Szolnok Megyei Néplap, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-18 / 167. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. JÚLIUS 18. IA szerkesztőség postájából-) A rádió- és tévéműsor „tálalása ” • Hosszú évek óta vagyunk megrendelői és állandó olvasói a Néplapnak. Azért írom, hogy vagyunk, mert nyugdíjas barátaim nevében is írok. Elég jól ismerem a magyarországi vidéki (megyei) újságírókat. A Szolnok megyei Néplapot tétovázás nélkül a legjobbak közé sorolom. Természetesen van olyan, amit más lapokban jobbnak találok. így például a Békés megyei Népújságban a heti rádió- és televízió-műsort. Ez megítélésem szerint sokkal praktikusabb, jobban kezelhető. Kérésünk: amennyiben megoldható, a Néplap is kis „füzetszerű” rádió- és tévéműsort adjon olvasóinak. Többlet helyet nem igényel, csupán tördelés kérdése az egész — írta Gyapjas Imre szolnoki olvasónk. * * * Kedves Gyapjas Imre! örömmel olvastuk hozzánk küldött levelét, amelyben — barátainak nevében is — megelégedését fejezi ki, s arról tudósít bennünket, hogy régi olvasója lapunknak. Elismerő véleményét jó érzéssel köszönjük, és nyugtázzuk. Levelében a heti rádió- és tévéműsor más formátumú közlését kéri. Erre a következőket válaszoljuk. Amikor a műsor mai formáját választottuk, azért döntöttünk így — több olvasónk kérésére, közöttük nyugdíjasokéra is —, hogy ily módon nagyobb betűvel nyomtathatjuk ki legalább a tévé műsorát, s így a már gyengébben látó idős emberek is jobban tudják majd olvasni. Ha áttérnénk a javasolt, a Békés megyei Népújságban is alkalmazott formára, akkor csak apró betűvel lehetne nyomtatni a műsorok teljes szövegét. Egyébként ami a használhatóságát illeti, bízunk benne, hogy kivágva és ösz- szehajtva így is jól kezelhető rádió- és tévéműsorunk. Reméljük, nem okozunk nagy csalódást válaszunkkal, s bízunk benne, hogy továbbra is olvasóink táborában üdvözölhetjük önt és barátait. Egyéb javaslatait, észrevételeit ezután is várjuk. Divatosan, ízlésesen! Július 6-án jól sikerült divatbemutató volt Mezőtúron, a Téglaipari Vállalat ebédlőjében, amelyet fiatalok szerveztek. Hangulatos diszkóműsoron is szórakozhatott a szép számú közönség. A zenéről Takács Sándor, a Téglaipari Vállalat dolgozója gondoskodott. A bemutatott ruhák többségét az áfész-áruhóz készletéből válogatták az alkalmi manökenek — jó ízléssel és saját méretre. Bemutatták a Ruhaipari Szövetkezet néhány szép termékét is. A „ruhaiparis” KISZ-tagok vállalkoztak a modellek népszerűsítésére, akiknek ezzel a rendezvénnyel régen dédelgetett tervük vált valóra. Az érdeklődőket többek között arról is sikerült meggyőzniük, hogy a mai fiatalok is szeretnek szépen, divatosan öltözködni, és ehhez az ízlésük is megvan. És ami ugyancsak nem mellékes: ezeket a ruhákat meg is lehet vásárolni! A kollekció szabadidő-öltözékeket, tréningruhákat éppúgy tartalmazott, mint alkalmi viseletre szánt darabokat, továbbá sportos „szereléseket” síeléshez, teniszezéshez. Szabó Zsigmond Mezőtúri Ruhaipari Szövetkezet A közrend ellen vétők Tiszaföldvári olvasónk írta: gyakran találkozik lapunkban — és más újságban — a közrend ellen vétők kifejezéssel. Nagyon restelli, de nem tudja pontosan, kiket sorolnak e „kategóriába” ... Ebbe a népes bűncselekménycsoportba fa Btk. ösz- szesen 26 törvényi tényállást fog itt átj azok a bűnösen jogsértő magatartások tartoznak, amelyek általában nem meghatározott személy érdekeit sértik, hanem káros hatásuk ennél szélesebb kört érint, az állampolgárok szű- kebb-nagyobb csoportját. Ide tartoznak a közbiztonság, a köznyugalom, a közbizalom és a közegészség elleni bűn- cselekmények. Bár nagy számú bűnös magatartás sorolható ebbe a fejezetbe, érdekes, hogy az összbűnözésen belül ez a bűncselekménycsoport viszonylag kisebb részarányt képvisel: minden tizenötödik bűncselekmény a közrendet sértő magatartás. Sétahajó van, kikötő alig Sok olvasónk szóvá tette, kérte: nézzük meg. milyen szegényes, megyeszékhelyhez, városhoz méltatlan körülmények között lehet a Tisza szolnoki partján sétahajóra szállni... Azazhogy: felvergődni, mint a felvétel is bizonyítja. (Július 7-én készült.) Szó se róla, kicsit szégyen- kezünk mi, szolnokiak. A sétahajó megközelítése a terep rendetlensége miatt messze van a biztonságostól, s talán a sétahajózás szép élményétől is elveszi az ember kedvét. Emiatt haragos sok olvasónkkal ezért mi is csak kérdezünk: meddig lesz ez így? ... A munkaviszony szünetel H. B. karcagi olvasónk jelenleg sorkatonai szolgálatát teljesíti. Nem sok van már hátra leszerelésig .. . Lassan számot kell vetnie: hogyan tovább? Tervezgeti, hogy munkahelyet változtat, többet szeretne keresni, hamarosan családot alapít. Megtalálta már Ö-t... Levélírónk tépelődése érthető, s jól tette, hogy munkajogi szempontból is „körülnéz” előzőleg. A sorkatonai szolgálatot teljesítő munkaviszonya (termelőszövetkezeti tagsága) a katonai szolgálat alatt nem szűnik meg, csak szünetel. A rendelkezés szerint azonban Jobban oldj Július 11-én egész nap rek- kenő hőség volt. Izzadtan, csapzottan, szomjasan tértünk haza családommal este fél nyolc tájban a Széchenyi lakótelepi, a tízemeletesek egyikébezn lévő „magas” lakásunkba. Víz egy csöpp se. Se meleg, se hideg! Előbbi ilyen időpontbeli hiányához már hozzászoktunk. Szerdán este azonban hideg víz sem volt. Csőtörés lenne és elzárták a vezetéket? Kinéztünk az ablakon. Az utcán, a szomszéd ház előtt tócsákban állt a víz. Egy férfi slaggal locsolt, kettő-három pedig nézte. A virágoskert már úszott, így a lépcsőfeljáró, a járda, végül az úttest következett. Megvan! Lemegyek, és kérek tőle egy ivásra való vizet! — fogant meg bennem a gondolat, s már indultam is literes üveggel a kezemben. A szerény kérésre készséges volt a hozzáállás, pillanat alatt teli volt az üveg. De hisz ez a víz meleg! Meglepett arcot vághattam, mert a férfi magyarázkodni kezdett: így jobban oldja a piszkot ... Ha meggondolom, igaza is volt. Csakhogy ... Ha lehetne, hideg vizet kérek, inni szeretnénk, odafönn semmilyen sincs—mondtam. Barátunk ismét készséges volt. beküldött valakit az üvegemmel a lépcsőházba, egy perc se telt el, vihettem a vizet. Előbb azonban megkockáztattam: nem lehetne-e a leszereléstől számított 14 napon belül jelentkeznie kell a bevonuláskóri munkahelyén, hogy munkaviszonya folyamatos maradjon. Nincs akadálya, hogy munkahelyet változtasson. Ilyen esetben a munkáltatójával közölnie kell szándékát. A munkaadó ugyanis ragaszkodhat ahhoz, hogy a szerződésben előírt felmondási időt ledolgozza, és csak azután szünteti meg a munkaviszonyát (illetve járul hozzá d tagsági viszony megszüntetéséhez.) Aki nem így jár el, annak számolnia kell a hátrányos jogi következményekkel. a piszkot... abbahagyni a locsolást? „Nehogy azt higgye, hogy csak miattam nincs víz odafönn” — vélekedett a jóember, és ismét — már másodszor; — igazat kellett neki adnom. Nem tudtam belenyugodni ekkora pazarlásba. Telefonáltam a Víz- és Csatorna- művekhez. Az ügyeletes megértőnek bizonyult. Ö is felháborítónak tartotta az esetet, de nincs bent kocsi, nem tud senkit odaküldeni. Jelentsem a történteket a tanácsnál — ajánlotta. Nem teszem... Számításunk ugyanis ezúttal bevált... Húsz perc múlva kezdődött a tévében a Jogi esetek. Előbb csak lassan, később egyre erősebb sugárban folyt a csapból a víz. Hideg is, meleg is. Minek rohangáljak? Egyébként sem rendeltek el (akkormég! — a szerk.) vízkorlátozást. Melegvíz-korlátozást pedig? ... Sz. L. Szolnok Válaszok, intézkedések Szépül az Eötvös téri park Gondozását az Irinyi szocialista brigád vállalta Szegény Eötvös tér, vele ki törődik? címmel jelent meg június 22-én munkatársunk írása. Honti Antal, a szolnoki Városi Tanács VB műszaki osztályának helyettes vezetője válaszolt rá, aki kifogásolta, hogy a cikk szerzője sem telefonon, sem személyesen nem érdeklődött... így igaz, csupán megírta, amit látott egy esztendeje, s június közepén is. A válasz: 1983-ban a városi és a megyei tanács, valamint a Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalat közös költség- viselése mellett új artézi kutat fúratott a környékbeli lakók zavartalan vízellátása érdekében. (Örömmel adtunk hírt róla. A szerk.) A kútfúrás a park egy részének, illetve egyes felszerelési tárgyainak óhatatlan megrongálását is eredményezte. Helyreállításukra a másfél milii- ós keretösszeg már nem nyújtott fedezetet. Növekvő igények Uj jogszabály a helyiséggazdálkodásról Alig akad Magyarországon olyan intézmény, amely ne folytatna szinte közelharcot egy-egy helyiség megszerzéséért. Az adminisztratív létszám növekedésével ugyanis nőtt az újabb irodák iránti igény. Közismert, hogy az irodaház építési tilalom miatt lakások alakultak át irodákká, majd pedig — amikor erre is (tiltó rendelkezés született — kezdtek „eltünedezni” a kereskedelmi és ipari célokra alkalmas helyiségek. A valóságban persze megmaradtak —, hiszen tudjuk, hogy a helyiség sem tűnik el, csak átalakul, — viszont újabb és újabb irodák létesültek ily módon. Ez az áldatlan és tarthatatlan állapot mindenképpen intézkedést sürgetett. Üzleti alapokon Az élet megkövetelte egy új helyiséggazdálkodásról szóló jogszabály kidolgozását. s vele együtt a bérleti díjakról és a kisajátítás rendjéről szóló rendelkezések megalkotását. Már azért is, mert az új vállalkozási formák terjedésével ismét növekednek a helyiségigények. Ezért a gazdasági munkaközösségekre, a polgári jogi társaságokra, s persze mindazokra ki kell terjeszteni a szabályozást, akik hasonló tevékenységet folytatnak. A jogszabályok többsége már megjelent és október elsején lép hatályba. Elég jó idő van tehát még ahhoz, hogy minden érdekelt alaposan megismerkedhessen a rendeletekkel. A rendelkezéseknek több fontos céljuk van. Egyfelől elő akarják segíteni az eredetileg kereskedelmi, vagy ipari tevékenység céljára létesített, de másra — például irodának, szükséglakásnak, raktárnak, stb-nek — használt helyiségek felszabadítását. Másfelől arra törekszik a szabályozás, hogy a feleslegessé vált helyiségek, telkek mielőbbi újrahasznosítását ösztönözzék. Ezért a jövőben üzleti alapokon történik a helyiségek kiutalása. Ez a módszer arra is alkalmas, hogy hozzájáruljon a cserealapok pénzügyi fedezetének megteremtéséhez. A célok feülvázolása után lássunk néhány konkrét előírást. Kezdjük azzal, hogy a jövőben csak meghatározott helyiségre, telekre nyújtható be igénylés. S minthogy e helyiségeket, telkeket egy - szerre többen akarják megszerezni, az elhelyező hatóság pályázatot hirdet közöttük. A pályázók közül az számíthat a helyiség megszerzésére, aki — a pályá - zati feltételeknek megfelelve — a legmagasabb igény- bevételi díj fizetésére tesz ajánlatot. Takarékosan A takarékos helyiséggazdálkodás érdekében továbbra is fennmarad az az általános korlátozás, hogy csali annyi helyiség, telek használati joga szerezhető meg, amennyire az igénylőnek ténylegesen, szüksége van. Ezért szigorú normarendszer lép életbe október 1-től. Ennek szellemében az országos hatáskörű államigazgatási, társadalmi, érdekképviseleti szervek, illetve a fővárosi és megyei szervek tíz négyzete méterre tarthatnak ' igényt fejenként, más szerveknél pedig hét négyzetmétert engedélyeznek a helyiségigénylésnél. Ebbe természetesen nem számítják bele a nem irodai célokra szolgáló helyiségeket és az ügyfelek várakozóját. Az új rendelkezések is részletesen foglalkoznak azzal, mi legyen az eljárás, ha állami lakást akarnak igénybe venni valamilyen más célú elhelyezésnél. Egyrészt előírják, hogy csak olyan közérdekű elhelyezésre vehető igénybe állami lakás, amelynél — ha nem állami lakásról van szó — kisajátítási eljárás megindítása lenne indokolt. Nyomatékosan aláhúzza az új szabályozás, hogy az ilyen igénybevétel lakáspótlási kötelezettséggel jár. Másrészt kimondják a jogszabályalkotók, hogy — tételesen meghatározott, de mindenképpen szűkkörű esetekben — el lehet tekinteni a lakáspótlási kötelezettségtől. Ha például a lakosság alapellátására szolgáló létesítmények, — óvoda, bölcsőde, iskolai tanterem, orvosi rendelő, könyvtár, stb. elhelyezéséről van szó, akkor a megyei tanácselnök — a lakásviszonyok figyelembevételével — felmentést adhat a lakáspótlási kötelezettség alól. Kártalanítás A helyiségek, telkek stb. igénybevételének egyik sarkalatos kérdése a kártalanítás, ezért erről is részletesen intézkedik a jogszabály. Kimondja, hogy — az arra jogosult választása szerint, illetve a felek közötti megállapodás alapján — cserehelyiséggel, pénzzel, vagy mindkettővel történik a kártalanítás. Nem jár viszont kártalanítás a jogellenesen hasznosított, illetve nem engedélyezett célra használt helyiségek, telkek esetén. Még sok mindenre kitér az új szabályozás a helyiség- gazdálkodás kapcsán. Aki részletesebben érdeklődik a téma iránt, az mindenre választ kaphat, ha áttanulmányozza a rendelkezéseket. 'Amfnt mondottuk, október elsejéig még van idő erre. A. T. 1984-ben a parkfenntartásra fordítható összeg csökkenésére tekintettel, a körzet tanácstagjai tanácstagi alapból 80 ezer forintot terveztek a park helyreállítására. A VTVB Közterületfenntartó Intézmény e fedezet birtokában társadalmi munkában elkészítette a megváltozott környezethez alkalmazkodó parképítési tervet. A Szolnok megyei Tanács Építőipari Vállalata munkagépek és szállító járművek térítés- mentes biztosításával társadalmi munkát ajánlott fel. Mindezen előkészületek után július 4-én a parképítés, illetve helyreállítás megkezdődött; a tervek szerint a hónap végéig mintegy 200 ezer forintos munkaértékben befejeződik. A megrongálódott felszerelési tárgyakat kicserélik, a száraz fákat kiszedik, a sétány szegélyköveit újra rakják, az elburjánzott bozótokat kiirtják és új talajtakaró cserjéket, virágokat ültetnek. A kitaposott, kikopott helyeken a füvet újra ültetik. Várható, hogy az eredetinél is szebb, tágasabb lesz a park, amelynek további fenntartását, gondozását a Tisza- menti Vegyiművek Irinyi János Szocialista Brigádja társadalmi munkában vállalta.
