Szolnok Megyei Néplap, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-27 / 149. szám
1984. JÚNIUS 27. SZOLNOK MEGYEI NÉFLAF 3 Növelik a termelési, csökkentik a költségeket (Folytatás az 1. oldalról.) hizlalda idei 70,5 milliós árbevételi tervének teljesítését egyszázalékos költségmegtakarítással vállalták. Ami nem kevés, hiszen a telep évi termelési költsége 56 millió forint. Félmilliót ér tehát a sertéstenyésztők vállalása, aminek időarányos részét már realizálták is az első negyedévben elért 4 százalékos abrakmegtakarítással, az úgynevezett járulékos költségek hétszázalékos csökkentésével. A Törökszentmiklósi Állami Gazdaság három —■ szenttamási, surjáni és csorbái — kerületében, a központban és a bartapusztai szakosított sertéstelepén tizennyolc szocialista kollektíva dolgozik. Minden esztendőben úgynevezett vállalási ajánlásban hívja fel a brigádtagok figyelmét a párt- és a gazdasági vezetőség, hogy melyek a gazdálkodás olyan „gyengébb” pontjai, ahol a leginkább szükség van a munkaversenyben résztvevők többletteljesítésére, társadalmi munkájára. A szarvasmarha-ágazatban dolgozó kollektívák időarányosan eleget tettek a központi elvárásokon alapuló vállalásaiknak, hiszen május végéig 1.00 ezer literrel több tejet szállítottak a feldolgozóiparnak, mint a tavalyi év első öt hónapjában. Ezzel mintegy 800 ezer forint árbevételhez juttatták a gazdaságot. Az elhullási és a kényszervágási veszteséget is jelentősen csökkentették a tatiglyi hasonló időszakhoz képest, ezáltal újabb 170 ezer forinttal növelték az ágazat nyereségét. A tervezettnél nagyobb súlygyarapodás elérésével pedig 273 ezer forintot realizáltak az idei hozamnövekedési vállalásaikból az ágazatban dolgozó szocialista brigádok. A sertéstenyésztő kollektíváktól a szaporulati terv túlteljesítését, az abrakfelhasználás csökkentését várja az idén a gazdaság. Az ennek érdekében tett vállalásokat időarányosán teljesítették a tenyésztőkből és a hizlalókból álló brigádok. Az utóbbiak az első negyedévben, a tavalyi év első három hónapjához hasonlítva 23 százalékkal, azaz 1430-cal több vágósertést értékesítettek. Több mint öt és fél millió forint árbevétel többletet értek el ezzel. A termelési tervek időarányos túlteljesítése mellett futotta a munkaversenyben résztvevők energiájából és szabadidejéből az 1984. évre vállalt 82 ezer forint értékű társadalmi munka első félévre jutó részének elvégzésére is. Munkaidő után és a hétvégeken is kivették- a részüket a brigádok az esősre fordult időjárásban veszélybe került, már renden levő széna gyors betakarításából. A gazdaság vetőmagüzemében kommunista műszakot szerveztek a vetőmagszállítmány előkészítésére egy váratlanul kínálkozó exportlehetőség kihasználására. A társadalmi munkával keresett pénzüknek pedig találhattak-e jobb helyet, mint a Nemzeti Színház építésének segítése, a gazdaság működési területén levő gyermekintézmények támogatása. Az előbbihez az idén eddig 7500, az utóbbihoz 25 ezer forinttal járultak hozzá a. Törökszentmiklósi Állami Gazdaság szocialista brigádjai. T. F. Kevesebb anyagból ugyanannyi termék Az Ipari Minisztérium szervezésében anyag- és technológia-korszerűsítési iroda alakult a Kogéptarv szervezeti keretein belül. Az iroda szakemberei koordinálják majd a gazdaságos anyagfelhasználást és technológiai korszerűsítést ösztönző kormányprogram megvalósítását az iparvállalatoknál. Az iroda vezetőinek első munkamegbeszélésén tegnap Juhász Ádám ipari államtitkár egyebek között arról szólt, hogy a vállalatok a legutóbbi két évben évente 5—5 milliárd forintnyi anyagmegtakarítást értek el. Ezek 60 százaléka műszakiszervezési intézkedések nyomán, 19 százaléka konvertibilis importmegtakarítás eredményeként, 14 százalék a hulladékok és a másodlagos nyersanyagot hasznosításával, a többi pedig egyéb vállalati intézkedése« nyomán született. A termelési költségeknek mintegy 60 százalékát azonban továbbra is az anyaghányad teszi ki. Nem ritka, hogy valamely gép 50 százalékkal több nyersanyagból készül nálunk, mint a külföldi versenytársaknál. Az anyagpazarlás tehát korántsem szűnt meg. A túlsúly leépítése talán az egyik legnagyobb tartaléka az ipari termelésnek. Fontos célkitűzés az is, hogy az ipari termelés az eddiginél nagyobb arányú növekedése a következő években ne járjon együtt többlet anyagfelhasználással. Célszerű volna, ha minden vállalat sokkal nagyobb erőfeszítéseket tenne a hulladékok hasznosítása érdekében. ami számottevően csökkentené a nyersanyagigényeket. Mirelit termékek kooperációban Üjításokkal, kooperációk kialakításával törekszik a csepeli mirelitüzem új termékek előállítására, a választék bővítésére. A gyárban helyszűke miatt korlátozottak a választékbővítés lehetőségei, a vásárlók azonban újabb cikkeket igényellnek. Ezért más üzemekkel lépnek együttműködésre. Elsőként a Jászapáti és fVidéke Áfésszel állapodtak meg mirelit körömpörkölt kooperációban való készítésére. A megállapodás szerint az áfész üzemében készítik elő a sertéslábat, itt tisztít- |ják, csomagolják e terméket, a munkához a csepeliek adják az eszközöket is. A fagyasztásra kész sertésláb további kezelése a csepeli üzemre hárul. Az együttműködés a jelek szerint bevált, ia kereskedelem képviselőinek megrendezett kóstolón kitűnő minősítést kapott az új termék, s a közeli napokban meg is kezdődik forgalmazása. Az olcsóbb élelmiszerek kategóriájába tartozó körömpörköltből évente 30 vagonnal küldenek majd az üzletekbe. Az üzem régóta foglalkozik a mirelit ravioli — tésztába csomagolt és grillsütőben kisüthető káposztás húsdarabkák — előállításának gondolatával. Bár az ehhez szükséges tészta gyártására nincs felszerelése és helyisége, mégis be fogják vezetni ezt az új terméket. Kooperációra léptek ugyanis a Kalocsai Sütőipari Vállalattal, ahol a speciális tészta gyártásának megvannak a feltételei, s így ősszel megindulhat a ravioli készítése. Magyar autóbuszok A tanácsi vállalatok és a költségvetési üzemek 1983. évi gazdálkodásának tapasztalatai Kubának Újabb 850 autóbusz — elemekben történő — szállítására és helyi összeszerelésére kötött szerződést kubai partnereivel a MOGÜRT. Az Ikarus, a Csepel Autógyár és a MOGÜRT képviselői az elmúlt napokban Kubában folytattak tárgyalásokat az autóbuszgyártás jjovábbfejlesztéaérőll lés ilír- ták alá a 34 millió rubel értékű szerződést. Megállapodtak abban is, hogy a jövő évben Havanna utcáin csuklós Ikarus-autóbuszok is forgalomba állnak. Kubában kormányközi megállapodás alapján 1979 óta szerelnek össze magyar autóbuszokat. Az Ikarus és a Csepel Autógyár szakembereinek közreműködésével Havanna közelében létesült autóbuszgyár jelenleg napi öt autóbuszt bocsát ki. amelyek gépészeti egységeit és karosszéria-elemeit a magyar gyárak exportálják. Kubában már több mint 1600, a helyszínen összeszerelt Ikarus városi és távolsági autóbusz üzemel, egyre nagyobb részt vállalva a főváros, Havanna tömegközlekedésében is. Szedik az őszibarackot A hazai őszibaracktermés 35—40 százalékát szolgáltató szatymazi tájkörzetben megkezdték a korai fajták szedését. Ezek ízletességben ugyan elmaradnak a későbbi, középérésű, sárga húsú hibridektől, koraiságuk miatt azonban kiszoríthatatla- nok a piacról. Ez a gyümölcs gyorsan érik, a szedésével nem lehet késlekedni. A gazdaságok többsége éppen ezért a közös terület és háztáji földek gyümölcsét együtt értékesíti. így a tagoknak nem kell külön bajlódniuk a piacozással. Sok más gyümölcshöz hasonlóan, az őszibarackot is károsították a tavaszi fagyok, legnagyobb arányban a korai fajtákat, amelyeket teljes virágzásban ért a fagyhullám. A szakemberek szerint a szatymazi tájkörzetben az idén nem különösen jó. a tavalyinál kisebb termés várható. A körülményekhez való rugalmasabb alkalmazkodás, a lehetőségek kihasználására való fokozottabb törekvés egyre jobban érzékelhető a tanácsi vállalatok gazdálkodásában. A megye tanácsi vállalatainak nettó árbevétele a megyei székhelyű gazdálkodó. szervek átlagánál és az előző évi növekedési ütemnél egyaránt gyorsabban emelkedett, mert a termékösszetétel kedvezően változott, több magasabb nyere. ségtartalmú, korszerűbb termék készült. A tanácsi vállalatok az exportpiacokon az előző évinél több — főleg könnyűipari — termékeket értékesítettek. Az építőiparban csökkent a maximált áras, növekedett a szabadáras munkák aránya. Az árbevétel dinamikusabban nőtt, mint az összes költség, annak ellenére, hogy jelentős költségnövelő tényező volt 1983-ban a bérek közterheinek eme'ése. A hatékonysággal fedezett bérfejlesztési lehetőség rendszeresebb normakarbantartásokra, a teljesítménybérben foglalkoztatottak körének bővítésére késztette a vállalatokat. Csokiként a túlmunka miatti bérkifizetés, mivel ennek keresetkiegészítő jellege a kisvállalkozások keretében ösztönzőbb. Nagy még a szóródás A műszaki-gazdasági intézkedésekkel megalapozott önköltségcsökkenés, a terme, lékenység emelkedése, az eszközök jobb kihasználása, a — termeléssel arányosan változó — költségek fajlagos mérséklődését eredményezte a dinamikusan fejlődő vállalatóknál. Az erőteljes importkorlátozás hatására több gazdálkodó tőkés behozatalt helyettesítő hazai vagy szocialista importból származó termékek felhasználósára törekedett. Mérsékelt ütemben tovább folytatódott a hulladékok és másodlagos nyersanyagok hasznosítása és az energiaracionalizálás. Az anyag- és energiaköltség relatív megtakarításának szerepe van abban, hogy a nyereség — az előző évek stagnálását követően — az árbevétel növekedési ütemét jelentősen meghaladta. A nyereségváltozás azonban nagy szóródást mutat, amelynek okai vállalatonként eltérőek. Egyes — könnyű-, nyomda-, cipő- és építőipari vállalatok kiugróan magas, 46—48 százalékos nyereség- növekedést értek el. Több mint 1,5-szeresére emelkedett a sütőipari vállalat érdekeltségi nyeresége. Jelentős az eredményromlás a termelés csökkenése következtében, valamint a központi ár. és jövedelemszabályozási intézkedések árbevételben nem realizálódó ráfordításai miatt a műanyagtermékeket előállító gépipari, az egyéb ipari, építő-javító szolgáltató vállalatoknál. A volumen- csökkenés hatására a fajlagos fix költségek emelkedtek, rontották a gyártmányok, a — szolgáltató — nyereségtartalmát, amit a közvetlen költségek mérséklődése nem ellensúlyozott. összességében a vállalatok eredményének alakulását a termékszerkezet változása, az eszközökkel, munkaerővel való takarékosabb gazdálkodás, a termelékenység növekedése határozta meg. A készletállomány a szigorúbb készletgazdálkodási intézkedések, a tervszerűbb anyagbeszerzés, ütemesebb készáruszállítások következtében az árbevételnél kisebb ütemben emelkedett. A tanácsi vállalatok a termelés 5 százalékos növekedését változatlan létszámmal érték el. Lényeges a változás a termelő-szolgáltató tevékenységek bővülése miatt a vízgazdálkodás ágazatban ahol a foglalkoztatottak száma 7,2 százalékkal nőtt. Az átlagos állományi létszámon belül a fizikai foglalkozásúak száma csökkent. A munka-, üzemszervezési intézkedésekre, a belső szervezet korszerűsítésére nagyobb figyelmet fordítottak, az irányító, adminisztratív szervezetet érintően még vannak tartalékok. Kevesebb jutott fejlesztésre A termelési érték növekedése egyes kommunális, szolgáltató vállalatok kivételével teljes egészében a munkatermelékenység emelkedéséből származik. A vállalatok tevékenységét minősítő jövedelmezőségi mutató — a kulturális ágazat kivételével — emelkedett. Legmagasabb a cipőipari termékek (70,8 százalék), míg legalacsonyabb a textiltisztítás jövedelmezősége (0,6 százalék). A dinamikusan növekvő nyereségből együttesen 32 százalékkal magasabb összegű érdekeltségi alapok képzésére került sor. Részesedési alap képzésre az előző évi összegnek több mint 2.5-szeresét fordították a vállalatok. Az év' végi részesedés átlagosan több mint egyharmadával haladta meg az 1982. évit. A dolgozók anyagi érdekeltségét szolgáló nettó részesedési alap átlagosan a bérköltség 3 százalékát teszi ki. Ezen belül azonban nagy a szóródás, a jól jövedelmező vállalatoknak 12—14 százalék bérarányos nettó részesedési alap képzésre is lehetőségük volt. A vállalatok a nyereségből a korábbiaknál kisebb fejlesztési alapot képeztek. A jól jövedelmező ipari és a kereskedelmi vállalatok a fejlesztési alap 80—90 százalékát, az építőipari vállalatok 25—38 százalékát fedezték nyereségből. A vállalatok többségénél, köztük az eszközigényes kommunális, közüzemi vállalatoknál az alap nagyobb része amortizációból képződött. A beruházásokat a vállalatok döntően saját forrásból valósították meg. Az utóbbi időben általában kisebb értékű, szinttartó fejlesztésekre, pótló beruházásokra került sor. Eredményes kisvállalatok Az Afit és a Gelka átszervezése következtében 1983. január 1-től a megyében autójavító szolgáltató kisvállalat és négy gépipari elektromos, szolgáltató fogyasztási kisvállalat alakult. Az elmúlt év gazdasági eredményei igazolták a kitűzött célok helyességét. Érezhetően közelebb került az anyagi érdekeltség a szolgáltatóegy ■ séghez, rugalmasabbá vált az új vállalatok működése, ö&z- szességében javult a szolgáltatások kínálata és minősége. A kisvállalatok bővítették tevékenységi körüket is. Kereskedelmi tevékenység keretében használtan vásárolt, felújított készülékeket forgalmaznak, felújított gépkocsit kölcsönöznek. A dolgozók átlagjövedelme jelentősen emelkedett. Az előzetesen becsültnél a kisvállalatok nagyobb eredményekét értek el, javult a munka intenzitása, minősége, megnövékedett a vállalkozási készség. A megyében működő 12 költségvetési üzem termelési, szolgáltatói tevékenysége az előző évinél lassúbb ütemben fejlődött. Az építőipari árbevétel továbbra is a meghatározó, legdinamikusabban a kommunális üzemág fejlődött. A tanácsi fejlesztési források mérséklődése miatt csökkent a tanácsi megrendelések szama, a szabad kapacitást külső megrendelők részére végzett munkák kötötték le. A tanácsi megbízatásoknak a korábbinál jobb minőségben tettek eleget. A teljesítmények díjazására mintegy 7 százalékkal többet fordítottak. Mind nagyobb arányban alkalmazzák a teljesítményhez kötött anyagi érdekeltséget. A kommunális tevékenységek jövedelmezősége nem változott. A feladatok ellátásához szükséges állóeszközbeszerzések döntően a gépek, járművek állományát növelik. A készletek állománya az előző évekénél lassúbb ütemben nőtt. Az általánossá váló beszerzési nehézségek miatt az üzemek gyakran kényszerültek anyagtartalékolásra, kiskereskedelmi beszerzésekre. A költségvetési üzemek gazdálkodása — amennyiben a tanácsi megrendelések teljesítését tekintjük az értékelés alapjának — kielégíthetőnek minősíthető, javult pénzgazdálkodásuk. Az erőforrások hatékonyabb -elhasználására azonban egyre nagyobb gondot kell fordítaniuk. Deák Jánosné a megyei tanács vb pénzügyi osztályának főmunkatársa A Jövő Asztalosipari Szövetkezet jászdózsai üzemében készülnek a Bettina típusú ülőgarnitúrák. Havonta ebből a típusból 50 garnitúrát gyártanak Javult a hatékonyság
