Szolnok Megyei Néplap, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-28 / 150. szám

1984. JÚNIUS 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Új törvényerejű rendelet Lakossági hozzájárulás a település­fejlesztéshez Az új rendeletre azért volt szükség, mert az 1967-ben a községfejlesztési hozzájáru­lásról szóló törvényerejű rendelet életbe lépése óta eltelt időszakban számos je­lentős változás következett be. A lakosság mind sokré­tűbben vesz részt a helyi kö­zéletben, lényegesen kiszéle­sedett a demokratizmus ha­tóköre. Ugyanakkor azonban növekedett az infrastruktúra gyorsabb ütemű fejlesztése iránti igény és a megvalósí­tás lehetősége közötti fe­szültség. A jogszabály to­vábbfejlesztését tette szüksé­gessé az is, hogy a helyi ta­kácsok .öniállósjága ,,növeke­dett, előtérbe került a le­hetőségek fokozott hasznosí­tása a lakosság és a taná­csok közötti együttműködés­ben is. A jövőben a lakosság tele­pülésfejlesztésben! részvéte­lének egyik meghatározó formájává — a jelenlegi kö­telező, adójellegű községfej­lesztési hozzájárulás helyett — a helyi elhatározáson ala­puló településfejlesztési hoz­zájárulás válik. A fejleszté­si vagy működési célok ki­választásakor, illetve a haz­aárulás mértékének, idő­tartamának meghatározása­kor a lakosság véleményét Kitüntetés az atomerümü építőinek Tegnap a Szovjetunió nagykövetségén kitüntették a Paksi Atomerőmű első blokkjának tervezésében, épí­tésében és beindításában — szovjet sizak emberekkel együttműködve — kiemelke­dő munkát végzett szakem­bereket. A Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának Elnök­sége által adományozott ki­tüntetéseket Vlagyimir Ba- zövszkij, a Szovjetunió ma- gyarorsizági nagykövete nyúj­totta át. ki kell kérni. Ezáltal általá­nosabbá és egyenlőbbé válik a lakosság teherviselése. (Változatlanul fennmarad a lehetőség, hogy a helyi taná­csok szervezhessék a lakos­ság önkéntes felajánlásait. A hozzájárulást a lakás­bérlet vagy a személyi tulaj­donú lakáshasználat, illető­leg az egyéb ingatlantulaj­don — például üdülő, mű­hely, üzlet, telek — és a tar­tós használat alapján álla­pítják meg. Mentesülnek a hozzájárulás fizetése alól azok a családok, amelyeknél az egy főre eső jövedelem alacsony. A hozzájárulást a helyi tanácsok szociális in­dokok alapján — például három és többgyermekes családoknál, fiatal házasok­nál, lakással kapcsolatos nagy terhek esetén — elen­gedhetik, illetőleg mérsékel­hetik. A településfejlesztési hoz­zájárulást — az ország egész területére — 1986-ban veze­tik be. Lehetőség van arra, hogy az önkéntesség elve alapján a helyi tanács ja­vaslatára — a pénzügymi- Iniszter hozzájárulásával — a törvényerejű rendeletben foglaltakat már 1985. január 1-től alkalmazzák. A nyomdászszakszervezet (központi vezetősége tegnap az ifjúság helyzetét tárgyal­ta meg. Megállapította, hogy az oktatás, a szakmai felké­szítés hiányos, ezért általá­ban a közepesnél nem jobb ismeretekkel rendelkező fi­atal szakmunkások kezdik meg munkájukat a nyom­dákban. Gondot okoz az is, A hozzájárulás mértéke évi 300—2000 Ft közötti lesz. Ahol a helyi tanácsok már jövőre településfejlesztési hozzájárulást állapítanak meg, a fizetendő összeg nem haladhatja meg 1985-ben a 600 forintot. A rendelet ha­tálya alá tartozók mentesül­nek a községfejlesztési hoz­zájárulás egyidejű fizetése alól. A lakbérterhek növekedése miatt kevesebb településfej­lesztési hozzájárulást kell fizetniük a lakásbérleti jog­viszonnyal rendelkezőknek, mint a személyi tulajdonú lakásban lakóknak. A hozzájárulásból befolyt pénzzel kizárólag a helyi ta­nácsok rendelkeznek: fej­lesztésre, meglévő intézmé­nyek működtetésére és fel­újításra használhatják fel. A helyi tanácsok kötelesek (nyilvánosan elszámolni ar­ról, hogy mire használták fel a lakosságtól származó pénzeszközöket, és be kell vonniuk a lakosságot a vég­rehajtás szervezésébe és el­lenőrzésébe is. A korábbi, a lakosság köz­ségié jlesztési hozzájárulásá­ról szóló törvényerejű ren-' delet 1986. január elsejével hatályát veszti. hogy az oktatás színvonala item ta.'t lépést az ágazat igényeivel. A fiatalok túl­nyomórészt a tegnap tech­nológiáját sajátítják el, hol­ott a holnapra kellene őket felkészíteni. A tanácskozáson többen felvetették, hogy nem meg­nyugtató a fiatalok szociá­lis helyzete sem, Budapesten a szlovák kormány elnöke Marjai József miniszterel­nök-helyettes meghívására tegnap hivatalos baráti láto­gatásra Budapestre érkezett Peter Colotka. a CSKP KB elnökségének tagja, a cseh­szlovák kormány elnökhe­lyettese, a Szlovák Szocialis­ta Köztársaság kormányának elnöke. A Ferihegyi repülőtéren a vendéget Marjai József főá­gad ta, majd a nap folyamán a Parlamentben megkezdőd­tek a tárgyalások. A megbe­szélések során egybehangzó­an állapították meg, hogy a magyar—csehszlovák kap­csolatok az élet minden te­rületén kiegyensúlyozottan fejlődnek. Erősödik a két ország népeinek barátsága. A gazdasági együttműködés bővül, eredményesein halad a márciusi kormányfői talál­kozón meghatározott felada­tok végrehajtása. Marjai Józsiéi és Peter Colotka szívélyes légkörű, baráti megbeszélésén kifeje­zésre jutott a kölcsönös aka-’ rat a közös érdekű feladatok megoldásának előmozdításá­ra. Bővülő számítógépes kapacitás börze Tájékoztat a rendszerház Csaknem 270 tagja van már a Comporgán Rendszer­ház: Közös Vállalat által üze­meltetett számítógépes infor­mációs rendszernek, melynek célja, hogy a sizabad kapaci­tást keresőket és felajánló­kat egymásról informálja. Mintegy 90 vállalat, számos szövetkezet, szövetkezeti szakcsoport, kisiparos, gaz­dasági munkaközösség, pol­gárjogi társaság vesz részt az ügyfélszolgálati informá­ciós szervezetben. Emberek a Körös mentén Nvomdászszakszervezeti tanácskozás Téma: az utánpótlás Júniusi kora reggel. A niaip szikrázó fényei sejtelmesen villognak az ártéri nyáras lombjai között. A Hármas Körös vidéke ez. A valamikor sűrűn lakott határ elnéptelenedett, ' csak mutatóba maradt egy-két tanya belőle. A ’70-es nagy árvízkor a tízméteres gátból csak ötven-hatvan centi lát­szott ki. Akkoriban költöztek el az itt lakók, mert a gát men­tén nem egy tanyái lakásban feltört a víz. A határban élők közül sokan elkerülteflc a közeli településeikre, Mesterszál­lásra. Tiszaföldvárra, Öcsödre, Mezőtúrra, Szarvasira, — de vannak olyanok akiknek a Körös mente a munkahelyük-. Kö­zéjük tartozik Bíró Sándor, családjával 1963 szeptembere óta a harainigzugá gátőrház lakója. Szabó Benjámin, az Orszá­gos: Villamostávvezeték Vál­lalat vezérigazgatója a Né­pek Barátsága Érdemrendet, Verte Győző, az Erőmű Be­ruházási Vállalat igazgatója a Becsület Érdemrendet, Lovas Gyula, az Erőmű- és Hálózattervező Vállalat Pak­si Kirendeltségének vezetője a Hősies: Munkáért Érdem­rendet, Nagy Kollár Gyula, a Paksi Atomerőmű Vállalat lakatos csoportvezetője, va­lamint Péntek Ernő, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat laka­tos csoportvezetője a Kiváló Munkáért Érdemrendet kap­ta. A kitüntetési ünnepségen részt vett Juhász Ádám ipari államtitkár ésl Bíró Gyula, a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság főtitkára. MIESZ—pályázatok Négymilliárdos megtakarítás A Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szö­vetségének Országos Elnök­sége tegnap ülést tartott, melyen Tóth János főtitkár beszámolt a legutóbbi elnök­ségi ülés óta végzett munká­ról. A MTESZ közreműködésé­vel az energiatakarékossági pályázatok megvalósításával a számítások szerint eddig mintegy négymilliárd forint értékű energiahordozót ta­karított meg az ország. A tu­dományos egyesületek fon­tos feladata, hogy az eddi­gieknél sokrétűbben támo­gassák a biotechnológiai el­járások kutatását, fejleszté­sét, és alkalmazását. Erre a célra a MTESZ koordináci­ós bizottságot hozott létre. Az elnökség Henczi Lajost a MTESZ főtitkárhelyettesé­vé választotta. — A régi história szerint — mondja — valamikor a tolók időkben az öcsödi nagy templom harangját ezen a részen ásták el. Innen a harangzug elnevezés. Bíró Sándor ezen a tájon nevelkedett, még a nagyapja is itt volt gátőr 29 évig. Azu­tán a nagybátyja — aki 1963-ban ment nyugdíjba — vette át a stafétabotot. — Akikor ez családli „vál­lalkozás”. .. — Igen, de velem sajnos megszakad, mert csak egy lányom van. ö Kunszentmár tanban kereskedő. A nyug­díjig még van öt évem. Utá­na a feleségemmel mi is itt hajgyjuk ezt a környéket, be­költözünk Öcsödre. Ott vet­tünk telket, most építkezünk!. — Hogyan télnek napjai? — Mozgalmasan. Reggel fél ctkor kelek, elvégzem a ház körüli munkát. Hat órakor már telefonösszeköttetésben vagyunk a Hármas Körös és Hortobágy-Berettyó csatorna partján dofgozó tizennyolc gát- és csatornaőrrel. Megbe­széljük a tennivalókat, vízál­lást mérünk, máj d fél nyolc­kor továbbítjuk az adatokat a központnak. Ezután elvég­zem a papírmunkát, felülök a motorra, és ellenőrzőm a területemhez tartozó part­szakaszt. Az udvaron három tehén, hat borjú, 25 birka és tö­mérdek apró jószág. Iiilazi földi Dara dicsőm ez. — Nincs ebben semmi kü­lönös. Ha nem csinálnánk, abból a kevés fizetésből amit itt kapunk nem tudlnánik megélni. Na és az építkezés. Rengeteg pénzt felemészt. Lassan már nem a kaszától meg a kapától kérgesedik a tenyér, balnem az alapozás­tól, a falazástól, meg a va­kolásitól. Elköszönök Bíró Sándortól. A gáton megyek tovább. Jel­legzetesen sík vidék ez. Ide látszik a mesterszállási templom tornya. Légvonal­ban lehet vagy öt kilométer. Távolban agy tanya. Odame­gyek. Üres. Régen az Islkoladűlőn száz­százötven méterre egymástól házak álltak. Mára már hír­mondó se maradt belőlük. A termelőszövetkezet fekete­tarka gulyája is gazdátlanul legel, csak a villanypásztor Vigyáz rájuk. A kukorica még alig rugaszkodott el a földtől, de az ember munká­ja nyomán a friss kaszáiású lucerna már boglyákban áll. Előttem egy motoros halad. Megállítom. Deák Imre a termelőszövetkezetben dolgo­zik. Egyéves kora óta tanyán él, de ősszel közelebb köl­töznek a faluhoz, mert két kislánya közül az egyik óvo­dába meigy. — Sakkal könnvebb lesz — mondja. — Mára csak azok maradtak a Körös­menti tanyákban, akiknek azt, követelte a munkáink. Hirtelen beborul, esni kezd. Üjdonsü't motoros ismerő­söm megy tovább — fél, hogy bőrig ázik. A földút pillanatok alatt ragadóssá válik. Csak az eső miatt találtam otthon Sós Györgyöt, a mes­terszállási Táncsics Termelő­szövetkezet traktorosát. Eb - ben a tanyában a huszonö­tödik nyarukat élik. Ezen a környéken született. A ház­ban megtalálhatók a modem élet kellékei, a villany, a víz, a fürdőszoba. Az udvaron Trabant áll. — Ezzel rövidülnek a tá­volságok — mondja. — Nem akarunk innen, elmenni, jól érezzük magunkat. Mester­szálláson vettünk egy telket, de azt a gyerekeknek szán­juk. Igaz, a lányom Mart­fűn, a fiam Pesten dolgozik, de majd hazajönnek. Vásárhelyi Pál munkája nyomán az 1800-as években a Hármas Körösit is szabá­lyozták. Szív alakú félkört ír le a holtág, melynek part­ján hobbitelkek sorakoznak. Török János csatomabiz- tossal a barangzugi szivaty- tyútelepnél beszélgetünk. Járnak a gépek, dolgoznak a szivattyúk. Mások ide jármaik kikap­csolódni, szórakozni, engem meg ideköt a munkám. 1965 óta vagyok csatomiaőr. A Ti­sza II megépítése után meg­nőtt a csurgalékvíz mennyi­ségié, ezt emeljük át a Kö­rösbe. Szép vidék ez, csak esős időben az isten ment­sen meg mindenkit, hogy gépkocsival erre tévedjen. Biztos itt marad. De én nem ezért maradtam. A nyár itt a legszebb, de azért ha nyug­díjas leszek beköltözünk Öcsödre, mert ott van. há­zunk. Nyár. Mindenkinek más jut eszébe ró’a, de mindenkép­pen valami szép, hiszen ben­ne van az élet még az el­néptelenedő Hármas Körös mentén is. Nagy Tibor Ülést tartott az Elnöki Tanács (Folytatás az 1. oldalról.}. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa június 27-i, szerdai ülésén a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának és a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa Elnökségének javasla­tára személyi kérdésekben határozott. Pullai Árpád közlekedési minisztert nyugállományba vonulása miatt, érdemeinek elismerése mellett tisztségé­ből felmentette; egyidejűleg Urbán Lajost, a Közlekedési minisztérium eddigi állam­titkárát közlekedési minisz­terré megválasztotta. Dr. Ábrahám Kálmán épí­tésügyi és városfejlesztési minisztert más megbízatása miatt e tisztségéből felmen­tette. Egyidejűleg Somogyi Lászlót építésügyi és város- fejlesztési miniszterré meg^. Választotta. Az Elnöki Tanács nyugál­lományba vonulása miatt ál­lamtitkári tisztségéből fel­mentette Csikós-Nagy Bélát és dr. Gonda Györgyöt, egyi­dejűleg dr. Ábrahám Kál­mánt és dr. Szikszai Bélát ál­lamtitkárrá kinevezte. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nyugállo­mányba vonulásuk alkalmá­ból, több évtizedes eredmé­nyes munkásságuk elisme­réséül dr. Csikós-Nagy Bélá­nak. a Magyar Népköztársa­ság Zászlórendje. dr. Gonda Györgynek, a Munka Vörös Zászló Érdemrendje, Olajos Józsefnek a Szocialista Ma­gyarországért Érdemrend ki­tüntetést adományozta. * * * Az Elnöki Tanács ülése után az Országház Nándorfe­hérvári-termében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt Somogyi László és Urbán Lajos letette a hivatali esküt. Az eskütételen jelen volt Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke, Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai és Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke. II Minisztertanács döntése személyi kérdésekről A kormány ülést tartott és személyi kérdésekben dön­tött. Dr. Gonda Györgyöt, az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal elnö­két saját kérésére, érdemei elismerése mellett nyugállo­mányba helyezte; egyidejű­leg dr. Ábrahám Kálmánt kinevezte az Országos Kör­nyezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökévé. Dr. Csikós-Nagy Bélát, az Országos Anyag- és Árhiva- taf elnökét saját kérésére, érdemei elismerése mellett nyugállományba helyezte. Dr. Szikszai Bélát, az Országos Anyag- és Árhivatal eddigi elnökhelyettesét a hivatal el­nökévé nevezte ki. Olajos Józsefet, a Magyar Szabványügyi Hivatal elnö­két saját kérésére, érdemei elismerése mellett nyugállo­mányba helyezte. Dr. Szekér Gyulát felmentette az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság elnöki tisztsége alól és kinevezte a Magyar Szab­ványügyi Hivatal elnökévé. A kormány — a Magyar Tudományos Akadémia el­nökségével egyetértésben — dr. Pál Lénárdot. az MTA fő­titkári tisztségéből felmentet­te ég kinevezte a z. Országos Műszaka Fejlesztési Bizottság elnökévé. Somogyi László életrajza Somogyi László Székesfe­hérváron született 1932-ben. A Budapesti Műszaki Egye­temen szerzett építészmér­nöki diplomát. 1954—1978 kö­zött a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalatnál (ma: Alba Regia Állami Építői­pari Vállalat) dolgozott kü­lönböző fontos műszaki be­osztásokban. 1963-tól a válla­lat főmérnökeként, később műszaki igazgatóhelyettes­ként tevékenykedett. 1978- ban nevezték ki a- Középület­építő Vállalat igazgatójává. Urbán Lajos Budapes­ten született 1934-ben. A Budapesti Műszaki Urbán Lajos életrajza Egyetemen szerzett mérnöki diplomát. 1955-től a Magyar Államvasutaknál dolgozott különböző beosztásokban 1962-ig. Ezt követően a Köz­lekedési- és Postaügyi Mi­nisztérium főmérnökeként, majd 1963—1967-ig az Orszá­gos Tervhivatal munkatársa­ként tevékenykedett. 1967— 1973-ig az MSZMP KB gaz­daságpolitikai osztályá­nak politikai munkatársa volt. 1973—1976-ig a Magyar Államvasutak vezérigazgató­helyettesi, majd vezérigaz­gatói tisztségét töltötte be, 1976-tól volt közlekedési mi­nisztériumi államtitkár. Ülésezett a HNF Országos Tanácsának Elnöksége A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának Elnöksé­ge Kállai Gyulának, a NHF elnökének elnökletével teg­nap ülést tartott. Meghall­gatta Lázár Györgynek, az (MSZMP Politikai Bizottsá­ga tagjának, a Miniszterta­nács elnökének tájékoztató­ját az MSZMP Központi Bi­zottságának június 26-i ülé­séről. Az elnökség megvitatta, elfogadta és támogatta az MSZMP Központi Bizottsá­gának ajánlásait személyi kérdésekben.

Next

/
Thumbnails
Contents