Szolnok Megyei Néplap, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-27 / 149. szám

1984. JÚNIUS 27. SZOLNOK MEGYEI NÉFLAF 3 Növelik a termelési, csökkentik a költségeket (Folytatás az 1. oldalról.) hizlalda idei 70,5 milliós ár­bevételi tervének teljesíté­sét egyszázalékos költség­megtakarítással vállalták. Ami nem kevés, hiszen a te­lep évi termelési költsége 56 millió forint. Félmilliót ér tehát a sertéstenyésztők vál­lalása, aminek időarányos részét már realizálták is az első negyedévben elért 4 százalékos abrakmegtakarí­tással, az úgynevezett járu­lékos költségek hétszázalé­kos csökkentésével. A Törökszentmiklósi Álla­mi Gazdaság három —■ szenttamási, surjáni és csor­bái — kerületében, a köz­pontban és a bartapusztai szakosított sertéstelepén ti­zennyolc szocialista kollektí­va dolgozik. Minden eszten­dőben úgynevezett vállalási ajánlásban hívja fel a bri­gádtagok figyelmét a párt- és a gazdasági vezetőség, hogy melyek a gazdálkodás olyan „gyengébb” pontjai, ahol a leginkább szükség van a munkaversenyben résztvevők többletteljesíté­sére, társadalmi munkájára. A szarvasmarha-ágazatban dolgozó kollektívák időará­nyosan eleget tettek a köz­ponti elvárásokon alapuló vállalásaiknak, hiszen má­jus végéig 1.00 ezer literrel több tejet szállítottak a fel­dolgozóiparnak, mint a ta­valyi év első öt hónapjá­ban. Ezzel mintegy 800 ezer forint árbevételhez juttatták a gazdaságot. Az elhullási és a kényszervágási veszteséget is jelentősen csökkentették a tatiglyi hasonló időszak­hoz képest, ezáltal újabb 170 ezer forinttal növelték az ágazat nyereségét. A ter­vezettnél nagyobb súlygya­rapodás elérésével pedig 273 ezer forintot realizál­tak az idei hozamnövekedési vállalásaikból az ágazatban dolgozó szocialista brigádok. A sertéstenyésztő kollek­tíváktól a szaporulati terv túlteljesítését, az abrakfel­használás csökkentését vár­ja az idén a gazdaság. Az ennek érdekében tett válla­lásokat időarányosán teljesí­tették a tenyésztőkből és a hizlalókból álló brigádok. Az utóbbiak az első negyed­évben, a tavalyi év első há­rom hónapjához hasonlítva 23 százalékkal, azaz 1430-cal több vágósertést értékesítet­tek. Több mint öt és fél millió forint árbevétel több­letet értek el ezzel. A ter­melési tervek időarányos túlteljesítése mellett futotta a munkaversenyben részt­vevők energiájából és sza­badidejéből az 1984. évre vállalt 82 ezer forint érté­kű társadalmi munka első félévre jutó részének elvég­zésére is. Munkaidő után és a hétvégeken is kivették- a részüket a brigádok az esős­re fordult időjárásban ve­szélybe került, már renden levő széna gyors betakarítá­sából. A gazdaság vetőmag­üzemében kommunista mű­szakot szerveztek a vető­magszállítmány előkészítésé­re egy váratlanul kínálkozó exportlehetőség kihasználá­sára. A társadalmi munká­val keresett pénzüknek pe­dig találhattak-e jobb he­lyet, mint a Nemzeti Szín­ház építésének segítése, a gazdaság működési területén levő gyermekintézmények támogatása. Az előbbihez az idén eddig 7500, az utóbbi­hoz 25 ezer forinttal járul­tak hozzá a. Törökszentmik­lósi Állami Gazdaság szocia­lista brigádjai. T. F. Kevesebb anyagból ugyanannyi termék Az Ipari Minisztérium szervezésében anyag- és technológia-korszerűsítési iroda alakult a Kogéptarv szervezeti keretein belül. Az iroda szakemberei koordi­nálják majd a gazdaságos anyagfelhasználást és tech­nológiai korszerűsítést ösz­tönző kormányprogram meg­valósítását az iparvállala­toknál. Az iroda vezetőinek első munkamegbeszélésén tegnap Juhász Ádám ipari államtit­kár egyebek között arról szólt, hogy a vállalatok a legutóbbi két évben évente 5—5 milliárd forintnyi anyagmegtakarítást értek el. Ezek 60 százaléka műszaki­szervezési intézkedések nyo­mán, 19 százaléka konverti­bilis importmegtakarítás eredményeként, 14 százalék a hulladékok és a másodla­gos nyersanyagot hasznosí­tásával, a többi pedig egyéb vállalati intézkedése« nyo­mán született. A termelési költségeknek mintegy 60 százalékát azonban továbbra is az anyaghányad teszi ki. Nem ritka, hogy valamely gép 50 százalékkal több nyersanyagból készül ná­lunk, mint a külföldi ver­senytársaknál. Az anyagpa­zarlás tehát korántsem szűnt meg. A túlsúly leépítése ta­lán az egyik legnagyobb tar­taléka az ipari termelésnek. Fontos célkitűzés az is, hogy az ipari termelés az eddiginél nagyobb arányú növekedése a következő években ne járjon együtt többlet anyagfelhasználással. Célszerű volna, ha minden vállalat sokkal nagyobb erő­feszítéseket tenne a hulla­dékok hasznosítása érdeké­ben. ami számottevően csök­kentené a nyersanyagigé­nyeket. Mirelit termékek kooperációban Üjításokkal, kooperációk kialakításával törekszik a csepeli mirelitüzem új ter­mékek előállítására, a vá­laszték bővítésére. A gyár­ban helyszűke miatt korlá­tozottak a választékbővítés lehetőségei, a vásárlók azon­ban újabb cikkeket igényel­lnek. Ezért más üzemekkel lépnek együttműködésre. Elsőként a Jászapáti és fVidéke Áfésszel állapodtak meg mirelit körömpörkölt kooperációban való készíté­sére. A megállapodás szerint az áfész üzemében készítik elő a sertéslábat, itt tisztít- |ják, csomagolják e termé­ket, a munkához a csepeli­ek adják az eszközöket is. A fagyasztásra kész sertésláb további kezelése a csepeli üzemre hárul. Az együttmű­ködés a jelek szerint bevált, ia kereskedelem képviselői­nek megrendezett kóstolón kitűnő minősítést kapott az új termék, s a közeli napok­ban meg is kezdődik for­galmazása. Az olcsóbb élel­miszerek kategóriájába tar­tozó körömpörköltből évente 30 vagonnal küldenek majd az üzletekbe. Az üzem régóta foglalko­zik a mirelit ravioli — tész­tába csomagolt és grillsütő­ben kisüthető káposztás hús­darabkák — előállításának gondolatával. Bár az ehhez szükséges tészta gyártására nincs felszerelése és helyi­sége, mégis be fogják vezet­ni ezt az új terméket. Koo­perációra léptek ugyanis a Kalocsai Sütőipari Vállalat­tal, ahol a speciális tészta gyártásának megvannak a feltételei, s így ősszel megin­dulhat a ravioli készítése. Magyar autóbuszok A tanácsi vállalatok és a költségvetési üzemek 1983. évi gazdálkodásának tapasztalatai Kubának Újabb 850 autóbusz — ele­mekben történő — szállítá­sára és helyi összeszerelésé­re kötött szerződést kubai partnereivel a MOGÜRT. Az Ikarus, a Csepel Autó­gyár és a MOGÜRT képvi­selői az elmúlt napokban Kubában folytattak tárgya­lásokat az autóbuszgyártás jjovábbfejlesztéaérőll lés ilír- ták alá a 34 millió rubel ér­tékű szerződést. Megállapod­tak abban is, hogy a jövő évben Havanna utcáin csuk­lós Ikarus-autóbuszok is forgalomba állnak. Kubában kormányközi megállapodás alapján 1979 óta szerelnek össze magyar autóbuszokat. Az Ikarus és a Csepel Autógyár szakem­bereinek közreműködésével Havanna közelében létesült autóbuszgyár jelenleg napi öt autóbuszt bocsát ki. ame­lyek gépészeti egységeit és karosszéria-elemeit a ma­gyar gyárak exportálják. Kubában már több mint 1600, a helyszínen összesze­relt Ikarus városi és távolsá­gi autóbusz üzemel, egyre nagyobb részt vállalva a fő­város, Havanna tömegközle­kedésében is. Szedik az őszibarackot A hazai őszibaracktermés 35—40 százalékát szolgálta­tó szatymazi tájkörzetben megkezdték a korai fajták szedését. Ezek ízletességben ugyan elmaradnak a későb­bi, középérésű, sárga húsú hibridektől, koraiságuk mi­att azonban kiszoríthatatla- nok a piacról. Ez a gyü­mölcs gyorsan érik, a szedé­sével nem lehet késlekedni. A gazdaságok többsége ép­pen ezért a közös terület és háztáji földek gyümölcsét együtt értékesíti. így a ta­goknak nem kell külön baj­lódniuk a piacozással. Sok más gyümölcshöz ha­sonlóan, az őszibarackot is károsították a tavaszi fa­gyok, legnagyobb arányban a korai fajtákat, amelyeket teljes virágzásban ért a fagyhullám. A szakemberek szerint a szatymazi tájkör­zetben az idén nem különö­sen jó. a tavalyinál kisebb termés várható. A körülményekhez való rugalmasabb alkalmazkodás, a lehetőségek kihasználására való fokozottabb törekvés egyre jobban érzékelhető a tanácsi vállalatok gazdálko­dásában. A megye tanácsi vállalatainak nettó árbevé­tele a megyei székhelyű gaz­dálkodó. szervek átlagánál és az előző évi növekedési ütemnél egyaránt gyorsab­ban emelkedett, mert a ter­mékösszetétel kedvezően vál­tozott, több magasabb nyere. ségtartalmú, korszerűbb ter­mék készült. A tanácsi vállalatok az exportpiacokon az előző évi­nél több — főleg könnyű­ipari — termékeket értékesí­tettek. Az építőiparban csök­kent a maximált áras, növe­kedett a szabadáras munkák aránya. Az árbevétel dina­mikusabban nőtt, mint az összes költség, annak ellené­re, hogy jelentős költségnö­velő tényező volt 1983-ban a bérek közterheinek eme'ése. A hatékonysággal fedezett bérfejlesztési lehetőség rend­szeresebb normakarbantartá­sokra, a teljesítménybérben foglalkoztatottak körének bővítésére késztette a válla­latokat. Csokiként a túlmun­ka miatti bérkifizetés, mivel ennek keresetkiegészítő jel­lege a kisvállalkozások kere­tében ösztönzőbb. Nagy még a szóródás A műszaki-gazdasági in­tézkedésekkel megalapozott önköltségcsökkenés, a terme, lékenység emelkedése, az eszközök jobb kihasználása, a — termeléssel arányosan változó — költségek fajlagos mérséklődését eredményezte a dinamikusan fejlődő válla­latóknál. Az erőteljes im­portkorlátozás hatására több gazdálkodó tőkés behozatalt helyettesítő hazai vagy szo­cialista importból származó termékek felhasználósára tö­rekedett. Mérsékelt ütemben tovább folytatódott a hulla­dékok és másodlagos nyers­anyagok hasznosítása és az energiaracionalizálás. Az anyag- és energiakölt­ség relatív megtakarításának szerepe van abban, hogy a nyereség — az előző évek stagnálását követően — az árbevétel növekedési ütemét jelentősen meghaladta. A nyereségváltozás azonban nagy szóródást mutat, amely­nek okai vállalatonként el­térőek. Egyes — könnyű-, nyomda-, cipő- és építőipari vállalatok kiugróan magas, 46—48 százalékos nyereség- növekedést értek el. Több mint 1,5-szeresére emelke­dett a sütőipari vállalat ér­dekeltségi nyeresége. Jelen­tős az eredményromlás a ter­melés csökkenése következ­tében, valamint a központi ár. és jövedelemszabályozási intézkedések árbevételben nem realizálódó ráfordításai miatt a műanyagtermékeket előállító gépipari, az egyéb ipari, építő-javító szolgáltató vállalatoknál. A volumen- csökkenés hatására a fajla­gos fix költségek emelked­tek, rontották a gyártmá­nyok, a — szolgáltató — nye­reségtartalmát, amit a köz­vetlen költségek mérséklő­dése nem ellensúlyozott. összességében a vállalatok eredményének alakulását a termékszerkezet változása, az eszközökkel, munkaerővel való takarékosabb gazdálko­dás, a termelékenység növe­kedése határozta meg. A készletállomány a szigo­rúbb készletgazdálkodási in­tézkedések, a tervszerűbb anyagbeszerzés, ütemesebb készáruszállítások következ­tében az árbevételnél kisebb ütemben emelkedett. A ta­nácsi vállalatok a termelés 5 százalékos növekedését változatlan létszámmal érték el. Lényeges a változás a termelő-szolgáltató tevé­kenységek bővülése miatt a vízgazdálkodás ágazatban ahol a foglalkoztatottak szá­ma 7,2 százalékkal nőtt. Az átlagos állományi lét­számon belül a fizikai fog­lalkozásúak száma csökkent. A munka-, üzemszervezési intézkedésekre, a belső szer­vezet korszerűsítésére na­gyobb figyelmet fordítottak, az irányító, adminisztratív szervezetet érintően még vannak tartalékok. Kevesebb jutott fejlesztésre A termelési érték növeke­dése egyes kommunális, szol­gáltató vállalatok kivételével teljes egészében a munkater­melékenység emelkedéséből származik. A vállalatok te­vékenységét minősítő jöve­delmezőségi mutató — a kul­turális ágazat kivételével — emelkedett. Legmagasabb a cipőipari termékek (70,8 szá­zalék), míg legalacsonyabb a textiltisztítás jövedelmezősé­ge (0,6 százalék). A dinami­kusan növekvő nyereségből együttesen 32 százalékkal magasabb összegű érdekelt­ségi alapok képzésére került sor. Részesedési alap képzés­re az előző évi összegnek több mint 2.5-szeresét fordí­tották a vállalatok. Az év' végi részesedés átlagosan több mint egyharmadával haladta meg az 1982. évit. A dolgozók anyagi érdekeltsé­gét szolgáló nettó részesedé­si alap átlagosan a bérkölt­ség 3 százalékát teszi ki. Ezen belül azonban nagy a szóródás, a jól jövedelmező vállalatoknak 12—14 száza­lék bérarányos nettó része­sedési alap képzésre is lehe­tőségük volt. A vállalatok a nyereségből a korábbiaknál kisebb fej­lesztési alapot képeztek. A jól jövedelmező ipari és a kereskedelmi vállalatok a fejlesztési alap 80—90 szá­zalékát, az építőipari válla­latok 25—38 százalékát fe­dezték nyereségből. A válla­latok többségénél, köztük az eszközigényes kommunális, közüzemi vállalatoknál az alap nagyobb része amorti­zációból képződött. A beruházásokat a válla­latok döntően saját forrásból valósították meg. Az utóbbi időben általában kisebb ér­tékű, szinttartó fejlesztések­re, pótló beruházásokra ke­rült sor. Eredményes kisvállalatok Az Afit és a Gelka átszer­vezése következtében 1983. január 1-től a megyében autójavító szolgáltató kisvál­lalat és négy gépipari elekt­romos, szolgáltató fogyasztá­si kisvállalat alakult. Az el­múlt év gazdasági eredmé­nyei igazolták a kitűzött cé­lok helyességét. Érezhetően közelebb került az anyagi ér­dekeltség a szolgáltatóegy ■ séghez, rugalmasabbá vált az új vállalatok működése, ö&z- szességében javult a szolgál­tatások kínálata és minősé­ge. A kisvállalatok bővítet­ték tevékenységi körüket is. Kereskedelmi tevékenység keretében használtan vásá­rolt, felújított készülékeket forgalmaznak, felújított gép­kocsit kölcsönöznek. A dolgozók átlagjövedelme jelentősen emelkedett. Az előzetesen becsültnél a kis­vállalatok nagyobb eredmé­nyekét értek el, javult a munka intenzitása, minősége, megnövékedett a vállalko­zási készség. A megyében működő 12 költségvetési üzem termelési, szolgáltatói tevékenysége az előző évinél lassúbb ütem­ben fejlődött. Az építőipari árbevétel továbbra is a meg­határozó, legdinamikusabban a kommunális üzemág fej­lődött. A tanácsi fejlesztési források mérséklődése miatt csökkent a tanácsi megren­delések szama, a szabad ka­pacitást külső megrendelők részére végzett munkák kö­tötték le. A tanácsi megbíza­tásoknak a korábbinál jobb minőségben tettek eleget. A teljesítmények díjazásá­ra mintegy 7 százalékkal többet fordítottak. Mind na­gyobb arányban alkalmazzák a teljesítményhez kötött anyagi érdekeltséget. A kom­munális tevékenységek jöve­delmezősége nem változott. A feladatok ellátásához szükséges állóeszközbeszerzé­sek döntően a gépek, jármű­vek állományát növelik. A készletek állománya az elő­ző évekénél lassúbb ütem­ben nőtt. Az általánossá vá­ló beszerzési nehézségek miatt az üzemek gyakran kényszerültek anyagtartalé­kolásra, kiskereskedelmi be­szerzésekre. A költségvetési üzemek gazdálkodása — amennyiben a tanácsi megrendelések tel­jesítését tekintjük az érté­kelés alapjának — kielégít­hetőnek minősíthető, javult pénzgazdálkodásuk. Az erő­források hatékonyabb -el­használására azonban egyre nagyobb gondot kell fordí­taniuk. Deák Jánosné a megyei tanács vb pénzügyi osztályának főmunkatársa A Jövő Asztalosipari Szövetkezet jászdózsai üzemében ké­szülnek a Bettina típusú ülőgarnitúrák. Havonta ebből a tí­pusból 50 garnitúrát gyártanak Javult a hatékonyság

Next

/
Thumbnails
Contents