Szolnok Megyei Néplap, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-28 / 150. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. JÚNIUS 28. Vizsgálják az öregedés folyamatát Hazánk népességének mintegy ötödé elérte, vagy meg­haladta a nyugdíjkorhatárt. A köztudatban az él, hogy a nyugdíjazás az öregkor kezdete. Az Egészségügyi Világszer­vezet (WHO) meghatározása srzerint viszont a 45—59 évesek még csak középkorúak, s a 60—73 év közöttiek is csak örege­dőnek számítanak. A világszervezet életkori csoportbontása az öregkor kezdetét a 75. életévben jelöli meg. Számítógép-családtag A legújabb biológiai kuta­tások szerint az ember 115— 120 évig is elélhetne — az emberi faj biológiai kód­rendszere ennyit engedélyez —, ha az élet során elszen­vedett betegségek, különféle ártalmak nem rövidítenék meg az életét. Hazánkban jelenleg a születéskor várha­tó átlagos élettartam a fér­fiaknál 66, a nőknél 73 év, ami lényegében megegyezik a többi európaii ország vár­ható élettartamával. Figye­lemre méltó változást tük­röznek a statisztikai adatok. Magyarországon a századfor­duló idején a férfiak átlago­san 37, a nők 38 évet értek meg. Az elmúlt nyolc évtized során tehát a születéskor várható élettartam csaknem megkétszereződött. További jelentős változás volt a 60 év felettiek számarányának növekedése az össznépessé- gen belül. 1900-ban hazánk­ban a lakosság 7,5 százaléka, 1981-ben 17 százaléka volt túl a 60. életévén. Mindezek -a demográfiai változások az öregedéssel, az öregség egyéni és társadalmi problémáival foglalkozó tu­dományág, a gerontológia ki­alakulását sürgették. Az öregségkutatás hazánkban nem újkeletű, de összehan­golt tudományos munka csak 1965 óta folyik a Semmel­weis Orvostudományi Egye­tem Gerontológiai Központ­jában. A gerontológia rendkívül széles kutatási területet ölel fel. Az évtizedek során há­rom fő ága alakult ki. A biológiai kutatások célja az élő szervezet öregedési fo­lyamatának a megismerése, felderítése; a szakemberek másik csoportja, az öregedés orvosi kérdéseivel foglalko­zik. az életkor és az öregedés élettani megnyilvánulásait, az életkor és a betegségek kapcsolatát kutatja; a szó ciáliis gerontológia az örege­déssel kapcsolatban az em­ber 'környezetét, a szociális hátteret, a társadalmi jel­lemzőket vizsgálja. Az öregségkutatásban az egy'k legfontosabb tényező az életkor. A szakemberek számára azonban az általá­nosan használt, anyakönyvi adatok alapján megjelölhető úgynevezett naptári életkor kisebb jelentőségű, mint a A bonni egyetem állatta­ni intézetében készült har- münchatszoros nagyítású raszter-elektronmikroszkó­pos felvétel akár képrejt­vénynek is beillik: vajon mit ábrázol? Legfeljebb az ezzel foglalkozó kutatók tud­nák megmondani, hogy ér­dekes képünkön egy sárga­húsú unka — vagyis egyfaj­ta béka — néhány napos embriójának a fejét láthat­juk. Az állatot egyrétegű bőrszövet (epidermisz) borít­ja. Alatta viszonylag vastag, nagy víztartalmú, átlátszó, kocsonyaszerű kötősköveti réteg van. Bár az embrió a fejlődésnek még nagyon kez­detleges szakaszában van, mégis jól láthatók nagy sze­mei, bennük a golyó alakú szemlencsék. A két orrlyuk kidomborodik az őt körülve­vő szövetből. Az orrlyukak alatt a felső állcsont emel­kedik ki. Kétoldalt láthat­juk az alsó állcsont hatal­mas izmait. Mindkét áll­csont szélén fogszerű ap­ró képződmények sorakoz­nak. Az embriókból kifej­lődő ebihalak ezekkel vág­ják. reszelik szét állati vagy növényi táplálékaikat. A békák sok különleges biológiai életkor. Ez utóbbi az egyén megjelenése, moz­gáskészsége. testi és szellemi tevékenysége alapján hatá - rozható meg bonyolult mó­don, és csak közvetett mód­szerek segítségével. E két életkor nagyon sok esetben nincs egymással szinkron­ban, nem egymás mellett ha­lad, ami a mindennapi élet ben is jól ismert jelenségben nyilvánul meg: vannak fiatal öregék és öreg fiatalok. A kutatások már eddig is egyértelműéin igazolták, hogy az öregség önmagában nem betegség. Az öregedés élettani folyamat, ami akkor válik károssá, ha túl korán kezdődik, és felgyorsult for­mában jelentkezik. Ehhez az alaptételhez kapcsolódik a gerontológia célkitűzéseinek a meghatározása. Eszerint a gerontológia — mint tudo­mányág — nem örök fiatal­ságot ígér. nem akar meg­fiatalítani. hanem az örege­dés folyamatát kívánja az élettani határok között tar­tani, a korai és kóros öre­gedést szeretné megakadá­lyozni. Az sem tartozhat az elsődleges törekvései közé, hogy azit a bizonyos 115—120 évet minél többen érjék meg, az viszont igen, hogy minél többen jussanak el minél frissebb testi és szellemi ál­lapotban a jelenleg reális életkor végéig. Lényegében ezt fogalmazta meg az Egész­ségügyi Világszervezet is, amikor az élet minőségének a megjavítását szorgalmazza. A Gerontológiai Központ szakemberei nem tagadják,: az öregedés folyamata részűé • teiben még nem teljesen is­mert. A további biológiai ku­tatások feladata a folyamat teljes feltárása, de addig is az orvostudomány a maga módszereivel — megelőzés, egészségnevelés — sóikat te­het szert, hogy az emberek jobb egészségügyi állapotban érhessék meg — és élhessék — az időskort, amelyet rend szerint nem az évek múlása keserít meg, hanem a közben fellépő betegségek és a velük kapcsolatban kialakuló testi­lelki károsodások. Döntő te­hát a megelőzés szerepe. A Gerontológiai Központ klinikai osztályén az' imtéz­tulajdonsága közül megem­lítjük azt. hogy párzás al­kalmával a hím a nőstény testén kívül termékenyíti meg a lerakott petéket. Fej­lődésük teljes átalakulás (metamorfózis): a vízben élő farkos lárva, a külső bőr- ikopoityúkkal lélegző . ebi­hal levegőből tüdővel léleg­ző állattá alakul át. Külön­mény megalakulása óta foly­tatnak. úgynevezett egész­ségvizsgálatokat. Az orvosok az önként jelentkező, ma­gukat egészségesnek érző és tudó nyugdíjaskorúákat rész­letes klinikai kivizsgálásnak vetik, alá, arra keresve vá­laszt : valóban egészsége­sek-e, avagy az egészséges­ség látszata mögött mégis be­tegségek húzódnak meg. A tapasztala tóik azt mutatják, hogy a páciensek gyakran tévednek önmaguk megítélé­sében. A vizsgálatok célja tehát az idős torban leg­gyakrabban előforduló rejtett betegségek feltárásai, ugyanis védekezni csak az ellen le­het, amit ismerünk. Termé­szetes, hogy a kutatási célok mellett az egyén érdeke sem szorul háttérbe; az érintettek pontos utasítást kapnak a gyógyszeres kezelésre, az életmódra, az életvitelre. A klinikai kutatások má­sik iránya a hosszú távú vizsgálat. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjasok meghatározott köre kétévemiként ellenőrző vizsgálaton vesz részt, ami- koris regisztrálják az egész ségi állapotúkban bekövetke­ző esetleges változásokat. A hosszú távú vizsgálati lánc ma világszerte a leg­többet ígérő kutatási mód­szer. ugyanis a páciensek, ön­magukkal történő összeha­sonlítását teszi lehetővé. Ko­rábban általában fiatal és idős csoportokat mértek egy­mással össze, ami nagyon sok tévedési lehetőséget hor­dozott magában. Nehéz tud­niillik torban -eltérő csopor­tokat azonos ' kritériumok alapján egybevetni. A hosszú távú módszerrel a kutatók adatokat nyerhet­nek a biológiai öregedés fo­lyamatának megismeréséhez, az egyes szervek funkciói­ban történt változások ide­jének megállapításához és nem utolsó sorban a megfi­gyelési idő alatt jelentkező betegségek, kóros jelenségek súlyossági fókának felderíté­siéihez. Ezeket az adatokat a megelőzés szolgálatába lehet állítani; támpontot adhatnak ahhoz, hogy mikor, milyen életkorban szükséges külö­nös gondot fordítani — szű­rővizsgálatok segítségével — eay-egy aktuális betegség felderítésére. leges esetekben az átalaku­lás nem vízben, hanem az egyebütt elhelyezett peték burkán belül folyik le. A bé­káknak két alrendjét külön­böztetjük meg: a nyelvtelen és a nyelves békákat. Nos, a képen látható kis embrió az utóbbihoz tartozik. (Az előbbiek nálunk és Európá­ban nem is fordulnak elő). Szilárd „folyadékágy” Egy newcastle-i kórház­ban újszerű betegágyat ké­szítettek: ebben a beteg ' mintha folyadékban lebegne. Az ágyat annak az elvnek az alapján készítették el. hogy­ha egy tartályt finom homok és nagyobb szemcsék tölte­nék ki. s közéjük alulról le­vegőt fúvatnak, azok folya- dékszerűen viselkednek. A newcastle-i ágy 0,1 milli­méter átmérőjű üveggyön­gyökkel töltött teknő, amely­be alulról levegőt fúvatnak. Az üveggyöngyöket vékony légáteresztő poliészter lepe­dő borítja. A betegek ugya­nis kissé belesüppednek eb­be az ágyba, de a felhajtó­erő mindenképpen lebegés­ben tartja őket. Az újtípu­sú ágy különösen a felfekvé- ses fekélyekben szenvedő betegek számára jótétemény. Nemzeti park Mongóliában Mongol és szovjet kutatók kidolgozták a Mongol Nép- köztársaság első nemzeti parkjának a tervezetét. A park, amely az ország déli részében, a Góbi-sivatagban lesz, 5 millió hektár terüle­tet foglal majd el, s ezzel a világ legnagyobb természet- védelmi területei közé tar­tozik majd. Az elképzelések között az is szerepel, hogy olyan, Mongóliában honos, növény- és állatfajokat tele­pítenek meg ott, amelyeket ma már a kipusztulás veszé­lye fenyeget. Egyebek között oda — eredeti hazájukba — szándékoznak visszatelepíte­ni a híres przsevalszki vad­lovakat is, amelyek ma már csak az állatkertekben él­nek. A Föld nem gyarapítható édesvíz-kincse egyre kereset­tebb, s ezzel egyre drágább, létfontosságú nyersanyagává válik az emberi tevékenység­nek. Az iparosodás, a váro­siasodás, a mezőgazdasági termelési technológia roha­mos fejlődése, az éhínség el­leni fokozódó küzdelem, nem különben a közegészségügyi törekvések növekvő, mással nem pótolható vízigényét egyre nehezebb és egyre költségesebb kielégíteni. A vízkincs ésszerű fel- használásának feltétele a ta­karékosság mellett a vízmi­nőség védelme, a használat következtében szennyeződött vizek maradéktalan tisztí­tása. A vízminőség-védelem alapfeltétele a vizeinkben végbemenő igen bonyolult biológiai folyamatok alapos ismerete, hiszen enélkül alig­ha lehet sikeres Valamely minőséget zavaró tényező kiküszöbölése. Jól érzékel­hetjük ennek jelentőségét Ibalatoni gondjaink és más egyéb ivóvíz-ellátási, öntözé­si, stb. gondunk megoldásá­ra törekedve. A folyók természettudck; mányos, de főképpen bioló­giai kutatása messze elma­rad a tavaké mögött. Ennek az az oka, hogy e vizekben az áramlás miatt sokkal bo­nyolultabb, nehezebben fel­ismerhető biológiai folyama­tok zajlanak. A felszíni víz­kincs egyre nagyobb mérték- kű és lehetőség szerint raci­onális kihasználása az em­ber számára sürgetővé tette a folyóvizek biológiai folya­matainak minél jobb megis­merését is. 1956-ban, Helsinkiben a Nemzetközi Dimnológiai Egyesület kongresszusán fel­hívásban szorgalmazták a még nem túl szennyezett, de iparilag fejlettebb területen keresztül haladó folyók mi­nél sokoldalúbb vizsgálatát. E felhívás nyomán, köze­lebbről osztrák kezdemé­nyezésre, 1957-ben életre hívták a Nemzetközi Duna- kutató Munkaközösséget, amelyhez kezdettől fogva csatlakozott az NSZK. Svájc, A nemzetközi tapasztala­tok szerint szerves összefüg­gés van az elektronika fel- használása és egy ország nemzeti jövedelemteremtő képessége között. Aki az elektronikai versenyfutásban lemarad, az szép lassan visz- szakerül a fejlődő országok táborába — állapítja meg több tanulmány. Hazánk az elektronika hasznosításában a világátlag körül, illetve valamivel alatta van. Az él­mezőnyhöz viszonyított le­maradásunk azonban tete­mes: bármilyen fajlagos mu­tatót is tekintünk, számítás- technikai felhasználásunk négyszer-ötször alacsonyabb az élmezőnynél. Pedig 1983- ban már több, mint 7 mil­liárd forint volt a számítás- technikai ipar termelése. Csakhogy a gyártás nem azo­nos a felhasználással, hiszen a korszerű elektronikára épülő gépek zömét külföldön értékesítjük (az évente gyár. tott szerszámgépeknek mint­egy háromnegyede számjegy­Ausztria, Csehszlovákia, Magyarország, Jugoszlávia, Bulgária, Románia és a Szov­jetunió. A Magyar Tudományos Akadémia — kezdetben az Eötvös Loránd Tudomány- egyetemmel karöltve — 1957-ben Gödön, a Duna mellett, létrehívott egy ku­tatócsoportot, Magyar Du- nakutató Állomás néven, amelynek fő hivatása ma is az, hogy a Nemzetközi Du- nakutató Munkaközösségben Magyarországra eső felada­tokat elvégezze. Ehhez ter­mészetesen a Dunán érde­kelt más szervekkel is ösz- szefog. elsősorban a VITU- KI-val (Vízgazdálkodási Tu­dományos Kutató Központ) és a Dunai menti vízügyi igazgatóságokkal. A nemzetközi munkakö­zösség célja kezdettől fogva a Duna biológiai alapképé­nek. alapfolyamatainak fel­ismerése és jellemzése an­nak érdekében, hogy az em- Iberi használat szempontjá­ból létfontosságú vízminő­ségvédelem szükséges intéz­kedéseit tudományosan meg­alapozhassuk. Az együttműködés egyik legszembetűnőbb megnyilat­kozási formája az évenként megrendezésre kerülő kong­resszus. Ezeken az évente más-más dunai országban megrendezésre kerülő tudo­mányos konferenciákon át­tekintik a legújabb kutatási eredményeket, és ajánláso­kat tesznek a közös kutatni- valók egysége# szempontok, módszerek szerinti tovább­vitelére. Aligha kell hangsúlyoz­nunk Magyarország kiemel­kedő érdekeit abban, hogy a Duna-kutatáaban nemzet­közi szinten részt vegyen. Az ország lakossága egyharma- dának ivóvízszükségletét a Duna fedezi, ipari vízellátá­sunk alapvető bázisa is a Duna, nem szólva az öntözé­si, üdülési igényekről. A Duna ugyanakkor már négy fejlett gazdálkodású ország területéről gyűjtve össze vizét lép Magyaror­szágra, s a hazánkat elha­vezérlésű; az orvostechnikai berendezéseknek mintegy 80 százaléka mikroprocesszort tartalmaz; a textilipari gé­peknek csaknem 40 százalé­ka automatizált stb.). Ha bi­zonyos fokig le is maradtunk a nemzetközi elektronizálási versenyfutásban, ez nem je­lenti azt, hogy feladhatjuk a versenyt. A hátrány ugyanis szívós munkával még ledol­gozható, s ez a magyar gaz­daság létkérdése. Ám csakis akkor érhető el eredmény, ha az ágazati és funkcionális irányítók, az ipar és a keres­kedelem, a társadalmi szer­vek és a kutatóhelyek szin­tén szívügyüknek tekintik a kérdést. Képünkön — az elektroni­kai háttér fejlettségét bizo­nyítandó — számítástechni­kai iparunk egyik produktu­mát. egy újonnan kifejlesz­tett személyi számítógépet láthatunk, amely egy egész számítógépcsalád egyik leg­ifjabb tagja. gyó folyó további országok gazdálkodásának jelentős tényezője. A Nemzetközi Dunakutató Munkaközösség több évtize­des eredményes tevékenysé­ge igen jó példája a külön­böző gazdasági, társadalmi rendszerű országok gyümöl­csöző együttműködésének. Az együttműködésben részt vevő dunamenti országok több- mint negyed-évszáza­dos tevékenysége több ezer tudományos tanulmányt eredményezett, a szervezet tíz éves működése után pe­dig 1967-ben. monografikus mű jelent meg a Dunáról, összefoglalva a biológiai ku­tatások addigi minden ered­ményét. A kutatási eredmé­nyek közreadásából a ma­gyar kutatók jelentős részt vállaltak. Dunánk még nem tartozik Európa legszennyezettebb folyói közé, bár általános állapota folyamatosan rom­lik. A Duna mentén megépí­tett és épülő nagy létesítmé­nyek, nem különben a mé­giscsak megépülő Duna— Majna—Rajna csatorna a környezet- és természetvéde­lem érdekeit messzemenően figyelembe vevő, nemzetkö­zileg egyeztetett szabályo­zást kíván. Nyilvánvaló, hogy bármiféle, a Dunát érintő vízhasználat — vízki­vétel, szén n y ví z -ibeboc sátáS, vízi erőművek létesítése, fo­lyamszabályozás az árvéde­kezés vagy hajózás érdeké­ben csakis a környezet- és természetvédelmi szempon­tok figyelembe vételével kompromisszum útján le­hetséges. Világosan kell lát­nunk. hogy a környezet- és természetvédelmi szempont­jai éppen úgy társadalmi és­pedig hosszú távú, érdekek, mint például a vízellátás vagy a folyamszabályozás érdekei. A Duna biológiai kutatásának nemzetközi szinten éppen azt kell elér­nie. hogy ezek a kompro­misszumok az ember legszé- sesebbkörű érdekeit a leg­jobban szolgálják. Dr. Bérezik Árpád az MTA levelező tagja Deregán Gábor Ifajon mit ábrázol? Duna-kutatás — nemzetközi együttműködésben

Next

/
Thumbnails
Contents