Szolnok Megyei Néplap, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-07 / 132. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. JÚNIUS 7. IA tudomány világa 1 A társadalmi változások és a műveltség Gyalogosok a szállítószalagon Az elmúlt időszak társadalmi változásai — ha még oly áttételes formában is — a műveltség szerkezetét jelentősen átalakították. S ebben elsősorban olyan okok j átszottak közre, mint a munka jellegének átalakulása, a képzettségi színvonal növekedése és a gazdasági struktúra módosulásai. Am miközben a sokirányú változás jellemzőit kutatjuk, egyre elkerülhetetlenebb feladatnak tűnik annak vizsgálata: vajon az elért általános műveltségi szint összhangban áll-e a műszaki, gazdasági színvonallal. Lépést tartott-e a társadalmi megújulással, vagy megmerevedett, s így — ahelyett, hogy segítene bennünket az eligazodásban — inkább bizonytalanná tesz? De legalább ennyire fontos elemezni azt is. hogy a gazdasági kihívások valóban ösztönző hatást gyako- roLnak-e a művelődési folyamatokra, vagy — ellenkezőleg — tétlenségre), befelé- fordulásra késztetik az egyént. Könnyűszerrel válaszolhatnánk ezekre a kérdésekre, hogy az emberéknek kisebb gondjuk is nagyobb annál, semmint szembenézzenek saját műveltségképükkel. ha egyáltalán tudatosodott bennük ilyen. Csakhogy ez a vélekedés túlságosan leegyszerűsített, s figyelmen kívül hagyja azt az alapvető tényt, hogy a kultúra — képletesen kifejezve — láthatatlan hálóként hull a személyiségre. A különböző viselkedési minták, tradicionális szokások, tudományos, művészeti ismeretek és értékek — a kultúraelsajátítás folyamatában csaknem elkerülhetetlenül épülnek be a személyiségbe. Ez akkor is igaz, ha figyelembe vesszük, hogy például az általános iskola viszonylag alacsony szintű műveltséget nyújt, sőt a legelemibb ismereteket sem tudja minFrancia kutatók egy újfajta ultrahangforrás, az ionofon tökéletesítésén dolgoznak. A készülék működési elve igen egyszerű. Egy rugalmas falú kamrába két elektródot helyeznek el; az egyik egy vékony rudacska, a kamra tengelyében húzódik végig, amelyet henger- felületként vesz körül a másik. A rájuk kapcsolt több ezer voltnyi feszültség ionizálja és felforrósítja a kamrát kitöltő gázt. Ha a feszültséget változtatják, a gáz hőmérséklete és vele együtt a nyomása is megváltozik. A kamra falai a nyomásváltoztatást követve ultrahanghullámokat keltenek. Rezervátum — Opole mellett (Lengyelország), egy kísérleti erdőgazdaság területén rendezték be a világ első hangyarezervátumát. Ez egy élő laboratórium, a rendkívül hasznos rovarok tenyésztési bázisa. A hangyák szellőztetik az erdő talaját, segítik a biológiai szempontból legértékesebb humuszréteg létrejötAz ember testmagasságának az elmúlt száz esztendő során megfigyelt állandó növekedése az USA-ban — úgy látszik — befejeződött. Az amerikai egészségügyi statisztikai központ vizsgálatai szerint ugyanis az elmúlt tíz évben született gyermekek dig úgy átadni, hogy ezek az élő műveltség részei legyenek. S bár látszólag a kultúra hálója is úgy köti meg az egyént, mintha mindaz a dolog, amit gondol, választ vagy tesz, csupán egyéni elhatározásától függne, az egyén művelődését kívülről befolyásoló más tényezők szerepe mégsem tagadható. Mert azzal, hogy például megismerkedünk egy-egy új technikai eszközzel, vagy fontossá válik számunkra, hogy munkahelyünkön figyelembe veszik-e véleményünket, hogy tehát valóságos vagy látszatdemokrácia vesz körül bennünket, műveltségünk is változik. Még ha ez a változás nem is járul mindig hozzá személyiségünk gazdagodásához, a köznapi tudatban és gyakorlatban megnyilvánuló jelentőségét aligha lehet kétségbe vonni. Kivált azért, mert éppen a mindennapi élet „apró” műveltségi elemeiből áll össze a személyiség viszonylag egységes műveltségképe. Nemcsak az úgynevezett magas kultúra értékei (tudományos, művészeti, erkölcsi értékek) tartoznak ugyanis a korszerű műveltséghez, hanem — az életmódon, a köznapi gyakorlaton át — az élet egészére kiterjedő ismeretek és készségek. A műveltségfejlesztés intézményes céljainak megfogalmazásakor ezt a tényt nem lehet szem elől téveszteni. De éppígy nem hagyhatjuk figyelmen kívül azokat a társadalmi szükségleteket sem. melyek főleg a gazdasági viszonyokon keresztül fejtik ki hatásukat a művelődésre. Mindenekelőtt a konkrét munkavégzéssel (munkafeltételekkel és -körülményekkel) összefüggő Az ionofon a kísérletek tanúsága szerint alkalmas televíziós kép- és hangjelek továbbítására. Ilyenkor az elektródok feszültségét a televíziós hang-, illetve képjelek ütemében változtatják. Az első ultrahangos televíziós közvetítés alkalmával még csak 400 méterre sikerült továbbítani a képet. További tökéletesítése után (a kamrát héliummal töltötték, a nyomást megnövelték stb.) az 1200 méterre fekvő víz alatti kamrából kielégítő minőségű kép érkezett a képernyőre. Elképzelhető, hogy további tökéletesítések után az ultrahanghullámokkal több kilométerre is át lehet majd vinni a képet. hangyáknak tét, sok erdei kártevőt pusztítanak el és bizonyos növények magjait' is terjesztik. A hangyákkal foglalkozó tudósok számításai szerint minden hektár erdőben legkevesebb négy hangyabolynak kellene lennie. Ebben az esetben a legtöbb kártevővel szemben ellenállóképes lenne az erdő. már nem magasabbak, mint akik 1965-ben születtek. Ez talán arra mutat, hogy az ember átlagosan 1,75 méterrel elérte a magasságának tetőpontját. Száz évvel ezelőtt az amerikaiak átlag 1,63 méter magasak voltak. feltételeket kell úgy alakítanunk, hogy felébresszék az emberekben azokat a tulajdonságokat, emberi viszonyok iránti igényeket, melyeknek a rájuk gyakorolt visszahatásán keresztül lesznek csak képesek, hogy önmagukat, mint személyiségeket megvalósítsák. És ez a megállapítás akár válasz is lehet a tisztán gazdaságban gondolko. lóknak, akik elképzelhetőnek tartják a gazdaság és az ember elkülönülését. Minél speciaüuáltabbá' válik az egyes ember munkaterülete, annál jojóban összeszűkül az a tudástartomány, amelyen belül még saját tapasztalataira támaszkodhat, és annál sokrétűbben kapcsolódik munkája mások tevékenységéhez. Éppen ezért kell törekednünk arra, hogy az emberekben az önmaguk fejlesztésére irányuló tevékenység igénye másokkal kialakított kapcsolataikon keresztül fogalmazódjon meg. Hiszen még az általános műveltség megszerzése sem csupán az egyéni elhatározástól, szándéktól függ. hanem a munkahelyi, közéleti, családi, oktatási és közművelődési feltételektől, melyek az állandó ismeret- szerzést csakúgy igényként és felhívásként fogalmazhatják meg, mint például a közéleti tevékenységben való aktív részvételt. A fizika ma még újnak számító csodája, a lézersugár már csaknem valamennyi szakorvosi területre betört. Elsőként 1962-ben a szemészek gyógyítottak vele retinaleválást. A szemgolyó ősz- szes rétegein fájdalom- és roncsolásmentesen áthatoló sugár a fehérjék megalvasz- tása útján egy pillanat alatt helyére ragasztja a levált lá- tóhártyát. Korábban ezt a súlyos állapotot napfény és gyűjtőlencse segítségével igyekeztek megoldani, de a hosszabb exponálási idő alatt a szem csaknem mindig elmozdult, és a ragasztás nem sikerült tökéletesen. Ezután a szemészetben számos más lehetőség esetén is sikerrel alkalmazták a lézersugarat: hajszálér-kiboltosu- lások elégetésére, cukorbetegek sízemfenóki vérzései megszüntetésére, szaruhárNevezetes kuriózum volt az első mozgójárda: ez 1900- ban a párizsi világkiállítás alkalmából épült. Két futószalag haladt egymás mellett, az egyik négy, a másik óránkénti nyolc kilométeres sebességgel. Az utasok előbb a lassúbb járdára „szálltak” fel, azután „átszálltak” a gyorsabbra, amely a lassúbb melllett futott. A leszállás persze fordítva történt. Ez a megoldás azonban nem volt a legszerencsésebb; elég sok baleset történt az egymás mellett futó szalagok miatt. Ezt követően mintegy fél évszázadot kellett várni a mozgójárda továbbfejlesztésére. Az 50-es évek elején megjelent mozgójárdáknál már több egymás után következő futószalag műkötya-fekélyek befolyásolására, sőt legújabban a zöldhályog műtét nélküli gyógyítására'. A lézersugár legszélesebb körű gyógyító lehetősége a sebészet területén kínálkozik. A „fénykés’’ aktív anyaga általában a héliummal szeny- nyezett széndioxid, hullámhossza 0,5 miillimikron, teljesítménye 500—1000 watt A sugárnyaláb üvegszáloptikán át jut el a „kés”-be. A fénykés metszése hajszálvékony, csaknem fájdalmatlan, roncsidlásmentes, nyomában a fertőzés lehetősége minimális, vágás közben vérzést is csillapít, és nem ckoz sejtosztódást. Ez utóbbi különösen fontos a daganatos betegségek műtétjeinél, mert ezáltal csökken az áttét ellképződés veszélye. A hasüregben először majmok- májának operációjával kísérleteztek 1966-ban, később dött, amelyek közül mindegyik valamivel gyorsabb volt az előzőnél. Az első szalagot 1—2 kilométeres sebességűre tervezték, amire az utas nyugodtan rászállhat, a legkisebb balesetveszély nélkül. A következő szalagoknál azután észrevétlenül növekszik a sebesség a maximális gyorsaságig. Az útvonal végefelé egyre lassabban halad a szalag, s így a leszállás is balesetmentes, kényelmes. összehasonlítva egyéb közlekedési formákkal a futószalagközlekedés előnyei közé tartozik, hogy teljesen automatikusan működik, nincs szükség vezetőre, kalauzra, de járművekre, kocsiszínre sem. További előnye, hogy nincs karambolveseély. Az emberek hasi műtétjeinél is sikerrel használták fel a lézert. A bőrgyógyászatban kozmetikai célokra használható a sugár. Segítségével festékes anyaj egyeket, érduzza- natcfcat, faggyúszemölcsöket, meggondolatlan tetoválásokat lehet eltávolítani. A fogászatban a fog fúrása, a fogüreg tisztítása, a koronaelőkészítés gyorsan és fájdalommentesen végezhető lézersugárral. , Az onkológusok a rákos szöveteknek lézerbesugárzásával kísérleteznék. Egyes ráktípusok sejtjei ugyanis lézersugárra érzékenyebbek, mint az egészséges sejtek. Jóllehet ez nem teszi lehetővé a röntgenkezelés elhagyását, de a ikét sugár kombinálásával a röntgendózis jelentősen csökkenthető. Érdekes a nagyon régi akupunktúra és a nagyon új lézersugár előnyös kapcsolata. Az ősi távol-keleti gyógymód azon a feltételezésen alapszik, hogy az emberi testben áramló energiaformák keringési egyensúlyát kell helyreállítani. Ezt hagyományosan a szabályozó pontok tűvel való megszúrá- sával, melegítésével vagy masszírozásával érik el. A megfelelő akupunktúrás pontok lézeres besugárzása után növekszik a sejthártyáin keresztül folyó nátrium-kálium anyagcsere, nő a kalcium- és foszforszint. A besugárzott lézerteljesítmény a vágáskor használatosnak mintegy ezredrésze. A lézerpunkitúrának több előnye van a tűszúrásos módszerrel szemben. Nincs besugárzási fájdalom, a fertőzés lehetősége teljesen kizárt, a lézertű gyorsabban dolgozik, így a kezelés időtartama rövidül. Olyan helyen és olyankor is alkalmazható, amikor a tűszúrás valamilyen okiból, például fertőző betegségek esetén nem alkalmazható. Képünk a Magyar Optikai Művek kiállításán készült, ahol lézeres orvosi eszközöket mutattak be. A felvétel lézeres akupunktúrákészülé- ket ábrázol. sem elhanyagolható szempont, hogy az egy-egy utas szállításához szükséges energia jóval kevesebb, mint bármelyik közúti jármű esetében! A mozgójárda egyetlen hátrányául azt szokták felhozni, hogy nem véd az időjárás ellen. De — a képünkön látható módon — ezen is lehet segíteni. Az NSZK-ban épülő egyik 300 méter hosszú mozgójárdát ellipszis keresztmetszetű, acélvázas, plexiüveggel borttott aLagút- ban vezetik. Az utasokat a középen elhelyezett két. egy- egy méter széles, ellentétes irányban mozgó szállítószalag szállítja. A mozgójárdák mindkét oldalán 1,5 méteres gyalogjárdát is elhelyeztek. Éltartósító ózon Szovjet kutatók kísérletekkel bizonyították, hogy a forgácsolószerszámok éltartósága növekszik, ha ózonatmoszférát létesítenek a munkadarab és a szerszám érintkezési felülete között. Mivel azonban ebben az esetben az ózon biztosítja a kellő hűtést is, nagyon sokat kell belőle adagolni. Ezért a kísérlet második szakaszában kenő- és hűtőanyagként az adott fém forgácsoló megmunkálásához szokásos emulziót alkalmazták, és a szerszám élettartamának növelésére az ózont az emulzióhoz adagolták. Azt tapasztalták hogy az éltartóság így is a négyszeresére növekedett. Az emulziót közvetlenül felhasználás előtt kell ózonizálni. Rózsamúzeum A meldorfi (NSZK) Dithmarscher Landesmuseumban az elmúlt évszázadok rózsafajtáinak egyedülálló gyűjteményéből „rózsaudvart” létesítettek. E rózsafajtákról korábban úgy tudták, hogy már teljesen kipusztultak. Kerítések mellől, csalán- és szederbozótból, temetősövényekből szedték ös-ze, majd azonosították és elültették őket a meldorfi kertben. E régi fajták közül igen értékesek a Rosa Galli- ca, a Rosa Damascena és a Rosa Alba. Előkerült a híres Rosa Centifolia Major is, amelyet a 17. században Hollandiában termesztettek: e fajta is látható a gyűjteményben. Nevezetessége, hogy az 1700-as években családi címereken és ezüst evőeszközökön jelent meg; szép színe és illata miatt 150 évig Nyugat-Európa leghíresebb rózsái közé tartozott. lonofon-televízió Az ember magassága Dr. Kerékgyártó István Lézer az orvoslásban
