Szolnok Megyei Néplap, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-21 / 170. szám

.1984. JÚLIUS 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megnyílt a Szegedi Ipari Vásár A résztvevők között Szolnok megyei vállalatok, szövetkezetek SIKERES RAJT Háromszáz új vállalat A nyolcvanas évek elején az előző évtized gyakorlatá­val ellentétes tendencia fi­gyelhető meg a vállalatok átszerveződésében. Miközben korábban a terebélyesedé«, a kisebb üzemek és termelő- egysége^ felszippantása jel­lemezte a magyar gazdasá­got, az utóbbi években mind több gazdálkodó próbálgatja önállóan szárnyait. A vállalati szervezeti rend­Az é Az átszervezések, a rábbíhoz hasonlóan, ban is elsősorban az gazdálkodókat érintették, tavaly átszervezett 161 vál­lalat közül 153 tartozik az iparba, s ezek 90 százaléka gépipari vállalat. Az átszervezés és a vele járó önállóság nem önma-, gáért való törekvés. Példák sokasága bizonyítja, hogy az önállósulás következtében kialakuló gazdasági kény­szer óriási energiákat sza­badíthat fel. A kisebb szer­vezet ugyanis általában ne/m képes elviselni azokat a veszteséges vállalkozásokat, amelyek a közös alapok és az elszámolás gyengeségei miatt olykor eleve felismer- hetetlenek. Vagy, amennyi­ben mégis tudnak róla. a nagyvállalat gazdálkodása összemossa a ráfizetéses és nyereséges akciókat. Az életrevalóság bizonyítékai ko- 1983- ipari A Versenyezzenek a fogyasztóért Az önállósuló vállalatok első lépéseit gyakran nehezí­ti, hogy olykor hónapokig elhúzódnak az anyavállalat és a leszakadó egység kö­zötti viták. A disputa tárgya a leggyakrabban a termelő gépek, berendezések és a ko­rábban felvett hitelek ter­heinek megosztása. Márpe­dig tisztázatlan erőviszonyok közepette az átlagosnál koc­kázatosabb a döntés. A szétválással járó elke­rülhetetlen feszültségek el­M. P. 1940. július 21: Történelmi sorsforduló Esztőniában Ünnepség a Tisza Cipőgyárban A gyár dolgozózi az észtek nemzeti ünnepének tiszteletére rendezett ünnepségen szer korszerűsítését jelzi például, hogy 1980 és 1983 között összesen 25 gazdasági egység (ebből 12 tröszt) szűnt meg, 16 vállalat mére­te csökkent, és mindössze egy vállalat nagysága növe­kedett. Az említett időszak­ban a háromszázat is meg­haladja az önállóvá vált gazdálkodó szervezetek szá­ma.-Emellett tavaly 122 kis­vállalat is alakult. A tapasztalatok az esetek többségében kedvezőek. Az Egyesült Izzótól leszakadt Gábor Áron Gépgyár öntö­déjében korábban a nagy- vállalati szervezetben a gépi kapacitás hatodrészét hasz­nálták ki. Termékszelekció­val és más intézkedésekkel az önállósult gyár egy esz­tendő leforgása alatt meg­duplázta az öntöde termelé­sét. A tröszttől elvált egri, pécsi és debreceni dohány­gyár ugyancsak bebizonyí­totta alkalmpzkodó képessé­gét. Egyebek közt új beszer­zési források feltárásával és az értékesítési formák vál­tozatosabbá tételével javí­tottak gazdálkodásukon. A Közép-magyarországi Pince- gazdaság a többi között új termékek piacra dobásával szolgálta meg az önállóságot. lenére továbbra is indokolt a termelő szervezetek egy részének decentralizációja ,szétválasztása. Enélkül ugyanis elképzelhetetlen a gazdasági reform folytatását szolgáló versenyhelyzet kia­lakulása. Ami — hasonlóan az önálló gazdálkodáshoz — ugyancsak nem magáért va­ló folyamat. Csakis verseny­ben, másokkal összevetve mérettetnek meg a gazdál­kodó szervezetek, s válhat­nak ezáltal köJtségérzékeny- nyé, ami a hatékony gazdál­kodás egyik fontos feltétele. Tegnap megnyitotta ka­puit az idei Szegedi Ipari Vásár. A megnyitó ünnep­ségen Kapolyi László ipari miniszter mondott beszédet. Méltatta a szegedi vásár je­lentőségét, amely a BNV mellett a termelők és a fo­gyasztók találkozásának má­sik fontos hazai fóruma. Le­hetőséget nyújt a nemzetközi kapcsolatok bővítésére is, hiszen a vásáron csaknem 200 külföldi kiállító vesz részt. A Marx téri csarnokokban és pavilonokban 34 ezer négyzetméter területen több mint 550 házai, valamint finn. jugoszláv, lengyel és szovjet kiállító vonultatja fel termékeit, közöttük 200 olyan újdonságot, amelyet először itt láthat a közön­ség. Szolnak megyét az Al­földi Szilikátipari Vállalat, az Április 4. Gépipari Művek örményesi gyára, a mezőtúri Bútoripari Szövetkezet, a DATE Mezőgazdasági Gépé­szeti Kara, a Szolnok me­gyei Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat, a Tisza Cipőgyár, a Tiszamenti Ve­gyiművek, a törökszentmik­lósi GMV. valamint a kis­újszállási Vas-, Fa- és Épí­Ami az első pillanatban az arra járónak szembetűnik, az a fóliasátor, amelyből Jász- fényszarun szinte minden ud­varon áll néhány. E telepü­lés lakói többnyire zöldség- termesztéssel foglalatoskod­nak, s szabad idejük nagy részét a fóliasátrak alatt töl­tik el. A helyi termelőszö­vetkezet s az áfész a terme­lést szervezi és segíti az ér­tékesítésben. Egy, a nagyközség szélén levő házba kopogtatok be el­sőként. Lovász Dénes az ud­var végéből éppen a fóliasá­torból jön elő. — Éppen, véletlenül? — Korántsem — törölgeti kezét a házigazda, — most fejeztem be az öntözést, no de nézzen körül nálam — indul ismét vissza a boltíves csővázas építmények felé. A két, egyenként 20 méter hosz- szú fólia alatt a zöldpaprika - sorok között fordul vissza. — Ez a viaszossárga színű az ET íl-es fajta — mutatja. — A soroksári kutatóintézet­tel már három esztendeje jó kapcsolatban vagyok, segít­ségével kipróbáltam sok faj­tát. Most ez a lila színű pap­rika a legújabb szerzemé­nyem. — Lehajol és rámutat a padlizsánszínű zöldségre — Nemigen látott még ilyet, igaz milyen szép? Majd átmegyünk a követ­kező sátorba. Szép rend ural­kodik a fólia alatt, gyom sehol. — Mondja, naponta meny­nyi időt tölt kint az udvar­ban? — Amikor csúcsidőszakban vagyunk, mint most is, haj­nali fél négykor kelek, kijö­vök locsolni, gyomlálok egy kicsit, és megyek dolgozni. Amint hazaérkezem folyta­tom a munkát. Nap közben nem lehet a fólia alatt dol­gozni, ha kisüt a nap, pár percnél tovább képtelenség bent maradni. Éppen ezért a családból mindig valakinek rajta kell tartania a szemét a fóliákon. Napos időben, ha nem nyitnánk ki a szellőző­ket, három óra alatt 60—70 fokra is felszalad a hőmér­séklet, s akkor felrobban a hőmérő és megfő a termés. Délután viszont egészen a sötétedésig is eldolgozgatok. Aki ezt megszokta, szívesen csinálja, én már csaknem 15 éve, hogy először felhúztam az első fóliát a csövekre — tőipari Szövetkezet képvise­li. Különösen figyelemre méltók a megyei és a városi tanács, valamint az. ipari vá­sár különdíjával kitüntetett termékek. A Csongrád me­gyei Tanács különdíját kap­ta a Pécsi Bőrgyár Viking Extra sertésnubuk, Bugac marhafelsőbőr. Niagara ser- tésvelur ruházati bőráuiért és színvonalas kiállításáért, valamint a Szentesi Barom­fifeldolgozó Vállalat szele­telt, csomagolt pulykamell- termékeiért. A Szeged vá­ros Tanácsának különdíjá- ban részesültek Odessza testvérváros kiállítói a be­mutatott termékért és a színvonalas kiállításért, a Szegedi Szalámigyár és Hús­kombinát a Budapest, bo­szorkány és fesztivál nevű kolbászaiért és a színvonalas kiállításért, a Minőségi Ci­pőgyár Derby és Bell nevű cipőcsaládjáért. valamint Amanda nevű nőicsizma- családjáért és a Pannónia Szőrmekikészítő és Konfek­ció Vállalat szegedi gyárá­nak irhakabát termékcsalád­jáért. A vásárlók utcájában 33 vállalat és számos kisiparos árusítja is termékeit. teszi rá a kezét a sátor ol­dalára. — Amikor eljön a szedés ideje, a család apraja-nagy- ja is besegít, még a szom­szédból is átjönnek. Mint a szakcsoport tagja az áfész- szel kötöttem szerződést. — Mikor jut idő a pihenés­re? — Csupán félműszakos ál­lásban dolgozom, a fólia mellett nem lehet nyolcórás munkát vállalni, még a sza­badságomat is a kertben töl­töm, délutánonként, ha akad egy kis szabad időm, leme­gyek horgászni. Ez nekem a kikapcsolódás. Az Egyesült Jászsági Áfész irodájában Nagy Lajos, a fel- vásárlási csoport vezetője te­lefonon tájékozódik a másna­pi zöldség-gyümölcs árakról, leteszi a kagylót, s megteke­ri a készülék karját. Az érté­kesítésről ezt mondja: — Ezen a vidéken, az úgy­mond aktív zöldségtermelő területen a kistermelők há­rom „csatornán” keresztül értékesítik az otthon megter­melt zöldségféléket. Egyik a termelőszövetkezet, másik az áfész, a harmadik az egyéni árusítás — mondja. Ezeknek _ a termékeknek szinte napon­ta változik az ára, amit ne­héz is követni. Sajnos az idén nem dicsekedhetünk a ter­méssel. Ez a bolondos idő­járás miatt van, az uborká­ból a tervezett mennyiségnek a fele, főzőtökből a 30 száza­léka, és még a szabadföldi paprikából is jóval keveseb­bet tudtunk átvenni. Vígh Imre az Orion gyár­ban dolgozik, most a kora Visontától délkeletre Termel a Keleti 2-es bánya Fordulóponthoz érkezett a széntermelés a Mátraaljai Szénbányák Thorez bánya­üzemében: tegnap az utolsó meddőletakarító gépet is át­költöztették a Keleti 1-es jel­zésű ‘bányából a Keleti 2-es bányába, egyidejűleg meg­nyitották az új bányát. A széntermelés áttelepíté­sét az indokolta, hogy a ku­tatások szerint Visontától délkeletre — Kápolna és Füzesabony térségében — több mint egymilliérd ton­nás a szénvagyon, amelynek minősége hasonló a vison- taihoz, mennyiségben pedig többszöröse annak. Mindez lehetővé tette a mátraaljai széntermelési program elő­nyös módosítását, azaz a széntermelés nem ér véget a felépült iparvasútnál, hanem messze túlterjed azon, dél­keleti irányban. A több mint 20 kilométer hosszú ipar­vasút. amelyet a nagyberu­házás kezdetén a gépek ki­szolgálására építettek, to­vábbra is a helyén marad, mintegy 300 méter széles­ségben nem bányásszák ki a síneke' tartó területet. A széntermelést úgy folytatták, hogy a bányagépeket folya­matosan átköltöztették, a síneken és a vasúton túl új­ra megnyitották a földet. Az új bányagödörből a meddőt a korábban kibányászott területeken helyezték el és helyezik el a továbbiakban délutáni órákban feleségével “és 5 éves kisfiával szüreteli a paradicsomot. — Az áfész, amellyel már régóta jó kapcsolatban va­gyok, segíti a munkánkat. A 40 százalékos fóliavásárlás a nagykereskedelmi áron vá­sárolt alapműtrágya és nem utolsósorban az értékesítési lehetőség miatt szerződtem az idén is ide. Amennyiben az árban nem találom meg a számításom, beleülök az au­tóba, és felviszem az árut a Bosnyák téri piacra. — Naponta munkaidő előtt kevésszer, de azután szinte minden délutánt a fólia alatt töltöm. Sokszor a gyerekek is veszekednek velem, ők is igénylik, hogy foglalkozzam velük. Jól jön azonban ez a fizetéskiegészítés, no meg az az igazság, szeretem csinálni. Ha már ennyi pénzt és ener­giát ráfordítok azt szeret­ném, ha a befektetésem min­den esztendőben megtérülne, s haszon is legyen rajta. Egyik évben több, a másikban ke­vesebb. Úgymond, egyik „tolja’’ a másikat, — magya­rázza lelkesen. — Most leszedjük a para­dicsomot, és elutazunk a Mátrába, a fólia addig sem marad őrizetlenül. Az apó - som vállalta, hogy rendsze­resen megöntözi a paprikát és a karalábét. Hátrafordu­lok, a szőke kisfiú édesany­ja mellett guggol, és segít a paradicsom válogatásában. Még néhány percig rakosgat­ja az érett szemeket, majd felugrik és visszaszalad játé­kaihoz. F. T. 1940. június. 21-én a sziré­nák Tállinn gyáraiban a dolgozó nép munkabeszünte­tését kürtölték világgá. Ez volt a szocialista forradalom kezdetének a jele a testvéri balti országban. Az esemé­nyek folyamatát nem lehe­tett többé megállítani. A' bi­lincseit letörni készülő nép ellen minden ellenállás hiá­bavalónak bizonyult, és' jú­nius végén megalakult J. 'V a rés népi kormánya.'Az új kormány megalakításának kezdeményezői a kommunis­ták voltak. Amit tettek, nem egyszerű kormányváltozást jelentett, forradalmi cseleke­det volt, a proletárdiktatú­ra kezdete Észtországban. Negyvennégy évvel ezelőtt, 1940. július 21-én visszaállí­tották Észtországban a taná­csok hatalmát. Ez a nap vált Észtország nemzeti ün­nepévé, amely a balti or­szág fejlődésének minden eddiginél különb, minőségé­ben új szakaszát jelentette. Néhány nappal később, augusztus 6-án a Szovjet­unió befogadta népeinek testvéri családjába Észtor­szágot. Ezek a mondatok tegnap Martfűn, a Tisza Cipőgyár művelődési házában hang­Egy pénzügyi vizsgálat ki­mutatta: a magas jövedel­mezőségű vállalatok között igen nagy a tanácsi vállala­tok és szövetkezeték, vagyis a kis és közepes gazdálkodó szervezetek aránya. Kétség­telen: ezek a vállalatok és szövetkezetek jóval ritkáb­ban kényszerülnek — az át­lagnál kisebb nyereséget ho­zó — maximált áras mun­kák elvállalására. Bizonyos azonban az is, hogy ezekben a szervezetekben jól érvé­nyesül a gazdasági szabályo­zók hatása. Következéskép­pen a kisebb gazdálkodó egységek többségében már tudatosult, hogy létük fel­tétele az eredményesség. Nemcsak szétválás A KB április 17-i határo­zatában is megfogalmazott önállásulási törekvések ter­mészetesen nem zárják ki az összeolvadást, a centrali­zációt. Hiszen változatlanul akadnak olyan gazdálkodó szervezetek, amelyeket ép- pép kis méretük gátol jöve­delmezőségűik javításában. Általánosabb azonban, hogy még mindig sok a monopol- helyzetű vállalat. Ami nem­csak költségérzéketlenséget ókoz, hanem valamiféle tu­dathasadásos állapotot is eredményez. Nevezetesen: a gazdálkodók, ellátási fele­lősségük következtében nem szüntethetik meg a vesztesé­ges termékek gyártását, mi­közben a szabályozás nem_a piac ellátását, hanem a vál­lalat jövedelmezőségét ho­norálja. A monopolhelyzet meg­szüntetése, a költségérzé­kenység és ezáltal a haté­konyság kikényszerítése — olyan érvek ezek, amelyek feltétlenül az önállósulási folyamatok folytatása meg­lett szólnak. zottak el az észt nemzeti ünnep 44. évfordulója tiszte­letére rendezett ünnepségen, amelyen a gyár dolgozói és szovjet vendégek vettek részt. Nemcsak a múltra, az évtizedekkel ezelőtt történel­mi sorsfordulót jelentő ese­ményekre emlékeztek, hanem a közelmúltról és a jelenről is szó volt. Elsősorban a kö­zös úton járó, szocializmust építő égzt és magyar nép őszinte, tartós barátságáról és a testvéri kapcsolatnak azokról a sokszínű formáiról, amelyek húsz esztendő alatt alakultak ki Esztónia és Szolnok megye lakói között. is. Paradicsom, paprika, uborka Fényszarui fóliák alatt Lovász Dénes: „Jó a kapcsolatom a soroksári kutatóintézet­tel, kipróbáltam sok fajtát”

Next

/
Thumbnails
Contents