Szolnok Megyei Néplap, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-18 / 167. szám
1984. JÚLIUS 18. ZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az újszászi Vegyesipari Szövetkezet a Ganz-Villamossági Művek szolnoki gyára részére több fajta transzformátorhűtőt készít. Képünkön egy 250 kW-os hűtő szerelési munkái láthatók Útkeresés a városgazdálkodási vállalatoknál Szolgáltatás és építkezés Mezőtúr A mezőtúri Városi Tanács a helyi városgazdálkodási vállalat tevékenységét eredményesnek értékeli. A vállalat központi, megyei és helyi irányítás alapján végzi munkáját, amely négy nagy területet ölel fel. A környezetvédelmi, kertészeti, a lakóház-felújítási és -karbantartási, valamint az építőipari tevékenység tartozik hozzá, de további tagozódás is jelentkezik a város igényei szerint. Az egyes feladatok között elsőbbséget kapnak a település környezetvédelmével kapcsolatos munkák: a vállalat a köztisztaság, a városi parkok kezelése, a településtisztaság területén végez hatékony munkát. Már 1980-ban, egy helyi tanács- rendelet kapcsán megszervezte a város nagy részén a pormentes szemétszállítást két kukáskocsi beállításával. A kommunális szolgáltatásba bekapcsolható gépi állomány mintegy 4 millió forint értékű, de tovább kívánják növelni egy járdaseprő gép beállításával. Ennek anyagi fedezetét — 400 ezer forintot — a városi tanács ebben az évben biztosítja. A következő években fontos feladat az Erzsébet-liget teljes felújítása. Fontos feladatnak tartják a vállalatnál az állami lakások felújítását és karbantartását. Ez abból is kitűnik, hogy a kommunális szolgáltatás a vállalat termelési értékének. egyre nagyobb hányadát teszi ki. Míg 1981-ben 39 százalék, addig 1983-ban már 65 százalék volt a szolgáltatás aránya. Az idén és jövőre 44 lökést újítanak fel. A felújítás mellett építést is vállalnak: építettek már üzletházat, bútoráruházát, éttermet/ Jelenleg a vállalat kivitelezésében egy 100 négyzetméteres Vídia-üzletház és 18 munkáslakás épül A százharmincas létszámú kisvállalat tavalyi nyeresége 700 ezer forint volt. Erre az évre 28 millió forintos termelési érték mellett 1 millió forint nyereséget terveznek. Karcag A karcagi városgazdálkodási vállalat tevékenységének szintén jelentős részét — mintegy 70 százalékát — teszik ki az építőipari munkák. A fennmaradó 30 százalékban végez szolgáltatást, elsősorban a köz- és településtisztaság, a parkok gondozása, az állami épületek kezelése, karbantartása területién. A szemetet két konténeres és egy kukás autóval szállítják. Feladatuk a város mintegy 26 kilométeres úthálózatának tisztítása, karbantartása is. Az idén Karcagon a köztisztasági munkákra fordítható összeg 824 ezer forint, amely csak a központ tisztítására elegendő. Ennék legalább a kétszeresére lenne szükség. A parkok szépítésére, csinosítására 860 ezer forintot fordíthat a városgazdálkodási vállalat. Szerencse, hogy az üzemek, a vállalatok társadalmi munkában részt vállalnak a zöldterületek gondozásában. Az állami épületek karbantartására és felújítására ebben az évben 3 millió 400 ezer forint all rendelkezésre. A városban kevés a régi, elavult épület, így ebből az összegből a tervezett munkák élvégezhetők. A vállalat mélyépítéssel is foglalkozik, út-, járda-, csatornaépítést is vállal. Megfelelő gépei vannak, de ezeket már az elmúlt évben sem tudta teljesen kihasználni. A dolgozók átcsoportosításával, különböző bérmunkák vállalásával enyhítenek a gondokon : jelen- lég a Nagykunsági Építőipari Szövetkezetnek íénycsőkeret- tartozékokat állítanak össze. A vállalatnál kétszázharmin- can dolgoznak, és erre az évre 54 millió forintos termelési érték mellett 1 millió 300 ezer forintos nyereséget terveznek, Kisújszállás A százöt dblgozót foglalkoztató kisújszállási városgazdálkodási vállalatnak is több pénzre lenne szüksége feladatai elvégzéséhez. A településtisztasági, parkgondozási munkákon túl, erőfeszítéseket tesz a meglévő, elöregedett, 50—80 éves épületek karbantartására és felújítására. Az erre biztosított 4 millió forint kevés, legalább 6 millió forint kellene. Megoldást csak ezeknek az épületeknek az eladása jelenthet. Tavaly 10 lakást értékesítettek, az idén pedig 14 lakás eladását tervezik. A tizenhatezer lakosú városban a szervezett szemét- szállítást a túrkevei városgazdálkodási vállalat végzi. Hosszú távon ez sem jelenthet megoldást. Parkgondozásra az idén 450 ezjer forintot költhet a tanács. Ez az összeg csak a városközpont parkjának karbantartására elegendő. A köztisztaság sem kielégítő. A gondokat enyhíti, hogy a városi tanács mintegy félmillió forintot biztosított egy Multicar típusú utcaseprőigép beszerzéséhez. A tavalyi év 1 millió 67 ezer forint nyereséget hozott,. Az építőipari tevékenység jelentős, a termelési érték mintegy 60 százalékát teszi ki. A vállalat építőbrigádja jelenleg a városban orvosi lakást épít, melynek elkészülése decemberre válható. * * * A megye három városában — Mezőtúron, Karcagon és Kisújszálláson — tevékenykedő városgazdálkodási vállalatok szűkös anyagi lehetőségeiken belül is keresik az utat a nyereséges gazdálkodáshoz, szem előtt tartva elsődleges feladataik megoldásét, a kommunális szolgáltatás színvonalának emelését. N. T. Uj üzemet avattak Hétfőn felavatták Sziget- szentmiklóson a Csepel Autógyár hidraulikus szervó- kormányt gyártó üzemét. A modem gépekkel ellátott gyárrészlegben minden tekintetben korszerű —: a teherautókba és az autóbuszokba egyaránt beépíthető kormányokat állítanak elő. Az új .termék lényegesen könnyebb a korábbinál, egyszerűbb a szerkezete, teljesítménye és üzembiztonsága viszont számottevően jobb az eddig használtaknál. A tervek; szerint — a teljes kapacitással dolgozó üzemben évente 37 ezer hidraulikus szervokormányt készítenek majd. A Csepel Autógyár a Ben- dix cég spanyol leányvállalatától, a Bendibericától vásárolta meg két gyártott szervókormánytípus, a C— 300-as és a C—őOO-as licen- cét. A gyártástechnológiát a francia Seri Renault tervezte, és gondoskodott a készülékekről, valamint a szerszámokról. Nagyjavítás Azdon Éves nagyjavítás kezdődött tegnap az Ózdi Kohászati Üzemek finom- és gyors- drótsori hengerművében^ A nagyüzem karbantartói 12 nap és 8 óra alatt kívánják elvégezni a nagyjavítást, amelyben 620 szakember vesz részt. A vállalat karbantartó brigádjain kívül a Kohászati Gyárépítő Vállalat, a putnoki és a karancs- aljai termelőszövetkezet, valamint az ózdi KTSZ is részt vállalt a munkából. Gabonapazarlók Több utas, kevesebb áru fl MÁV első féléve Az első félévben a MÁV 116,6 millió utast szállított, valamivel többet, mint tavaly ilyenkor. Az utasszám növekedése elsősorban a nemzetközi turistaforgalom fokozódásának köszönhető: a MÁV vonalain 1983 első hat hónapjához képest 32,5 százalékkal több külföldi utazott. A tapasztalatok szerint az utasok előnyben részesítették a „jobb” vonatokat; ezt jelzi, hogy az első osztályon utazók száma 10,8 százalékkal, a gyorsvonatokon utazóké pedig 8,7 százalékkal volt több, mint az elmúlt év első felében. Kis mértékben javult a menetrend szerinti közlekedés: a tavalyinál kevesebb vonat késett, viszont az egy késett vonatra jutó időlemaradás 25,7 percről 27,3 percre növekedett. Ebben benne vannak a nemzetközi vonatok késései is, melyekről a MÁV többnyire nem tehet. Nőtt a személyvonatok átlagos utazási sebessége .— 2,2 kilométerrel óránként —, s némileg csökkent a zsúfoltság is. A MÁV az év első hat hó- naojában 57 millió 900 ezer tonna árut szállított, 1983 első félévéhez képest 5 százalékkal kevesebbet. Főként a belföldi áruforgalom esett vissza; ezt a kedvezményes előszállítási akció sem tudta lényegesen befolyásolni. A MÁV a korábbinál több teherkocsit tudott a kellő időben a fuvaroztatók rendelkezésére bocsátani. Kedvezően alakult a nemzetközi szállítás. Az exportforgalom 5 millió tonna volt, körülbelül ennyit is terveztek, az importforgalom magas volt, 3 százalékkal több a tervezettnél, s meghaladta a 10 millió tonnát. A tranzit- forgalom viszont valamelyest elmaradt a várakozástól. A teherkocsik átlagos fordulóideje csaknem 5 nap volt, s ez mintegy 11 százalékkal rosszabb teljesítmény a tavalyinál. Továbbra is gyakran egyenetlen a szállítás, a hétvégi rakodások teljesítménye .is csökkent, s a MÁV munkaerőgondja is kedvezőtlenül hat. A fenntartási munkáknál a járműjavító üzemek és a vontatási műhelyek teljesítették első félévi tervüket. A munkák folyamatosságát azonban a létszámhiány, illetve néhány alkatrész hiánya időnként akadályozta. A helyzet javítására vállalati gmk-k alakultak. Kedvezőek a pályakorszerűsítés eddigi eredményei is. A vasút beruházási célokra 1984-ben közel 5,9 milliárd forintot szánt; ennek az összegnek — a terveknek megfelelően — harmadát használták fel eddig. nyár végén, a perzselő kánikulában, amikor a tikkadt földeket riasztóan széles repedések hálózták, jóhírű tsz szakosított sertéstelepén jártam. A lyukas önetetőkből folyt a táp, az állatok térdig gázoltak a darában. Kísérőm, a főállattenyésztő kerekded előadást tartott az újszerű sertéshibrid kitűnő takarmányhasznosításáról. Miközben röpködtek a szakkifejezések, s az állattenyésztő arcán elégedett mosoly terült szét, nem tehettem mást: hüledeztem. Egyszerűen fölfoghatatlari volt számomra, hogy miként lehet elégedett ez az ember, miközben a gondjaira bízott telepen az avult technológia, a hibás berendezések okán olyan mértékű gabonapazarlás folyt, amely még_a normál termésű évben, a bőséges esők idején is felháborító volna. Hát még a tavaly nyár végi kritikus helyzetben! Amikor bizton lehetett tudni, hogy jóval gyengébb termés várható az elmúlt évek átlagánál. amikor ugyanannak a tsz-nek a földjein kóróként zörgött a termés nélküli kukoricaszár: ahol — a növény- termesztési ágazatban dolgozó elnökükkel egyetemben — már hetek óta nem tudnak elmosolyodni sem, mert érezték, hogy katasztrófa lesz. Mondtam a főállattenyésztőnek, hogy csinálhatnának valamit ezzel az elhanyagolt teleppel, de az emberem csak a vállát vonta: „Van magának fogalma arról, hogy mennyibe kerülne a telep rekonstrukciója?” Ezt kérdezte, majd hozzátette: „Egyébként máshol sem sokkal jobb a helyzet, mert az ország sertésférőhelyeinek 85—90 százaléka elavult, korszerűsítésre, felújításra vár”.' A kijelentés sajnos igaz. A hetvenes évek első felében, a sertésprogram keretében nagy számban épültek akkor korszerűnek vélt szakosított telepek, amelyekről azóta kiderült. hogy technológiájuk merőben gazdaságtalan. E teV lepek most egyidőben mennek tönkre, most érnek meg a teljes felújításra. Éppen akkor, amikor — napjaink gazdasági nehézségei közepette — nincs elég pénz ilyen mértékű beruházásokra. A józan ész is azt mondatja velünk: éppen ebben a helyzetben lenne szükség nagyobb takarékosságra, megfontoltabb gazdálkodásra. Ezért nem lehet megbékélni azzal a mind szélesebb körben elharapózó szkepszissel, amely sok vezetővel meg beosztottal egyaránt azt mondatja: „Minek strapáljam magam ilyen körülmények között? Pénzt nem csinálhatok! Még szerencse, hogy az időjárás a segítségünkre van”... Való igaz, hogy az idén tavasszal bőséges felhőtakaró gyülekezett az ország egén, aminek köszönhetően a lehulló eső bő termésre serkentette az elvetett gabonát. Ám ez csak az amúgy is kitűnő növénytermesztés dolgát tehette erre az évre rendbe — remélhetően. A szakosított sertéstelepek állapotán, helyzetén önmagában ipég nem változtat. S még kevésbé azon, hogy — láttuk, tapasztaltuk — vannak helyek, ahol hozzászoktak a gabonapazarláshoz. Pedig nemcsak attól lesz több gabonánk, ha sokat termelünk, hanem attól is, ha ésszerűen, takarékosan, fegyelmezetten használjuk fel. Az állattenyésztő telepek rossz állapota senkit sem mentesít a jobbító cselekvés kényszerétől. Tarthatatlan, hogy a nagy ráfordításokkal és rengeteg emberi erőfeszítéssel megtermelt gabona a szkeptikus emberek nemtörődömsége miatt részben pocsékba menjen. Még a legrosszabb állapotban lévő sertéstelepeken is van lehetőség arra, hogy mázsákat, tonnákat takarítsanak meg. Végtére is ezekből a mázsákból és tonnákból hús lesz, s kinek mindegy, hogy mennyi a sertéshizlalás, a baromfinevelés önköltsége? Látszólag távol esik az ügytől, amit már egy másik mezőgazdasági . nagyüzem állattenyésztőjétől hallottam. Arra hivatkozott ugyanis, hdgy a felvásárlási árak abszolút nem serkentenek a sovány, zsírszegény hús termelésére. Mondom, hogy ez csak látszólag esik távol az ügytől, hiszen itt is a gabona fel- használásáról van szó. Arról, hogy a disznó ugyanannyi takarmányból növeszt magán egy kilo szalonnát, mint egy kiló húst. Ezért végig kellene gondolni talán a súlyhatárokat, a technológiát! Mert az exportban a zsír ára csak töredéke a húsnak, a magyar fogyasztó pedig — különösen az áremelések után — epe- ömlést kap, amikor a kilencven forint árú sertéslapockából tizenöt deka zsír. Ezért az árrendszernek valóban ki kell kényszerítenie a takarmány értékalkotó felhasználását. amíg ez megtörténik, működésbe léphet a szakmai lelkiismeret, és önkéntes alapon is megtehetők azok a lépések, amelyek megakadályozzák, hogy a legnagyobb nemzeti kincsünkként megtermelt gabonából jókora mennyiségek elvesszenek. A népgazdaság érdekében és a szűkebb közösség hasznára. G. J. Tavaly De addig is, Tegnap kétnapos tájértekezlet kezdődött Szolnokon a Magyar Újságírók Országos Szövetsége szervezésében. Az értekezleten a fővárosi lapok, és a tiszántúli megyék sportújságírói vettek részt. Beszámoló hangzott el Szolnok megye sportéletéről, Abádszalókon ismerkedtek a résztvevők a kialakuló üdülőközponttal és megtekintették Szolnok sportlétesítményeit is. Képünkön: Szabó József, a megyei sporthivatal elnöke tartja beszámolóját
