Szolnok Megyei Néplap, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-28 / 176. szám
1984. JÚLIUS 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Húszadikán nyitotta és holnap délután zárja kapuit a Tisza-parti városban a nagy múltú, 1876-ban alapított szegedi vásár. Az eltelt 108 esztendő alatt sokat változott tartalmában és színvonalában egyaránt, napjainkra pedig már igazi marketing fórummá vált az iparnak, a kereskedelemnek és a fogyasztóknak ez, a BNV után második legnagyobb hazai találkozója. Az összesen 34 ezer négyzetméternyi fedett és nyitott bemutatkozási lehetőséget egyre többen használják ki: az idei vásáron 355 magyar és 194 külföldi kiállító — jugoszlávok, szovjetek, finnek és első ízben franciák — mutatkozik be, több mint 200 termékkel, illetve termékcsaláddal. Az évről évre növekvő szakmai és lakossági érdeklődés az idén látogatói csúcsot hozott: a vásáriroda tájékoztatása szerint 170 ezer belépőjegy talált gazdára. A kétévenként sorra kerülő kiállításon rendszeresen képviselik megyénket is az állami és szövetkezeti ipar legjobbjai. A vásárnézőbe Szegedre érkezők a mostani kiállításon is ott láthatták a Tisza Cipőgyár, a Tiszamenti Vegyiművek, az Üvegipari Művek karcagi gyára, valamint az Április 4. Gépipari Művek örményesi gépgyára legújabb termékeit. Ez utóbbi megyei cég első alkalommal állított ki a Tisza partján, és képviselői máris elmondhatják: jó vásár volt Szegeden. Nagy sikert arattak ugyanis a kiállításon az örményesen kifejlesztett és gyártott műhelyek, csarno'- kok, tornatermek és fóliasátrak fűtésére alkalmas hő- légbefúvók. A Prométheus tüzeléstechnikai bolt például ötven darabos szállítmányra jelentette be előzetes igényét. A Füzesgyarmati Lucernatermesztési Rendszerrel Szaúd-Arábiába készülő juhtelepek fűtésrendszerének megtervezéséről és kivitelezéséről, a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalattal pedig paradicsom- és paprikamag szárítóberendezés közös készítéséről tárgyaltak a vásáron az örményesiek. Megyénk szövetkezeti iparát reprezentálta többek között a kisújszállási Vas- Fa- és Építőipari Szövetkezet. Megyénk kiálfiítói a szegedi vásáron Nagy érdeklődést tanúsítottak a vásárlátogatók — főleg a magánépítkezők — a szövetkezet hagyományos termékeként kiállított, villany- motor meghajtású betonkeverők iránt. A tizenöt berendezés már a vásárnyitás napján gazdára talált. Sokan időztek azoknál a pavilon- boxoknál is, ahol a Mezőtúri Bútoripari Szövetkezet és a Mezőtúri Fazekasok Népművészeti Háziipari Szövetkezete ajánlotta termékújdonságait. Mezőtúri „színekben” állított ki a vásáron a DATE gépészeti főiskola kara is. Az intézet főleg annak köszönheti bemutatójának sikerét, hogy Szeged és környéke nagy kertészeti hagyomá - nyokkal rendelkezik. A főiskolai kar tanüzemében gyártott, a kiskertekben is jól hasznosítható olyan kisgépek nyerték meg elsősorban a vásárlátogatók tetszését, mint például a kézi répavágó, a kézi szecskázó, az elektromos meghajtású borsócséplőgép, vagy az újdonságként bemutatott szemenként vető gép. Mindezeket eddig a Hermes egész bolthálózatában vásárolhatták meg a kistermelők, de amint azt a szegedi vásáron megtudhattuk, a tanüzem gyártmányainak értékesítésére nemrégen Mezőgazdasági Szolgáltató Társaság alakult a főiskolai karon. A hagyományokhoz híven az idén is megrendezték a szegedi vásáron a kiváló áruk fóruma emblémát viselő termékek kiállítását. Ott láthattuk a Tiszamenti Vegyiművekben gyártott mosószereket is, amelyekből a helyszínen vásárolhattak — és mint megtudtuk vásároltak is sokan — a látogatók. Ugyancsak a kiváló termékek között mutatták be az Alföldi Szilikátipari Vállalat és egy megyén kívüli ipari szövetkezet által kooperációban gyártott motoros bukósisakokat is. Ez a szolnoki központú vállalat is régóta részt vesz a szegedi találkozókon üvegszálas poliészter alapanyagú termékeivel. Ezek közül az egyik újdonság, a „Csepp—I.’’ fantázianévvel ellátott egymedencés, csepegtetős konyhai mosogató nemcsak a vásárnézők tetszését nyerte meg, hanem szakmai elismerést is aratott: egyike annak a negyvennyolc terméknek, amelyeket vásári díjjal tüntettek ki. Az eddig importból beszerzett, koracélból készült mosogatót jól helyettesítő, bármilyen modul konyhabútorba jól beilleszthető terméken kívül sikere volt Szegeden a vállalat egy másik újdonságának, a formatervezett, hőszigetelt, színes fürdőkád prototípusának is. Említettük már, hogy ke, lendőek voltak a vásárban a TVM mosószerei, ugyanezt láthattuk-hallhattuk azokról a Gabonatröszt pavilonjában bemutatott és árusított hánBizony nagyon jó lenne, ha mielőbb minél több házikertben könnyítenék a kistermelők munkáját a DATE mezőtúri tanüzemében gyártott új eszközök tolt, őrölt termékekről, amelyeket a Szolnok megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat gyárt. A felesborsó, a szója, a rizs és a borsóliszt felhasználásához a helyszínen szaktanácsot, receptkönyvet adtak az érdeklődőknek. A szegedi ipari vásáron tehát nézni, vásárolni való ezúttal is bőven akadt, sőt akad még holnap is. Ezért -ajánljuk azoknak, akik a kiállítás megnyitásával egyidőben kezdődött ünnepi hetek és szabadtér ri játékok egy-egy rendezvényére ellátogatnak a hét végén: iktassák be szegedi programjukba a vásárlátogatást is. Érdemes !.. — temesközy — A Szeged környéki kertészkedők elsősorban a képünk bal oldalán látható, fóliasátrak fűtésére is alkalmas hőlégbefúvó iránt érdeklődtek az Április 4. Gépipari Művek örményesi gépgyárának bemutatóján Vállalati időszámítás Megállt az idő. Nem valamilyen új fizikai csodával állunk szembe. Csupán a megyeszékhely egyetlen — oly rég várt* — utcai órája szegült szembe az idő haladtával. S most „komoly” bírálat következhetne azokról, akik nem figyelnek arra, amire a nagyközönség tekintete irányul. De máris abba a hibába esnénk, hogy azt illeti a szemrehányás, aki „mozdult”, tett valamit egy ügy érdekében. Hogy egy egészen más területről vegyünk példát illusztrációnak: azt az embert, aki tétlenül üldögél, nem vádolhatják túlbuzgósággal, azt a vállalatot, amely mondjuk nem exportál, bizonyosan azért nem marasztalják el, mert visszaesett a külföldre szállított termékeinek meny- nyisége. Szolnokon régi vágy már, hogy a városképet díszítendő órák kerüljenek ki az utcákra. A Kőolajkutató Vállalat szépen felújított központjának falára jutott egy időmérő, s ezzel úgy tűnt, megtört a jég. Amint a kép mutatja: félig-med- dig. Az álló óráról egy film jút eszembe, az Oscar-díjas Szabó István Budapesti mesék című alkotása. A fényes szelek idején játszódó történet szereplőd a sok megpróbáltatás után fáradtan elalszanak, Aki legelsőnek felébred, észreveszi, hogy túl sokat pihentek. A tervezettnél sokkál többet. Ez a tudat — gondolja hősünk — megtöri a villamostolók lendületét. Odakúszik sorra társadhoz, és visszaállítja az óráikat. Aligha hihetnénk, hogy a felismerésre, arra, hogy a város, központjában lévő órán fél egy van — méghozzá állandóan —, valaki előre vagy hátra tekerné a mutatóját saját kronométerén. Az emberek ugyebár nem hagyják magukat ilyen óránál fogva vezetni. így vannak ezzel természetesen a vállalatiak is, hiszen tevékenységüket igaz, az idő szele jelentősen befolyásolja, de nem olyan légörvényeké, amelyeket hibás időmérő mutatói kavarnak. Persze az bizonyosan igaz, hogy a nagyközönség is, a szakmabeliek is figyelnek arra, milyen idők járnak a Kőolajkutató felett. Van, aki ezt úgy fogalmazza meg, találnak földgázt és kőolajat vagy sem? Más pedig azt mondja: vajon milyen lesz az idén e cégnél az effékti- vitási mutató? Ami durván azt jelenti, mennyi •Pénzért, milyen tőkebefektetéssel mennyi szénhidrogénre lelnek? Kétségkívül ez a nagyüzem is azok közé tartozik, amelyek egy-egy iparág jelenét vagy jövőjét alapvetően megh atá rozzák. (Kitermelni csak azt lehet, amit megtalálták) Az olajbányászok más vállalatainál is igazodnak beruházásban, technikai színvonalban, szakemberek felkészültségében a kőolajkutatókhoz. Figyelik például nemcsak azt, milyen hatással jár majd a vállalat életében a világgazdasági banktól kapott hitel, lényeges lesz ennek kisugárzása is. S ha már a kisugárzásnál ható megyénkben olyan tartunk: szép számmal talál- nagyüzem, amely alapvetően meghatározza mások munkáját. Ami a szénhidrogéniparban a Kőolajkutató, az a talpgyártásban a Tisza Cipő. Ki vitatná el azt, hogy a lábbeli felső és alsó részének „szinkronban” kell használódnia. Fejlesztéseiket tehát a martfűi üzem partnerei a Tisza által készített talpakhoz is igazítják. Vannak persze nagyüzemek, amelyek közvetett mértékben meghatározóak. Amellett, hogy az országban csak Jászberényben készülnek hűtőszekrények, gondoljunk arra, hogy egy-egy technológia adaptálásában, honosításában, a műszaki megoldások elterjesztésében milyen fontos szerep jut a Hűtőgépgyárnak. Miért lényeges annak ismerete — szakembereknek, társgyáraknak, partner vállalatoknak különösen —, „hány óra van?” ezekben a nagyüzemekben. Egyszerűen azért, mert ők határozzák meg egy-egy hazai ágazat termelési kultúráját, technikai színvonalát, fejlődésének jitemét, a kibocsátott termékek milyenségét, minőségét. Ezek képesek fejlesztéseiket olyan műszaki színvonalon, olyan befektetésekkel megoldani, amelyekről joggal mondható el, ütik a nemzetközi mércét Egy kis kitérő mindezek bizonyítására. A Kőolajkutató szakembered kenterbe verik külföldi munkáikon az ugyanazon területen dolgozó más nemzetek „fúrósait”. Vagy: világszínvonalú, ahogyan a szegedi számítógép- központjukból „diszponálják” a kutatási munkákat. Valószínűleg igen sok. nem vállalati szakember is érdeklődik majd a Hűtőgépgyár számítógépes termelésirányítási metódusának hatása iránt. A Tisza Cipő a legfrissebb tudományos eredmények szerint állítja össze — olykor anyagbeszerzési gondokkal küszködve is — készítményeinek anyagát. Említhetnénk még különleges mérőberendezéseket, külföldről átvett szervezési, ergonómiai megoldásokat, automatákat, amelyekre, helyzetüknél fogva, csak ezek a vállalatok tehettek szert. Persze ha az ilyen nagyüzemekben rosszul ketyeg az óra, nyilván hat másokra is. Csak egyetlen példa erre: jelentős mértékben nehezítette a megyei, s a hazai automatizálási munkákat az, hogy csak az utóbbi években — nem csekély anyagi áldozatok árán — jött létre mikroelektronikai alkatrészeket gyártó magyarországi vállalat. Az ilyen „meghatározó” cégeknél már nem elég a ma nehézségeire, feladataira gondolni. Jobban mondva ezt szem előtt tartva szükséges a jövő stratégiájának kijelölése. Vállalataink készülnék a következő tervidőszak középtávú, feladatainak kimunkálására. Igényeket, divatot, szükségleteket, s nem utolsó sorban a lehetőségeket — importcikkek beszerzése, pótolhatósága, várható árak tendenciáinak alakulása és még sorolhatnánk, mi mindent — figyelembe véve. Bizonyosan a „nagyok” egy dologról nem feledkeznek meg. Arról, hogy önként vagy kényszerűségből megannyi partner megannyi szakembere figyeli: hogyan állnak az idővel. Hajnal József Ülést tartott a KNEB Napirenden a közérdekű bejelentések A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tegnapi ülésén megvitatták — több más fontos tárna mellett — a közérdekű bejelentésekről szóló jelentést. A népi ellenőrök tapasztalatai szerint a beadványok változatlanul az állampolgárok jogos türelmetlenségét jelzi, a társadalomban tapasztalható negatív jelenségekkel szemben. A testület megvitatta és elfogadta azt a vizsgálati programot, amelynek révén felmérik, hogy miként hajtják végre a gazdaságos anyagfelhasználásról, és a technológiák korszerűsítéséről hozott minisztertanácsi határozatot a műanyagfeldolgozásban és felhasználásban. A program szerint az ellenőrzés egyrészt a mű- anyagipari vállalatoknál jelentkező és mérhető anyagköltség-megtakarításra. másrészt a hagyományos szerkezeti anyagok műanyaggal történő helyettesítésére terjed ki. A gyártók mellett vizsgálni fogják a műanyag- ipari termékeket felhasználó főbb területeket is. például az építőipart, a mezőgazdaságot, és az élelmiszeripart. A testület tájékoztatást kapott a KNEB mezőgazda- sági és élelmezésügyi főosztályának — közérdekű bejelentés alapján —. a Tatai-tavon 1984. február és máius között történt halnusztulás ügyében végzett vizsgálatáról. Az idegenforgalmi centrumban lévő vízterületen az oda kihelyezett halállomány 4—5 százaléka pusztult el s ez 740 ezer forintos kárt jelentett a Tatai Állami Gazdaságnak. A KNEB megállapította, hogy az okok részletes feltárásával az illetékesek nem foglalkoztak. A gazdaság szakemberei a rendkívüli eseményt az illetékes állategészségügyi szerveknek nem jelentették be. Ezért a KNEB’ felkérte a MÉM halászati és vadászati főosztályát, illetőleg az OVH vízgazdálkodási főosztályának vezetőjét, hogy kezdeményezzen az ügy tisztázására részletes, minden lényeges dologra kiterjedő vizsgálatot. A testület tájékozódott arról a vizsgálatról, amelyet a Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság Budapest általános iskoláinak gyermekétkeztetéséről végzett. A napi ellenőrök a konyhai személyzet munkáját vizsgálva az iskolák többségében súlyos visszaéléseket tapasztaltak. Azt is megállapították, hogy a vizsgált oktatási intézményekben a vezetői, valamint a belső ellenőrzés hiányos. A népi ellenőrzés az ügyben fegyelmi eljárást kezdeményezett több személy ellen. A KNEB korábban gazdasági bírság kiszabását indítványozta a Bács-Kiskun megyei Mezőgazdasági Szerviz Szerelő és Szolgáltató Közös Vállalat Agroszer és a Zala megyei Mezőgazdasági Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat ellen, mert fiktív adás-vételi szerződést kötöttek a gazdasági szabályozók kijátszására. A Bács-Kiskun megyei bíróság az Agroszert 200 ezer, a Zala megyei TEK vállalatot pedig 800 ezer forint gazdasági birság, valamint 6 ezer, illetve 24 ezer forint eljárási illeték megfizetésére kötelezte. Az eljárásban érintettek fellebbezését a Legfelsőbb Bíróság elutasította. és az elsőfokú ítéletet helyben hagyta. A mezőtúri Dózsa MGTSZ nagykereskedelmi ár helyett kiskereskedelmi áron számlázta a kistermelőknek a szemes takarmányt és az ipari abrak-keveréket. Az árrés jogellenes felszámításával a tsz mintegy 182 ezer forint tisztességtelen haszonhoz jutott. A Szolnok megyei bíróság ítélete ellen benyújtott fellebbezést a Legfelsőbb Bíróság elutasította, és a tsz-t 250 ezer forint gazdasági birság, valamint 15 ezer forint fellebbezési illeték meg fizetésére kötelezte. A népi ellenőrzés központi és területi szerveihez az első félévben több mint há- ronfí és félezer írásbeli beadvány és másfélezer szóbeli bejelentés érkezett. Ezek 61 százaléka volt közérdekű bejelentés 39 százaléka pedig panasz. Hosszú évek óta első alkalommal csökkent a névtelen _bejelentések száma. A vizsgálattal, intézkedéssel lezárt üffvek 52 százalékánál hizonvosodott be, hoev a bejelentőnek részben, vagy teljesen igaza volt.
