Szolnok Megyei Néplap, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-27 / 175. szám
1984. JÚLIUS 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Felszabadulási és kongresszusi munkaverseny: újabb csatlakozások Energiatakarékosság a Volánnál Meggyorsítja műszaki fejlesztéseit a A 7-es számú Volán politikai, társadalmi és gazdasági vezetősége júliusban felhívással fordult a vállalat önállóan gazdálkodó egységeihez és szocialista dolgozó kollektíváihoz. Kérték, hogy a helyi sajátosságokat elemezve az egyes munkahelyeken tegyenek felajánlásokat a XIII. kongresszus munkasikerekkel történő méltó megünneplésére. A felhívás tartalmazta azokat az irányelveket is, amelyek szerint cselekedve, a munkaversenyhez csatlakozók a leginkább hozzájárulhatnak a vállalat gazdálkodási eredményeinek javításához. Az üzemigazgatóságok, a különböző egységek háromezer dolgozója a napokban megtartott 13 munkásgyűlésen csatlakozott a kongresszusi munkaversenyhez. A központ forgalmi osztályának, a teherforgalmi üzemegység és a karcagi, a jászberényi, illetve a mezőtúri üzemigazgatóságok dolgozói például a tehergépkocsik foglalkoztatási idejének növelését vállalták. A tervezettnél 39 ezerrel több fuvaróra teljesítése 1 miUió 300 ezer forint bevételtöbbletet jelent a vállalatnak. Igen jelentős, majdnem másfél millió forintos bevételnövekedést várnak a teherszállító gépjárművek üresjáratainak csökkentésétől: a gondosabb szervező munkának a fuvaroztatók ugyancsak hasznát látják, hiszen ha oda- és visszafelé is kihasználhatja teherautóit a Volán, megrendelőinek díjkedvezményt ad. A felajánlások közül forintban kifejezve az energiamegtakarítás révén várt „haszon” a legnagyobb értékű: a 7-es számú Volánnál e költségek 1,5 százalékos, azaz 2 millió 600 ezer forintos csökkentését vállalták a kongresszusi munkaversenyhez csatlakozott dolgozók. Persze igen jelentős (230 ezer forintos) „nyereséget” várnak a cukorrépa-szállításban részt vevő gépkocsik teljesebb terhelésétől, és 370 ezer forintnyit a tömegközlekedésben foglalkoztatott autóbuszoknak hétvégi, különjárati foglalkoztatásától. A felszabadulási évforduló és a pártkongresszus tiszteletére kibontakozott munkaversenyhez a napokban csatlakoztak a jászberényi Műszeripari Szövetkezet dolgozói is. Felajánlásaikban a szövetkezet szocialista exporttervének 5 százalékos túlszárnyalását, a tavalyi érték tízszeresét kitévő idei tőkés szállítási kötelezettségek maradéktalan teljesítését, valamint a nemrég vásárolt, a gazdálkodási feladatok megoldását köny- nyítő VT—20-as számítógép üzembe helyezésének meggyorsítását vállalták. A szolnoki Mezőgép törökszentmiklósi gyárának szocialista brigádjai munkásgyűlésükön a fűkaszagyártás korszerűsítéséhez kapcsolódó műszaki fejlesztési és szerszámkészítési feladatok megoldásénak gyorsítását, a targonca javítási terv túlteljesítését és a helyi öntödei ^konstrukció társadalmi munkával történő segítését vállalták. Újításokból 21 millió forint haszon Ötletemberek a téeszekben Szolnok megyében évek óta kiemelkedő eredményeket produkálnak a mező- gazdasági újítók. A töretlen újítási kedv legfrissebb bizonyítéka, hogy a MÉM által meghirdetett országos versenyben ismét — sorrendiben harmadszor — a megye téeszei szerezték meg az első helyet. A minisztérium az értékeléskor a műszaki ötleteket hasznosító tevékenységért 12 közös gazdaságot díjázottá s nyolc esetben a Szolnok megyeiek kapták az elismerést. Az első kategóriában az első három helyet a jászapáti Ve- lemi, a tiszaföldvári Lenin és a rákóczifalvi Rákóczi Tsz érdemelte ki, míg a második kategóriában a második a mezőtúri Magyar—Mongol Barátság, a harmadik a jász- ladányi Egyetértés Tsz lett. A harmadik kategória 2—4. helyezettjeia besenyszögi Kossuth, a jászjákóhalmi Béke és az újszászi Szabadság Tsz. Az adatok szerint egy év alatt az agrárszakemberektől 406 újítási javaslat érkezett be, amelyek közül háromszáznyolcvanat valósítottak meg sikerrel. Az újítások magas száma mellett kedvező jelenségnek számít, hogy emelkedett a műszaki megoldások széles körű értékesítése is. Ezek közé sorolható a mezőtúri Magyar —Mongol Barátság Tsz ötletes kombájntesztere, amely rövid idő alatt exporttermékké rukkolt elő. A jászapáti Velemi Tsz tőkés importot kiváltva — a Herriau cukorrépa-betakarító gépek nyolcféle alkatrészének gyártását oldotta meg, s az alkatrészek eladásán túl több vásárlója akadt a gyártási eljárásnak is. Az értékesített újításokból 21 millió forint haszna származott a találékony műszakiakat felkaroló nagyüzemeknek. Az újítómozgalom várhatóan a jövőben is hasonló sikerekkel kecsegtet, miután több segítőszándékú kezdeményezés történt a továbbfejlesztésére. Így például a Debreceni Agrártudományi Egyetem mezőtúri gépészeti főiskolai kara az iparjogvédelmi ismeretek terjesztésében vállalt szerepet. Észt szövetkezeti szakemberek Jászkiséren Az észt traktorosok „ellenőrzik” a jászkiséri kolléga munkáját (Tudósítónktól.) Észt szakemberek látogatták meg július 15. és 25. között a jászkiséri Lenin Termelőszövetkezetet. A pämui járási Eda- si (Előre) kolhozának állatorvosa és két traktorosa a magyar testvérszövetkezet életével ismerkedett, sőt ott munkát is végeztek. A jászkiséri Lenin Tsz 1978 óta tart baráti kapcsolatot az észt gazdasággal, egymás munkájáról már mindkét szövetkezet szakemberei szerezhettek tapasztalatokat egy-egy jászkiséri, illetve pämui látogatáson. Az Edasi kolhoz a pärnui járás északi határán terül el, a Tallinn—Pärnu—Riga össz-szövetségi jelentőségű főútvonal mentén, a fővárostól 100 kilométerre. A kolhoz területe 8290 hektár, közepes nagyságú szövetkezet. A megművelt földterület 3450 hektár, ennek 20 százaléka tőzeges talajú, a többi részen a termőföld nagy része köves. Jelenleg a kolhoznak hétszázötven tagja van, közülük ötszáz az aktív dolgozó. A kolhozban sok a fiatal, az átlagos életkor 38 év. Az észt gazdaság legfontosabb ágazata az állattenyésztés; a szarvasmarha- és a .sertéstartás. A tejtermelésben a gazdaságot az elsők között tartják számon a köztársaságban. A növény- termelésben az Edasiban döntő jelentőségű a fűmagtermelés, a burgonya és a takarmánynövények termesztése. (n. ö.) Több korcsoportot is kiszolgál Állítható iskolabútorok A műszaki fejlesztők és a forgalmazók olyan tömeg- gyártásra is alkalmas iskolabútor-családot fejlesztettek ki, amelyek megfelelnek a magyar és a nemzetközi szabványnak; maximálisan figyelembe veszik és követik használóik alkati, élettani adottságait. Az Iskolabútor és Sportszergyár a harmadik negyedév végéig mintegy kétezer ilyen asztalt, illetve széket készít, és csaknem tízezret gyárt a Mátravidéki Építő és Szakipari- Szövetkezet is. Bár az új termékcsalád drágább a korábbinál, az egyszeri befektetésre mégis szívesen vállalkoznak az iskolák, hiszen a variálható, állítható bútorok több korcsoportot is kiszolgálnak. Emellett speciális igényeket is kielégítenek. A négyszemélyes napközis asztal például módot ad a kiscsoportos foglalkozásokra, az állítható lapu és magasságú rajzasztal pedig tanulóasztalként is használható. B. Fodor Imre köszöntése B. Fodor Imrét, a Szocialista Hazáért Érdem rend kitüntetettjét, munkásmozgalom régi kisújszállási harcosát 70 születésnapja alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei Bizottsága nevében szer dán a kisújszállási városi pártbizottság székházában köszöntötte Szűcs János, megyei pártbizottság titkára és átadta neki a me gyei pártbizottság ajándékát és köszöntő levelét. Az eseményen jelen volt Tóth András, a kisújszállási vá rosi pártbizottság első titkára. Számítástechnikai vállalkozás Magyar — francia leányvállalat önálló leányvállalatot alapít a Számítástechnikai Koordinációs Intézet (SZKI) Franciaországban. Az erről szóló megállapodást a közelmúltban írták alá. A szeptembertől működő kirendeltség az első magyar számítástechnikai vállalkozás Franciaországban. A tervek szerint a magyar leányvállalat elsősorban számítógépes programfejlesztést, illetve készítést vállal majd. A kirendeltség nem [kizárólag az SZKI-t fogja képviselni, hanem készen áll bármely hazai számítástechnikai programkészítő vagy (fejlesztő kapacitás franciaországbeli értékesítésére, amely az SZKI tevékenységi körén kívül esik, illetve amely iránt kereslet mutatkozik. Javítani a Jövedelmezőséget Vetés másodszor is dz elmúlt hénapban folyamatosan áztatta az eső a szomjas földeket. Mintha törleszteni akarta volna két esztendős mulasztását az időjárás. Elegendő nedvesség van a talajban ahhoz, hogy a másodvetésű növények magja hamar kicsírázzon és a zsenge növény a föld fölé bújjon. Sok gazdaságban nem is mulasztják el a kínálkozó lehetőséget, s friss barázda jelzi a döntést. Mindenütt követni kellene az igyekvőket. Két esztendeje mintegy 100 ezer hektáron fordultak meg kétszer a vetőgépek. Tavaly az aszály áthúzta a termelői szándékot. A terv szerint pedig már tavaly is 130 ezer hektáron kellett volna másod vetésű növényeket termeszteni, az idén 160 ezer hektáron, a tervidőszak végén pedig 200 ezer hektáron. Agrotechnikai feltételek nem is hiányoztak ehhez, egyes felmérések szerint mintegy 300—400 ezer hektár olyan terület van az országban, amelyik másodvetésű növényekkel jól hasznosítható. A tavalyi aszály azonban kedvét szegte a termelőknek. Felszántották a tarlót, elszórták a magot, tehát pénzt költöttek a másodvetésre, ugyanakkor a haszon elmaradt. A költségek növekedése miatt nem szívesen vállalják a másodtermesztés kockázatát a gazdaságok. Sokan mondják, hogy a termelés kockázata kisebb, mint á'fő- vetésű területeken. Ez voltaképpen igaz, hiszen a rövi- debb tenyészidő miatt kevesebbszer érheti kár a növényeket. Ám az is igaz, hogy a másodtermesztéshez is meg kell művelni a földet, vetőmagot kell vásárolni, be kell takarítani a termést akkor is, ha silány a növény. Számolás kérdése csupán, meddig érdemes kockáztatni. Sok helyen azt mondják: a kettős termesztésnek csak akkor van értelme, ha biztonságos termésre számithat- nak. Ennek viszont számos feltétele van. Először is olyan vetőmagfajták kellenek, amelyek bírják a szárazabb körülményeket is. Ilyen fajták ismertek. Két esztendeje, amikor az időjárás nem volt mostoha a gazdálkodókhoz, a másodvetésű silókukoricák 18 tonna termést adtak hektáronként, s ez megközelítette a fővetésben elért 22 tonnás átlagtermést. A jó fajta azonban nem jelenti a biztos sikert. A kettős termesztés egyéb feltételeit is meg kell teremteni ahhoz, hogy a föld elegendő terméssel hálálja meg a szorgalmat. Ahol lehetséges, meg kell nyitni az öntözővíz csapját; pótolni kell a tápanyagokat; s ami mindennél fontosabb, időben el kell vetni a másodvete- mény magját. Az idő amiatt is sürget, hogy nyáron még senki nem tudja megjósolni az őszi időjárást, s a termést még a fagyok beállta előtt be kell takarítani. A szuperkorai kukoricák mindössze 85—90 nap alatt silózhatók, de ha későn kerül talajba a szem, elcsúszik a betakarítás ideje, megcsappan a termés. I másod termesztés mellett sok érv szól, de mindenekelőtt a gazdálkodás jövedelmezőségének javítása buzdítja erre a termelőket. Ha ugyanis csökkenteni tudják a fővetésű takarmánynövények területét, helyükön árunövényeket termelhetnek, amelyeknek többsége jelenleg jövedelmezően értékesíthető. A gazdálkodás, a jövedelmezőség azonban csak akkor javul, ha a másodvetésű területeken is biztos a termés, ez pedig gondos felkészülést és fegyelmezett munkát kíván. Jól járt nagyüzem és kistermelő Pénzzé tett malacok Javuló húsminőség, nagyobb export várható az akciótól A kerítés mögött tucatnyi sertés túrja a földiét, pár méterrel távolabb az árnyat adó fa tövéiben is hűsöl néhány. A száktelep bejáratához pótkocsis teherautó érkezik. — Melyiket választja? — kérdem a mellettem álló vásárlótól. — Amelyik most fördul felénk, azt megveszem. Nézze csak rövid at orra, erősek a lábai — magyarázza nagy szakértelemmel Danyi József né besenyszögi kistermelő. — Idestova húsz egynéhány esztendeje foglalkozunk a férjemmel együtt háztájiban jószágokkal, már nagyjából tudom, melyiket kell elvinni — mondja. A közeliben álló gondozó élénk színű krétával megjelöli a kiválasztott sertést, megnézi a számát, és a mérleg felé terelgeti. — A Szolnok megyei Ál- latforgalmií és Húsipari Vállalat sertéskan-vásárlási akciójáról nemrégiben hallottunk odahaza, most eljöttem Tószegre, hogy itt válasszam ki a továbbtenyésztésre megfelelő jószágot — folytatja Danyi József né. Így első ránézésre nincs gond, maijd később meglátjuk, beválik-e. Ahogy már korábban beszélgettünk erről otthon, szerintem is jó dolog ez az akció, hisz így fajtatiszta fehér sertéssel keresztezett állomány lesz Besenyszögön is a háztájikban. A jobb minőségű húsért pedig több pénz jár — nemde? Többen is szerettek volna Tószegre jönni, de a hatezer forintot, a sertés árát, kissé sokallták. Ilyen szép állatokat pedig nem adhatnak ingyen. Készen is vannak a papírok, megyek és kifizetem. — Az utóbbi időben megyénkben ugyancsak tarka a háztáji sertésállomány, ami azt jelenti, hogy nem kevés foltos pigmentált jószág nevelkedik az udvarokban. Ezek minősége is sok kívánnivalót hagy maga után, éppen ezért indítottuk ezt az akciót — mondja Hajdú József, az ÁHV osztályvezetője. — A tószegi Petőfi Termelőszövetkezet magyar lapály fajtájú fehér sertésállományát a Gödöllőd Állattenyésztő Vállalat szolnoki irodája ajánlotta nekünk. Ebben az évben mintegy 10Ö sertés értékesítésére számítunk. Ezentúl a velünk szert ződött kistermelőktől az itt vásárolt sertések utódait, azaz lényegesen jobb minőségű húsárut küldhetünk exportra. valamint a belföldi piacokra. — A tószegi sertéstelepre érkező kistermelők nagy létszámú sertésállományból választhatnak. Ezeket a sertéseket az ÁHV 12 ezer forintért vásárolja meg a közös gazdaságtól, az egyéni gazdának csupán a felét kell érte kifizetnie. További kedvezmény az is, hogy innen a helyszínről ingyen szállítjuk haza az állatokat. —, Ez az akció mindhárom partner számára hasznos, egyrészt az ÁHV-nak, amely ezentúl jó minőségű, nem zsíros, a piaci igényeknek megfelelő árut vásárolhat fel a kistermelők udvaraiból, másrészt a Petőfi Tsz-nek, amely az akcióval biztos vevőre talál, és nem utolsó sorbán a kistermelőknek, akik jó genetikai tulajdonságú állatot vehetnek. Az ezektől származó ütőd ■ amennyiben exportra kerül, kilónként három forinttal többet ér, s a most megvett jószágot az ÁHV visszavásárolja. Tóth László tiszaföldvári kistermelő az imént választotta ki a sertést, most a mérlegelésre és az okmányokra várakozik. Fél szemmel még kiséri a hátán meg- jeűfclt jószá(gdSt mígnem az feldammog a teherautóra. — Nálunk a jól működő háztáji bizottság részletesen ismertette az akció lényegét. Többen is eljöttünk a tószegi akcióra. Jó lenne, ha kisebbet, mondjuk 30—40 kilós malacokat is vehetnénk ezen a telepen. Odahaza szívesen, még négy hónapig is eltartanám, hogy hozzászokjon az emberhez. F. T.
