Szolnok Megyei Néplap, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-15 / 191. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. AUGUSZTUS 15. a TBSZSZ bírálata az Egyesült Államok robotrepülőgép-programjáről MacBride nyilatkozata Sürgető és megoldható feladat a szovjet—amerikai csúcstalálkozó A holnap generációiért Bizonyára nem vélet­len, hogy az ENSZ il. né­pesedési világkonferenci­áját Mexikóvárosban rendezték. Abban a kör­nyezetben, amely eleven illusztrációul szolgálhat a túlnépesedés káros követ­kezményeihez: 20 millió körülire becsülik lakossá­gát, s évről évre növek­szik azoknak a száma, akik a metropolis körül gombamódra szaporodó bádogkalyibákba költöz­nek, ahol se közmű, se normális emberi létfelté­telek nem állnak rendel­kezésükre. A tanácskozáson 159 ország — köztük hazánk — képviseltette magát. Szekciókban és plenáris üléseken arról folyt a szó, miként lehetne a ma és a holnap generációi számá- x ra tűrhetőbb feltételeket teremteni. Tudósok és ak­tív politikusok rámutat­tak: a becslések szerint száz éven belül földün­kön már tíz milliárd em­berrel — vagyis a mosta­ni népesség kétszeresével — kell számolni. Ha tehát a jelenlegi rohamos nép- szaporulat tovább tart, valamennyi országnak — elsősorban a harmadik világban — fokozottabb gondot kell fordítania az egészségügy, a táplálko­zás, általában az emberi létfeltételek javítására. Persze a teendők meg­fogalmazása nem könnyű. Míg ugyanis a fejlett tő­kés államokban egy-egy anya általában maximum két gyermeknek ad életet, addig a fejlődő ázsiai, afrikai és a latin-ameri­kai országokban az átlag­családokban öt-hat. vagy ennél is több gyermeket nevelnek. Ugyanakkor az utóbbiakban — kevés ki­vétellel — roppant gon­dokat okoz az élelmezés, hiányzik az egészségügyi hálózat, nincs elegendő orvos, s a gyógyszerek sémi jutnak el megfelelő mennyiségben. Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitká­ra hétfői felszólalásában nemzetközi összefogást sürgetett a népesedési robbanás visszafogására. Kézenfekvő lenne a meg­oldás, vagyis a fegyverke­zési kiadások radikális csökkentése a szociális célok javára. Azt sem szabadna szem elől té­veszteni, hogy — mint a főtitkár is hangsúlyozta — az erőket a világmére­tű gazdasági fejlődés, az anyagi források ésszerű és igazságos és a világ minden térségének javára váló kiaknázásának elő­segítésére koncentrálják. Szorosan hozzátartozik ehhez a témához a nők helyzetének gyökeres ja­vítása a fejlődő -országok túlnyomó többségében. A mexikói tanácskozá­son résztvevőket szinte kivétel nélkül áthatotta a felelősségtudat. Ez tükrö­ződik a záróokmány szö­vegéből és szelleméből, amelyet végül — hosszas egyezkedés után — az amerikai küldöttség is el­fogadott. Ez az úgyneve­zett mexikói nyilatkozat természetesen csupán ajánlásokat és megállapí­tásokat tartalmaz. Rögzíti a jelenlegi helyzetet és fölvázolja a jövő teen­dőit. A ma, de főleg a hol­nap generációi szempont- « jából azonban nem kö­zömbös, hogy az akció- programból mi valósul meg, s hány józan elkép­zelést mellőznek a kö­zöny, vagy a nemtörő­dömség okán. Márpedig minden egyes ajánlás fi­gyelmet érdemel. Napon­ta ugyanis 280 ezerrel gyarapodik Földünk la­kossága. S az semmikép­pen nem lehet közömbös, hogy közülük hányán érik meg a tisztes öreg­kort. emberhez méltó kö­rülmények között. Gyapay Dénes A robotrepülőgép, amelyet a Pentagon amerikai ..csoda- fegyverként” reklámoz, olyan fegyverrendszer, amely egyfelől a végsőkig destabi­lizálhatja a meglevő erő- egyensúlyt, másfelől pedig — váratlan műszaki hiba, hely­telen számítás következtében — rendkívül fokozza a nuk­leáris háború kirobbanásá­nak veszélyét — állaDÍtja meg Vlagyimir Bogacsov, a TASZSZ katonai szemleírója tegnapi kommentárjában, amelyben az Egyesült Álla­mok példátlan méretű robot- repülőgép-programját bírál­ja. Bogacsov a többi között rámutat, hogy Washington a robotrepülőgépekkel politi­kailag zsarolni akarja a szo­cialista országokat, és ennek érdekében a nukleáris hábo­rú veszélyének fokozását is megkockáztatja. Ugyanakkor teljesen figyelmen kívül hagyja a XX. század máso­dik felének katonapolitikai realitásait. A Szovjetunió és az Egyesült Államok között kialakult katonai erőegyen­súly körülményei között az az ország. amely a másik biztonságának csorbítására tesz erőfeszítéseket, saját biztonságát is veszélybe so­dorja. Egyre nagyobb hullámokat ver az Egyesült Államokban Reagan elnök szombati ..el­szólása”, amelyben egy mik­rofonpróba során arról be­szélt, hogy „öt perc múlva megkezdjük a bombázást” a Szovjetunió ellen. „A halál nem tréfadolog” — írja gunyoros hangú rövid vezércikkében a tekintélyes amerikai lap, a The New York Times. Nem az a baj, hogy Reagan elnök szeret tréfálkozni — mutat rá. „A baj az általa tréfa tárgyául választott témákkal van. Nincs olyan veszély, hogy ki­jelentését komolyan veszik, de az a veszély igenis fenn­áll, hogy félreértik.” A The Washington Post karikatúrát közöl Reagan „tréfájáról”. A képen az lát­ható, hogy az elnök éppen Vallószínűleg alaposan el­csodálkozik az a turista, aki néhány évi kihagyás után mostanában látogat el ismét a román fővárosba. Az ide­gein lépten-nyomon a válto­zás jeleivel találkozhat, új lakónegyedek, parkok, léte­sítmények tanúsítják Buka­rest ütemes fejlődését. „Eltűntek már az 1977. évi márciusi földrengés nyomai is, begyógyították a sebhe­lyeket. Szerencse volt a sze­rencsétlenségben, hogy a vá­rosrendezők a helyreállítási munkák során fokozottab­ban érvényesíthették a táv­lati átalakítási elképzelése­ket. Bukarest fejlesztése ugyanis napjainkban jól át­gondolt, hosszútávú rende­zési tervek alapján történik — nem is Cehet ez másként egy dinamikusan bővülő európai nagyvárosban. A román főváros vezetői­nek (Budapesthez hason­lóan) elsősorban a lakosság gyors felduzzadásából faka­dó problémákkal kell meg­birkózniuk. Bukarest népes­sége a második világháború után alig valamivel halad­ta meg az egymilliót, a hat­vanas évek legelején másfél millió körül járt, napjaink­ban viszont eléri a 2,25 mil­liót. Ebből két millió jut ma­A nagy hatótávolságú robotrepülőgépek kifejlesz­tésével az amerikai kor­mányzat azt is el . szeretné érni — mutat rá a kommen­tátor —, hogy a Szovjetuniót — e fegyverrendszer elleni védelem megteremtésével kapcsolatban — óriási költ­ségekbe verje, károkat okoz­zon a szovjet gazdaságnak. Washingtonban naivan azt feltételezik, hogy a robotre­pülőgépek tömeges rend­szerbe állítását a Szovjet­unió válasz nélkül hagyja. A valóság az — írja a szov­jet hírmagyarázó —, hogy miután Washington nem volt hajlandó elfogadni a szovjet javaslatot a robot­repülőgépek teljes betiltásá­ról, vagy legalábbis vala­miféle korlátozásukról, mi­vel gyakorlatilag ezzel az új fegyverrel szereli fel az amerikai haderőt, a Szov­jetunió kénytelen volt vá­laszlépéseket tenni: folynak a kísérletek a nagy hatótá­volságú szovjet robotpepü- lőgépekkel. A Pentagonnak tudnia kell, hogy ebben az esetben igen nagy költség­gel új légvédelmi rendszert kell létrehoznia egész terü­letén, hogy az északi, déli, nyugati és keleti irányból jövő robotrepülőgépekkel szemben védekezni tudjon. megnyomja a támadó raké­tákat indító gombot. „Ez csak tréfa, nincs is bekap­csolva” — mondja a képalá­írás. Terry Michael, a Demokra­ta Párt szóvivője Reagan ki­jelentéséről megállapította, hihetetlen, hogy az Egyesült Államok bárkivel is tréfál­kozhatna egy, a Szovjetunió elleni háborúról, különösen nem az újságírókkal. Ez a megjegyzése is azt tükrözi, milyen érzéktelenséget tanú­sít szüntelenül az az ember, akinek az volna a feladata, hogy a nyugati világot ve­zesse a béke útjainak felku­tatásában. „Ezen a „tréfán” aligha fognak nevetni akár Moszkvában, akár szövetsé­geseink fővárosaiban” — hangoztatta a demokrata párti, szóvivő. gára a városra, a maradék pedig a Bukaresthez tartozó, s annak közigazgatásilag he­tedik kerületét alkotó 29 fa­luban él. A szakértők sze­rint az ezredfordulóra a la­kosságszám — az immár fél évtizede érvényben lévő be- költözési korlátozások elle­nére — körülbelül két és fél­millióra emelkedik. Mindebből következik, hogy a lakásépítés a román fővárosban is kiemelt fela­dat. Idén például 23 ezer új otthont akarnak átadni, s az éiyamli ! lakásépítés (némileg csökkenő iramát a felújítá­sok, rekonstrukciók előtérbe heCyezése ellensúlyozza. Bu­karest új körzeteiben kor­szerű lakótelepek emelked­tek, s nem kevés gondot for­dítanak a kereskedelmi, egészségügyi, oktatási és kulturális létesítmények le­hetőség szerint párhuzamos átadására is. Csakúgy, mint a környe­zetvédelem szempontjainak messzemenő érvényesítésére, a pihenést—felüdülést—spor- toiást szolgáló zöldövezetek kialakítására Bukarestet mindig joggal nevezték a parkok városának: . irigylés­re méltóan sok a sétány, a panelrengeteget megbontó virágos közkert. S a távlati India nemzeti ünnepén Szovjet üdvözlő távirat India függetlenségének 37. évfordulója alkalmából a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertaná­csa táviratban fejezte ki jó­kívánságait Zail Szingh köz- társasági elnöknek, Indira Gandhi miniszterelnök asz- szonynak és az indiai nép­nek. A távirat méltatfa a két ország baráti kapcsola­tait, amelyeknek alapja a Szovjetunió és India közötti béke, barátsági és együttmű­ködési szerződés. Jugoszlávia Húsgondok Súlyos helyzet állt elő a jugoszláv sertés- és marha­húspiacon. Az elsősorban a kellő mennyiségű takarmány hiánya kiváltotta kényszer- vágások olyan méreteket öl­töttek, ami már veszélyezteti az állatállományt, a hűtőtér telítettsége pedig korlátozza a további felvásárlásokat. A sürgős intézkedéseket köve­telő helyzetről Belgrádban tartott tanácskozáson az elő­idéző okok sorában rámutat­tak arra is. hogy a magas kiskereskedelmi árak követ­keztében visszaesett a hazai fogyasztás, csökkent a kivi­tel, a tenyésztőket pedig nem ösztönzi a nehezen hozzáfér­hető takarmány magas ára és az alacsony felvásárlási ár közötti különbség. Progressz—23 Újabb teherszállító űrhajó startolt Űjabb automatikus teher­szállító űrhajót, a Progressz —23-af indították útnak teg­nap délelőtt a Szovjetunió­ból a Szaljut—7 űrállomásra. Az űrhajó az állomáson végzett munkához szükséges anyagokon és berendezése­ken kívül élelmiszert, vizet és üzemanyagot szállít. Ezek­kel töltik majd fel a Szal­jut—7 készleteit, amelyeket erősen megcsappantott a Vlagyimir Dzsanyibekov ve­zette háromtagú látogató ex­pedíció augusztusi vendéges­kedése. tervek további többezer hek­tár fásítását írják elő. Pedig — ez is közismert — Bukarest egyben Romá­nia legfontosabb ipari köz­pontja is: itt összpontosul az ország gazdasági életének számos kulcságazata. A fő­városiban csakúgy, mint a négy évtizede a haladás új útjára lépett állam más vi­dékein, új üzemek, gyárak százai létesültek. Az ipar gyors előrelépését érzékel­teti, hogy míg 1948-ban pél­dául alig egyharmadát adta a nemzeti jövedelemnek, ad­dig napjainkban annak csak­nem kétharmadát állítja elő. A teendők sarában szomszé­dunknál a hatékonyság és a termelékenység mellett a ta­karékos gazdálkodást, az önr erőre támaszkodást és a nyereséges termelést rang­sorolják előre. Emellett olyan strukturá­lis és körzeti változtatáso­kat is érvényesítenek, ame­lyek Bukarest jövőjére is ki­hatnak. A kormányzat ugyanis fokozatosan mér­sékelni szándékozik a túl­zott főváros-centrikusságot, persze nem az itteni ipari kapacitás leépítésével, ha­nem úgy, hogy más megyék­ben, az ország távolabbi te­rületein gyorsabb fejlesztési iramot diktálnak. Megint csak a számok nyelvére for­dítva a szót: a hetvenes év­tized közepén az ország ipa­rának egynegyede Bukarest­ben koncentrálódott, azóta ezt mintegy 10 százalékkal sikerült csökkenteni. Sürgető és megoldható fel­adatnak tekinti Sean Mac­Bride, a Lenin- és Nobel-bé- kedíjjal kitüntetett világhí­rű közéleti személyiség, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetői még az idén találkozzanak az általános és teljes leszerelés kérdéseinek megvitatására. Az ír poli­tikus a közelmúltban levelet intézett Konsztantyin Cser- nyenkólhoz, az SZKP KB fő­titkárához, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnökéhez és Ronald Reagan amerikai elnökhöz erről, s mindkét államfőtől választ is kapott kezdemé­nyezésére. Az NBC amerikai televízi­ós hálózatnak tegnap adott nyilatkozatában MacBride kijel€htette, nem a leszere­lés egyes kérdéseiről, hanem általános kérdésekről léhet- ne szó egy ilyen találkozón, mégpedig azokról az alapel­vekről, amelyekben már ko­rábban, 1961-ben és 1978- ban általános elvi egyetértés jött létre. Ezek közé tarto­zik minden nukleáris fegy­ver megsemmisítése, a le­Az Egyesült Államok ösz- szesen hét aknakutató heli­koptert irányított a Vörös­tenger térségébe: a haditen­gerészet négy Sikorsky RH— 53d típusú helikoptere Egyiptom kérésére vesz részt a telepített aknák felkutatá­sában, három helikopter pe­dig kizárólag a szaúd-ará- biai partok közelében fog tevékenykedni — közölték a Pentagonban. A helikopte­rek még a héten megérkez­Marokkói—libiai Marokkó és Líbia szerző­dést kötött, amelynek értel­mében a két ország állam- szövetségre lép egymással. A megállapodást rögzítő kö­zös közleményt tegnap hoz­ta nyilvánosságra a MAP, a marokkói hivatalos hírügy­A cél összességében világos: egészségesebb arányok kia­lakítása, s a beruházások egyéb területeinek szem előtt tartása. Ilyen fontos feladat például a bukaresti tömeg- közlekedés javítása. A fővá­ros centrumában idestova majdnem két évtizede nem járnak villamosok, szerepü­ket autóbuszok és trolik vették át- 1979 óta üzemel a y metró első, kelet—nyugati ' vonala. 1981-ben, majd ta­valy újabb szakaszokat ad­tak át — jelenlegi hossza meghaladia a húsz kilomé­tert, jelentős nagyüzemeket és lakónegyedeket köt ösz- sze. Az évtized végéré 50 kilométer fölé akarják bő­víteni, s felmerült egy, a vá­mondás az ilyen fegyverek­ről, a meglevő fegyverzet korlátozása és csökkentése, valamint a feszültségforrá­sok csökkentése. A neves békeharcos azt mondotta, hogy a kapott vá­laszok nem zárták ki az ilyen találkozó lehetőségét, bár konkrétan nem is közölték a két vezető elképzelését a javaslat gyakorlati megvaló­sításáról. „Ügy látom, hogy nyitva hagyták az ajtót az ilyen találkozó és megbeszé­lés előtt” — hangoztatta MacBride. Véleménye szerint egy ilyen találkozón részt kellene vennie az ENSZ fő­titkárának, s az első lépés a megvitatásra kerülő témák meghatározása, a szükséges dokumentumok előkészítése lehetne. MacBride szerint a világ közvéleménye most minden korábbinál határozottabban követel egy ilyen találkozót, a leszerelés kérdéseiben tör­ténő előrehaladást. Ezért, mint mondotta, javaslata ko­rántsem naiv, a megvalósí­tásra van reális lehetőség. nek a szaúd-arábiai és az egyiptomi partokhoz. Kairói források szerint hétfőn egy amerikai akna­kutató csoport felfedezett három, vízfelszín alá tele­pített úszóaknát a Vörös­tengeren. A londoni Lloyds biztosítótársaság közölte, hogy az aknákra a tenger déli részén bukkantak rá. Amerikai források nem erő­sítették meg, de nem is cá­folták a hírt. államszövetség nökség. A közlemény szerint a szerződés csak akkor lép életbe, „ha mindkét ország népe , a helyi eljárásnak megfelelően, jóváhagyja ázt”. Marokkói illetékesek szerint a szerződést népsza­vazásra bocsátják. román fővárosban ros körül futó villanymagas- vasút kiépítésének ötlete is, amelyhez a metrón kívül a sugárirányban haladó külső villamosjáratok egy részét is csatlakoztatnák. Más el­képzelések szerint pedig az északi tórendszernél, kiter­jedt kikötőt hoznának létre, majd a Bukarest—Duna csatornához csatolnák azt. Az átalakítás, a szépítés elszántsága tehát töretlen, s aki úgy érzi, hogy most többé-kevésbé bejárta-be- Ibairaingolta a román fővá­rost, felfedezte neves vagy eldugottabb látnivalóit, né­hány esztendő múlva való­színűleg újból kezdheti az ismerkedést. Szegő Gábor Vihar Reagan „tréfája” körül Barangolások Romániában Bukarest, a változások városa n Vörös-tengeren Ismét aknát találtak Űj lakótelep a

Next

/
Thumbnails
Contents