Szolnok Megyei Néplap, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-27 / 149. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. JÚNIUS 27. |A szerkesztőség postájából I Aranykeresők a medencében Június 22-én — már ma­gam se tudom miért, mert nem szokásom — régi fél­tett ékszeremmel mentem a Damjanich uszodába. A kar­lánc úszás közben lecsúszott, s én kétségbeesve siettem az uszoda vezetőjéhez segítsé­gért. Hasznos István készséggel, azonnal megkért két fiatal­embert — az egyik talán úszómestere a strandnak — akik alaposan átkutatták a (medence méllyé#. Hosszú percek teltek, s a két fiatal­ember egyszercsak nevetve merült föl, kezükben ott csil­logott a lánc! Mindezt csak azért írom meg. mert régóta ebbe az uszodába járok. Eddig „csak” szerettem az ott dolgozókat, most hálás is vagyok nekik. B. I.-né Szolnok Kárba vész a gyógynövény Udvarunkon van egy óriá­si hársfa. 1937-ben ültettem el a kis csemetét tanítvá­nyaimmal. Ma már szinte a felhőket közelíti. Sok éven át volt, aki szedte a virágját, egy-két esztendeje azonban nem akad rá vállalkozó. Itt vész kárba a sok értékes gyógynövény. Vérzik érte a szívem. Mit lehetne tenni? Van-e valami megoldás? — kérde­zi levelében Wendl Anna nyugalmazott tanárnő Tisza- földvárról, aki úgy véli, ha az idén már nem is, de jö- vőrel, s pz elkövetkezendő esztendőkben érdemes lenne leszedni az óriás hárs kin­csét. Parkosítanák a szemétdombot! Vékás Kovács Istvánná fá­radhatatlan. Van pedig neki is elég gondja-baja, mégis szakít időt, hogy a közösség érdekében kilincseljen. Szer­kesztőségünkben járva el­mondta, hogy Jászberényben a Kárpát, a Batthyány és a Lövész utca „befog” egy vi­zesgödröt. Szemetet, földet, döglött állatot, felesleges ka- catot hordanak mindenfelől oda évek óta. Ha esik, ha fúj, elképesztő bűz van a környéken. Érthető, hogy szeretnének megszabadulni a kellemetlen környezettől. Hovatovább ablakot se lehet (mindig) nyitni a kibírhatat­lan „szomszédság” miatt. Sok-sok gyerek van a kör­nyéken ... Az pedig már egy új téma lehetne, hogy július közepén a vizes-szemetesgö- dör közvetlen közelében nyí­lik egy új élelmiszerbolt... Olvasónk évek óta szor­galmazza az intézkedést. Ta­valy októberben is a tanács­nál járt. Akkor megígérték neki: idén április 31-ig a Városgazdálkodási Vállalat elsimítja a szemetet. Novem­berben 80 család nevében küldtek levelet a tanácshoz. Tudják, kevés a pénz... Vállalták is, hogy társadalmi munkában parkosítják a sze­métdombot. Ősszel fákat ül­tetnek. tavasszal virágot. Ügy tervezik: lánckorláttal kerítik el „birodalmukat”. A Lenin Tsz elnöke azt ígérte: egy szocialista brigád libikó­kát, mászókát készít majd a gyerekeknek. Most már igazán csak a lánctalpast várják, amely náluk is „elboronálja” a sze­metet. Április végefelé arra járt ugyanis a Városgazdál­kodási Vállalat traktora. Igaz, hogy egy vizesgödör tá­jékán elterítette a szemetet, de az egy másjk vizesgödör volt... Két megyére szóló verseny Június 16-án önkéntes vál­lalati tűzoltók versenyeztek a Kunság Élelmiszer és Ve­gyiáru Kereskedelmi Válla­lat szolnoki raktárházának telepén. A Szolnokon, Kar­cagon, Békéscsabán és Oros­házán működő négy férfi és két női >tűzoltócsapat bizo­nyította nagy lelkesedéssel felkészültségüket. A vállalat a versenyző csa­patokat a helyezéseknek megfelelő jutalomban és ok­levélben részesítette. A kol­lektívák felkészítésében és a verseny lebonyolításában a fiókok telephelyén működő megyei, városi tűzoltópa­rancsnokság szakemberei, is közreműködtek. Az értékes szakmai segítségért nekik is köszönet jár — irtó levelé­ben a vállalat központjából Orosz Lajos. Válogatós baromfiak A címen ne csodálkozzon senki! Petőfi Sándor édes­anyjának a tyúkja is váloga­tott. Szépen meg is írta a költő: „...Válogat a ken­dermagban, / A kiskirály se él jobban ...” Akkor a ve- zsenyi tyúkok, kakasok miért ne válogatnának — ha nem is a kendermagban (mert az talán már a világon sincs), hanem a baromfitápban? Pe­dig eddig nem voltak ilyen kifinomult ízlésűek, meget­ték, amit eléjük, tettek. Mi történt? Ezt szeretné tudni Csontos Zoltánné is, aki nemrégen arról olvasott lapunkban: egyik előfizető panaszolta, hogy nem jutnak mindig ba­romfinevelő táphoz... Bár ők is így jártak volna — ír­ta. Legalább nem bosszan­kodnának annyit. A szolno­ki keverőben május 14-én csomagolt tápból szállítottak Vezsenyre. Ebből vásárolt ő is egy 50 kg-os zsákkal 400 forint 50 fillérért. Mit tettek bele. amitől viszolyognak a kétlábú karátyálók? Annyi bizonyos, hogy a színe szo­katlan zöld... És olvasónk úgy tudja, sehol nem esznek belőle a baromfiak a falu­ban. Reméljük, a választ meg­kapjuk a baromfitápot ke­verő üzemtől. Bizonyára kí­Címzett van, Tóth Pálné és utastársai — szolnoki üdülőtulajdonosok — levelet küldtek a Volán 7. sz. Vállalathoz. Azt kér­ték. hogy a Hok-Tisza-part- ról 6.30 órakor új 6Y-os jel­zésű járatot indítson a köz­lekedési vállalat. A címüket azonban „elfelejtették’’ meg­írni. A Volán mégis szeretné, ha eljutna hozzájuk a vá­lasz ... Nem közölhetünk jó hírt Tóth Pálnéval és társaival. A Volán illetékesei a felme­rülő igényt az irányítást vég­ző forgalmi szakszolgálat be­váncsiak maguk is gyártmá­nyukra, amelyből olvasónk lakásán (Szamuely út 30.) — s a levél szerint másutt is — feltétlenül találnak. cím nincs... vonásával megvizsgálták. Megállapították, hogy a kér­déses időszakban az autóbu­szok szoros feladatbeosztása és a rendelkezésre álló jár­műpark nem teszi lehetővé a kérés teljesítését. Egyéb te­rületről kellene elvonni jár­művet, amely ismételt pana­szokat okozna. A kora reggeli órákban az Állami Gyümölcsöstől 6.05- kor és 6.30-kor induló 6-os jelzésű járattal utazhatnak a városba a Holt-Tisza partjá­ról. Répa, retek — az óvodakertben A szolnoki Zagyva-parti óvodába főleg lakótelepen élő gyerekek járnak. Talán ez volt az „indíték” ... Évek óta kis veteményeskert van az udvar sarkában. A gye­rekek ott szorgoskodnak na­ponta: a maguk hozta ma­gokat vetik el, a palántákat teszik földbe. Az óvónők irá­nyításával gondozzák, locsol­ják. kapálják a kis kertecs- két. Figyelik a zöldborsó, a zöldbab virágzását, termésbe szökkenését. Termés... Határtalan lel­kesedéssel tudják a kis leá­nyok. fiúk mesélni otthon: uzsonna után egy-egy szelet sárgarépát, karalábét kaptak kóstolóként. A zöldhagymát is maguk eszik meg termé­szetesen. Az sokkal jöbb, mint amit anyu a boltban vesz. •.. Ki tudja. Ezek a gyerekek az élmény mellett életre szó­ló útravalót kapnak az óvo­dában. Megtanulják becsülni — már most! — a munkát. S egészen biztos, hogy a kö­zös tulajdont, a parkot, a közterületet is féltőn óvják majd felnőtt korukban! Hozzászólás cikkeinkhez « Gátlástalan vámszedök A csúszópénztől az umbul- dáig címmel június 16-án je­lent meg a Néplapban Ko­vács Katalin írása. A sokat próbált olvasót is meghök­kenti egyes elkövetők, a ki­szolgáltatott emberek vám­szedőinek gátlástalansága. A cikk olvasása közben önkéntelenül felmerül a kér­dés. Hol vannak a belső el­lenőrzésre hivatott emberek? A kereskedelmi ellenőrök? A hatósági és társadalmi szer­vek? Pontosan tudniuk kell(ene), hol és milyen áru­cikk esetében nyílik lehető­ség manipulációkra. A kér­déses árukból mi, mennyi ér­kezik — és hová? Érthetet­len és megmagyarázhatatlan az a szemérem. ahogy elhá­rítanak maguktól minden fe­lelősséget, ami őket is 'érin­ti... Felháborított a szívbajos asszony (előttem nem tűnik annak!) cinikus válasza: „Az egész ország ezt csinálja”. Az illetékesektől határozot­tabb fellépést, konkrét intéz­kedéseket kell követelni. A családok nagy többsége ma szoros beosztással, szerény körülmények között él, még­is bizakodva, optimizmussal tekint a jövőbe. És akkor néhány tucat gátlástalan em­ber nem rombolhat le min­dent, amit mások a lelkek­ben és a szívekben évek, év­tizedek alatt felépítettek. Köszönettel tartozunk az ilyen és ehhez hasonló feltá­ró jellegű írásokért. Kama­toztassa a Néplap a jövőben is közvélemény-formáló ere­jét! Benes "Imre Szolnok Nem a zöldért, az áfész Némi pontatlanság csúszott a június 14-én megjelent „Hetven vagon gyümölcs Nagykörűből” című informá­ciónkba, amelyben az újság­író így fogalmazott: a Zöl­dért Vállalat kötött szerző­dést a termelőkkel... Ez így nem felel meg a va­lóságnak. Évek óta. s jelen­leg is a Szőke Tisza Áfész áll a termelőkkel szerződé­ses viszonyban. A Zöldért­nek pedig az áfésszel — mint felvásárlóval — van kapcso­lata. Együttműködésük egyébként maximálisan jó — írta Veres Kálmán áfész-el- nök Kőtelekről. Az ő levelé­ből tudjuk, hogy nem csu­pán felvásárolnak. Lényeges termeltetési szolgáltatást is végeznek. A nagykörűi szak­csoport közreműködésével tájjellegű szaporítóanyaggal látják el a termelőket, gon­doskodnak a rendszeres nagyüzemi növényvédelem­ről, a kora tavaszi lemosó- és repülőgépes permetezésről. Utóbbit a törökszentmiklósi Tiszatáj Tsz növényvédő bri­gádja végzi, a költségeket az áfész előlegezi. A társadalom hasznos tagjaként A megváltozott munkaké­pességűek foglalkoztatásáról Mit mond a rendetet? A foglalkozási rehabilitá­ció célja, hogy baleset vagy egészségromlás miatt meg­változott munkaképességű felnőttek a társadalom hasz­nos tagjaként — számukra megfelelő munkával — tevé­kenykedjenek, és szociális Ibiztonságuk megteremtésé­iben társadalmilag elismer­ten is részt vállaljanak. 1983. július 1-től az egész­ségügyi és a pénzügyminisz­ter 8/1983. (VI. 29.) Eü. M. PM. sz. együttes rendelet­ben újra szabályozta a meg­változott munkaképességű dolgozók foglalkoztatását, szociális ellátását. A jog­szabály a korábbihoz képest új vonásokat tartalmaz: ha­tálya kiterjed a mezőgazda- sági termelőszövetkezeti ta­gokra is, az előzetes orvosi elbírálás a táppénzes idő­szakban kezdődik, a mun­káltatói eljárásba belépnek a tanácsi szervek, az átkép­zés, a betanítás, a szakkép­zés időszakában a dolgozót keresetkiegészítés illeti meg. A megváltozott munkaké­pességű dolgozó foglalkozta­tásának (foglalkozási reha­bilitációjának) célja, az or­vosi rehabilitációt követően az egészségi állapotnak megfelelő munkavégzés biz­tosítása. A foglalkoztatási rehabili­táció annak a munkáltató­nak a feladata, ahol a dol­gozó a munkaképességének megváltozása idején munka- viszonyban állt. A megvál­tozott munkaképességű dol­gozót munkajogi védelem il­leti meg. A megváltozott munkaké­pességű dolgozót a munkál­tató elsősorban eredeti munkakörében és szakmájá­ban köteles foglalkoztatni. Ha ez nem lehetséges, a lmunkáltató saját működési körén belül alkalmazza a dolgozót olyan feladatra, amit egészségkárosodás nél­kül el tud látni. A foglalkoztatási rehabi­litációs eljárás a tartósan keresőképtelenséget okozó megbetegedés, sérülés idő­szakában kezdődik, (általá­ban a keresőképtelenség harmadik és hatodik hó­napja közötti időben), me­lyet a lakóhely szerint ille­tékes kórház-rendelőintézet főorvosi bizottsága végez. Az előzetes elbírálás célja, hogy időben legyen szakvélemény arról, hogy a dolgozó álla­pota javulása után eredeti munkakörében vagy rehabi­litációs munkakörben lesz foglalkoztatható, vagy meg­betegedése várhatóan tartós rokkantságot eredményez. A főorvosi bizottság vezetője a munkaképesség-változás mértéke, a rokkantság foká­ra vonatkozó bizottsági szakvéleményt közli a dol­gozóval. A rehabilitációs eljárást a munkáltatónál kezdemé­nyezheti a dolgozó, a főor­vosi bizottság, illetve, ahol van az üzemorvos. A meg­keresés után a munkahelyi rehabilitációs megbízott a kezdeményezés napjától szá­mított 8 napon belül javas­latot tesz a dolgozónak fog­lalkoztatásáról. Ha elfő ©adja, 15 niaipon belül írásban értesítést kap ke­resőképessé válása utáni 'elhelyezéséről.! Amennyiben a dolgozó a felajánlott új munkahelyet nem fogadja el, a rehabilitációs megbí­zott intézkedik az üzemi vagy a helyi rehabilitációs bizottságnál (üzemi rehabi­litációs bizottság üzemor­vossal rendelkező vállala­toknál működik) a dolgozó (foglalkoztatásának ügyében. A rehabilitációs bizottság ülésére a dolgozót meg kell hívni. A helyi rehabilitáci­ós bizottság illetékességi kö­re — jelen esetben — Szol­nok város és a vonzáskörzet községeire terjed ki. A helyi, a városi rehabilitációs bi­zottság tagja a városi tanács vb pénzügyi, terv-munka­ügyi osztály képviselője, az üzemegészségügyi ellátás üzemorvosa, a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsa és a (Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezetek Területi Szövet­ségének képviselője. A he­lyi rehabilitációs bizottság szakmai működését a városi tanács vb egészségügyi osz­tálya ellenőrzi. A városi re­habilitációs .bizottság végzi a munkáltatói rehabilitációs feladatokat, ha a munkahe­lyen nem működik ilyen bi­zottság; intézkedik, ha a munkáltatói rehabilitációs bizottság a megváltozott munkaképességű dolgozó számára nem tud megfele­lő munkakört javasolni; in­tézkedik a megváltozott munkaképességű dolgozó foglalkoztatására, akinek jegészségi állapota bekövet­kezett javulás miatt rok­kantsági nyugdíját, járadé­kát a folyósító szerv meg­szüntette; tevékenysége ki­terjed azokra az esetekre is, amikor a munkáltató által felajánlott munkahelyet a dolgozó nem fogadja el. Vé­leményezi. hogy az elutasí­tás indokolt vagy indokolat­lan volt. A helyi rehabilitációs bi­zottságnak kapcsolatot kell kialakítania az illetékességi körébe tartozó munkáltatók­kal is. A nem rehabilitálható, megváltozott munkaképes­ségű dolgozóról — amennyi- - ben öregségi, rokkantsági nyugdíjra, baleseti rokkant­sági nyugdíjra nem jogosult — rendszeres pénzellátással kell gondoskodni. Ez lehat átmeneti járadék vagy rend­szeres szociális járadék. Át­meneti járadékra valaki ak­kor jogosult, ha az öregsé­gi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelke­zik (jelenleg tíz év), ha az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül eléri, és ha a munkaképességváltozása az OOSZI orvosi bizottságának [véleménye szerint legalább 50 százalék. Az átmeneti já­radék a megváltozott mun­kaképességű dolgozó várha­tóan öregségi nyugdíjának 75 százaléka. Aki átmeneti (járadékra nem jogosult és ugyancsak nem rehabili­tálható, részére rendszeres szociális járadék állapítható meg, ha a rokkantsági nyug­díjhoz az életkora szerint szükséges szolgálati idő fe­lével rendelkezik, és a mun­kaképesség-változásának mértékét az OOSZI orvosi bizottsága legalább 50 szá­zalékra véleményezte. Meg­szűnik a rendszeres szociá­lis járadék, ha a megválto­zott munkaképességű dolgo­zó az egészségi állapotának megfelelő és számára fel­ajánlott munkahelyet indo­kolatlanul nem fogadja el; ha a munkaképesség-válto­zása az OOSZI orvosi bizott­ságának véleménye szerint az ötven százalékot nem éri el. Az átmeneti járadék, illet­ve a rendszeres szociális já­radék megállapítását a dol­gozó nevében a munkáltató 5s kezdeményezheti, melyet a dolgozó lakóhelye szerint illetékes társadalombiztosí­tási igazgatósághoz kell be­nyújtani. Dr. B. M. Szerkesztői üzenetek Öcsödről kaptunk hírt egy szomorú esetről, amelyről bővebben is szólnánk, ha a levélíró nem burkolózott vol­na névtelenségbe. Így sajnos, nem foglalkozhatunk a do­loggal. B. A.-nak Szolnokra ugyanezt üzenjük, ugyan­ezért!

Next

/
Thumbnails
Contents