elérhetők. Az eki- básztuzi szénkészletek bázisán öt, egyenként 4 millió kilowatt teljesítményű hőerőmű építését tervezik. Az elektromos energia továbbítására magasfeszültségű távvezetékeket építenek. Az Ekibásztuz—Tambov közötti, növekszik a Szovjetunióban, részaránya pedig meghaladja az 50 százalékot. Ilyen fejlődés mellett szükség van a műszaki bázis tökéletesítésére. Az országban jelenleg sorozatban gyártják azokat a forgórészes szénkitermelő komplexumokat. amelyeknek a kapacitása óránként Űj rotoros exkavátor az ekibásztuzi külszíni fejtésen, és a gépóriás irányítófülkéje Eltűnt sziget Iziland délnyugati partjaitól 34 kilométernyire eltűnt egy tíz méter magas szikla, amely viharos időben a halászoknak tájékozódási pontul szolgált, a radarkésziü- lékek már messziről jelezték. A különös természeti jelentség oka ismeretlen. Feltételezik, hogy a tengerfenék földrengés következtében lesüllyedhetett. Búvárokkal derítik majd fel, hogy valójában mi történt. Az árulkodó köröm Hangos diavetítés A japán Sony cég legújabb terméke egy olyan diavetítő, amely minden képet 30 másodperces magyarázó szöveggel kísér. A dia képfelületét 4 milliméter széles mágneses hangsáv veszi körül, amelyet — a vetítés ideje alatt — mágneses olvasófej tapogat le, ez a hangsáv tartalmát hangszórón át közvetíti. A készülék olcsó, és nagyon alkalmas ismeretterjesztésre, illetve oktatásra is. Áttelepített láp A természetvédelem területén első ízben fordul elő, hogy egy egyedülálló természeti kincset nem pusztítanak el azért, hogy a helyén műszaki berendezést építsenek, hanem máshová telepítenek. A Svájcban, Zürich mellett elterülő Klotener Ried nevű lápos területet a légi kikötő kifutójának az építése veszélyeztette. Az építési szakemberek, a természetvédelmi szervek és a műszaki főiskola érdekelt intézete közös megegyezéssel elhatározták, hogy áthelyezik a lápot. A kifutót ugyanis műszaki és pénzügyi okokból nem lehetett volna máshová építeni. A láp áttelepítése csaknem 1 millió svájci frankba kerül.
