Szolnok Megyei Néplap, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-17 / 166. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. JÚLIUS 17. I1100 esztendős Keleti Régi és mai ékszerek Tehetősebb lány gyűrűkészlete a XX. század elején Budapesten a Keleti pályaudvar impozáns épülete több mint műemlék, szimbólummá vált nemcsak a vasutasok, de az utazók szemében is. Igaz, építészetileg annyira nem híres, mint körúti testvére, a Nyugati, azonban a maga idejében nemcsak az ország, de a Monarchia legnagyobb fejállomása címmel is dicsekedhetett. Szimbólum más értelemben is a magyar vasútnak hű tükrét lehet ebben az épületben látni. Rosszat és jót is. A vasminiszternek is nevezett Baross Gábor még gondolni sem gondolhatott aljkora forgalomra, s olyan technikai fejlettségre, amely ma már megszokott a Keletiben. A füstös, gőzös paripák helyét átvették a villanymozdonyok, a „palacsintasütővel” integető vasúti altiszt helyét átvették tiszt helyét az integradomi- no biztosítóberendezések. A Keleti sok elsőséggel dicsekedhet. Innen indult útjára ötvenkét^ éve az első hazai villamosmozdony vontatta menetrendszerűen közlekedő vonat is. És a többi első: királyok, államférfiak, miniszterek sokasága a Keletiből kilépve ismerkedett először Budapesttel, de nemcsak ők, hanem egyszerű emberek is innen tekintettek először a fővárosra. Krónikás könyvekben olvasható közhely kívánkozik ide: ha ezek a kövek beszélni tudnának . . . Váltókezelők, kocsirendezők, sarusok, fűtők — ki tudná felsorolni hányán hányféle munkát végeznek itt. Szigorú szabályok szerint és sokat dolgoznak a vasutasok. Ebben a nehéz, de szép szakmában bizony egyre kevesebben vannak, így aztán egyre kevesebb a lehetőség szabadnapra, nyugodt-gond- talan szabadságra, ünnepre. Sokszor morgunk a késések miatt, szidjuk a koszt, a rendetlenséget. Ilyenkor mindig gondoljunk a feszített munkára, a sok túlórára, az óriási felelősségre ... R. J. flbádszalóki hétvége Vitorlások bemutatója Ezrek a vízben Pénteken délután az Abád- szalóki nyár programjában a tanács házasságkötő termében megnyílt Kovács Éva szentendrei keramikusművész kiállítása, amely július 21-ig látogatható. A nagy meleg miatt az Abádszalókon üdülők többsége a kiállítás helyett a vízben töltötte az idejét, és onnan nézte végig a vitorlásversenyt, melynek keretében az Optimist kategóriában az abádszalóki, a mályi és a balatonföldvári gyerekek mérték össze tudásukat, összesen huszonketten. A tizenegy éven felüliek versenye hazai sikert hozott: Kasza József mindhárom futamot megnyerve végzett az első helyen. A széllovasok vetélkedőjében Fecske Tamás csengődi fiatal bizonyult a legjobbnak, megelőzve az abádszalóki Eszenyi Lászlót és Sáfár Vilmost. A háromnapos rendezvény- sorozatra a vasárnap esti szabadtéri kabaré tette volna fel a koronát, ám az előadás megkezdése után néhány perccel kitört a szélvihar, és szétkergette a közönséget. 0 tejtermékek sikere Szolnokon A tej és a tejtermékek nagy sikert arattak a vakációzó diákok, a fürdőző közönség körében. A Damjanich uszodában kéthetes próbaidőre a Tejipari Vállalat tejet, kakaót, kefirt, joghurthabokat árult S mivel van rá igény, egész nyáron minden nap lesz tejtermék-árusítás ebben az uszodában. György így fogalmaz: „Természetesen a kvalitások itt is különbözőek, de lényeges a nyomozónál a kreativitás, a lehető legmagasabb fokú intelligencia, a jó megfigyelő- és lényegkiemelő készség. És még valami: már itt felkészítjük őket arra. hogy munkájuk során bizony kudarcokra is számíthatnak.” Magas a mérce S hogy kik készítik fel, kik nevelik őket? Szakmai vonatkozásban kipróbált, jól felkészült öreg „hekusok” — olykor jeles tudományos fokozattal rendelkezők is —, és a polgári életből érkezett, átlépő pedagógusok. A felvételi mércét egyetlen főiskola sem állíthatná magasabbra. A pszichológiai tesztek mellett bűnügyi pályaalkalmassági, egészségügyi vizsgálaton esnek át a jelöltek, ezt követően írásbeli és' szóbeli vizsgán történelemből és irodalomból. Mindenkinek már jó előre tudnia kell: a szokványostól eltérő diákévek várnak rá. (Egyetlen példa: aki igazoltan hiányzik egy előadásról, egyéni konzultációra rendelik be az adott anyagból. Szóval lógászat eleve kizárva.) Kell is a szigor. Hiszen a „másik” oldal: a bűnözők serege is egyre növekszik, az előző évekhez viszonyítva mind nagyobb az ismertté vált bűnesetek száma. Nyugalmunk, védelmünk érdeke, ha felkészült rendőrtisztek végzik a bűnmegelőző és felderítő munkát. Kiss Dezső Péter Az ékszeraukciók évről évre nagy érdeklődést keltenek. Vannak, akik csak nézelődni mennek el, de szép számmal akadnak olyanok is, akik licitálnak a nem éppen olcsó, különleges darabokra. Miért e nagy — évezredek óta tartó — érdeklődés az ékszerek iránt? Kezdetben, a díszítő funkció mellett ugyanolyan fontos volt az ékszer jelölő szerepe. Jelölhetett rangot, méltóságot, vezető szerepet. A pénzgazdálkodás előtti időkben nem sokat törődtek az ékszerek anyagának értékével. Később azonban már az ékszer anyagának is értékesnek kellett lennie, hogy a társadalmi, vagyoni helyzetet híven tükrözze. Az ékszerművesség fénykorát — a reneszánsz korban élte. Az ékszerek értékét nemcsak anyaguk milyensége, hanem a megmunkálás művészi foka is adta. A drágaköveknek ebben a korban kiegészítő, díszítő szerepük volt. A gyémántmezők felfedezése után azonban a finom ötvösmunka jelentőségét elhomályosították a drágakövek. A nemesfémek szerény keretként szolgálták a sziporkázó brilleket, vérpiros rubinokat, tengerzöld smaragdokat. Az egész kivételes nagyságú drágakövek a királyi koronák ékei voltak. Köztük is a leghíresebb az indiai eredetű Kohinoor gyémánt. Viktória angol királynő koronáját díszítették vele 1849-ben. A középkor végére az ékszerek vagyon- és rangjelző Megszüntethető a lúdtalp Egyszerű de rendszeres tornával megszüntethető a gyermekek jelentős részénél tapasztalható lúdtalp. A kecskeméti kórház ortopéd szakorvosai a helyi óvónőképző intézet gyakorló óvodájában és a kerekegyházi általános iskolában — az általuk kidolgozott gyógytorna alkalmazásával — egyetlen év alatt megszüntették a gyermekek körében egyébként itt is átlagos arányban előforduló lúdtalpat. A kísérletről film és videó-szalag készült. Szemléltető eszközként használják majd a leendő óvónők oktatásához, bemutatják a körzeti orvosoknak, a testnevelést és az egészségügyet oktató tanároknak, sőt az érdeklődő szülőknek is, mivel a rendkívül egyszerű tornagya- .korlatok otthon is könnyen elvégezhetők. A lúdtalp, a lábfej boltozat süllyedése, kellemetlen és egyre terjedő deformálódása hazánkban már szinte népbetegségnek számít. A sorkötelesek 80 százaléka szenved tőle. funkciója érvényesült a legjobban. Az ékszerek harmadik, alapvető szerepkörét, a kultikus funkciót azonban ezekben az időkben sem ho- mályosítja el az anyagias szemlélet. Az őskor óta tölti be az ékszerek egy csoportja az amulett szerepét. Eleinte állatcsontokat, fogakat, vagy védőszellemek kicsinyített mását viselték a bajok, betegségek, támadások ellen. Később már kombinálták „varázserő” nélküli ékszerekkel ezeket a darabokat. Nyakéken, övön, vegyesen hordták őket. A fülbevalókról — az egyetlen európai testdeformáló ékszerfajtákról — például így beszél a századfordulón egy summás- lány: „...ha matyó lánynak fülbevalója volt, az már csak szemfájós lehetett”. „... Szinte bújtatta, hogy ne nagyon lássák, ha lehetett még a hajával is takarta, szóval dísznek senki nem hordta matyó lányban, ez inkább Vasárnap egész Szigetközben megemlékezéseket tartottak a 30 évvel ezelőtti árvízkatasztrófa évfordulóján. 1954. július 15-én és 16-án négy helyen szakadtak át a gátak — az első Ásványrárónál —, majd július 20-án a Győr révfalui kerületét védő körgát is. Félmilliárd köbméternyi víz zúdult ki a folyóból, víz alá került 26 ezer hektárnyi gabona, kapásnövény, kert, rét és legelő. Több mint húsz szigetközi községet ért árvízkár, csaknem kétezer lakóház dőlt össze, több ezer épület megrongálódott. A védekezés költsége, a helyreállítás több százmillió forintot emésztett fel. A Duna nagyarányú áradása a magyar szakaszon már július első napjaiban megkezdődött. A védekezésre már ekkor minden erőt mozgósítottak. Rajkánál a Mosoni-Duna medrét kőgáttal zárták el, s így itt meg is akadályozták a gátszakadást, ami azzal fenyegetett, hogy szégyen volt”. A betegségek, rontások ellen védőláncok, karkötők, függők mai utódai a kabalaékszerek, a szerencsemedálok. Napjainkban — legalábbis a divatdiktátorok szerint — nem divat az értékes ékszer. A módi a meghökkentőbbnél meghökkentőbb színű és formájú bizsu. Gipszkagyló fülbevaló, bőrszíj-nyakék, toll- fülbevaló, biztosítótűből esz- kábált kar- és bokalánc. Sokan a bizsu születését a műanyag megjelenésével kapcsolják össze, holott a kevésbé értékes anyagokból készült ékszerek születése megelőzi méregdrága társaiét. Az értéktelenebb anyagokból készült ékszereknek csak díszítő és kultikus funkciójuk volt. Népi ékszereknek is nevezik őket, természetes anyagokból készültek, főképp növényi szárakból, csigákból, lószőrből, csontból, szaruból, növények terméseiből. A népi ötvösök a faluközösség ügyesebb kezű emberei, náluk is gyakrabban a pásztorok. A szerényebb polgári rétegekben a valódi ékszerutánzatok hódítottak. Fémekből is készültek ékszerek mind a falusi, mind a városi, szerényebb körülmények között élő rétegek számára. Kedvelt alapanyag volt a réz és a pakfon, kivé- telesebb alkalmakkor az ezüst. Aranyékszerre ritkán telt, egy-egy jegygyűrű, aranylánc generációról generációra öröklődött. A népi ékszerek stilizált, mai változatai megtalálhatók minden modern nő kelléktárában. Divat a kerámia- nyakék, karkötő, a magvakból fűzött lánc, a lószőr- és a csontékszerek. Egyre több és több ifjú iparművész kutatja a régi motívumokat, s alkalmazza az ősi formákat. Az érdeklődés e valódi ékszerek után azért nem csökkent. Bizonyíték az ünnepek közeledtén, az ékszerboltok előtt kígyózó hosszú sorok. Az „aranylánc” rabjai ma már szériadarabokat vásárolhatnak leggyakrabban. Az egyedi formájú, kézi készítésű ékszerek árai ugyancsak borsosak. Mosonmagyaróvárral együtt az egész Szigetköz víz alá kerül. Az áradás azonban olyan nagy volt, hogy másutt a gátak nem tudtak ellenállni a víz erejének. Átszakadásuk után azonnal, nagy erőkkel megkezdődött a szervezett mentés, amiben oroszlánrészt vállalt a néphadsereg, a határőrség, a rendőrség és segítettek szovjet katonák is. Emberéletben nem esett kár, az értékesebb ingóságok, s a jószágok nagy részét sikerült kimenteni. A Szigetközön kívül veszélyes helyzet alakult ki Almásfüzitő és Esztergom térségében is. Almásfüzitőnél néhány nap alatt több kilométer hosszú új gátat építettek, így sikerűit megvédeni az ipari vidéket. Erőteljes védekezés folyt végig az egész 410 kilométer hosszú magyar Duna-szakaszon, a betorkolló folyószakaszokkal együtt több mint 800 kilométeren; tízezrek dolgoztak a partokon. A Keleti pályaudvar régen (Archív fotó — KS) Ez a főiskola különleges Itt képezik a Jövő Mag Bertalanjait Mülakás: helyszíni szemléhez — Lábnyomok, kocsinyomok — Mi kell a pályaalkalmassághoz? Valamikor leánynevelő intézet volt. Ma jövendő rendőrtiszteket képeznek itt. A környezet festői: a tantermekből a legszebb budai panoráma tárul a hallgatók elé. Persze a gyönyörködésre csak a szabadidejükben adóMind több a nő — Nappali szakon hároméves az alapképzés, és valamennyi szolgálati ágra kiterjed — mondja. — Ezenkívül — amint azt országos felhívásban is propagáltuk — évente hathónapos nyomozói tanfolyamot is indítunk. A hallgatók túlnyomó része előtt már nem ismeretlen a rendőri munka, hiszen illetékes szerve irányította hozzánk ismeretbővítésre, azért, hogy tiszt válhassék belőle. Elenyésző a polgári életből érkezettek száma, az érettségi bizonyítvánnyal és letöltött katonai idővel rendelkezőké. Érdekesség: az utóbbi időben több a női rendőrtisztjelölt, az összlétszám immáron 10—12 százalék. A parancsnokhelyettes körbevezet a csaknem 9 hektáros területen. Egy csupa ablak faházhoz érünk. Betekintve egy lakás tárul elénk A fő kvalitások Az oktatási rend igyekszik általános műveltséggel útra bocsátani a nehéz hivatást választó tiszteket. Zártláncú tv-rendszert építettek ki, s a nyelvlaboratóriumokban intenzív nyelvoktatás folyik. A főiskola 150 ezer kötetes könyvtárában nemcsak a kridik lehetőség. Az pedig nem sok, mivel igen sokrétű tananyagot kell elsajátítaniuk. Hogy mi mindent, arról dr. Beck György rendőr ezredes, a főiskola parancsnokának oktatási és tudományos helyettese tájékoztat. — kissé feldúlt állapotban; itt imitálják a helyszíni szemlét, ami — ha szakszerűen, pontosan végzik — minden tanúnál „beszédesebb” lehet. Továbbsétálva a kriminalisztikai laboratóriumhoz jutunk. Lehetetlen felsorolni, hogy a nyomozói munkában a látszólag jelentéktelen dolgoknak is milyen óriási jelentősége lehet. A személyleíráshoz például ismerni kell az emberi testet, a tipizált fejformákat. A ruházatra egységes fogalom- rendszert kialakítani. De nem torpanhat meg a nyomozó egy ismeretlen zár. la- katszerkezet előtt sem. Az ujjlenyomat-vételhez számtalan eszköz szükséges, de ha a helyzet úgy hozza, tudni kell a lábnyomok rögzítési módjait is. A foritös részletekben itt, a laboratóriumban mélyedhetnek el a jövő Derrickjei. Mág Bertalanjai. mik kelendők. A sportlétesítményekben kedvükre adózhatnak a testkultúrának is a hallgatók, orvosi rendelőjüket pedig egy kisebb városka is megirigyelhetné. A pszichológiai laboratóriumban a fontosabb személyiségjegyeket „csiszolják". Dr. Beck Pénzgyöngy-nyakék, népnyelven lázsiás, értékesebb, értéktelenebb változatban egyaránt hordták N. Sz. Megemlékezések 0 szigetközi árvízkatasztrófa 30. évfordulója
