Szolnok Megyei Néplap, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-03 / 154. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. JÚLIUS 3. A S7IM karcagi gépgyára Berekfürdőn társadalmi munkában üdülőt épített. Több mint 50 személy részére tudnak így a nyári hónapokban pihenést), kikapcsolódást biztosítani Fejlesztik a kistelepülések üzleteit A kistelepülések kereske- deCImi hálózatának hároméves fejlesztését kezdték meg Szolnok megye fogyasztási szövetkezetei. A megye ugyan nem tartozik az aprófalvas megyék közé, továbbá a tanyaközpontokban, a nagyüzemi majorok környékén megközelítően negyvenezer ember él. Ellátásúikról jelenleg 218 bolt, vendéglátó- egység gondoskodik. Az üzletek javarésze azonban elavult, nem felel meg a mai igényeknek, felújításra, korszerűsítésre szorul. Erre a célra 68 millió forintot irányozta^ elő. Az idén, a program első évében húsz és félmillió forintot költenek az üzlethálózat rekonstrukciójára. Az év végéig 14 ezer külterületi, kisközségi lakos ellátását javítják. szellőháton felújítják, bővítik és hűtőbútorokkal látják el a vegyesboltot. Berekfürdőn négy élelmiszer- üzlet, bisztró és iparcikkpa- vilon öltözik új köntösbe, kicserélik az elavult gépeket, fJzótjiás kenyér üzemszerű készítésére kapott engedélyt az Egészségügyi Minisztériumtól a Tolna megyei Sütőipari Vállalat. A 20 száza- lék szójalisztet tartalmazó kenyér élettani hatását a szekszárdi és a pincehelyi kórházban vizsgálták az elmúlt hónapokban, s megáLberendezéseket, kereskedelmi hűtőbútorokat szerelnek fel. Tiszaigaron a korábbi szatócsiboltot élelmiszert és iparcikkeket egyaránt árusító nagyobb ABC-áruház váltja fel. Szászberekén a jövőben hűtött hentesárukat, miréliitkészítményeket is vásárolhatnak a lakosok, a vegyesboltot kibővítik és hűtőbútorokkal szerelik fel. A ti- szajenői Tüzép-telepen ce- menttárodó, növényvédőszer- ráktár épül, Tomajmonosto- rán pedig hídmérleget szerelnek fel, s felújítják az építőanyag-raktárt. Az év végére 29 felújított kisközségi illetve tanyai üzlet klínál majd nagyobb választékot az ott élőiknek. A három év alatt • megoldandó! üzlethálózat- korszerűsítésre és fejlesztésre társadalmi akciókat is szerveznek a helyi tanácsok, intézmények, a hazafias népfront támogatásával. Több helyen célrészjegy vásárlásával is hozzájárulnak a modernebb üzletek kialakításához. kenyér Paptítottráki hogy ebből cukorbetegek is többet fogyaszthatnak, mint a másfajta kenyerekből. A szójalisz- tét az iregszemcsei takarmánytermesztési kutatóintézet adja a sütőipari vállalatnak, mé|gpedig olyan általuk nemesített fajtából őrölve, amely különösen alkalmas emberi fogyasztásra. Termelők kínálják 57 településen Nyári zöldség- gyiimölcsvásár A megyei tanács kereskedelmi osztályának felhívására a helyi tanácsok a megye 57 településén 140 értékesítőhelyet jelöltek ki. A közterületfoglalási díj nélkül kijelölt helyeken termelők árusíthatnak zöldséget, gyümölcsöt. A helyi tanácsok mindenütt a forgalmasabb utak mellett, nagyobb nyári forgalmú területeken, teszik lehetővé, hogy a termelők maguk árulják portékájukat. Szolnokon például a Híd ABC, a kertészek boltja, valamint a külső, de nagy forgalmú városrészekben, a Munkás, a Vosztok, a Bajtárs ABC előtt és a MÁV-strand, a Damjanich uszoda és a ti- szaligeti fürdő előtt árusíthatnak zöldifélét és gyümölcsöt Töröksizentmiklóson, Mezőtúron. Túnkevén, Tiszafüreden, Karcagon és Abád- szalókon a strandok bejáratánál lesz helyük a termelőknek, s néhány forgalmasabb út mellett. A legtöbb termelőt Karcagon és Tiszafüreden várják, részben a nagy átmenő forgalom, részben ai kemping és a berekfürdői látogatók jobb ellátása érdekében. Valamennyi településen a helyi tanácsok adnak részletes felvilágosítást, útbaigazítást azoknak a kistermelőknek, akik maguk akarják értékesíteni terményeiket. Vasbaba A ház előtt bámészan meredt az égre egy göcsörtös ágú almafa. Olyan volt, mint a szélütött ember, fele ép, fele száraz, mozdulatlan. A jobbik része még fagyöngyöket eresztett, siratta a szuvasodó gallyakat. A szürke háncsok között, a törzsén, egy katicabogár bukdácsolt. A fa alatt két kislány játszott. A szőkébbik vette észre a pety- tyest, odatette tenyerét a bogár elé és kántálta: szállj el, szállj el katicabogárka. Először úgy tűnt, a pety- tyesnek kedvére van a játék, majd megunhatta a gyerekek kárálását, elzümmögött. A kislány átölelte a fatörzset, hátralógaitta fejét, tátottszáj- jal nézett a bogár után. A katica eltűnt a sárguló vaj- almáikj között. A lánynak eszébe jutott a játék. Egy, kettő, három, négy, öt, hat, aki bújni akar, bújhat, — hadarta majd megfordult és vaktában neki iramodott. Méternyit se lépett, belebotlott a napon lustálkodó öreg macskába. A macska sértetten odébbsomfordált, csava- rintott egyet a derekán, farkán, alamuszian leste a lányt. A gyerek újra nekieredt, megkerülte a lugast, a csene- vész adriai cserjéket, majd nagyot kiáltott: megvagy, te vagy a hunyó! A szemüveges kislányon, aki kényszeredetten kászálódott elő a bukszusbokrók közül, csipkeszegélyű kiskötő volt. Nem jár, Orsi, lestél! — kényeskedett a másiknak. Nem igaz, menj hunyni, oda a fához! — nyelvelt vissza a szőke. A szemüveges odament a fához, ne- kitámasztotita homlokát az öreg fa kivanasodott törzsé- nek. Türelmetlen volt, tízig sem számolt, és már kiabált Is, mehetek-e már? Pedig Orsinak még fogalma sem volt arról, hogy hová bújjon el. Beszaladt a baromfi- udvarba, de ijedten visszahátrált. mert Samu, a nagy tollú vad csendőrlktakas nekiterpeszkedett. Hová bújjon el? A másik, Boglár meg újra kiabált: aki bújt, bújt, aki nem, nem ... Orsi leszaladt a vízpartra, becsörtetett a nádasba és leguggolt, hogy a feje se látsszon ki a kard- levelék közül. Boglár először az orgonabokrokat hajtotta szét, belesett a tyúkólba, megnézte az oldalra billent vashordót. Orsi sehol. Körbeszaladta a házat, széthányta a fásfészer lomjait, semmi. Már éppen kiabálni akarta, hogy szabad a gazda, hogy feladja a játékot, amikor meghallotta Orsi hangját a vízpartról. A holtág homokján egy vöröses barna, bumfordi, babaformájú valami feküdt. Mi ezs? — selypítette Boglár, amikor meglátta. Én találtam a nád között, az enyém. Babai, vasbaba — mondta. Tényleg baba, csodálkozott a másik, csak sáros, homokos. Fürdessük meg. Jó! Bepelen- kázzuk! Beletesszük a kiskocsiba! Jó! Varrunk neki kelengyét. Jó! Orsi fölszaladt a házhoz, a kimustrált babakocsiért. Amikor lefelé zötyögtette a vízpartra, Samu megint ne- kiitápászkodott, vészjóslóan ráikukorékolit a gyerekre. Hosszan cifrázta, mintha sziréna szólna. Hozd le a lajvórt is: Megfürdetjük! Jóóó!? Boglár a fürdőkesztyűt is lelopta a vízpartra, meg a sampont, a szappant, a törülközőt is, hogy a vasbaba kedvére legyen minden. Közben Orsi lement a mólóra, hogy vizet merjen a lavórba. Lusta, sanda nézésű potykák, meg ravaszszemű csukák napoztak szinte a víz színén. Elbámészkodott rajtuk, de Boglár már kiabált. Gyere, fürdessük meg szegényt, csupa kosz, a szeme se látszik! Orsi tápászkodva cipelte fel a vizet. A féllábú, öreg halőr először csak messziről leste a lányokat, gyönyörködött bennük. Ilyen szép kis unokáim lennének nekem is. ha nem mellettem robban fel az a rohadt srapnel, morogta. Aztán látta, hogy az egyik kislány újra leszalad a vízhez egy vödörrel. Még majd belefulladnak, hol az anyjuk? Tiszaföldváriak rendezték — a Blikkben tője így summázta az előkészületek idején végzett munkát s a három nap eseményeit: — A vándorgyűlés programját kézenfekvő módon arra építettük, hogy a környék gazdag közérdeklődésre számot tartó karszt ob jék- tumokban: több túra indult az odorvári hasadékbarlang- ba és a Hainóczy-barlangba is. Az utóbbi volt az egyik helyszíne a Marcell Lou- bens Kupa versenyeinek. Ez egy összetett ügyességi verseny, különböző feladatokkal nehezítve. A vándorgyűlés tudományos — ha úgy tetszik: elméleti — programját négy. elismert kutató előOdasántikált a krumpliföld szélén a gyerekekhez. Hát tik meg mit csináltok itt, dörrent rájuk tettetett haraggal. Orsi a szájára tette a kezét, pszt... Balázs bácsi, alszik a vasbaba. A halőr ekkor látta meg, mi fekszik a kocsiban. Olyan hirtelen fordult meg a műlába körül, hogy majd leszakadt a combja. Először a forróság öntötte el, majd hirtelen kiverte a hideg, reszketett egy sóhaj- tásnyi perc alatt, mint annál a másik folyónál, ahol ottmaradt a lába is. Tompár bugyborékolt ki száján a szó, mint betört hordóból! a romlott bor. Orsi, Boglár, gyér- J tek. gyertek utánam, hoztam nektek valamit, próbált odább araszolni . A gyerekek durcásan rángatták a váltakat, nem mennek, pszt... ne kiabáljon Balázs bácsi, alszik a vasbaba. Az öreg tehetetlenül rágta a szájaszéléfi majd megérezte, hogy csak a játék segít. Tényleg; mondta, csendben legyünk, menjünk innen, nehogy felzavarjuk, mert tényleg alszik, nehogy hozzányúljatok, mert fölébred! Gyertek, amíg alszik menjünk el a boltba, vegyünk neki cukrot! A két lány hirtelen közrekapta az öregembert, aki sűrűn nyelte a nyálát, szipogott hozzá, és elindultak. Az ócska babakocsiban, a csipkésszélű kiskötővel betakarva aludt a vasbaba, egy rozsdás, szárnyas akna. Tiszai Lajos adása alkotta. Emellett beszámolók hangzottak el, s természetesen mód volt az egyéni eszmecserére. Utóbbiak jelentőségéről csak annyit: a törökréti vándorgyűlésen részt vettek a hazai karszt- és barlandku- tatás ismert személyiségei: a megnyitót Böczker Tivadar, az MKBT társelnöke tartotta, jelen volt Hazslinszky Tamás főtitkár is, bekapcsolódott a munkába Gádoros Miklós (a távvezérléses észlelések szakembere), Cser Ferenc (a cseppkőnövekedéssel foglalkozik) és mások. Adamkó Péterrel- a Budapest Rózsadombi Kinizsi SE barlangászainak vezetőjével rövid beszélgetésre ültünk le. Az általa vezetett barlangász teamnek a nevéhez fűződik az utóbbi évek legjelentősebb, szenzációszámba menő felfedezése. A József - hegyi barlang bejárata lakótelep-építés közben került napvilágra — az általuk eddig föltárt járatok hossza meghaladja a 2200 méterfis a barlang képződményeinek különlegességeiről elég legyen annyit megemlíteni, hogy akadt olyan „tőkepénzes” külföldi érdeklődő, aki egyszerűen meg akarta venni az egész barlangot. Még egy adalék ehhez a —meglehetősen nagy publicitást kapott — barlanghoz: itt található a világ legnagyobb hidrotermális hévize formálta terme. Magáról a törökréti rendezvényről Adamkó Péter így fogalmazott: — Gyönyörű a környezet, a „külvilágtól” izoláltan zajlanak az események, a tábor helyét is jól választották meg. Arról pedig, hogy milyen egy mai magyar barlangász helyzete, így szolt: — Köztudomású, hogy a barlangászat nem költség- mentes szenvedély. A fölszerelések méregdrágák, ha egyáltalán hozzájuk lehet jutni. Az itt jelenlevők közül elég sokan meglehetősen sajátos helyzetben vagyunk: különböző alpinista technikával dolgozó gazdasági munkaközösségek tagjaiként, állványzat nélkül, magasban végzett munkával teremtjük elő a pénzt, ami a barlangászfelszerelésekre kell. A munka és a szenvedély végül is jól kiegészíti egymást. * E sajátos — és nagyon stílszerűen rendezett — vándorgyűlés egyike volt ama ritka alkalmaknak, amikor a hazai karszt- és barlang- kutatók találkozhattak egymással. Kezdők ismerkedhettek meg ..profikkal”, közép- iskolások ismert tudósokkal, szaktekintélyek pillanthattak be mások munkájába — és így tovább. Mindennek előfeltétele és kerete a ti- szaföldvári csoport munkája volt. Vágner János fotó: Tarpai Zoltán Miközben az ember kibúvót keres néha a toga is bánja... Pillanatkép a hasadékbarlang bejáratánál A címben és az alcímben szereplő nevek összefüggése némiképp magyarázatra szorul: hogy kerül az Alföld kellős közepén található település kapcsolatba akarszt- és barlangkutatással? A dolog korántsem rejtélyes: a tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnáziumban több évtizedes hagyományai vannak a természetjárásnak, kutatásnak, a gimnázium névadójának nevét kapta a diákok által 1972-ben felfedezett barlang, s jó néhány éve eredményesen működik a Hajnóczy József barlangkutató csoport, a Magyar Karszt és Barlangkutató Társulat — a továbbiakban MKBT — egységeként. Az MKBT — noha munkájának jelentős tudományos súlya és nemzetközi híre van — nem tartozik a sokat emlegetett, közismert szakmai egyesületek közé. Pedig egyik jogelődje a Magyarhoni Földtani Társulat Barlangkutató Bizottsága egy híján 75 évvel ezelőtt alakult, s már 1913-han kiadták a két oyelven megjelenő Barlangkutatás című folyóiratot. A déli Bükk egyik különleges szépségű pontján, a Törökréten ütött tábort a múlt hét utolsó három napjára az MKBT mintegy 250 tagja, hogy részt vegyen a társulat vándorgyűlésének eseményein. A vándorgyűlések hagyományaihoz tartozik — többek között —, hogy minden évben más-más helyszínen rendezi meg a társulat egyik csoportja. Az idei rendezőkre, a tiszaföld- váriakra, azért esett a választás, mert az ódorvári Hajnóczy-barlang feltárását, kutatását évek óta eredményesen folytatják, s a környék bővelkedik természeti szépségekben, számtalan lehetőséget kínálva a filmfelvevő- vagy fényképezőgéppel „vadászni” akarók számára. Varga Csaba, a tiszaföldvári gimnázium tanára, a barlangkutató csoport vezeMegnyitó az Odor-hegy lábánál Varga Csaba és Adamkó Péter II Magyar Karszt és Barlangkutató Társulat vándorgyűlése
