Szolnok Megyei Néplap, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-27 / 175. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. JÚLIUS 27. Negyven éve történt Hű maradt jelszavához „A megpróbáltatások meg­értővé tesznek, de könyörte­lenebbé, is. Megérteni csak a szenvedőket és elnyomotta­kat szabad, és minél jobban megértjük őket, annál kemé­nyebben, ellágyulás nélkül kell folytatni a harcot min­den szenvedés okai ellen.” — Ezt vallotta, s ez volt éle­te vezérelve is a magyar kommunista mozgalom nagy­szerű harcosának, Ságvári Endrének. Negyven esztende­je, 1944. július 27-én áldozta fel fiatal életét. Az indulás Budapesten született, 1913 november 4-én. Amikor 1918- ban a katonák ősziró­zsával a sapkájukon vissza­jöttek a harcterekről, és ösz- szetörték vagy eldobálták puskájukat, ő hiába várta haza apját, akit 1914-ben tartalékos tisztként behívtak, a frontra vezényeltek, s most távol családjától, hadi­fogságban sínylődött. Az 1919- es Tanácsköztársaság­ból is csak annyit érzékelt, hogy anyja — tanítói okleve­lét hasznosítva — állást vál­lalt, s őt már korán reggel magával vitte az óvodába. Aztán apja, dr. Ságvári Sán­dor (polgári foglalkozása sze­rint ügyvéd) 1922-ben a ha­difogolycsere révén hazake- • rült Szovjet-Oroszországból, ám a jómódú élet iránti igé­nye és sokszori kísérletei el­lenére sem lett belőle „iga­zi, jól kereső” ügyvéd. Vé­gig adósságok kísérték a család életét, az apa — két évi súlyos betegség után — 1945-ben bekövetkezett halá­láig. Endre maga is jogot vég­zett. Egyetemi hallgató korá­ban csatlakozott a haladó di­ákszervezkedéshez, és tanul­mányai befejeztével a szoci­áldemokrata párt VII. kerü­leti ifjúsági csoportjának egyik vezetője lett. Nagysze­rűen értett ahhoz, hogyan kell a fiatalokat marxista szellemben nevelni, harcba vinni. A kitűnően sportoló, életvidám fiatalember a leg­nehezebb helyzetekben is optimista maradt. A fiatalok legkülönbözőbb rétegeit tud­ta közel hozni a mozgalom­hoz. A Népszava szerkesztő­sége mellett, ugyanabban a házban, egy kis szobában volt a szociáldemokrata ifjú­sági mozgalom otthona; itt folytak híres szemináriumai, amelyeket az ifjúsági veze­tőknek tartott. „Ez az én utam” Szó volt ezeken a szeminá­riumokon világpolitikáról meg az éppen aktuális ta- noncreformról csakúgy, mint a vallásról, vagy a Szovjetu­nióban érvényes nyugdíj- rendszerről. Látva a szélső- jobboldal előretörésének egy­re fokozódó veszélyét, a nép­frontgondolat jegyében az ifjúsági szervezetek antifa­siszta tömörítésére töreke­dett, és a nyilas mozgalom visszaszorítására szervezett akciókat. Az illegális KMP tagjaként 1937-ben ő vezette a Tompa utcai nyilas házba összehívott gyűlés szétveré­sére az antifasiszta fiatalok támadását. Ezért nyolc hó­napi börtönre ítélték. Szabadulás után, 1940-ben a szociáldemokrata párt ke­retein belül működő forra­dalmi ifjúsági szervezet, az Országos Ifjúsági Bizottság titkára lett, s kiemelkedő szerepet töltött be a KMP által irányított függetlenségi mozgalomban is, amelynek számos megmozdulását kez­deményezte. Így például egyik vezetője volt a Battyá- ny-emlékmécsesnél 1941 ok­tóberében rendezett függet­lenségi, s a halottak napján a Kossuth-mauzóleumnál le­zajlott tüntetésnek, majd a Petőfi szobor előtti 1942. március i5-i nagy háborúel­lenes antifasiszta megmoz­dulásnak. A rendőrség üldözése miatt 1942 tavaszán kénytelen volt illegalitásba vonulni. Kézre- kerítésére mozgósították a rendőrségi és csendőrségi szerveket, a hatóságokat. Kommunisták és szimpati­zánsok, haladó emberek se­gítségével két éven át mégis Budapesten tudott élni, s az illegalitás nehéz körülményei között dolgozni. Az üldözés közepette is hű maradt jel­szavához: „ Az élet cselek­vés. A jobb élet még több cselekvés. Ez az én utam.” A pártnyomdát 1943-ban ő hozta létre, és első szerkesz­tője lett a Békepárt Béke és Szabadság című lapjának. Szervezte a pártmozgalmat, a sajtómunkát. Fegyverrel a kézben Egy illegális találkozón Budán, a Zugligeti úti cuk­rászdában törtek rá 1944. jú­lius 27-én. Egyik illegális munkatársa így eleveníti fel másnapi emlékét: „Egy fia­tal elvtárssal találkoztam, aki beszámolt arról, hogy egy katona barátjától furcsa történetet hallott. A katona előző este Budakesziről jövet csődületet látott egy kis cukrászda előtt. Az emberek­től megtudta, hogy nem sok­kal előbb revolveres harcban agyonlőttek egy kommunis­tát. Amikor ezt megtudtuk, lehetetlen volt nem arra gondolni, hogy ő az ismeret­len áldozat. Annál is inkább, mert tudtuk, hogy nála min­dig fegyver van, s nem egy­szer említette nekünk, bará­tainak: Többé engem nem fognak el élve!’’ 'Valóban így, fegyverrel a kezében, a támadóival ví­vott tűzharcban esett el. Em­lékét kegyelettel őrzi pár­tunk, népünk, ifjúságunk. Űjlaki László Mindenki másképp csinálja Kedvezményes füzetvásár Kevés a hurkapálca — Késlekedik a Tanért Van, aki reklamál A Piért már május közepén megkezdte, kiskereskedelmi partnerei megrendelése alap­ján az iskolafüzetek és tan­szerek kiszállítását. Azóta, folyamatosan, több milliót érő áru vándorolt a boltok­ba. A vásárlók érdeklődése azonban július 16-tól élén­kült meg, akkor kezdődött hivatalosan a tanszervásár. A hirdetések előzetes tájé­koztatása szerint az Ideál Kereskedelmi Vállalat szá­mos üzlete augusztus 4-ig az iskolafüzeteket 30, a toll­tartókat 20 százalékos enged­ménnyel árulja és az iskola­szerek, -táskák nagy válasz­tékával várja a szülőket és a nebulókat. A Centrum Áru­házban is ezzel azonos idő­szakban tart az akció, ott nagyobb, 40 százalék a füzet- cűomagokra adott engedmény (20 százalékot a nagykeres­kedelem vállalt mindkét cég esetében.) Érezni lehet a boltokban az akció gondos előkészíté­sét. Jó partner a Piért, a ta­valyinál is kedvezőbb az ellátás, kevesebb a hiány­cikk. Még nincs tumultus, kényelmesen lehet vásárol­ni, s ha a vállalatok is ide­jében kifizetik a tanszerse­gélyt, a szülők elkerülhetik a sorbanállást. Az Ideál szolnoki Student papír- és írószerboltja eddig több mint 3 és fél millió forint értékű tanszert kapott meg szállítópartnereitől. Mint jövedelemérdekeltségi rendszerben üzemelő üzlet, a forgalom után képezhető árkockázati alapját teljes egészében az iskolaszezonra szánja, a családok költségkí­mélése érdekében. Meglepe­téssel is szolgál: nem egy olyan segédeszközt, amit ed­dig a kisiskolások szüleinek otthon kellett fabrikálniuk — pl. számegyenes, betűsín, hőmérő, óra, stb. — műa­nyaggyártó kisiparossal ké­szíttettek el, bővítve az áru­skálát. Az üzlét 14-ről 9-re csappant dolgozói gárdája lelkiismeretesen igyekszik megfelelni a tanszervásár követelményeinek. Az álta­lános iskolások részére eddig már 16 ezer 500 füzet-egy­ségcsomagot állítottak össze, de igény szerint 30 ezer ké­szül összesen. A csomagokba nem a Piért által előírt, ha­nem a szükséges füzetmeny- nyiséget helyezik el. Fel is hívják a pénztárosok a vá­sárlók figyelmét rá, hogy ne vigyenek egy gyereknek 2—3 csomagot, egy is elég a tan­évre. Sokan sérelmezik a fi­gyelmeztetést. Mások viszont azzal térnek vissza, hogy a bolt kárára rosszul számol­tak, mert a füzetcsomagban talált cédulán feltüntetett összegnél kevesebbet kértek tőlük. V. I. szolnoki olvasónk pa­naszát vizsgálva győződtünk meg mindezekről. Olvasónk az akció első napján a Stu- dentben vásárolta meg II. és VI. osztályos gyermekeinek a füzeteket, és másnap a a Centrumban meglepődve tapasztalta, hogy ugyanazok­ból az egységcsomagokból itt hármat is vehetne az amott kifizetett áron. Az áruházi eladótól tudja, hogy ők csak a hivatalosan előírt füzeteket Az Tiszasüly fölött a Jajfoki szivattyú- háztól két kilomé­terre hét sátor hú- SÓdik meg a part­menti cserjésben. Mintha a kalandozó nomád magya­rok kései utódait rejtené a zöld. Pár lépésre a Tisza hul­lámzik délnek, az árnyas gallyak, csalitok, vízfolyá­sok környéke mind-mind va­lami csodát rejt a természe­tet szerető, kutató ember számára. Innen hiányoznak a modern élet kellékei. A rádió is csak az időjárás je­lentéskor szól. Lőrincz István, a Közép­tiszai Tájvédelmi körzet te­rületkezelője, tájékoztat: — Az idén negyedik alkalom­mal rendezzük meg fi kép­zőművészeti és terrpószetvé- delmi tábort, melyhez segít­séget a Szolnok megyei Ta­nácstól az Országos Környe­zet és Természetvédelmi Hi­vataltól és a Középtiszavidé- ki Vízügyi Igazgatóságtól kaptunk. Az idei táborozá­sunk július 14-én Tiszafüre­den kezdődött és augusztus elsején Szolnokon ér majd véget. Végig csónakkal me­gyünk. — Mivel telik el a három hét? — A képzőművészeknek lehetőségük van a tiszai táj élővilágának, nénrajzi érté­keinek meeismerésére — vá­laszol a táborvezető —. ök itt festenek, rajzolnak, fa­ragnak. Szód számmal szü­letnek alkotások. A népraj­zosok a szakterületükhöz tartozó és azzal kapcsolatos Ecset, növényhatározó és kamera Tábor a Tisza mentén kutatásokat végzik. Így a természettudományos megfi­gyelések mellet, a terület né­pi hagyományainak, nép­rajzi értékeinek gyűjtése, kutatása szerepel a program­jukban. ök jelenleg nincse­nek velünk, Abádszalók tér­ségében dolgoznak. A har­madik csoportban a termé­szetvédők főleg növénytani és állattani megfigyeléseket, és az elmúlt három év ta­pasztalatát f i gyelembevéve összehasonlító vizsgalato­kat végeznek — Sokféle foglalkozású és különböző érdeklődésű em­ber gyűlt itt össze... — Igen. A táborban van tanuló, főiskolai tanár, hal­biológus. fotós, riporter, ro­varszakértő. festő. Közös vo­násuk hogy szeretik a ter­mészetet. és az élővilág tit­kainak megismerése hozott össze bennünket. Szolnokról érkezett Lam­bert Ferenc, ö a Közgazda- sági Szakközépiskolába jár. — A madártani egyesület tagja vagyok, így kerültem ide. Csodálatos az egész, mint egy álom. Ha most áll- nék pályaválasztás előtt biz­tos. hogy olvan hivatás mel­lett döntenék, amely kap­csolódik a természethez. — Nekem még sikerülhet — szól közbe a szolnoki Sél- lei Csaba, a Verseghy Gim­názium tanulója. — Bioló­giai — kémiai szakos tanár szeretnék lenni. — Érdekelnek a kétéltűek, a hüllők — mondja Lambert Feri, miközben egy terme­tes békát tart a kezében. — Ezeknek a meghatározását végezzük. Vágócsíkot, kőfú­rócsíkot. halványfoltú kül­lőt is sikerült már föllel­nünk. Ezek mind védett hal­fajták. Oláh Zsuzsa a budapesti Rákóczi Gimnáziumban bi­ológiát, kémiát tanít. — Nö­vénytani és állattani megfi­gyeléseket és összehasonlító vizsgálatokat végzünk. Néz­zük, hogy a tavalyi évhez képest van-e változás, és ha igen, annak mi az oka? Pél­dául a cserőközi holtág — melyet az idén védetté nyil­vánítottak — egyre jobban eliszaposodik. A vízi dara nevű különleges növénynek ez az ideális élőhelye. Az eliszaposodás megakadályo­zására emelni kellene a víz szintjét, akkor viszont ki­pusztulna a növény, így át­hidaló megoldásokon, komp­romisszumokon törjük a fe­jünket. Lőrincz István örömmel újságolja, hogy az óhalászi szigeten sikerült megtalál­niuk a kislábú erdei egér egy példányát, ami nagyon ritka. A szakirodalom is csak néhányról tud. Még az állathatározóban sem sze­repel ez a fajta. — Pár napja megtaláltuk a széleslevelű nöszőfüvet is. Erről eddig nem tudtunk, hogy a tájvédelmi körzetben ez is díszlik. S aki mindezeket megörö­kíti, a dunaújvárosi Fabó Ferenc, a tábor fotósa. — A természet fényképe­zése a hobbim. Már nagy Ikócsagot és üstökös gémet is sikerült lencsevégre kap­nom. Az itt készült képeket önálló kiállításon .szeretném majd bemutatni. — Én már negyedik alka­lommal vagyok a táborban — mondja Velekei József Lajos bajai festőművész. — Az itt eltöltött időt pihenés­re. tapasztalatszerzésre hasz­nálom. Mindig érdekelt a vízi világ, hisz a folyók, a tavsk mentén az élet össze­tevői is megtalálhatók. — Ide konkrét feladatok­kal. programmal jött? —■ Igen. Jelenleg a két ős­elemmel, — a növénnyel és a vízzel foglalkozom, vagyis alkotásaimban ezek szere­pelnek. Ideális környezet ez előrelátó családok már'vásárolnak tették a csomagba, a szaküz­letben viszont mindkét cso­mag öttel több füzetet tar­talmazott. Vas Ildikóval, a Student üzletvezetőjével vizsgáltuk meg a levélhez mellékelt számlákat. A Centrumén az engedménnyel csökkentett összeg szerepelt, az Ady End­re úti bolt egységcsomagjai­ban viszont a cédulán az ere­deti ár állt, s a pénztáros vonta le az eredményt egy — mutat körbe — mert itt mindkettő megtalálható. — A táborban sok érdekes embert ismertem meg — vallja Kalmár Sándor, a kecskeméti Gépipari és Au­tomatizálási Főiskola tan­- székvezető tanára, miközben egy ivókupát farag. — Népi hangszereket is készítek — mutat egy most elkészült fu­rulyára. Ottjártamkor Joe Sulta­na, a Máltai Madárvédő Egyesület elnöke látogatta meg a tábort. — Először vagyok Ma­gyarországon. Tudja a mi or­szágunk kicsi, mindössze 320 négyzetkilométer. A szige­ten kevés a fészkelő madár. Körülbelül háromszáz fajt tartunk számon, de ezek többsége csak átvonul ha­zánkon. — Hazatérve mit kíván hasznosítani magyarországi tapasztalataiból ? — Máltán hat nemzeti park van, szerintünk ez ke­vés. újakat fogunk kijelölni. A magyar nemzeti parkok­ban a tudományos kutató­munka világszínvonalon áll. Sok olyan műszaki megol­dást láttam, ami nálunk is jól hasznosítható. Közben a tábor lakói már a rádió körül gyülekeznek. Az időjárásjelentést hallgat­ják: ma estig gyakran lesz felhős az ég, több helyen várható eső, zápor... Nem a legjobb hírek, de a munka így is megy tovább. Nagy Tibor táblázat alapján. A pana­szosnak azt az összeget kel­lett kifizetnie, amit a pénz­tárgép szalagja — amit számlaként megkapott — mutatott. Ha azzal vissza­megy az üzletbe, személyesen is meggyőződhet arról, hogy nem csapták be. A Piért csupán az „egység” könyvborítókkal adós, és az I.—Oll. osztályosoknak fon­tos hurkapálcikákból nem tudott eleget szállítani, (a 15 ezer négy nap alatt elfo­gyott). Kapnak még a tanév kezdetéig 120 ezret, nem lesz gond ez se. Csak remé­lik, hogy a HB-s íróceruza is megjön addigra. Sajnos a Tanért igen-igen késlekedik, mert az I. osztá­lyosok részére június 10-ig meg kellett volna érkezni a logikai készleteknek, a szám- és jelkártyáknak, az élőlé­nyeink kártyáknak is, de ezek mind a mai napig hiá­nyoznak. (Állítólag a Tanért e cikkek forgalmazását átad­ta az Ápisznak.) A boltveze­tő azért utazik ma Budapest­re, hogy a hiányolt iskola­szerek sürgős pótlásával ele­jét vegyék az igyekezetük ellenére szaporodó reklamá­cióknak. — rónai —

Next

/
Thumbnails
Contents