Szolnok Megyei Néplap, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-20 / 169. szám

1984. JÚLIUS 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kádár lános látogatása a bábolnai mezőgazdasági kombinátban (Folytatás az 1. oldalról.) ban „vizsgáztatják” a hazai ipar és a külföldi partnerek által kínált új gépeket Az évről évre ismétlődő bemu­tatók — mint a mostani is — a mezőgazdasági gépeket gyártó üzemek és a termé­keiket felhasználó gazdasá­gok közötti kapcsolat erősí­tését is szolgálják. Az IKR ugyanis, mintegy közvetítve a mezőgazdaság igényeit, mind többször talál itthoni gyártót a betakarításhoz és a többi meze; munkához szükséges nagy teljesítmé­nyű berendezésekre. Sok szó esett ennek az együttmű­ködésnek szükségességéről, távlatairól a jelenlévő ve­zető szakemberek között. A bemutatón részt vett Kapo- lyi László ipari miniszter, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Szabó István, a TOT elnöke. Burgert Róbert, a bábolnai mezőgazdasági kombinát ve­zérigazgatója és Horváth Ede. a győri Rába gyár ve­zérigazgatója is. Kádár János kérdésére Tóth János elmondta, hogy a felsorakoztatott gépek legtöbbje még nem. vagy csak igen kis számban üze­mel a gazdaságokban, a próbák döntik el, hogy me­lyek bizonyulnak a legalkal­masabbnak. Ezután a munkagépek a búzatáblákban dolgozni kezd­tek ; erémyéiket-hibáikati, egy-egy típus jó technológiai megoldását szakszerű kom­mentár jellemezte. A betaka ■ rítógépek közül Tóth János kiemelte a Claas Dom inat or- 106-os kombájnt, amelyet eredetileg külföldről szerez­tünk be, ám ma már számos részegységét, így vezetőfül­kéjét, motorját is itthon gyártják, devizát takarítva meg — sőt a kivitel révén szerezve is — ezzel az Or­szágnak. A szálas növények felsze­Hetvenmillió forintos be­ruházással fejleszti Kapuvá- rott és környékén a távbe­szélőhálózatot a Soproni Postaigazgatóság: 1985 vé­gére a jelenlegi 360, alállo- mású, elavult központ he­lyett egy kétezer vonalas, crossbar-rendszerű főköz­dését és bálázását végző be­rendezések következtek ezu­tán. A Szolnoki Mezőgép gyártotta körbálázóból ma már több mint ezret alkal­maznak az országban. Per­metezőkkel, majd talajműve­lő gépekkel ismerkedtek' a vendégek. A Rába gyártotta változtatható szélességű, for­gatható ekét különösen a dombos vidékeken kedvelik. Ezekből francia exportra is szállítunk — jegyezte meg Horváth Ede. Ezt követően rövid határ­járásra hívta a vendégeket Pulay Zoltán, a Komáromi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója. Elmondta, hogy a 8600 hektáron gaz­dálkodó nagyüzem másfél­ezer dolgozója büszke az utóbbi években elért ered­ményekre: 1980-tól terme­lési értékük 45, nyereségük 63 százalékkal ■ növekedett. Ezekben a napokban ter­mészetesen a betakarítás gyors, zökkenőmentes el­végzésére összpontosítanak; néhány napja kezdődött a korai búza aratása, s jó termésátlagra számítanak. Kádár János elismerően szólt a látottakról, kiemel­ve az új, korszerű eszközök, eljárások gyors adaptálásá­nak jelentőségét. — Itt és az ország leg­több gazdaságában van aka­rat, szándék arra, hogy ne maradjanak meg az elért szinten, hanem keressék a továbblépés útját — mon­dotta, hozzátéve: erre ösztö­nöz a gazdasági kényszer is. — A mezőgazdaság az a te­rület, ahol a mind több és több termékre még sokáig szükség lesz, de ma már azt is figyelni kell;, mi mennyi­be kerül. Erre a gondolko­dásra, gyakorlatra mutat meggyőző példát az IKR, a taggazdaságok munkája. Az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára lá­togatásának végén beszélge­tést folytatott a jelenlévő ve­zető szakemberekkel. pontot helyeznek üzembe, így a tízezer lakosú rába­közi kisvárosból a jelenlegi­nél sokkcil könnyebben le­het telefonálni az ország minden részébe. Az új rend­szerbe a város környéki köz­ségeket is bekapcsolják. fl Magyar Nemzeti Bank hitelfelvétele A Nemzetközi Űjjáépítési és Fejlesztési Bank (Világ­bank) társfinanszírozásában a Magyar Nemzeti Bank 385 millió USA dolláros hitel felvételéről írt alá megálla­podást tegnap Budapesten az Arab Banking Corpora­tion, Bahrein; az Industrial Bank of Japan, Tokió; a Manufacturers Hanover, New York; valamint a Stan­dard Chartered Bank. Lon­don pénzintézetek által ve­zetett bankcsoporttal. A hi­tel exportfejlesztési és szén­hidrogén-programunk meg­valósítását segíti elő. Ugyancsak ezt a célt szol­gálja a 23 / milliárd japán Yen (körülbelül 100 millió US dollár) összegű, szintén a Világbank részvételével megszervezett hitel, amely­nek megállapítását július 25-én írják alá Tokióban. E hitel szervezői az Industrial Bank of Japan, Tokió és a Dai-Jshi Kangyo Bank, To­kió. A dollárhitelt tiz év alatt kell visszafizetni, négy év törlesztésmentes idővel. A hitelnyújtásban a * szervező csoportot és a Világbankot is beleértve 60 bank vesz részt a világ szinte vala­mennyi jelentős pénzügyi régiójából. A Yen-hitelt 12 év alatt kell visszafizetni, öt év tör­lesztésmentes idővel. E hi­telműveletben a Világbank mellett részt vett 35 japán bank és biztosító intézet. Ragasztó a bányaüzemből % A jó minőségű dolomit előnyös tulajdonságait hasz­nosítva — az osztrák Terra- nova cég receptúrája alap­ján — sok célra alkalmas csemperagasztó gyártását kezdték meg az Országos Érc- és Ásványbányák pilis- vörösvári üzemében. A ra­gasztó alapanyagának 65 százaléka dolomit. Közvet­lenül a bánya szomszédságá­ban állítják elő, s ezzel te­temes szállítási költséget ta­karítanak meg. A nálunk még új ragasztó a csempén kívül alkalmas metlachi-, márvány-, samott-, gázbe­ton és kőlapok egymáshoz rögzítésére. Előnye, hogy fagyálló, az épületek külső részeihez is alkalmazható. Kapuváron és környékén Bővítik a telefonhálózatot A magyar antifasiszta ellenállási mozgalom //. Fegyverre/ a kézben Magyarország német meg­szállásával (1944. III. 19.) az ellenállási mozgalomban is új szakasz, a fegyveres küz­delem szakasza kezdődött el. A párt harci csoportok alakí­tására. a nemzeti ellenállás szervezésére hívott fel. „Ne legyen se éjjele, se nappala hazánk földjén a német meg­szállóknak. Ne hagyjatok ne­kik egy nyugodt pillanatot sem. Gyújtsátok rájuk a há­zat, pusztítsátok őket tűzzel- vassal!” — hangoztatta a Bé­kepárt. Az ellenállás első látvá­nyos megmozdulása a sátor­aljaújhelyi börtön politikai foglyainak fegyveres kitörése volt. Ezt azonban a helyőr­ség és a városba érkező né­met csapatok leverték. A fel­kelést követő bírói megtor­lás, a harcok és az üldözés során 62-en vesztették életü­ket. A szerveződő ellenállás­ra súlyos csapást jelentettek a Gestapo és az SD (Bizton­sági szolgálat) akciói is. Alig másfél hónap alatt politikai okokból 8225 zsidót, antifa­siszta ellenállót, külföldi pol­gárt fogtak el. hurcoltak koncentrációs táborokba. Partizáncsoportok Az ellenállás politikai ve­zető szerve a demokratikus, antifasiszta pártokból 1944 májusában létrejött Magyar Front lett. A fegyveres harc vezetésére Pálffy György ve­zérkari százados irányításá­val megalakult a Kp Kato­nai Bizottsága, amely 1944 nyarán és őszén Budapesten 14 kisebb-nagyobb partizán- csoportot szervezett. Közvet­len irányításukat Fehér La­jos látta el. A fedőnévvel je­lölt csoportok közűi említsük meg a városi színházi nyilas nagygyűlés ellen robbantást végrehajtó „Marót” csopor­tot, a több kézigránátos ak­cióval jeleskedő Szír”, vagy a vasutat robbantó „Laci” csoportokat. Fegyveres akció­gárdákat szervezett több úgy­nevezett „polgári” antifasisz­ta csoport, valamint a Ma­gyar Diákok Szabadságfront­ja nevű szervezet is. Budapesten a munkáslakta peremvárosokban — Újpes­ten, Kőbányán. Pesterzsébe­ten, Csepelen — jöttek létre nagyobb számú fegyveres csoportok. Ezek szervezetileg többnyire valamilyen kato­nai, légoltalmi, karhatalmi stb. alakulattal, szervezettel legalizálták tevékenységüket. Az újpestiek például politi­kai foglyokat szabadítottak ki, megvédték a robbantás elől a városrész víztornyát. A kőbányaiak hátba támad­ták az ott lévő németeket. A csepeliek pedig nagy népi megmozdulással (1944. de­cember 4—6.) akadályozták meg a városrész kiürítését. KI8KA és társai A magyar ellenállás törté­netében sajátos formációt je­lentenek a több kerületben (VIII., XIII., XIV.) létrejött KISKA (Kisegítő Karhatal­mi) alakulatok, amelyekbe az ellenállóknak sikerült beé­pülniük. A zuglói KISKA- ban tevékenykedett például a fiatalokból szervezett Vö­rös Brigád nevű partizáncso­port, amelynek 11 harcosát a német fasiszták kivégezték. Vidéken elsősorban az ipari központokban. Miskolcon, Diósgyőrben (itt szerveződött meg a híres „Mokan-komi- té”), Győrött, valamint a bá­nyavidékeken, Tatabányán, Sárisápon, Pécs, Komló kör­nyékén és Salgótarjánban jöttek létre antifasiszta és partizáncsoportok. A ka- rancs—lejtősaknai bányá­szok levonultak a föld alá, s jelentőssé vált népi meg­mozdulással fejezték ki szembeállásukat a nyilas rendszerrel. 1944. augusztus 8-a és ok­tóber 15-e között sorban raj- zottak ki a kijevi partizánis­kolán felkészített, s az ország területére ejtőernyővel ledo­bott szovjet—magyar vegyes állományú partizáncsoportok. Kijevben egyébként 666 hon­fitársunk kapott partizánki­képzést. Ezek a csoportok főleg az ország erdős-hegyes területein, valamint Szlová­kiában és Kárpátalján száll­tak le, ahol megkísérelték partizánbázisok létrehozását. Néhány csoport, mint a Fáb- ry, Úszta, Nógrádi csoportok eredményes harci tevékeny­séget folytattak, de a többsé­gük elvérzett a fasisztákkal vívott egyenlőtlen küzdelem­ben (Szőnyi, örley, Molontay és más csoportok.) A nagyobb méretű, a la­kosság széles köreit bevonó partizánharchoz sem az or­szág természeti feltételei, sem a belső politikai viszo­nyok nem voltak kedvezőek. Az államhatalmi szervezetek, a csendőrség, majd a nyila­sok terrorosztagai hatékony ellenőrzést gyakoroltak az ország területe és lakossága felett. Október 15-e után újabb internálási hullám kezdődött. Ezreket tartóztattak le, vittek német koncentrációs táborba. 1944 novemberében például a komáromi várerődben 7— 8000 politikai foglyot őriztek. 1944. november 22-én a nyilas Nemzeti Számonkérő Szék árulás révén elfogta a Bajcsy-Zsilinszky Endre és Kiss János altábornagy ve­zette Magyar Nemzeti Felke­lés Felszabadító Bizottságát. Ez a szervezet a Magyar Front intézménye volt a né­metellenes szabadságharc ve­zetésére. A Felszabadító Bi­zottság katonai vezetői egy részét december 8-án a Mar­git körúti fogházban kivé­gezték. Az október 15-én hatalom­ra juttatott Szálasi-rendszer- rel szemben tömeges méretű népi ellenállás bontakozott ki. Az emberek tízezrei szök­tek meg a hadseregből, nem vonultak be, nem teljesítet­ték a kiadott utasításokat. A lakosság keresztülhúzta a kiürítési, kitelepítési rendel­kezéseket. Menekülni csak az menekült, akinek volt oka félni, hogy régi bűneiért a felszabadult Magyarországon majd felelnie kell. Itthon és külföldön A magyar ellenállási moz­galom méreteiben nem volt olyan átfogó, mint például Lengyelországban, Jugoszlá­viában. Bulgáriában stb. volt. Hazai földön 38 kisebb- nagyobb partizáncsoportban kb. 2500—3000 ember harcolt fegyveresen a szabadságért. A külföldi országokban mint­egy 8000 magyar antifasiszta küzdött. A Vörös Hadsereg­gel együtt harcoló Budai ön­kéntes Ezred honvédéinek száma pedig 2500 fő volt. A fasizmus elleni harcra szer­veződő új néphadseregben, az Ausztriába elvonult 1. és 6. hadosztály soraiban, a szovjet hadsereg alárendelt­ségébe tartozó vasútépítő alakulatokban pedig kb. 40 ezer honvéd szolgált. Vége Gazsi József Pannónia ’84 Szövetkezet­politikai találkozó Pannónia ’84 elnevezéssel az idén is megrendezik a szö­vetkezeti szakemberek or­szágos találkozóját Harkány­ban. Augusztus 21. és 29. kö­zött immár a tizenötödik al­kalommal tanácskoznak a három nagy szövetkezeti ágazat — a mezőgazdasági, az ipari és a fogyasztási szö­vetkezetek — vezető szakem­berei a mozgalom időszerű kérdéseiről. Hazánkban ez a legjelentősebb szövetkezet- politikai fórum, amelyet év­ről évre megrendez a TIT Baranya megyei szervezete. Az idei találkozón a szö­vetkezeti mozgalom megúju­lási törekvéseihez kapcsolód­va olyan témákat dolgoznak fel, mint a szövetkezeti ön- kormányzat, a vállalkozás és az érdekeltség szerepe a szö­vetkezeti gazdálkodásban, a szövetkezeti exporttevékeny­ség, a közgazdasági és jogi szabályozás időszerű kérdé­sei. Az előadásokat, konzul­tációkat, kerekasztal-beszél- getéseket a szakminisztériu­mok és a szövetkezeti moz­galom vezetői, tudományos kutatók és egyetemi oktatók tartják. Új tejtermék a boltokban Fauna, ínyenc Az élelmiszer-áruházak hűtőpultjain évről-évre bő­vül a tejtermékek választé- téka. Néhány évvel ezelőtt jelentek meg a polcokon a Gervais-túróhabok málnás, barackos, meggyes és epres ízesítéssel, valamint a Da- none-termékcsalád gyü­mölcsízű joghurthabjai. Az idén újabb termékeket találhatunk a boltokban: egy héttel ezelőtt kezdte el szállítani a Szolnok megyei Tejipari Vállalat az új .. ké­szítményeket a megye na­gyobb boltjaiba. Az egyik a Fauna zselé, amelyet sza­mócával, citrommal és al­mával ízesítenek. Üdítő ha­tású, kalóriaszegény és zsír­mentes áru, a Borsod me­gyei Tejipari Vállalat egri üzemének terméke. A másik új termékcsalád elnevezése: Ínyenc. Ez, el­lentétben az előzőekkel, va­lószínűleg nem az „édesszá- júak” kedvence lesz. ha­nem, — mint ahogy a neve is mutatja — a különleges­ségek kedvelőinek tetszését fogja elnyerni.Tejfölös alap­anyagú gyártmány, három­féle ízesítéssel: mustárral, tormával, borssal—majorán­nával. A budapesti Tejipari Vállalat készíti. Húsokhoz, sültekhez fogyasztható. Tar­tósítószert is tartalmaz. így 21 nap a szavatossági ideje. Környezetkímélő műtrágya Környezetkímélő mű­trágyát fejlesztettek ki a Pé­ti Nitrogénműveknél. és megkezdték a kísérleti gyár­tását is. A talajeröpótló szer lassan bomlik el, s 2—3 évig is ellátja nitrogénnel a nö­vényeket. A jelenleg alkal­mazott nitrogénműtrágyák ugyanis gyorsan oldódnak, s ha egyszerre nagyobb meny- nyiségben alkalmazzák őket, kiéghet a növényzet, vagy a kelleténél erőteljesebb nö­vekedésnek indul, és fagyér­zékennyé válik. A Péti Nitrogénművek műtrágyája a kisüzemi kí­sérletekben már kiválóan vizsgázott. Új ruházati áruházat épít a tiszaföldvári áfé sz. Kivitelezési munkáit a martfűi tanács költségvetési üzeme végzi

Next

/
Thumbnails
Contents