Szolnok Megyei Néplap, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-24 / 147. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. JÚNIUS 24. Pajtás, tarts velünk! Ka­landos Nyár elnevezésű nagy nyári kalandozásunkra hí­vunk! Változatos útitervet állí­tottunk össze, ha velünk tartasz, nemcsak kellemesen telik a vakációd, hanem el­nyerheted a Kaland Mestere kitüntető címet is. Javaslata­inkat egy Utazási tömbben találod meg, melyet min­den iskolába eljuttattunk. En­nek minden szelvénye egy- egy kalandot kínál. Ha az el­ső ötnek nekivágsz, és a pró­bát sikeresen állód, megér­demlőd a kitüntető címet. Ám, ha valamennyit felvál­lalod — és jó eredménnyel teljesíted is! — a nyár vé­gén néhány napot velünk telíthetsz Szolnokon. A kalandozások „Utazási és Információs Irodája” sa­ját településed könyvtára, ahol is “minden programról — egész nyáron át — részle­tes tájékoztatást kaphatsz. Utad végén is ott a könyv­tárban kell leadnod az Uta­zási tömböit, mert annak alapján fogjuk ellenőrizni és értékelni teljesítményedet. Szünidei sorozatunk indí­tó játéka a sport világába kalauzol el benneteket. Több héten keresztül — vasárnaponként — a Szol­nok megyei Néplap Családi magazinjában, Kalandos Nyár emblémával jelölve ta­láljátok meg feladatainkat, melyekre' minden általános iskolai tanuló benevezhet. Első fordulónk időpontja: 1984. július 1. A --megfejtéseket a feladat megjelenését követő hét pén­tekéiig kell eljuttatnotok a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár gyermekkönyvtá­rába, de úgy is jó, ha a já­ték) végéin egyszerre Midi­tek be valamennyit. Címünk: 5000 Szolnok, Kossuth tér 4. A megfejtések mellé írjá­tok oda, hogy milyen könyv­ben, hányadik oldalon talál­tatok rá a válaszra. A jó felkészülés érdekében keres­sétek fel településetek könyv­tárát, ahol megfelelő kézi­könyvek segítenek a kuta­tásban. Azok között, akik hetente beküldik a helyes válaszo­kat, értékes könyveket is sor­solunk ki. A- nyertesek ne­vét közöljük. Kalandos nyarat, jó szó­rakozást kívánunk a Kalan- dozási Központ nevében: a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár , gyermekkönyvtárosai Összeállította: Rónai Erzsébet I Családi magazin Mindig friss és steril Miért kell anyatej? Századunk ipari fejlődése, a tápszeripar növekvő kíná­lata, visszaszorította az anya­tejes táplálást. A nők foglal­koztatottságának emelkedé­se, a társadalmi élet elszívó hatása, a szórakozás igényé­nek a növekedése, a bölcső­dék szaporodása és a csecse­mőtápszerek kínálatának a bővülése visszaszorította a szoptatás időtartamát. A magyarországi felméré­sek tapasztalataiból megálla­pították, hogy az anyák 95 százaléka megkísérli a szop­tatást, de sokan igen korán, már két-hárotm hét elteltével — „nincs tejem” indoklással — elhagyják. Sokan gondol­ják azt, hogy háromhónapos koron túl már nem célszerű az anyatejes táplálás. A vé­dőnők jelentéseiből az derül ki, hogy az anyák többsége hat hét után hagyja el vagy kezdi leépíteni a szoptatást. (Ez az időpont egybeesik a fogamzásgátlók ismételt sze­désével.) Az anyatej biológiai értékét azok a kutatási eredmények fémjelzik, amelyek szerint a mesterségesen táplált csecse­mők halálozása körülbelül hatszorosa, megbetegedései­nek száma pedig tíz-tizen­kétszerese volt a szoptatotta- kéhoz mérten. Az anyatej fertőzés elleni védőhatása be­bizonyosodott, s ez a beteg­ségek szempontjából jelentős. A szoptatás előnye az is, hogy az anyatej mindig friss, egyenletes hőmérsékletű, ste­rilnek tekinthető, és nagyob- bára állandó összetételű. A kis súlyú koraszülöttek ese­tében az életben maradás feltételei közé számít az anyatejes táplálás is. Az utóbbi évek kutatásai bebi­zonyították, hogy akik nem szoptatják az újszülötteiket, olyan védelemtől fosztják meg az élet első hónapjaiban, melyet semmiféle tápszerrel nem lehet pótolni. A gyermekek biztonságáért MÉG NEM KÉSŐ... A rendülök a| megmond­hatói, és sajnos a mentők is, hogyan emelkedik ugrássze­rűen a közúti gyermekbale­setek statisztikája szünidő beköszöntővel. A gyerekek nagy része csak a nyári szünidő néhány hetét tölti szüleivel, nagyszü­leivel, iskolai úttörőtáborban — egyszóval felnőtt-felügye­let alatt. Azok a gyerekek — elsősorban azok a városi gyerekek —, akiket nem irat­nak be a Inyári napközibe, bizony a nap nagy részén utcán, tereken töltik idejüket. A forgalom pedig nagy, mindig nagyobb, megérkez­nek a külföldi turisták is és a gyerekre — ha nem ké­szítjük fel jól, nap mint nap őt — ezernyi veszély lesel­kedik. A szülő dolga, hogy a gyerekeit renszieresen fi­gyelmeztesse az utcai közle­kedés óvatosságot követelő szabályaira, de ez még nem elég. Tenni elsősorban a felnőtt társadalomnak kell. Az ut­cán közlekedő gyalogosnak bizony rá kell szólni a „más gyerekére” is, ha az ész nél­kül rohan -át a forgalomban, de még ennél is fontosabb, hogy a járművezetők óvato­sak legyenek, többet tartsa­nak be még az írott szabá­lyoknál is, hiszen ha egy gyerek az úttest szélén ro­han vagy akárcsak álldogál, akkor sem lehet tudni, mi­kor jut eszébe lelépni róla. Tanítjuk a gyerekeket, hogy álló jármű előtt ne lépjenek az úttestre, mégis talán eb­ből származik a legtöbb, na­gyon súlyos, olykor sajnos halálos gyermekbaleset. Előkerülnek a| biciklik is. Sok] gyerek most ül először saját kerékpárja nyergébe. Talán éppen azért kapta, mert jó volt a bizonyítvány, mert egész tanévben becsü­letesen 'dolgozott. 5Jó dolog a kerékpár, de nem forgal­mas városi utcákra való! Alig kezdődik meg az iskolai szü­net, máris hajmeresztő mu­tatványokat látunk: autók, autóbuszok között cikázó kis kerékpárosokat. Egyik ol­dalról óvjuk, de a másik ol­dalról — ési ez a szülő fela­data — csak oiya|n helyen engedjük őket kerékpározni, ahol nincs ennek veszélynek kitéve. Engedjük őket a köz­lekedési parkokba, ha lehet, vigyük magunkkal a kerék­párt a nyaralásra, vagy a la­kótelepeknek azon a részén kerékpározzanak a gyerekek, ahol nincs nagy forgalom. É amire harmadszorra, de talán legjobban hangsúlyoz­va szeretnénk felhívni a fi­gyelmet: egy-egy nyár több­száz vízi balesetére, melynek áldozatai jórészt a gyerekek, a kis és nagykamaszok sorá­ból kerülnek ki. A gyereket tanítsuk meg úszni, és arra is, hogy a vízzel nem szabad könnyelműsködjni még annak sem, aki tud úszni. Ne üljön csónakba — még felnőtt kí­sérettel sem az a, gyerek — aki néni úszik biztonságosan. Ne evezzen gumimatracon a Balatonba mélyen még az sem aki úszni tud, hiszen pillanatok alatt támadhat olyan vihar, ami terhével együtt pdheként kapja fel a gumimatracot. A vakáció legyen jó, kel­lemes, nem tiltó táblák sze­gélyezte néhány hónap, de éppen ezért időben tegyünk meg mindent a gyermekek biztonsága érdekében. S. M. Miért tetszik ? Hol született ez a dal? Ha elfáradok a játékban, jöhet lemezről vagy magnó­ról a zenehallgatás. Nagyon érdekes lehet egy olyan meg­oldás, hogy mindenki el­mondja: neki az a bizonyos zeneszám miért tetszik, és ezután leforgatja a többiek­nek. Érdekes játék aZ is, hogy a többieknek azt kell kitalálni; mtelyik országban született a dal? Esetleg azt, hogy milyen nyelven ének­lik a dalt. A természet VÍZSZINTES: 1. Balzac szel­lemes megállapítása a természet­ről (Zárt betűk: S, V, R.) 12. Sportpályán használatos ver­senyóra. 13. Női név, február 10- én van a névnapja. 14. Erdők-me- zők kedves állata. 15. Spanyol női név. 16. A honfoglaló vezé­rek egyike. 17. Jészai-díjas. ér­demes művész 'Sándor). i8 Amerikai tőkés érdekeket szol­gáló segélyszervezet volt. 20. Hangtalanul ráz! 21. Duplán vé­ve becézett női név. 22. Balzac megállapításának folytatása (Zártbetű: K.) 23. Ez a „Virág” — jómadár. 24. Üres kéz! 25. Az arany kémiai jele. 26. Kapus teszi a focimeccsen, itt fordít­va. 27. Vályú. 29. Veszprém me­gyei község. 31. Psota művésznő személyneve. 32. A Rajna hatá­rai! 33. Afrikai köztársaság, fő­városa: Lomé. 34. Élete utolsó évtizedeiben itt élt és dolgozott Gárdonyi. 35. Bánat fordítva. 36. Népszerű és híres jazz bőgős (Aladár). 38. Attól kezdve, hogy. 39. A délutáni teázás időpontja. 41. Bajnak, rossznak eredő he­lye, központja. 43. Vendéglői lap. 44. Azonos mássalhangzók. 45. Végtag, vagy kórus. 46. Te­referél. 49. Tudományos tétel. 50. ö németül. 51. Nagy baj, ha üres — névelővel. 53. Ünnepelt színésznő. 54. Norvég, osztrák és olasz autójelzések. 56. Női név. 57. II Corriere della. . .; milá­nói napilap. 58. A fiata'abb ii- vér beceneve. 60. Testedzést rendszeresen művelő. 63. Mitl^c lakik benne. FÜGGŐLEGES: 1. Becézett At­tila. 2. Zsírpárna az áll alatt. 3. A keserűség jelképe. 4. A re­cept rövidítése. 5. Köteléket ki­bogoz. 6. Vércsatoma. 7. .. . -i Anna — operetténekesnő. 8. Majdnem elad! 9. Esti otthoni szórakozás. 10. Tudományokat népszerűsítő szervezet. 11. Hegy­csúcs, itt kötött ki Noé a víz­özön végével. 12. Egy. . ., léleg­zetvétel nélkül, egyfolytában. 14. Balzac megállapításának befeje­ző része (Zárt betűk: SZ, A, É.) 15. Ipari ragasztóanyag. 18. Kö­zeleg, költői szóval. 19. Elbűvöl. 22. Többször egymásután fino­man megránt. 23. Angol sziget az Ír-tengerben. 25. Növénynem­zetség. 28. . . .térít, Jobb belátás­ra bír. 30. Szófaj, mely cselek­vést fejez ki. 31. Járom. 35. El­induláskor adott tanács. ^6. Szennyezi a levegőt. 37. Med- vekölyök. 40. Nehezen irtható gyomnövény. 41. Arpádházi feje­delem volt. 42. A fal burkolásá­ra használják. 47. Francia zene­szerző volt, a Bolero szerzője. 48. Ha beteg, kutyabaja van. 49. Az első gyorsíró, Ciceró szaba­dosa és barátja volt. 53. Község Heves megyében. 55. Sulinak is mondják a diákok. 56. Kém za­varosan. 57. . . .Lanka (Ceylon.). 59. Időszámításunk előtti. 60. Sajátkezűleg rövidítése. 61. A mesebeli varázsló. 62. Kutrica. Beküldendő: -a vízszintes 1. és 22, valamint a függőleges 14. szá­mú sorok megfejtése, június 30- ig­Rudnay Gyula c. (június 10.) rejtvényünk helyes megfejtése: Menekülők. Kozák. Lovasok. Mulatozók. Szekerek. Mezőn. — Könyvet nyert: Gyarmati Ká­roly Kisköre, Karai Gábor Öcsöd, Magyar Zoltánná, Mező­túr. (A könyvet postán küldjük el.) Kismama­ruhából — blúzon A kilenc hónap múltán nem tudjuk, mit is kezdjünk a kismamaruháinkkal, ame­lyekből, hal tovább horda­nánk, övvel a derekán, ösz- szeszorítva — akkor is mesz- sziről „kiabálna”, hogy kis­mamaruha. Átszabná, újra varrni, — hosszadalmas, és nem is biztos, hogy megéri a pénzt és a fáradságot, ha­csak nem nagyon értékes anyagból készült eredetileg. A most nagyon divatos bő blúzon kevesebb fáradságot kíván. A rajz szerint csípő alatt vágjuk el a{ ruhát, és hajtsuk vissza egy darabon úgy, hogy elférjen benne egy szalag, amivel összehúz­ható. Ezt a szalagot elké­szíthetjük a ruha aljából ki­szabott pántból — ott a leg­bővebb ugyanis a ruha. Szűk szoknyához vaigy nadrághoz hordhatjuk az immár telje­sen új ruhadarabunkat. Szöveg és rajz: Pálffy Judit

Next

/
Thumbnails
Contents