Szolnok Megyei Néplap, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-28 / 150. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. JÚNIUS 28. Vizsgálják az öregedés folyamatát Hazánk népességének mintegy ötödé elérte, vagy meghaladta a nyugdíjkorhatárt. A köztudatban az él, hogy a nyugdíjazás az öregkor kezdete. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása srzerint viszont a 45—59 évesek még csak középkorúak, s a 60—73 év közöttiek is csak öregedőnek számítanak. A világszervezet életkori csoportbontása az öregkor kezdetét a 75. életévben jelöli meg. Számítógép-családtag A legújabb biológiai kutatások szerint az ember 115— 120 évig is elélhetne — az emberi faj biológiai kódrendszere ennyit engedélyez —, ha az élet során elszenvedett betegségek, különféle ártalmak nem rövidítenék meg az életét. Hazánkban jelenleg a születéskor várható átlagos élettartam a férfiaknál 66, a nőknél 73 év, ami lényegében megegyezik a többi európaii ország várható élettartamával. Figyelemre méltó változást tükröznek a statisztikai adatok. Magyarországon a századforduló idején a férfiak átlagosan 37, a nők 38 évet értek meg. Az elmúlt nyolc évtized során tehát a születéskor várható élettartam csaknem megkétszereződött. További jelentős változás volt a 60 év felettiek számarányának növekedése az össznépessé- gen belül. 1900-ban hazánkban a lakosság 7,5 százaléka, 1981-ben 17 százaléka volt túl a 60. életévén. Mindezek -a demográfiai változások az öregedéssel, az öregség egyéni és társadalmi problémáival foglalkozó tudományág, a gerontológia kialakulását sürgették. Az öregségkutatás hazánkban nem újkeletű, de összehangolt tudományos munka csak 1965 óta folyik a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gerontológiai Központjában. A gerontológia rendkívül széles kutatási területet ölel fel. Az évtizedek során három fő ága alakult ki. A biológiai kutatások célja az élő szervezet öregedési folyamatának a megismerése, felderítése; a szakemberek másik csoportja, az öregedés orvosi kérdéseivel foglalkozik. az életkor és az öregedés élettani megnyilvánulásait, az életkor és a betegségek kapcsolatát kutatja; a szó ciáliis gerontológia az öregedéssel kapcsolatban az ember 'környezetét, a szociális hátteret, a társadalmi jellemzőket vizsgálja. Az öregségkutatásban az egy'k legfontosabb tényező az életkor. A szakemberek számára azonban az általánosan használt, anyakönyvi adatok alapján megjelölhető úgynevezett naptári életkor kisebb jelentőségű, mint a A bonni egyetem állattani intézetében készült har- münchatszoros nagyítású raszter-elektronmikroszkópos felvétel akár képrejtvénynek is beillik: vajon mit ábrázol? Legfeljebb az ezzel foglalkozó kutatók tudnák megmondani, hogy érdekes képünkön egy sárgahúsú unka — vagyis egyfajta béka — néhány napos embriójának a fejét láthatjuk. Az állatot egyrétegű bőrszövet (epidermisz) borítja. Alatta viszonylag vastag, nagy víztartalmú, átlátszó, kocsonyaszerű kötősköveti réteg van. Bár az embrió a fejlődésnek még nagyon kezdetleges szakaszában van, mégis jól láthatók nagy szemei, bennük a golyó alakú szemlencsék. A két orrlyuk kidomborodik az őt körülvevő szövetből. Az orrlyukak alatt a felső állcsont emelkedik ki. Kétoldalt láthatjuk az alsó állcsont hatalmas izmait. Mindkét állcsont szélén fogszerű apró képződmények sorakoznak. Az embriókból kifejlődő ebihalak ezekkel vágják. reszelik szét állati vagy növényi táplálékaikat. A békák sok különleges biológiai életkor. Ez utóbbi az egyén megjelenése, mozgáskészsége. testi és szellemi tevékenysége alapján hatá - rozható meg bonyolult módon, és csak közvetett módszerek segítségével. E két életkor nagyon sok esetben nincs egymással szinkronban, nem egymás mellett halad, ami a mindennapi élet ben is jól ismert jelenségben nyilvánul meg: vannak fiatal öregék és öreg fiatalok. A kutatások már eddig is egyértelműéin igazolták, hogy az öregség önmagában nem betegség. Az öregedés élettani folyamat, ami akkor válik károssá, ha túl korán kezdődik, és felgyorsult formában jelentkezik. Ehhez az alaptételhez kapcsolódik a gerontológia célkitűzéseinek a meghatározása. Eszerint a gerontológia — mint tudományág — nem örök fiatalságot ígér. nem akar megfiatalítani. hanem az öregedés folyamatát kívánja az élettani határok között tartani, a korai és kóros öregedést szeretné megakadályozni. Az sem tartozhat az elsődleges törekvései közé, hogy azit a bizonyos 115—120 évet minél többen érjék meg, az viszont igen, hogy minél többen jussanak el minél frissebb testi és szellemi állapotban a jelenleg reális életkor végéig. Lényegében ezt fogalmazta meg az Egészségügyi Világszervezet is, amikor az élet minőségének a megjavítását szorgalmazza. A Gerontológiai Központ szakemberei nem tagadják,: az öregedés folyamata részűé • teiben még nem teljesen ismert. A további biológiai kutatások feladata a folyamat teljes feltárása, de addig is az orvostudomány a maga módszereivel — megelőzés, egészségnevelés — sóikat tehet szert, hogy az emberek jobb egészségügyi állapotban érhessék meg — és élhessék — az időskort, amelyet rend szerint nem az évek múlása keserít meg, hanem a közben fellépő betegségek és a velük kapcsolatban kialakuló testilelki károsodások. Döntő tehát a megelőzés szerepe. A Gerontológiai Központ klinikai osztályén az' imtéztulajdonsága közül megemlítjük azt. hogy párzás alkalmával a hím a nőstény testén kívül termékenyíti meg a lerakott petéket. Fejlődésük teljes átalakulás (metamorfózis): a vízben élő farkos lárva, a külső bőr- ikopoityúkkal lélegző . ebihal levegőből tüdővel lélegző állattá alakul át. Különmény megalakulása óta folytatnak. úgynevezett egészségvizsgálatokat. Az orvosok az önként jelentkező, magukat egészségesnek érző és tudó nyugdíjaskorúákat részletes klinikai kivizsgálásnak vetik, alá, arra keresve választ : valóban egészségesek-e, avagy az egészségesség látszata mögött mégis betegségek húzódnak meg. A tapasztala tóik azt mutatják, hogy a páciensek gyakran tévednek önmaguk megítélésében. A vizsgálatok célja tehát az idős torban leggyakrabban előforduló rejtett betegségek feltárásai, ugyanis védekezni csak az ellen lehet, amit ismerünk. Természetes, hogy a kutatási célok mellett az egyén érdeke sem szorul háttérbe; az érintettek pontos utasítást kapnak a gyógyszeres kezelésre, az életmódra, az életvitelre. A klinikai kutatások másik iránya a hosszú távú vizsgálat. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjasok meghatározott köre kétévemiként ellenőrző vizsgálaton vesz részt, ami- koris regisztrálják az egész ségi állapotúkban bekövetkező esetleges változásokat. A hosszú távú vizsgálati lánc ma világszerte a legtöbbet ígérő kutatási módszer. ugyanis a páciensek, önmagukkal történő összehasonlítását teszi lehetővé. Korábban általában fiatal és idős csoportokat mértek egymással össze, ami nagyon sok tévedési lehetőséget hordozott magában. Nehéz tudniillik torban -eltérő csoportokat azonos ' kritériumok alapján egybevetni. A hosszú távú módszerrel a kutatók adatokat nyerhetnek a biológiai öregedés folyamatának megismeréséhez, az egyes szervek funkcióiban történt változások idejének megállapításához és nem utolsó sorban a megfigyelési idő alatt jelentkező betegségek, kóros jelenségek súlyossági fókának felderítésiéihez. Ezeket az adatokat a megelőzés szolgálatába lehet állítani; támpontot adhatnak ahhoz, hogy mikor, milyen életkorban szükséges különös gondot fordítani — szűrővizsgálatok segítségével — eay-egy aktuális betegség felderítésére. leges esetekben az átalakulás nem vízben, hanem az egyebütt elhelyezett peték burkán belül folyik le. A békáknak két alrendjét különböztetjük meg: a nyelvtelen és a nyelves békákat. Nos, a képen látható kis embrió az utóbbihoz tartozik. (Az előbbiek nálunk és Európában nem is fordulnak elő). Szilárd „folyadékágy” Egy newcastle-i kórházban újszerű betegágyat készítettek: ebben a beteg ' mintha folyadékban lebegne. Az ágyat annak az elvnek az alapján készítették el. hogyha egy tartályt finom homok és nagyobb szemcsék töltenék ki. s közéjük alulról levegőt fúvatnak, azok folya- dékszerűen viselkednek. A newcastle-i ágy 0,1 milliméter átmérőjű üveggyöngyökkel töltött teknő, amelybe alulról levegőt fúvatnak. Az üveggyöngyöket vékony légáteresztő poliészter lepedő borítja. A betegek ugyanis kissé belesüppednek ebbe az ágyba, de a felhajtóerő mindenképpen lebegésben tartja őket. Az újtípusú ágy különösen a felfekvé- ses fekélyekben szenvedő betegek számára jótétemény. Nemzeti park Mongóliában Mongol és szovjet kutatók kidolgozták a Mongol Nép- köztársaság első nemzeti parkjának a tervezetét. A park, amely az ország déli részében, a Góbi-sivatagban lesz, 5 millió hektár területet foglal majd el, s ezzel a világ legnagyobb természet- védelmi területei közé tartozik majd. Az elképzelések között az is szerepel, hogy olyan, Mongóliában honos, növény- és állatfajokat telepítenek meg ott, amelyeket ma már a kipusztulás veszélye fenyeget. Egyebek között oda — eredeti hazájukba — szándékoznak visszatelepíteni a híres przsevalszki vadlovakat is, amelyek ma már csak az állatkertekben élnek. A Föld nem gyarapítható édesvíz-kincse egyre keresettebb, s ezzel egyre drágább, létfontosságú nyersanyagává válik az emberi tevékenységnek. Az iparosodás, a városiasodás, a mezőgazdasági termelési technológia rohamos fejlődése, az éhínség elleni fokozódó küzdelem, nem különben a közegészségügyi törekvések növekvő, mással nem pótolható vízigényét egyre nehezebb és egyre költségesebb kielégíteni. A vízkincs ésszerű fel- használásának feltétele a takarékosság mellett a vízminőség védelme, a használat következtében szennyeződött vizek maradéktalan tisztítása. A vízminőség-védelem alapfeltétele a vizeinkben végbemenő igen bonyolult biológiai folyamatok alapos ismerete, hiszen enélkül aligha lehet sikeres Valamely minőséget zavaró tényező kiküszöbölése. Jól érzékelhetjük ennek jelentőségét Ibalatoni gondjaink és más egyéb ivóvíz-ellátási, öntözési, stb. gondunk megoldására törekedve. A folyók természettudck; mányos, de főképpen biológiai kutatása messze elmarad a tavaké mögött. Ennek az az oka, hogy e vizekben az áramlás miatt sokkal bonyolultabb, nehezebben felismerhető biológiai folyamatok zajlanak. A felszíni vízkincs egyre nagyobb mérték- kű és lehetőség szerint racionális kihasználása az ember számára sürgetővé tette a folyóvizek biológiai folyamatainak minél jobb megismerését is. 1956-ban, Helsinkiben a Nemzetközi Dimnológiai Egyesület kongresszusán felhívásban szorgalmazták a még nem túl szennyezett, de iparilag fejlettebb területen keresztül haladó folyók minél sokoldalúbb vizsgálatát. E felhívás nyomán, közelebbről osztrák kezdeményezésre, 1957-ben életre hívták a Nemzetközi Duna- kutató Munkaközösséget, amelyhez kezdettől fogva csatlakozott az NSZK. Svájc, A nemzetközi tapasztalatok szerint szerves összefüggés van az elektronika fel- használása és egy ország nemzeti jövedelemteremtő képessége között. Aki az elektronikai versenyfutásban lemarad, az szép lassan visz- szakerül a fejlődő országok táborába — állapítja meg több tanulmány. Hazánk az elektronika hasznosításában a világátlag körül, illetve valamivel alatta van. Az élmezőnyhöz viszonyított lemaradásunk azonban tetemes: bármilyen fajlagos mutatót is tekintünk, számítás- technikai felhasználásunk négyszer-ötször alacsonyabb az élmezőnynél. Pedig 1983- ban már több, mint 7 milliárd forint volt a számítás- technikai ipar termelése. Csakhogy a gyártás nem azonos a felhasználással, hiszen a korszerű elektronikára épülő gépek zömét külföldön értékesítjük (az évente gyár. tott szerszámgépeknek mintegy háromnegyede számjegyAusztria, Csehszlovákia, Magyarország, Jugoszlávia, Bulgária, Románia és a Szovjetunió. A Magyar Tudományos Akadémia — kezdetben az Eötvös Loránd Tudomány- egyetemmel karöltve — 1957-ben Gödön, a Duna mellett, létrehívott egy kutatócsoportot, Magyar Du- nakutató Állomás néven, amelynek fő hivatása ma is az, hogy a Nemzetközi Du- nakutató Munkaközösségben Magyarországra eső feladatokat elvégezze. Ehhez természetesen a Dunán érdekelt más szervekkel is ösz- szefog. elsősorban a VITU- KI-val (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ) és a Dunai menti vízügyi igazgatóságokkal. A nemzetközi munkaközösség célja kezdettől fogva a Duna biológiai alapképének. alapfolyamatainak felismerése és jellemzése annak érdekében, hogy az em- Iberi használat szempontjából létfontosságú vízminőségvédelem szükséges intézkedéseit tudományosan megalapozhassuk. Az együttműködés egyik legszembetűnőbb megnyilatkozási formája az évenként megrendezésre kerülő kongresszus. Ezeken az évente más-más dunai országban megrendezésre kerülő tudományos konferenciákon áttekintik a legújabb kutatási eredményeket, és ajánlásokat tesznek a közös kutatni- valók egysége# szempontok, módszerek szerinti továbbvitelére. Aligha kell hangsúlyoznunk Magyarország kiemelkedő érdekeit abban, hogy a Duna-kutatáaban nemzetközi szinten részt vegyen. Az ország lakossága egyharma- dának ivóvízszükségletét a Duna fedezi, ipari vízellátásunk alapvető bázisa is a Duna, nem szólva az öntözési, üdülési igényekről. A Duna ugyanakkor már négy fejlett gazdálkodású ország területéről gyűjtve össze vizét lép Magyarországra, s a hazánkat elhavezérlésű; az orvostechnikai berendezéseknek mintegy 80 százaléka mikroprocesszort tartalmaz; a textilipari gépeknek csaknem 40 százaléka automatizált stb.). Ha bizonyos fokig le is maradtunk a nemzetközi elektronizálási versenyfutásban, ez nem jelenti azt, hogy feladhatjuk a versenyt. A hátrány ugyanis szívós munkával még ledolgozható, s ez a magyar gazdaság létkérdése. Ám csakis akkor érhető el eredmény, ha az ágazati és funkcionális irányítók, az ipar és a kereskedelem, a társadalmi szervek és a kutatóhelyek szintén szívügyüknek tekintik a kérdést. Képünkön — az elektronikai háttér fejlettségét bizonyítandó — számítástechnikai iparunk egyik produktumát. egy újonnan kifejlesztett személyi számítógépet láthatunk, amely egy egész számítógépcsalád egyik legifjabb tagja. gyó folyó további országok gazdálkodásának jelentős tényezője. A Nemzetközi Dunakutató Munkaközösség több évtizedes eredményes tevékenysége igen jó példája a különböző gazdasági, társadalmi rendszerű országok gyümölcsöző együttműködésének. Az együttműködésben részt vevő dunamenti országok több- mint negyed-évszázados tevékenysége több ezer tudományos tanulmányt eredményezett, a szervezet tíz éves működése után pedig 1967-ben. monografikus mű jelent meg a Dunáról, összefoglalva a biológiai kutatások addigi minden eredményét. A kutatási eredmények közreadásából a magyar kutatók jelentős részt vállaltak. Dunánk még nem tartozik Európa legszennyezettebb folyói közé, bár általános állapota folyamatosan romlik. A Duna mentén megépített és épülő nagy létesítmények, nem különben a mégiscsak megépülő Duna— Majna—Rajna csatorna a környezet- és természetvédelem érdekeit messzemenően figyelembe vevő, nemzetközileg egyeztetett szabályozást kíván. Nyilvánvaló, hogy bármiféle, a Dunát érintő vízhasználat — vízkivétel, szén n y ví z -ibeboc sátáS, vízi erőművek létesítése, folyamszabályozás az árvédekezés vagy hajózás érdekében csakis a környezet- és természetvédelmi szempontok figyelembe vételével kompromisszum útján lehetséges. Világosan kell látnunk. hogy a környezet- és természetvédelmi szempontjai éppen úgy társadalmi éspedig hosszú távú, érdekek, mint például a vízellátás vagy a folyamszabályozás érdekei. A Duna biológiai kutatásának nemzetközi szinten éppen azt kell elérnie. hogy ezek a kompromisszumok az ember legszé- sesebbkörű érdekeit a legjobban szolgálják. Dr. Bérezik Árpád az MTA levelező tagja Deregán Gábor Ifajon mit ábrázol? Duna-kutatás — nemzetközi együttműködésben
