Szolnok Megyei Néplap, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-15 / 191. szám

Libanon Csalta nós válasz a jobboldalnak Holnap nyilvános illésen II dél-afrikai alkotmányreform vitája Az ENSZ Biztonsági Taná­csának tagjai hétfőn zárt aj­tók mögötti, nemhivatalos megbeszéléseket folytattak a dél-afrikai fajüldöző rezsim úgynevezett alkotmányre­formjáról. A testület megál­lapodott abban, hogy csütör­tökön nyilvános ülésen vi­tatja meg a dél-afrikai belső helyzetet. Az apartheid rezsim ta­valy szeptemberben elfoga­dott alkotmánymódosítása szerint a parlamentnek há­rom háza lesz: az egyikben az uralkodó fehér kisebbség, a másodikban az ázsiai (zömmel indiai) bevándorlók, míg a harmadikban a fél­vérek, az úgynevezett „szí­nesek” képviselői kapnak helyet. Az ország lakosságá­nak többségét kitevő fekete- bőrűek továbbra sem jutnak semmiféle parlamenti képvi­selethez. „Betegszabadságon a kor­mány” — ilyen vagy hason­ló értelmű szalagcímekkel jelent meg tegnap a libano­ni újságok többsége, miután kiderült: az annyira várt mi­nisztertanácsi ülést a vezető politikusok egy részének be­tegsége, illetve külföldi útja miatt mondta le előző nap Rasid Karami kormányfő. A betegségek jó része — jegyzik meg bejrúti megfi­gyelők — alapvetően politi­kai természetű: nyilván arról van szó, hogy az esetleges meddő ülésezés helyett in­kább kétoldalú megbeszélé­seken igyekeznek elfogadha­tó kompromisszumot kidol­gozni a biztonsági terv újabb szakaszára. Eközben a jobboldal, fő­ként a falangista milíciához közelálló körök mindent el­követnek, hogy konfliktust szítsanak Nabih Berri és Valid Dzsumblatt, a muzul­mán haladó erők két vezető személyisége között. Propa­gandahadjáratukra csattanós választ adott a Haladó Szo­cialista Párt és a síita Amal mozgalom tegnap közzétett közös közleménye a két szer­vezet közötti szövetségről, együttműködésük céljairól. A dokumentum — összefogás­ra szólítva fel a két szerve­zet tagjait és az ország ösz- szes hazafias erőit — felada­tul tűzi ki a déli országrész felszabadításáért, az izraeli csapatok feltétel nélküli ki­vonulásáért folyó küzdelem erősítését minden lehetséges módon és eszközzel; a hegy­vidéken, Bejrútban és külvá­rosaiban folyó népi ellenál­lás támogatását; a lerombolt körzetek újjáépítését; gya,- korlati lépések megtételét, hogy biztosítsák Libanonnak az arab világhoz való tarto­zását, azaz a szükséges poli­tikai reformok elfogadtatá­sát, a felekezeti jelleg fel­számolását. Az alföldi megyék kézi tűzoltókészülékeit ellenőrzi és javít­ja a törökszentmiklósi Áfész speciális üzeme. Évente mint­egy 23 ezer készüléket javítanak ' Erdőből szántóföld A jó földeket visszaadják a növénytermesztésnek A mezőgazdasági művelés­re alkalmatlan területek erdő­sítésével párhuzamosan el­lenkező irányú folyamat is elkezdődött az országban: központi segítséggel ismét szántófölddé alakítanak át jelenlegi erdőket, amelyek földje jó minőségű és re­ményteljes növénytermeszté­si- hozamokkal biztat. A MÉM szakemberei pontosan meghatározták a következő években a tovább szélesedő program főbb követelmé­nyeit. Abból indultak ki, hogy élelmiszertermelésre alkalmas földeket lehetőleg ne foglaljanak el erdők. A megyei tanácsok vizsgálata alapján feltérképezik, hogy a korábbiakban hova kerül­tek fák a növények helyére. A megyékben gondosan fel­térképezett területeken fo­lyamatosan megindulhat majd az értékes földek „visz- szaszármaztatása”. A munka jelentős anyagi kiadással jár. A mezőgazdasági nagy­üzemek nagy része nem is lenne képes önerőből finan­szírozni a kiadásokat, ezért központi támogatáshoz jut­tatják az ilyen területekkel rendelkező gazdaságokat. Évente egyelőre 500—1000 hektár erdő szántófölddé ala­kításáról lehet szó. A MÉM-ben hangsúlyoz­ták : ez a folyamat nem jelenti azt, hogy megtörik az erdősítés folyamata. Évente átlagosan 1000 hektárral nő továbbra is az erdőterület, de már csak olyan földré­szeken, amelyek a nagyüze­mek számára növényter­mesztésre értéktelenek. Nemzetközi juhtenyésztési tanácskozás Leonyid Kosztandov hazánkba érkezett A magyar kormány meghí­vására delegáció élén tegnap hazánkba érkezett Leonyid Kosztandov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnök- helyettese. A délelőtt folya­mán a Parlamentben meg­kezdődtek a tárgyalások. A megbeszéléseken a két or­szág vegyipari együttműkö­désének eredményeit és a kapcsolatok fejlesztésének le­hetőségeit vitatták meg. *A magyar tárgyalócsoportot Marjai József miniszterel­nök-helyettes vezeti. Miskolcon Ipari kiállítás és vásár Pénteken nyílik meg a X. Miskolci Ipari Kiállítás és Vásár. A jubileumi kiállí­táson az ország különböző területeiről érkező 157 kiál­lító — ipari üzem —, szövet­kezet, mezőgazdasági terme­lőszövetkezet és kisiparos — mutatja be termékeit, az el­múlt évinél ezer négyzetmé­terrel nagyobb, összesen 3700 négyzetméter alapterületen, a városi sportcsarnokban. Be­vásárlóutca js lesz itt, a sát­rakban kiállított ipari, ruhá­zati, népművészeti terméke­ket megveheti a látogató. A sportcsarnokhoz kapcsolódó jégpálya területén koncerte­ket, divatbemutatókat tánc­bemutatókat rendeznek. Háromnapos nemzetközi juhtenyésztési szimpózium kezdődött tegnap Debrecen­ben, az Agrártudományi Egyetemen. A tanácskozáson 26 ország száztíz küldötte és kétszáznál több hazái szak­ember vesz részt. Csaknem száz előadás alapján vitatják meg a nagyüzemi juhte­nyésztés ökonómiai kérdé­seit. Klenczner András, a Ma­gyar Agrártudományi Egye­sület főtitkára nyitotta meg a tanácskozást, majd Keserű János, az Állatenyésztési és Takarmányozási Kutató Köz­pont főigazgatója tartott elő­adást „Magyarország állatte­nyésztése” címmel. A háromnapos tanácsko­záson öt szekcióban foglal­koznak a genetika és a sze­lekció legújabb eredményei­vel, a takarmányozás, az állategészségügy, az épület­gépesítés és tartástechnoló­gia kérdéseivel. A BVM kunszentmártoni gyára saját használatra felületkezelő berendezést készít. A mintegy 1 millió forintba kerülő új gép könnyíti és gyorsabbá teszi a munkát Gyorsmérleg a karcagi Cipőipari Szövetkezetből Többet vártak az első félévtől Kecsegtetőbb kilátások a következő hónapokban: gyermekszandál belföldre, bokacsizma exportra Az új üzemcsarnokban csaknem kétszer annyit termelnek A lassan négy évtizedes múltra visszatekintő karcagi Cipőipari -Szövetkezet ebben az esztendőben 60 millió fo­rint árbevételt és mintegy 6 milliós nyereséget tervez. Mint azt Ökrös Sándor, a szövetkezet elnöke elmondot­ta, az idei év első fele nem könyvelhető el sikeresnek, noha munkájuk, megrende­lésük egész évre biztosítva volt, átadták rendeltetésének az új üzemcsarnokot, és a piacon maradáshoz nélkülöz­hetetlen termék-korszerűsí­tést sem hanyagolták el: két új terméket kezdtek gyár­tani. Vegyük sorjában, mi tör­tént az eltelt hat hónap alatt! 180 ezer pár lábbeli elkészítését tűzték ki célul, ezt ötvenöt százalékban si­került teljesíteniük, azaz százezer párat gyártottak a szövetkezet dolgozói. A leg­nagyobb gondot az okozta számukra, hogy a tőkés part­nerek megrendelése csaknem két hónapot késett. Igaz, hogy addig se álljanak tétle­nül, bérmunkát vállaltak a gyöngyösi Cipőipari Szövet­kezetnek. De ezzel már nem lehetett ellensúlyozni a ké­sés okozta lemaradást. Fér­fi- és gyermekcipőkből ke­vesebbet készítettek a terve­zettnél. A szakcsoport tagjai — a féléves célkitűzéseknek megfelelően — harmincezer pár sarut, a bedolgozók pe­dig 30 ezer pár fapapucsot gyártottak. Az első féléves termelési elképzelések azért sem való­sulhattak meg maradéktala­nul, mert a régi, elavult üzem helyett tervezett s föl-/ épített korszdrű üzemcsar­nokot nem tudták átadni ha­táridőre — az építőipari, szakszerelési munkálatok csúszása miatt. Január he­lyett csak márciusban indult meg a termelés az ezer négy­zetméteres modern létesít­ményben. Egyébként a 21,5 millió forintos beruházássál megépült csarnokban százan dolgoznak kényelmes körül­mények között. A szövetke­zet 40—50 százalékos terme­lésnövekedésre számít a be­ruházás eredményeképpen, ami egyébként reális, hiszen már júniusban 600 pár cipőt állítottak elő műszakonként, szemben az azelőtti 350-nel. A 150 dolgozót foglalkozta­tó karcagi szövetkezet ettől az évtől kezdve gyermek­szandált is gyárt — belföld­re. Az új termék iránt élénk érdeklődést mutat a keres­kedelem, így jövőre várha­tóan megduplázhatják a ter­melést, 30 ezer pár lábbelit készíthetnek. Másik új cik­kük a bokacsizma, melyből 1984-ben mintegy 10 ezer pá­rat szállítanak szocialista or­szágokba, ennek a terméknek — a kecsegtető kilátások sze­rint — három-négyszeresét gyárthatják a Következő esz­tendőben. Ehhez természete­sen szervezettebb, hatéko­nyabb munka szükséges. Kép, szöveg: Sz. T, T. da n legolcsóbb: jobban dolgozni Átszervezés után a Patyolatról 3. oldal 0 szerkesztőség postájából 4. oldal Ára: 1,40 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXV. évf. 191. SZ., 1984. aug. 15., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA

Next

/
Thumbnails
Contents