Szolnok Megyei Néplap, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-03 / 154. szám

1984. JÚLIUS 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A rádió I hulámhosnánj Éljen a kabaré! A vicc, a tréfa sok min­dent elmond arról a közeg­ről, amelyben születik. Ha seppegve, suttogva, „fal mellett” csattannak a politikai poénok, az adott társadalom merevségére, tole­ranciahiányára következtet­hetünk. De így is igaz: a torz hatalomnak nlincs humorér­zéke. (Lásd: Nagy Endre ka­baréjának elsorvadása a két világháború között.) Mindez a rádiókabaré jubileumán jutott eszünkbe. Lenyomtunk 15 évet címmel tallóznak Marton Frigyes vá- log altot t legénységének lelt­jobb munkáiból. Közismert rádiós mondás: az antenna egy nagy izé ... vas rúd, amivel a levegőbe be­szélünk. így igaz, de a rádió­hullámok visszaverődnek a földre, s már mondja is a magáét Komlós János, a „Ludas” csapata, kis Halász, , a nagy Kibédi és mások, a mislgyar politikai kabaré leg­jobbjai. Nemcsak arról van szó, hogy jót nevettünk a mások balgaságain — mert ugye nálunk mindig a kert­szomszéd a buta, — bár ez sem kevés, ám közérzetün­ket nyugtatja, a demokratiz­mus iránti bizalmunkat erő­síti. amikor halljuk, hogy ... Mikor, mi jön a hogy után. Mifelénk mindenből vicc-' születik. Sok-sok ilyen meg olyan évtizedünk csetlései, botlásai kóvályognak a vi­lágűrben, viszik a rádióhul­lámok a nagy „beolvasáso­kat” az idők végtelenségéig, de teli szájjal harsogják rá­dióink Martonók poénjait. Nem seppegünk, nem sutto­gunk, nevetünk. Tisztelet azoknak, akii. „lenyomtak” 15 évet — tálán többet is már a magyar politikai ka­baré szolgálatában, jó köz­érzetünket segítendő. Találkozások Az üvegfúvók közé vitte mikrofonját Szél Júlia. Nóg- rádban kutatta, firtatta, kik azok az emberek, akik ezt a nagyon nehéz munkát vállal­ják. Teljes portrékat kaptunk néha igazán megdöbbentünk. Az üvegfúvók többsége ugyanis kényszerpályán ke­rült a kemencék mellé, s mennyire rabul ejtette őket a szakma szépsége, csaknem áhítattal beszélnek nagyon nehéz munkájuk gyönyörűsé­géről. Ipám megparancsolta... A megdöbbentő riport már hetekkel ezelőtt elhangzott: egy kisfiúnak megparancsol­ta mostohábbnál is mosto­hább apja, hogy akassza fel magát. A Táskarádió vasárnapi száma háttérikutatást végzett, kinek, mi a véleménye a történtekről. Figyelemre mél­tó megjegyzés: ha az utcán, az italboltban egy garázda tettlegesen bántalmaz vala­kit, rendőri beavatkozás, bí­rósági ítélet a vége. Ha va­laki „csak” a gyermekét, fe­leségét, az anyját, vagy az apját pofozza meg ... ? — ti — Egyházművészeti kiállítás Boglárlellén. a várdombi vörös és kék kápolnában va­sárnap nyitották meg a veszprémi Egyházmegyei Múzeum anyagából rendezett egyházművészeti kiállítást. A v|örös kápolnában zömében 18. századbeli miseruhák, pa­lástok, oltárterítők, a kék kápolnában pedig fából fara­gott népi barokk szobrok lát­hatók. A kiállítást július 29- ig hétfő kivételével minden nap 9-től 12-ig, illetve dél­után 15 és 20 óra között te­kinthetik meg az érdeklődők. Nemzetközi kórusverseny Debrecenben Megyénket három énekkar képviseli Rendhagyó Üzemi találkozás Szolnoki tanárok egykori tanítványaiknál Európa egyik legrangosabb zenei eseményének számít a Bartók Béláról elnevezett debreceni nemzetközi kórus- verseny, Az idén július 9-15- ig kerül sor a „seregszemlé­re” — 1966 — óta immár ti­zenegyedik alkalommal. A nevesl versengésen tizenhat ország huszonhat kórusa, s ugyancsak huszon­hat hazai együttes szerepel. Érkeznek énekesek — többek között — Linzből, Plovdiv- ból, Eperjesről, Finnország­ból, Görögországból, a Szov­jetunióból, Olaszországból, Dániából, Svédországból, Ju­goszláviából, s az Amerikai Egyesült Államokból. A ha­zad kórusok ugyancsak a négy égtáj különböző pont­jairól utaznak Debrecenbe; megyénket a Jászberényi Le­hel vezér Gimnázium leány­kara (vezényli Bedőné Bakki Katalin), a szolnoki tiszapar- ti gimnázium Kodály Zoltán kórusa (vezényel Baxtáné Góhér Edit), valamint a szol­noki Ének- Zene tagozatos Általános iskola énekkara (vezényli Rohonczy Andrea) képviseli. Az ötvenkét kórus külön­Országos fotós alkotótábor nyílt — nemzetközi részvé­tellel — vasárnap Pécsett. A Népművelési Intézet meghí­vására a különböző városok­ban működő amatőr szakkö­rök és klubok tagjai, vala­mint NDK-beli és osztrák fotósok találkoztak a Mecsek böző kategóriákban méri ösz- sze tudását a zsűrik előtt. Az idén először hirdetnek versenyt a rendezvény nagy- díjáért, amelyen a kategória­győztes kórusok vehetnek részt. A díj odaítéléséről ti­zenöt nemzetközileg ismert szakemberből álló zsűri dönt. Az előző versenyek kedve­ző tapaszatlatai alapján az idén is tartanak folklórbe­mutatókat, amelyre huszon­kilenc kórus — köztük a szolnoki Ének- Zenetagoza­tos Általános Iskola énekka­ra nevezett be. Az egyhetes verseny prog­ramjában szakmai tanácsko­zások, hangszerbemutatók, kiállítások, utcai szerenádok, s végül szerzői estek is sze­repelnek. Már az is hagyo­mánynak számít, 'hogy ősbe­mutatót tartanak a verseny keretében. Az előző tiz kó­rusversenyre összesen hu­szonkét új művet írtak zene­szerzőink Debrecen felkéré­sére. Az idén Csemiczky Miklós, Farkas Ferenc és Vajda János szerzői estjére, s új műveik bemutatójára kerül sor július 12-én. alján. A vendégek minde­nekelőtt megismerkedtek Ba­ranya gazdag fotólkultúrájá- val, amelyről Halász Rezső, a mecseki fotóklub elnöke tartott előadást. Majd alkotói programajánlatokat kaptak a házigazdáktól az egyhetes táborozás időtartamára. — Véget ér-e az érettségi vizsgával egy középiskola kapcsolata diákjaival? Az élet rendje szerint általában igen, ám a Szamuely Tibor Gépipari Szakközépiskola esetében egészen más a hely­zet. Túlzás nélkül állíthatom: szociológusoknak való, érde­mes lenne vizsgálni, hogy mi az összekötőkapocs, amely a múló évek. évtizedek próbá­ját is kiállva, a távolságok ellenére is sok-sok Szolno­kon végzett szakember részé­re élő köteléket jelent még ma is az egykori iskola. A szigorú szülőiház és a vissza­visszatérő hálás nagyfiú kap­csolatát jelenti számomra is az a viszony, amely a szol­noki intézmény és tanítvá­nyait jellemzi. Túl az érett­ségi találkozókon s az orszá­gosan jó hírű technikum krónikákban foglalt kollé­giumának közösséget össze­kovácsoló erején, mo6t újabb, nem mindennapos esemény történt. Ez alkalommal nem a volt diákok tértek vissza az is­kolába, hanem maguk a ta­nárok keresték fel tanítvá­nyaikat a munkahelyen! A szomszédos Hevesben, a fes­tői szépségű Berva-völgyben épült egri Finomszerelvény- gyárban dolgozó hajdani év­folyamok látogatására utaz­tak a szolnoki szakközépis­kola vezetői, tanárai. Téve­dés lenne azt gondolni, hogy csak az elmúlt idő “megszé­pítő" nosztalgiája, vagy a történelmi levegőjű város vonzereje lett volna mozga­tója ennek a rendhagyó ta­lálkozónak. Harminc év tíz évfolyamából közel harminc, a Tisza-parti városból indult technikus-mérnök telepedett le Heves megye egyik leg­nagyobb vállalatánál, s 1983. óta együttműködési szerző­déssel hivatalossá is vált immár a hazai pneumatika­gyártás fellegvárának és a szolnoki szakközépiskolának a kooperációja. Vígh Endre gazdasági igazgató és Bakó Csaba a vállalat szakszervezeti bi­zottságának titkára — úgyis mint Szolnokon végzettek — fogadták a kedves vendége­ket: Halász Miklós igazgatót, Csontos Antal és Ilyés Mózes igazgatóhelyetteseket. Antal József szaktanárt, az intézet párttitkárát, Mondok Sán­dor műhelyfőnököt, és Ha­lász M. Nándor műszaki ta­nárt. A vendéglátók képet adtak dinamikusan fejlődő gyáruk­ról: 1967-től a svéd MEC- MAN, majd a nyugatnémet Leibfried céggel kötött meg­állapodás szerint gyártják, tovább bővítik a széles kör­ben hasznosított, sűrített le­vegővel működtetett pneu­matikus automatizálási ele­meket, rendszereket. Másik főprofiljuk a világpiacon is keresett hűtőgépkompresz. szoraik, melyek gyártáskapa­citás bővítésével felkészül­tek az évenkénti négyszáz- ezres darabszámú termelés­re. Az egriek egyben a jász­berényi Hűtőgépgyárnak is állandó kompresszort szállí­tó partnerük. A látogatók megtekintették a Finomsze- relvénygyár üzemeit. Ilyés Mózes tanár úr, aki hosszú évek óta történelmet tanít a jövő szakembereinek, nem leplezett csodálattal állt meg az egyik berendezés ki­bontott műszerfala előtt: — Van ember, aki ennyi veze­ték között kiigazodik? — kérdezte hihetetlenül. — A Habsburgokkal meg az Ár­pád-háziakkal annak ide­jén meglehetősen több ba­jom volt... — jegyezte meg szerényen a fegyvemeki szü­letésű Csörgő István kon­struktőr, a gyárlátogatók kalauzolója. Bemutatta a pneumatikus laboratórium ötven munkahengerből álló kancsolás programozható rendszerét, a forgácsoló, sze­relő üzemeket. A célgép­gyártó üzemben szemtanúi lehettek egy új berendezés főpróbájának. Egy másik technikai újdonság mellett sem lehetett szó nélkül el­menni : angol tapasztalatok felhasználásával, Magyaror­szágon először ezekben a na­pokban üzemelik be a Ber- vában a pneumatikus szén- szállítást. A kazánház előtti széntárolótól "belövéssel", csővezetéken jut el a szén a kazánba. Délután a Finomszerel- vénygyár pinceklubjában folytatódott a baráti találko­zó, ahol Halász Miklós igaz­gató meleg szavakkal üdvö­zölte az egykor Szolnokon végzetteket. Beszámolt az is­kola életében történt válto­zásokról, s a nap folyamán szerzett tapasztalatairól. Megtudtuk, hogy a szolnoki iskola és a gyár együttmű­ködési szerződése alapján, a kölcsönös tájékoztatás jegyé­ben az egriek elküldik Szol­nokra a saját szerkesztésük­ben megjelenő műszaki cik­kek tájékoztatóját, a GTE egri szervezetének Műszaki Híradóját s a Bervai Figye­lőt. A gyár termékeiből szem- léltető-oktató kollekciót ad az iskolának, s az új tanév­ben Szolnokra is ellátogat az egriek országjáró s a külföl­di nemzetközi vásárokat is megjárt termékbemutató au­tóbusza. Szabó István műszaki igaz­gató a Finomszerelvénygyár vezetése nevében a szolnoki Szamuely Tibor szakközép-' iskola egész tantestületének fejezte ki köszönetét a szak­emberképzés terén végzett eredményes munkáért. Simon Imre Fotós alkotótábor Pécsett Fazekas kiállítás látható a tiszafüredi Kiss Pál Múzeumban, id. Fazekas Lajos, a népmű­vészet mestere és Fazekas Ferenc, népi iparművész munkáiból. A fekete cserepek alko­tói régi fazekascsalád dinasztiái. A kiállítás hétfő kivételével naponta 10—18 óráig láto­gatható Pszichológusok tanácskozása Szegeden Kameraközeiben A Sutjeska Vasárnap a szegedi if júsági házban megkezdődött A kul- túrközi kommunikáció krea­tív meglközelítése című tudo­mányos. munkaértekezlet, a Kultúrközi Kommunikáció Központja elnevezésű nem­zetközi szervezet és a Ma • gyár Pszichológiai Társaság közös rendezésében. Az éven­ként megrendezett nemzet­közi tanácskozást most elő­ször tartják szocialista or­szágban. A szombaton záru­ló egyhetes megbeszélésen a világ huszonegy külföldi or­szágából százötvenen, ha­zánkból százan vesznek részt. A tanácskozás plenáris megnyitóülésén a résztvevők megalakították a különböző érdeklődési körű szakembe­rek tíz szekcióját. Az eszme­cserén nagy számban részt vevő pszichiáterek például a nemzetközi hírű amerikai pszichológusnak Carl Rages­nek a nem irányított pszicho­terápiának elnevezett mód­szerét tanulmányozzák. Ez a módszer betegközpontú; a pszichiáter munkájával arra törekszik, hogy olyan lég­kört teremtsen, amelyben a kliens megnyilatkozik, őszin­tén beszél. A hazai munkapszicholó­giai laboratóriumok képvise­lői többségükben azt a szek­ciót választották, amelyben a vezetőképzés tapasztalatai­ról esik majd szó. A vita kibontakoztatásához a szervezők módszerét, pél­dákat tartalmazó magyar és angol nyelvű köteteket, kép- miag nó-fel vételekét, magne- tofonkazettán rögzített inter­júkat, filmeket adtak közre. Szolnokon is föllép n Wielki Tealr vendégszereplése Vasárnap kéthetes magyar- országi turnéra érkezett a lodzi Wielki Teatr félszáz tagú balett-társulata. Turné­juk tegnap kezdődött Eger­ben, majd július 15-ig még kilenc városban lépnék fel, Debrecenben, Fonyódon, Győ­rött, Kecskeméten. Miskai • con, Pécsett, Siófokon, Szol­nokon és Veszprémben tarta­naik két-két előadást. Az együttes a Magyar Ál­lami Operaház magántánco­sai — Bán Teodóra, Dózsa Imre, Keveházi Gábor, Lász­ló Péter Lőcsei Jenő, Metz­ger Márta, Szakály György és Szőnyi Nóra — 'közremű­ködésével A próba című ba­lettot mutatja be. A balettot — melynek ze­néjét Bach muzsikájára Presser Gábor komponálta — koreográfusa, Fodor Antal tanította be a lod'zi társulat­nak. Jó egy évtizeddel ezelőtt mutatták be a magyar mo­zik azt a.filmet, amelyet jú­lius 6-án a „Népek kiáltják sorsodat, szabadság” sorozat keretében sugároz televízi­ónk. A Sutjeska jugoszláv produkció, de nemzetközi összefogással készült. Forga­tókönyvét Szergej Bondar- csuk, Orson Welles és Wolf Mankovicz közreműködésé­vel írta Brana Scepanovic. Stipe Delic rendező olyan neves művészekkel dolgozott, mint Richard Burton, Irene Papas, és a hazájabeli legnép. szerűbb színészek: Milena Dravic, Ljuba Tadic, Bata Zivojnovic és Ljubisa Sa­mardzic. A cselekmény 1943-ban játszódik, amikor a németek nagy erőkkel igyekeztek be­keríteni Tito partizánjait a Sutjeska völgyében. A har­cok során rengeteg a sebe­sült, a partizánok elképzel­hetetlen megpróbáltatások árán tudták áttörni a nácik vonalait, átmenteni sebesült­jeiket és folytatni a küzdel­met. Richard Burtont nem kell bemutatni, a magyar nézők­nek, hiszen itteni forgatásai és a Wagner-sorozat kap­csán rengeteget írtak róla. Kevesebben ismerik Irene Papas görög színésznőt, akit a többi között az Elektra filmváltozatának címszere­pében láthattunk. Irene Le- lenkou néven született Ko- rinthoszban. Athénban ta­nult a Királyi Színiiskolá­ban, 1948-ban az ottani Met- ropol Színház tagja lett éne­kes- és táncosnőként. 1951- ben debütált filmben. 1954- ben szerződtették Holly­woodban. Azóta számos amerikai és európai filmben szerepelt. Kitűnő drámai szí­nésznővé érett, aki görög klasszikusok interpretálásá­val vívott ki nagy elismerést. Nálunk is bemutatott film­jei közül néhány: Zorba, a görög, Anna ezer napja, Odüsszeusz, Krisztus meg­állt Eboliban. Milena Dravic jugoszláviai színésznő ugyancsak a nem­zetközileg jegyzett sztárok közé tartozik. Gyerekként balettezni tanult, aztán egy képeslapban megjelent fény­képeire felfigyeltek a filme­sek. 1958-ban megkapta Az ajtó nyitva marad főszere­pét. Ekkor beiratkozott a belgrádi színiakadémiára, de hamarosan abbahagyta, mert olyan sok volt a filmes elfoglaltsága. A pulai feszti­válokon többször elnyerte a legjobb színésznő címet. Lát­hattuk a többi között a Ko- zara és a Nyugtalan nyár című jugoszláv, továbbá az Asszonyok faluja (NSZK— jugoszláv), a Katonalányok (olasz—francia—NSZK), A neretvai csata (jugoszláv— NSZK—olasz), a Csoportkép hölggyel (NSZK) című pro­dukciókban. Ljuba Tadic, Bata Zivoji- novic és Ljubisa Samardzic a legfoglalkoztatottabb szí­nészek hazájukban. Példa rá: a nyár folyamán Zivoji- novicnak két filmje is sze­repel a magyar mozik műso­rán. Ljuba Tadic több belgrádi színházban lépett fel, Dub- rovnikban 1964-ben Otelló alakításáért megkapta a kri­tikusok díját, Pulában pedig négyszer nyerte el a nemzeti filmfesztiválon az Arany Arénát. Ljubisa Samardzic komikusként kezdte színészi pályáját, azóta pedig számos mai hőst személyesített meg. Filmezni 1962-ben kezdett, majd 1977-ben Velencében a Holnap című filmben nyúj­tott alakításáért a legjobb színész díjával tüntették ki, és kétszer díjazták Pulában. A Sutjeskát július 6-án este 20 óra 30 perckor lát­hatjuk az 1-es programban. Erdős Márta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents