Szolnok Megyei Néplap, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-24 / 147. szám
1984. JÚNIUS 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Szobrot kapott a Gyöngyöst városi rangra emelő király. Károly Róbert. Kő Pál szobrászművész alkotását, a várossá nyilvánítás 650. évfordulója alkalmából megrendezett jubileumi ünnepségen, júniusban avatták fel Kire számíthat a számítógép? Az az igazság, hogy zavarban vagyok. Olvasom kedvenc lapomat: fólko- lumnás riport a személyi számítógépekről. Bekapcsolom a rádiót: higgadt hang magyarázza a bináris kód jelentőségét. A televízióban egy kefe- ihajú amerikai hangja (és szinkrontolmácsáé) érzelmessé válik, amikor arról kezd beszélni, hogy a chipefc megalkotása révén új, soha nem remélt fordulatához érkezett a tudományos-technikai forradalom. A ház előtt szomszédom negyedikes gimnazista fia nem a nyári alkonyat szépségeiről rebeg a nála egy évvel fiatalabb Elvirának, hanem mátrixokról, ú j ra d imenz ionálásr ó] _ továbbá a bikáik és tehenek játékának basic nyelven való bemutatásáról beszél. Utóbbihoz — látva a lány pirulását — gyorsan hozzáteszi, hogy ez csak egy vezérlési gyakorlat, s ha érdekli, megmutathatja. A gyermekkönyvtárban — ahová sürgősen beiratkoztam némi egészén kezdőknek való számítógépes szakirodalom reményében — a könyvtárosnő széttárta a karját: „Sajnos, X tanár úr kikölcsönzött egy egész szatyorra valót!” „X? De hiszen őt ismerem, az osztálytársam volt. Emlékszem, annyi technikai érzéke sem volt, hogy a pátemoszterről azit hitte, valamilyen egyházi méltóság.” „Lehet — mondta a könyvtárosnő. — Nekem azt mondta, azért érdekli a dolog, mert két tanítványa számítógépes módszerrel próbálja összehasonlítani Arany János ifjúkori és öregkori költeményeinek jelzős szerkezeteit.” És ettől végképp zavarba jöttem: „Hát már X is! Aki oly mesteri módon elemezte már harmadikos korában a Jónás könyvét? Aki a Hajnali részegség bonyolult mondataiban oly pontosan látta a kristálytiszta lényeget, hogy máig emlékezetes szakköri dolgozatot írt. S most előállt két izgatott gondolkodású tanítványa az ötlettel, vajon mit mond a számítógép a Toldi és az Öszikéfc jelzőiről?” A tanár úrra tehát „számíthat” a számítógép, ez az oly sokunk számára titokzatos szerkezet, amely immár bevonult az élet minden területére, az űrkutatástól az orvostudományon át a régészetig — mindenhová. Szőkébb pátriánk — Szolnok megye — több oktatási és köz- művelődési intézményében idejekorán eszméltek s szerves módon igyekeztek integrálni a számítógépet tevékenységükbe. Szerencsére — tehetjük hozzá —, mert a számítógépek használatának bizonyos szintű ismerete az általános műveltség egyik fontos jellemzője lehet. Azért, hogy a számítógépes kultúra beépülése, széles ' körű elterjedése zökkenő- és konfliktusmentes legyen. — a maga módján mindenki tehet valamit. Elsősorban azt, hogy — ízléstől, beállítódástól iskolázottságtól, éLetkortól függetlenül — megpróbál megbarátkozni a programok világával. A műszaki és a természettudományokhoz valamilyen módon kapcsolódó pólyán dolgozók számára kétségkívül könnyebb a „barátko- zás”, hiszen munkájuk hatékonyabbá tétele megköveteli a számítógépes ismeretéket. (Nemcsak meglepő, örvendetes is volt azt hallani néhány héttel ezelőtt a megyei KlSZ-küldöttgyűlésen, hogy több szolnoki, Szolnok megyei vállalat, üzem szervez számítógépes tanfolyamot, illetve általános igénnyé vált az ilyen típusú ismeretter- jeszttés.) De — és erre jó lesz Idejében készülni — meg kell tanítani a számítógép alapszintű használatát áz absztrakt matematikában kevésbé járatos emberek számára is. Meglehet — mindez ábránd, vágyálom, fölösleges vagy nem létező igények emlegetése? Lehet. Bár jól el tudom képzelni X tanár urat, amint a nyári szünetben, esténként kedves klasz- szikusai olvasgatása helyett a programozás-vezérlés alapelveivel ismerkedik, de keze ügyében ott vannak Arany János összes költeményei is. Vágner János A művelődés hajlékai Egy ház a mellékutcában Százötven jelentkező Nyári egyelem Miskolcon Ismerkedés Borsod megye kulturális értékeivel Az idén június 25-én nyitják meg a miskolci nyári egyetemet. Az „ember—munka—társadalom” címszóval szervezett stúdiumsorozat idei fő témája a vállalkozás és a felelősség lesz. Az előadásokat az adott témát legjobban ismerő neves szakemberek tartják. Az idei miskolci nyári egyetemre százötvenen jelentkeztek. A hallgatók többsége elméleti és gyakorlati szakember felelős vezetője különböző intézményeknek és vállalatoknak. A nyári egyetem hallgatói tíz napos miskolci tartózkodásuk során megismerkednek a város és Borsod megye kulturális értékeivel, természeti szépségeivel is. Július 1-én Népművészeti vásár Győrött Kántálók, kikiáltók, néptánccsoportok közreműködése Az idén július 1-én rendezik meg Győrött a hagyományos nyári népművészeti vásárt. A színtere ezúttal is a műemléki belváros sétálóutcája lesz. Az ország minden részéből várnak népművészeket, népi iparművészeket. neves fafaragókat, kézimunkázókat, fazekasokat. vessző-, és csuháfonó- kat, bőrdiszműveseket, gyertyaöntőket, mézeskalácsoso- kat. Több népművész arra is vállalkozott, hogy a vásárlók, nézelődők tarka áradatát bevezeti mestersége titkaiba. Őket munka közben láthatják az érdeklődők. A hamisítatlan vásári hangulatról őri rigmusokat kámtáló kikiáltók, citeraze- nekarok, pávakörök és néptánc-csoportok gondoskodnak. A szabadtéri műsort egy svéd népi együttes vendégszereplése színesíti. Jászdózsán még sokan emlékeznek az 1963-as árvízre, amikor a község egyik fele víz alá került. A falut kanyarogva kettészelő Tárná azóta többször is fenyegette Jásadózsát, de hiába emelték meg a töltést az mégsem adott biztonságot az embereknek. Négy éve elkészült a falut megkerülő új meder, megszűnt a rettegés. A dózsai emberek azonban egyre többet bosszankodtak Észak-Magyarország legtisztább vizű folyója miatt. Az állóvízzé lett Tárnát ugyanis zöld békanyál lepte be, hínárok szőtték be a vizet, vízparton burjánzott a bozót, és áthatolhatatlan bokrok nőttek. Tanácstagi beszámolókon, falugyűléseken állandóan visszatérő téma volt a posványos. dögöktől büdösö- dő víz. A környéken a nyu- lászok felszámolták az állományukat a rengeteg szúnyog miatt. Az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság (Évizig) kezelésében volt a holt-Tar- na, a falu maga nem kezdett irtásba, takarításba, bár a tanács és a tsz többször kereste ilyen szándékkal a gazdát. Végre idén tavasszal megkapta a község a Tárnát, a művelődési házával, sőt, mintha rejtegetni akarná a kíváncsi szem elől. Talán áldja is iparos őseit azért, hogy a múlt század végén úgy választották meg testületi székházuk helyét, hogy az ma épp egy mellékutcába esik. Az idegen a falhoz támasztott plakátokról, a ház falán a feliratról ismerheti fel a kultúra helybéli hajlékát, s beljebb lépve is csupán a népművelői szívósság, az otthonteremtő igyekezet előtt hajthat fejet, amely méltóvá kívánja tenni e házat hivatására. Nyilván ez az igyekezet szülte a fotókiállítást is, amely most az előtér falain, — kissé disszonánsán — az első világháborúban elesett túrkevei iparosok emléktábláját veszi körül. . . No, de „szegény ember vízzel főz” — tartja a mondás. Egy évvel ezelőtt például még aligha beszélgethettünk volna abban a szobában, ahol most Takács Mihály igazgató hellyel kínál. A valamikori lomtárat foglalta el a ház új vezetője, szobájába innen- onnan kiselejtezett bútorzat is került... — Tavaly kaptunk 130 ezer forintot a belső felújításra — mondja Takács Mihály. Ebből festettünk, parkettáztattunk, új berendezést, asztalokat, székeket vásároltunk a klubhelyiségbe, Igyekeztünk elfogadható környezetet teremteni látogatóink számára. Sajnos a ház nagyon régi, minden évben tetemes összeget költhetnénk rá. A művelődési ház a ’60-as évek végén költözött ebbe az épületbe. Régi helyét a Május 1. Ruhagyár Túrkevére akkoriban települő részlege foglalta el. Az ígéret szerint csak ideiglenesen, 1973 júniusáig kellett volna a közművelődési intézménynek osztoznia az épületen az akkor még e helyen dolgozó városi KISZ-bizottsággal és úttörőházzal. (Az úttörőház névleg jelenleg is itt működik, gyakorlatilag pedig ... ?) Szóval a régi ígéretet azóta már mindenki elfeledte, s vele együtt temette az idő azt az elképzelést is, miszerint 1973hogy éljen vele most már barátságban. Az Évizig a Tar- namenti Tsz-el egyezséget kötött, melybe bevonták a május 5-én újjászervezett, községi horgászegyesületet is. Tősér Sándor, az egyesület elnöke elmondta, hogy a több mint 20 éves egyesület életében a múlt év rosszul zárult. Hetven mázsa hal pusztult el a horgásztavakban, melyeknek az elmúlt két aszályos évben nem volt vízutánpótlása. Most a 2800 méter hosz- szú Holt-Tarnával együtt 8 hektárnyi vízterületük van. A bozót, és a fák irtását már hetekkel ezelőtt megkezdték, a magas vízállás idején többször is átöblítették az oxigén-szegény. iszapos belső vizet. Most tárgyalnak a hal- telepítésről, ponty, kárász, keszegfélék, csuka, Joalin és amúr lesz a vízben, sőt idén már rekordlistás domojkót is fogtak benne. Április óta csak az egyesületnél váltott területi jeggyel lehet a Holt-Tárnán horgászni, a korábbi, a Zagyva— Tárná vizeire szóló engedély már nem érvényes. A jelentősen megnőtt vízfelület következtében új tagokat tudnak felvenni, várják a jelentkezésüket. ban új művelődési házat avatnak Túrkevén ... A jövő némiképp ígéretesebb. Tervek születtek arra, hogy a mozit — az egyik iskola tőszomszédságában — oktatási-közművelődési célokat is szolgáló kulturális intézménnyé bővítik. A 30 milliós építkezés azonban a közeljövőben aligha valósítható meg. A majdani kulturális központ makettjét magam is láttam a városi tanácsnál. Az elképzelések szépek, célszerűek. A jelenlegi gazdasági körülmények, a város előtt álló feladatok ismerete azonban gátat szab az ember fantáziájának, nehezen tudja elképzelni a makett földi mását ... Alighanem így van ezzel Takács Mihály is, amikor azt mondja, hogy az adott -körülmények között kell elevenebb, pezsgőbb kulturális életet teremteni Túrkevén. — Sok, hagyományokra is visszatekintő közművelődési forma él a városban ma is. Jelenleg 18 szakkör, művészeti csoport, klub dolgozik a művelődési házban. A Ke- vi-kör. a fúvószenekar, a népi díszítőművész szakkör talán már a város határain túl sem ismeretlen. Üjból népszerű a népi tánc, jelenleg több. mint hatvanan próbálnak rendszeresen csoportjainkban. Részben a Kevi-kör utánpótláscsoportjaként kezdte el munkáját az ifjúsági képzőművész szakkör. Balettet négy csoportban tanulhattak ebben a tanévben a túrkevei gyerekek, a társastánc-tanfolyamnak is sikere volt. Sajnos a zenei kultúra terjesztésében óriási a lemaradásunk. A városban kevés a jól képzett szakember. A mezőtúri zeneiskola tanárai a gyerekek oktatása mellett más feladatokat már nem tudnak vállalni Túrkevén. A művelődési ház csoportjainak egyébként hatszáz tagja van. Jórészük gyerek. Ez azt is jelzi, hogy az iskolákkal jó kapcsolata van az intézménynek. A kapcsolat- tartás „terhei” azonban viszonylag kevés pedagógus között oszlanak el. — Tulajdonképpen el kell fogadnom az indokot, hogy a A költségvetés szerint a horgásztó kialakítása 1 millió 200 ezer forintba kerül, természetesen a rengeteg társadalmi munkával együtt. Az Évizig. a tsz és a horgászok együtt dolgoznak az új horgászparadicsom kialakításán. A majdnem 3 kilométer hosz- szú szakaszt elválasztó töltésekkel 3 rövidebb részre osztják, a vízutánpótlást zsilipekkel és szivattyúkkal oldják meg. A Holt-Tarna alsó szakaszán megmarad a már ki-' alakult vadvíz jelleg. Az elmúlt 4 év alatt megtelepedtek a szárcsák, vadkacsák és más vízi szárnyasok, nem akarják a búvó és fészkelő helyüket felszámolni. A százhúsz tagú horgászegyesületre még sok munka vár, a horgászok és nem horgászok szívesen dolgoznak, mert nemcsak a szenvedélyüknek hódolhatnak kedvezőbb körülmények között, hanem segítik a falu köztisztaságát és környezetvédelmét is. A településfejlesztési koncepció pihenő, üdülőövezettel számol a Tárná mentén, és — ha még távoli is a megvalósítása, — a község vezetői már ennek tudatában mozgósítanak munkára. L, P, pedagógusoknak kevés az idejük, túlfeszített munkatempóban dolgoznak — jegyzi meg Takács Mihály. — Iskolai elfoglaltságuk mellett nincs idejük arra, hogy a közművelődésnek is aktív munkásai legyenek, netán maguk is bekapcsolódjanak valamilyen művelődési formába. Persze, ha a városban élő műszaki vagy agrárértelmiség közművelődésben vállalt szerepét nézem. még ennyit sem mondhatok el. A termelőszövetkezet, a kisebb és nagyobb ipari üzemek, vállalatok többnyire nem zárkóznak el ha segítségüket kérem. Évente 60 ezer forintra tehető az összeg, amellyel támogatják a művelődési házat. Segítenek a közönség- szervezésben, helyiséget adnak rendezvényeink megtartására. Igazán kiállításnak nevezhető kiállítást itt a művelődési házban nem tudunk rendezni. Többnyire a tsz klubja ad otthont tárlatainknak, a mozi pedig nagyobb szabású rendezvényeinknek. Csak ez legalább 2000 forintos többletköltséggel jár, hiszen egy-egy alkalommal ennyi terembért fizetünk. Ügy tűnik azonban, hogy a könnyedebb, szórakoztató rendezvényeket szeretik a túrkevei ek, a Mikroszkóp Színpad műsorain vagy a népdal- és magyarnóta esteken — egyébként a műsorokra bérleteket bocsájtottak ki — mindig telt ház van. önmagában nem baj, hogy mi a város különböző pontjain tartjuk rendezvényeinket — folytatja az igazgató. Sőt, némi haszna is lehet, ha eljutunk például az üzemekbe, vállalatokhoz. A személyes kapcsolatok jók, s tulajdonképpen azt kell mondanom, ezeken múlik a közös munka sikere vagy sikertelensége. Azt hiszem azonban, nem csupán erre kellene alapozni. A városban meglehetősen szétaprózódnak az erők, hiányzik a közművelődési munka koordinálása. Mindenekelőtt ezen szeretnénk változtatni a jövőben. t. c. Körösi Csorna Sándor vetélkedő Körösi Csorna Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett közép- iskolás vetéllkedősorozat elődöntőit június 26-án, a döntőt másnap. 27-én Salgótarjánban tartják. Április—május hónapokban 346 középiskolában — mintegy 7 ezer résztvevővel — úgynevezett házi versenyeket rendeztek. Ezt követően került sor a megyei, valamint a fővárosi fordulókra. Ezekből 22 — egyenként 3 fős — csapat jutott tovább. A salgótarjáni döntőben 12 csapat méri össze tudását. A versenyzők Körösi Csorna Sándor életéből, munkásságából, valamint az általa bejárt útvonalon lévő mai országok földrajzából, történelméből, gazdasági, politikai, kulturális életéből vett kérdések, feladatok, alapján vetélkednek. Az első helyen végzett diákcsapat és felkészítő tanáruk 1984. októberében indiai társasutazáson vesz majd részt. További két csapat külföldi üdülést nyer. A többi résztvevő értékes tárgyjutalmat, könyvet, emléklapot, emlékjelvényt kap. A Körösi Csorna Sándor Emlékbizottság és a KISZ Központi Bizottsága által meghirdetett vetélkedő zsűrijének elnöke Terjéki József, az emlékbizottság titkára lesz. A játékot Rapcsányd László, a Magyar Rádió főmunkatársa vezeti. Megszűnt az árvízveszély Horgásztó társadalmi munkával Üdülőövezetet alakítanak ki Jászdózsán Túrkeve nem dicsekszik Úgy gondolom
