Szolnok Megyei Néplap, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-19 / 168. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. JÚLIUS 19. Hőszigetelés és tűzveszély Szolnokon Telefonközpont-bővítés A szolnoki elavult rendszerű 7DU és IT3 típusú helyi és helyközi távbeszélőközpont saját rendszerben történő bővítését több éves, mondhatni évtizedes vita előzte meg. Nem érdemes bővíteni, mert ez az új AR rendszerű központ építésének csúszásához vezethet, a néhány évre betelepített központ többe kerül, mint amennyi hasznot hoz — vallotta az egyik tábor. A telepítés mellett azok foglaltak állást, akik tarthatatlannak ítélték, hogy csupán a tárcsázási lehetőségre 15—20 percet kellett várni nagy forgalmú időben Szolnokon. A döntés meghozatalához hozzájárult az is, hogy a bővítés hiánya miatt a lakosság távbeszélő-ellátása nem javult, sőt a változások a közületi arány növekedése és a lakásállomások számának csökkenése irányába hatottak. 198.1 -ben a posta-vezér- igazgatóság döntése alapján a bővítés elindult. Bár a munkának csak egy része beruházás, hiszen a meglevő vezeték áthelyezése, felújítása útján bővül a központ, a feladat összefogását a beruházási osztályra bízta a Debreceni Postaigazgatóság vezetése. Ez sem minden ok nélkül történt, hiszen az átszerelés mellett az új akkumulátorcsoport telepítése, a hálózat- építés beruházási pénzeszközből valósul meg, sőt ezek költsége nagyobb, mint a fenntartási munkáké. A kivitelezés a PIKNIK büfé átalakításával kezdődött. Bár ez szokatlan eset egy telefonközpont bővítése során, de ahhoz, hogy elhelyezhessük az „új” gépeket, Szolnok 1. ph. hírlaposztályát ki kellett telepítenünk, és erre a célra a városi tanácstól ezt a helyiséget kaptuk meg. Ebből is látszik, mekkora szükség volt a telefonra a városban, még egy büfét is hajlandó volt érte bezárni a tanács. Még folyt az új gépterem építészeti kialakítása, de a berendezés-szállítás már megkezdődött. A beépítésre kiválasztott eszközöket a salgótarjáni, tatabányai központokból szerelték le. Sajnos, a Pápáról várt berendezések csak nem akarnak megérkezni, mert az ottani központ még működik. Pedig ezekre a keretekre is nagy szükség van. A berendezések összerakását a posta alközponti üzem végezte. A 7DU helyi központtal 1983 decemberére végzett, melyet ellenőrzési, beállítási munkák követtek. Az áramellátás a posta központi javítóüzem kivitelezésében készült, a szükséges transzformátort és az erősáramú berendezéseket a VERTESZ szerelte. A kábelhálózatot a HÁLÉP építi még ma is, mert ez a munka nem fejeződik be a központ üzembe helyezésével, hanem folytatódik, és biztosítja az új AR rendszerű központ működését is. Március közepére minden készen állt az üzembemenetelre. Elkészült a telefonkönyv is, sőt eljutott már ekkorra az előfizetőkhöz. Erre azért volt szükség, mivel 968 telefonszám változott meg a bekapcsolás pillanatában. Az átállásról a postaigazgatóság vezetői tájékoztatták az előfizetőket a sajtó útján. Az átállás március 16-án pénteken 14.00—16.00 között a terveknek megfelelően zajlott le. Az „új” berendezés műszaki színvonala a bekapcsoláskor alatta maradt a réginek. Ennek javítását több hónapi megfeszített munkával lehet elérni. A központ rendszeréből következően egyes mechanikai hibák csak a használat, tartós használat alatt jelentkeznek, ezért elhárításuk csak így, üzem közben lehetséges. A központ „rendbe szedése’’ igen nagy feladatot ró a helybeli műszerészekre. Az üzembe helyezésig több ezer túlmunkaórát teljesítő dolgozók közül volt olyan, aki napi néhány órai pihenéssel szinte megállás nélkül dolgozott a központban az üzembe helyezés előtti napokban. Sajnos, még nincs itt az ideje a pihenésnek. Március 26-án a Reggeli krónikából megdöbbenve értesültünk róla, hogy a bekapcsolás óta a telefonhelyzet romlott, és nem javult. Mivel ez saját tapasztalatainknak ellentmondott, sürgősen közönségtalálkozót szerveztünk. Itt kiderült, hogy a lakosság várakozása sokkal nagyobb volt, mint amilyenre számítottunk. A bekapcsolás utáni napokban a javulás valóban nem volt jelentős. A tárcsahangra való várakozás sokat csökkent, viszont nem lehet mindig mindenkivel beszélni, mert a gépeket foglalták a szokásos módon mellé tett telefonok (úgyis csak egy ‘ fél óra múlva lesz tárcsahang) és a távhívni szándékozók. Az IT3 távhívó központbővítés szerelése ugyanis csak elmúlt év decemberében kezdődött. Befejezése az év közepére várható. Itt azért nem szerepel pontos időpont, mert ahogy elkészül egy-egy részegység, úgy ellenőrzik és adják át üzemszerű használatra. Reméljük, hogy mire olvasóinkhoz ez a cikk eljut, nem lesz sem mondvacsinált, sem valós panasz a szolnoki központ működésére. Milyen is most, az üzembe helyezés után a távbeszélőhelyzet Szolnokon? Mintegy 120 közületi állomást, nagyrészt alközponti főáramkört és 100 magánelőfizetőt kapcsoltunk be. További bekapcsolást a távhívó központ szerelésének teljes befejezéséig nem tervezünk, mert ha túl sokan próbálnak távhívni, előbb-utóbb helybe sem lehet majd beszélni. A hálózatot is építik még, így bekapcsolni folyamatosan, fokozatosan lehet csak. Hol tudnánk hát lényegesen javítani a közeljövőben? A lakásállomások hiánya miatt fokozott az érdeklődés a nyilvános állomások iránt. Ebből az idén igen nagy előrelépés várható, mert a meglevő 56 mellé újabb 30 telepítése szerepel tervünkben. Mi jobbal lehetne zárni a bővítésről szóló írást, mint azzal, hogy az újabb bővítésen, mely 1988-ban lesz kész, szorgalmasan dolgoznak az építők. Hegedűs Tibor (Megjelent a Postás Híradóban) Új mágneszár A zárak fejlesztése már jó ideje a zárkonstrúktőrók és a betörők közti verseny- futás jegyében folyik. A hosszú idő óta legbiztonságo- Sibbnak ítélt csapos rendszerű hengerzárak legsebezhetőbb pontja az a tény, hogy az eredeti kulcsokról bárki készíttethet másolatot, aki valamilyen módon hozzájut. Olyan megoldást kellett tehát keresni, amely kizárja ennek lehetőségét. A legújabban forgalomba került mágneses rendszerű zárszerkezetek megfelelnek e feltételnek. A magyarországi Elzett Műveknél az új mágnesezé- si technikát szabadalmaztatott hamburgi MRT (Mag- riet-Regelni-Technika) Intézettől való licensz- és know-how-vásárlás után került sor a mágneses rendszerű zárszerkezetek gyártására. Ezek az egymással szemben álló, a zárszerkezet reteszelését vezérlő mágnestestek kölcsönhatása elvén működnek. A szabadon forgó mágnestestek helyzetét két erőkomponens eredője határozza meg: a mágneses rotorok kölcsönhatása és a rotorházak aszimmetriája következtében fellépő gravitációs hatás. A forgástestek homlokoldalán kialakított lépcső biztosítja a helyet a reteszelő lécek befogadására. Ezután a henger elforgatható. A kulcsnak a zárból való kivétele után a forgó mágnestestek szabaddá válnak, és a keletkező erőhatások miatt zárt helyzetbe kerülnek. A henger tehát csak akkor forgatható el. ha a helyesen mágnesezett kulcs és a rotorok közt létrejönnek a mágneses egyensúlyok. Tulajdonképpen ezek mindenkori helyzete adja a zárkombinációk halmazát. Az idegen kulccsal való nyitás valószínűsége rendkívül kicsi a mágneses záraknál. A nem öregedő különleges oxidokból készülő, mágneses erejüket minden körülmények között megőrző mágnestestek zárt házban helyezkednek el. A fémfalon át megállapítható ugyan a többféle mágneses térerő jelenléte és — bonyolult készülékkel — a mágnesmező .elhelyezkedése a koordináta- rendszerben, de ez még kevés az eredményes letapogatáshoz. a zár kinyitásához. A kulcsok készítése és pótA lakóházak hőszigetelésének jellemzője, hogy az anyag bizonyos mennyiségű levegőt zár magába, amelynek következtében fajsúlya viszonylag kicsi lesz. A közönséges szigetelőanyagok penlitét és vermikulitot tartalmaznak, amelyek gyúlékony anyagok, ezen kívül ásványi rostokat, például üvegszálat és salakgyapotot kevernek a szigetelőanyagba. Ez utóbbiak önmagukban nem gyúlékonyak, de például papírba csomagolva nagyon jól égnek, vagy akkor, ha gyantatartalmú kötőanyagot fölöslegben tartalmaznak. A szigetelő anyagokat műanyaggal és cellulózzal is kombinálják. Ezek, minthogy rendkívül lazák, könnyűek, sokkal gyúlékonyabbak, mint a sűrűbb, merevebb anyagok. Egyes műanyagok füstöt, sőt mérgező füstöt árasztanak égés közben. A szigetelőanyag típusa alapvetően befolyásolja a tűzveszélyt. A cellulózszál például, amely összehúzott hulladékpapírból vagy fából készül, kezeletlenül rendkívül gyúlékony. Ha megfelelő vegyi anyagokat adagolnak hozzá, azok rendszerint meggátolják a füst keletkezését, de korrodálhatják a fémrészeket. A könnyű, préselt fából vagy növényi szálakból készült szigetelő lapokat is tűzállóbbakká lehet tenni égésgátló adalékanyagokkal. A habosított poliuretánt szigetelőanyagként lemezes vagy szemcsés formában alkalmazzák. Ez a hőre keményedé műanyag csökkenti a tűzveszélyt kisebb hőforrás esetén. Ha azonban lángot fog, hevesen ég. Ilyen esetben a tűz gyorsan terjed, sűrű, mérgező füstöt keltve. Egyik változata, a poliizocianát, azonban meglehetősen ellenáll nagyobb, erősebb tűzfészkek hőjének is. Képünkön azt látjuk, hogy egy nyugat-európai cég miként reklámozza faforgácslap-készítményei jó hőszigetelőképességét. Értékes tápanyag a halhús Az ízletes halételeket nálunk is sokan kedvelik, a tengerparti népeknél pedig a hal szinte mindennapos eledel. Kétségtelen, hogy a halhús itáplálkozásbiológiai értéke igen nagy. Ezt a nagy értéket a halhús elsősorban annak köszönheti, hogy a legfontosabb fehérjékben, zsírokban, szénhidrátokban, ásványi anyagokban és vitaminokban igen gazdag, és ezeket az anyagokat jól felhasználható módon tartalmazza. A halfehérje az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen, összes fehérjieépítő- köveket, aminósavakat tartalmazza, mégpedig igen kedvező arányban. A nem túlhízlait ponty 100 grammnyi húsában —■, amelynek víztartalma 77,9 gramm — 19,8 gramm a fehérje, a süllő húsában ez 18,9 gramm. Ha a halfehérje minőségét vizsgáljuk, kiderül, hogy e tekintetben, a halhús a tejnél is értékesebb. A halhús zsírtartalma halfajonként igen változó, sőt ugyanazon fajon belül is a hal tápláltsága szerint eltérő lehet. így például a sovány ponty 100 gramm húsában mindössze 1,9 a hizlalt kövér pontyéban viszont 8,7 gramm, sőt a túlihízlalté- ban 20 gramm is lehet a zsírtartalom. Vannak kimondottan sovány húsú halak, mint például a fogassüllő, amelynek 100 grammnyi húsában csupán 0,7 gramm zsírt találhatunk, és olyan kövér húsúak is, mint'az angolna, amelynél* ugyanannyi hús zsírtartalma 27,5 gramm is lehet. A kövér halak (bering, makréla) zsírja gazdag értékes lipoidokban, vagyis foszfotidokban és szferinék- ben. A halak húsának nagyobb aiz ásványi anyagtartalma, mint a melegvérű állatoké. Főleg foszfort, vasat, kalciumot tartalmaz jelentős arányban sőt, szervesen kötött jó- dot is. Vitaminokban is gazdagabb a halhús a vágóállatokénál. A zsírban oldódó vitaminok közül a hámvédő A- és az angolkórgátló D-vitamin különösen a tengeri halak májában fordul elő nagy mieny- nyiségben. De a halak egyéb részeiben, így az izmok közötti zsírszövetekben, is előfordul, mind A-, mind D-vitamin. A vízben oldódó vitaminok közül a pellagragát- ló B-.és skorbutgátló C-vita- minokat lehet kiemelni. A sovány halhúst az ember gyorsabban és könnyebben emészti meg, mint a meleg- vérűek rostosabb, inasabb és zsírosabb húsát. Dietetikus értékénél fogva a képünkön látható sovány pontyok könnyű emészthetőségét a gyógyászat is figyelembe veszi. lása az Elzett szellemi tulajdona. A képen a már önálló Elzett-szabadalom alapján gyártott épületcilinder látható. IA tudomány világa I 3000 éves kfnai számológép Háromezer éves kínai „számológépre” bukkantak Belső-Mongóliában. Feltételezhetően ez a világ legrégibb, számolásra használható alkalmatossága. Kínai parasztok húsz elefántcsont-pálcikát találtak, amelyekről először azt hitték, hogy egyszerű evőpálcikák. A tudósok bebizonyították, hogy a Csou dinasztia idejéből származó matematikai eszközről van szó, amely most először került elő. A számolás pálcikás módja a tízes számrendszeren alapul, csakúgy, mint az abacus használata. Az abacus, a középkorban föltalált golyós számológép Kínában mind a mai napig a legelterjedtebb matematikai segédeszköz. A pálcikás módszer alkalmas volt arra. hogy az ókori kínai matematikusok komoly algebrai feladatokat oldjanak meg, hogy gyökvonást végezzenek — az alapműveletekről nem is beszélve.
