Szolnok Megyei Néplap, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-12 / 110. szám

Nemzetközi körkép 1984. MÁJUS 12. Magyar-bolgár kapcsolatok A Kámától Komáromig átszólag apró • ese­mény a magyar— bolgár együttmű­ködésben, hogy ___ Komárom és Vidin m egye néhány napja test­vérkapcsolatot létesített egy­mással. Mégis, híven tükrö­zi a nagv egészt, kétoldalú kapcsolatainkat, amelyek minden területen kiegyen­súlyozottan, eredményesen fejlődnek. Komárom és Vi­din példája mellett erre bi­zonyság az a rendezvényso­rozat is, am^ly ilyenkor má­jusban, a beke és barátság hónapjában veszi kezdetét nálunk, s eltart egészen őszig, amikor balkáni bará­taink felszabadulásuk év­fordulóját ünnepük. De bi­zonyságként említhetjük Lá­zár György miniszterelnök küszöbön álló szófiai, láto­gatását, amelyt minden bi­zonnyal újabb fontos állo­mása lesz együttműködé­sünknek. A magyar—bolgár árucse­reforgalmi egyezmény az 1981—85 közötjtj időszakra 1,45 milliárd rubel forgalmat irányoz elő, 53 százalékkal többet, mint az előző öt esz­tendőben. Ez a két szám már önmagában jelzi a gaz­dasági kapcsolatok jelentő­ségét és dinamikus fejlődé­sét. Magyar és bolgár rész­ről egyaránt nagy súlyt he­lyeznek a szakosítás és a ko­operáció bővítésére, olyan fontos területeken, mint a számítástechnika, az elekt­ronika, az emelő-szállító be­rendezések, a közúti jármű­vek gyártása, a gyógyszer- ipar, stb. Szakosítási és ko­operációs egyezmények ered­ménye jelenleg a kölcsönös áruszállítások harmada. Magyarországon széles kör­ben hasznosítják a bolgár targoncákat, szerszámgépe­ket, Bulgáriában igen nép­szerűek az Ikarus-autóbu- szok, a Rába hátsóhidak. Az utóbbi időben nő az érdek­lődés a komplett szállítások iránt, így például Szófia kö­zelében négy kenyérgyárat szerelünk fel. Lázár Györgv mostani tárgyalásain min­den bizonnyal sok szó esik majd a gazdasági kapcsola­tok további fejlesztéséről, az együttműködés korsze­rűbb formáiról, a szakosí­tás, és a kooperáció bővíté­sének lehetőségéről. Valamennyien tapasztal­hattuk, hogy az utóbbi idő­ben örvendetesen bűvült a fogyasztási cikkek cseréje. A magyar háziasszonyok köré­ben közkedveltek a bolgár konzervek, Bulgáriában a magyar edények, kozmeti­kumok. A választék bővítésé­re egyre szélesednek az áru­házi kaocsolatok: 26 város cserél egymással árut, töb­bek között Veszprém és Haszkovo, Kecskemét és Várna, Eger és Botevgrád, Sopron és Veliko Tarnovo. A már említett Komárom mellett 11 megyénknek és 6 városunknak van bolgár testvére. Ezek a kapcsolatok mély gyökerekből táplálkoz­nak. Hozzáértők szerint mintegy 250 olyan szó van a magyar nyelvben, amelyeket őseink az előbolgároktól vet­tek át, még amikor a Káma és a Volga mentén érintke­zett a két nép egymással. A második világháborúban sok bolgár katona áldozta életét Magyarország felszabadulá­sáért. S a közös cél, a szo­cialista társadalom felépíté­se, napjainkban a béke meg­őrzésének ügye. mind-mind egy-egy összekötő szál. Ugyanígy az is, hogy Szmol- janban csaknem három éve múzeumot alapítottak a bolgár népköltés és költé­szet legkiválóbb magyar tol­mácsoló jának, Nagy László­nak az emlékére, két éve nagyszabású ünnepségeken emlékeztünk meg a nagy bolgár kommunista, Georgi Dimitrov születésének 100. évfordulójáról. Kíváncsiak vagyunk egymásra, bizo-í nyitja az évről évre kiegyen­súlyozott turistaforgalom, az egyre növekvő érdeklődé» amely szocialista építőmun­kánk eredményei iránt köl­csönösen megnyilvánul. En­nek kielégítésében tesz jó szolgálatot Szófiában a Ma­gyar Intézet és Budapesten- a Bolgár Kulturális és Tá­jékoztató Központ. ázár György leg­utóbbi 1982-ben volt Szófiában, s vendéglátójával, Grisa FiÜpovval tavaly is tanácskozott, aki a bolgár párt- és kormánykül­döttség tagjaként járt ha­zánkban. A delegációt Tó­dor Zsivkov vezette, akinek találkozói Kádár Jánossal immár rendszeresek. A mos­tani kormányfői megbeszé­lések e folyamat szerves ré­szét képezik, jó alkalmat kí­nálnak a kétoldalú kapcso­latokban a mérlegkészítésre és az előretekintésre, egy­más eredményeinek, tapasz­talatainak alaposabb megis­merésére, a nemzetközi hely­zet legfontosabb kérdéseinek áttekintésére, megvitatására. Kocsi Margit Hogyan növekszik egy békeszeretö ország területe? Ha a monarchia idején Ausztriai területét akarta gyarapítani, kénytelen volt hadat viselni. Amióta béke­szerető kas semleges állam­ként ismeri a világ, elég a méréstechnikát korszerűsíte­ni, s a nyereség máris négy­zetkilométerekben jelentke­zik. Az osztrák hírügynökségi az APA egyik jószemű szerkesztője, aki átküzdötte magát a kormány évi külpo­litikai beszámolóján, valahol a 241. oldal táján az „Auszt­ria — számokban” részénél felfedezte, hogy Ausztria te­rülete 1983-ban 5 négyzetki­lométerrel nőtt az 1970. évi­hez képest. (83850 — illetve 83855 négyzetkilométer). Gyors telefon a külügymi­nisztériumba: nem, ők nem tudnak semmiről, Ausztria egyetlen szomszédos ország­gal sem kötött ilyen értelmű szerződést. Az újságírót to- vábbküldik a Hitelesítés- és Mérésügyi Szövetségi Hiva­talhoz. Gyors egyeztetés, és máris kiderül: az öt négyzetkilo­méteres növekedés nem minden. Már az 1970-es adat sem egyezett ugyanis a ko­rábbival; akkor 45 négyzetki­lométerrel nagyobbnak re­gisztrálták Ausztria területét, mint ahogyan a korábbi ada­tokban szerepeit. Tévedés lenne? Szó sincs róla — mondják a hivatal emberei. Csak éppen a régi katasztert lassan felváltja az új. Ausztria területe 7835 úgynevezett „kataszteri köz­ségből” áll — ezeket pedig még 1818 és 1850 között hatá­rozták meg. Akkoriban még nem voltak olyan tökéletesek a mérőeszközök. Ahogy foko­zatosan elterjed a|z új mérés­technika, úgy módosul a mé­rés eredménye. A mai elekt­ronikus mérés szinte kizárja a tévedést: az eltérés alig: né­hány hégyzetcentiméternyi. Ez magyarázz^ az öt négy­zetkilométeres növekedést — a korábbi 45-öt az új katasz­ter bevezetéséért felelős részleg vezetője maga is túl­zásnak tartja. „Lesújtó felfe­dezés, hogy Ausztriai úgy nő, mint egy gumilabda” — mondta az osztrák újságíró­nak. Igazán kellemes helyzet — állapította meg viszont az APA munkatársa. Anélkül, hogy valakivel is összerúgná a port. Ausztria területnye­reséget könyvelhet el. S mit szólnak az ügyhöz a politi­kusok? Az elnöki hivatal mindenesetre komolytalan­nak ítélte a| kérdést, és nem kívánt nyilatkozni. Kari Se- kanina építési miniszter, aki­nek illetékességi körébe tar­tozik a Hitelesítés- és Mérés­ügyi Szövetségi Hivatal, ennyit mondott: lám, lám, éppen ez mutatja Ausztria valóságos nagyságát. II kozmikus háború megszállottái Az utóbbi időben feltűnő­en megszaporodtak az Egye­sült Államok űrhadviselési előkészületeiről sZóló híradá­sok. Mind több jel utal arra; hogy Reagan elnöki múlt év márciusában körvonalazott nagyravágyó programja égy- re inkább megvalósítás sza­kaszába lép,, jóllehet a kuta­tásokra, egyes technikai problémák megoldására és bizonyos kozmikus fegyver- rendszerek kikísérletezésére több éves határidőiket szab­tak meg. Azok az intézkedé­sek és tervek, amelyekről a nagy nyilvánosság is tudo­mást szerezhetett, arról ta­núskodnak, hogy az ameri­kai politikai és katonai veze­tés újabb és újalbb lépéseket tesz a világűr militarizálásá- ra a két vezető nukleáris ha­talom között kialakult hadá­szati egyensúly felborítására; s1 ezzel az általános bizton­ság destabiüzálására. II NASA militarizálása □ ' Afrika legnagyobb országának kor­mányzata képtelen saját ízlése szerin- 1 ti rendet teremteni. Nimeri elnök néhány nap­pal ezelőtt kénytelen volt rendkívüli állapotot kihir­detni egész Szudán terüle­tére a déli országrészben uralkodó elégedetlenség és a városokban kirobbant sztrájkmozgalmak miatt. A Nimeri-rendszer kudar­cot vallott azzal, hogy Dél- Szudánt erőszak alkalmazá­sa nélkül „összebékítse” a tavaly bevezetett szigorú iszlám tövénykezéssel, A déli országrész keresztély és természetvallású lakói ta­valy szeptember óta láza­doznak a központi kormány­zat eüen. Sérelmezik Nime­ri elnöknek azt a tavaly jú­niusi döntését is, amely Dél- Szudánt három közigazgatá­si körzetre szakította szét. A déli lakosok szerint ez a döntés durván megsérti azt az 1972-es, addisz abebai megállapodást, amely véget vetett a Dél és a központi kormányzat közötti első pol­gárháborúnak. Az 1969 óta hatalmon lé­vő Nimeri elnök gondjait Szudán Megzabolázhatatlan Dél növeli, hogy délen az eddig egymással torzsalkodó po­litikai, törzsi csoportok kö­zött egy szilárd szövetség kezd kialakulni. Az ellenál­lás gerincét képező „Szudá- ni Népi Felszabadítói Moz­galom” (SPLM) gerillatáma­dásokat hajt végre különbö­ző ipari és mezőgazdasági létesítmények ellen, súlyos veszteségeket okoz a leg­alább nyolcmilliárd dolláros adóssággal küszködő gazda­ságnak. A legtöbb külföldi cég fel­függesztette tevékenységét Szudánban. szakembereit hazahívta. A lázadóknak si­került gyakorlatilag megbé­nítaniuk az Észak és Dél kö­zötti közlekedést. Három héttel ezelőtt Nimeri elnök elrendelte, hogy költséges légihíddal teremtsenek szál­lítási lehetőséget a két or­szágrész között. A Nimeri-rendszer a fur- kósbot mellett a mézesmad­zaggal is próbálkozott Dé­len. Állítólag egyes külföldi szövetségesek unszolására felhatalmazta az egyik déli tartomány kormányzóját, tárgyaljon például az SPLM- mel. Kairói források szerint azonban a tárgyalások ku­darcot vallottak. A kartumi kormányzat harapófogóban van, mert a déli lázongásokon kívül szembe kell néznie a fővá­rosi sztrájkmozgalmakkal is. Április eleje óta tartanak a megmozdulások. Először az orvosok és más kórházi al­kalmazottak sztrájkoltak, azután az egyetemeken kez­dődtek zavargások. A kor­mányzat a feszült helyzetet azzal próbálta enyhíteni, hogy megígérte az eddig be­tiltott pártok legalizálását. ■ Nimeri abban bízik, hogy hatvanezer fős hadseregé­vel kordában tudja tartani a fővárosi, kormányellenes megmozdulásokat. Derűlá­tását táplálja, hogy 15 éves elnöksége alatt több mint egy tucat puccskísérletet, merényletet sikerült túlélnie. Biztonságérzetet ad neki az iEgyesült Alii amok1, továbbá Egyiptom és más konzerva­tív arab államok katonai és gazdasági támogatása. Afri­kában Szudán kapja a leg­nagyobb amerikai segélyt. Kairóban azonban aggód­nak a déli szomszédország­ban uralkodó feszültség mi­att. Az egyiptomi propagan­da Líbia és Etiópia felől Szudánra „leselkedő veszély- lyel” próbálja magyarázni annak belső válságát. Egyiptom stratégiai fon­tosságot tulajdonít Szudán­nak. A két országot katonai egyezmény köti össze, a kai­rói és kantumi kormányzat szoros integrációra törekszik. A jelenlegi feszült helyzet­ben az egyiptomi hadsereg felkészült a beavatkozásra. Gazala hadügyminiszter már megerősítette, hogy „néhány száz” katonai szakértőt Szu­dánba küldtek. 0:fH rii'óíilrir C 7007 C Mr. M > J»fwy,r>g OUXSO I.UkiWI I »;*■"ií Az előzményeik ismertek. A stratégiai légierő alárendelt­ségében már 1982 végén meg­kezdte tevékenységét a vi­lágűrhadviselési parancs­nokság, majd röviddel utána a vele szorosam együttműkö­dő speciális technológiai köz­pont. A vezérkari főnökök egyesített bizottsága 1983 no­vemberében azt javasolta; hogy mielőbb állítsák fel a valamennyi hialderőnemet fel­ölelő közös kozmikus parancs­nokságot. A széleskörű szer­vezeti felkészüléshez sorol­ható Weinberger hadügymi­niszternek az a legutóbbi döntése, hogy James' Abra- hiajmsont, az űrrepülőgép-kí­sérletek irányítóját nevezte ki Reagan imént említett nagyszabású programjának igazgatójává. Ez a személyi kiválasztás még egyértel­műbbé teszi a Pentagon és a NASA (az amerikai űrhajó­zási hivatal) szoros kapcsola­tát. azt, hogy a hivatalt egy­re inkább a katonai célok szolgálatába állítják. Reagan elnök; az Unió hely­zetéről szóló januári üzeneté­ben jelezte, a legközelebbi öt évben a NASA kiegészítés­képpen további hat milliárd dollárt kap majd a költség- vetésből. Arról az elnöki döntésről is januárban szer­zett tudomást a világ, hogy a belátható jövőben meg kell építeni és1 Föld körüli pályá­ra keli állítani azokat az or- bitális állomásokat, amelyek alkalmasak lesznek lézer- és egyéb fegyverek elhelyezésé­re. Mint James Beggs, a NASA direktora elmondta, A nyugatnémet Der Spiegel egyik címlapja; a világűrben” „Fegyverkezés bálás után 1988—89 táján ál­lítják majd szolgálatba a; első ASAT-okat. Az amerikai kozmikus ter­vek hatalmas összegekei emésztenek fel. A Fehéi Házba még 1983 októberében eljuttatott tájékoztató jelen­tésből tudjuk meg, hogy a rakétáéi hárító rendszer leg­kevesebb 50 milliárd; a mű- holdelhárító rendszer pedig legalább 10 milliárd dollárba kerülne. Az USA-ban jelen­leg ezen, a technikailag két különböző programon dol­goznak. Reagan az űrháború terveit tanulmányozza az első részegységeket vár­hatóan 1992-ig szerelik majd össze a világűrben. Minden­nek ismeretében jobban megérthető, miért folytatják mostanság olyan lázas igye­kezettel a szállító eszköznek szánt űrrepülőgépekkel vég­zett kísérleteket. Ezekkel kí­vánják ugyanis eljuttatni a kozmikus1 harceszközöket a leendő állandó űrállomások­Szovjet indítvány Kétélű elképzelések Az űrben elhelyezendő fegyverek alaprendeltetése a potenciális ellenfél mester­séges holdjainak elnémítása. az esetleges megtorló visz- szavágásra indított rakétái­nak megsemmisítése, még mielőtt célba érnének. Vagy­is tulajdonképpen az lenne a legfőbb cél, hogy az Egyesült Államok a maga számára biztosítsa az első csapás ké­pességét az öngyilkosság koc­kázata nélkül. Más kérdés, persze, hogy ilyesmi egyál­talán lehetséges-e egy olyan hatalommal szemben, amely a kozmikus és a rakétatech­nikában legalább olyan tel­jesítményekre képes, mint az USA. A Reagan-kormányzait. mit sem törődve űrfegyverkezési elképzeléseinek roppant két- élűségével, nem akar meg­állni félúton. Idén január végén például nagy sietve végrehajtották az első repü­lési kísérletet a műholdrom­boló fegyverrendszer meg­semmisítő eszközével, az ASAT rakétával. A rakéta indítására etgy több mint 20 ezer méter magasságban ha­ladó F—15-ös vadászgépet használtak fel, amely a mint­egy ezer kilométer hatótá­volságú fegyvert a kijelölt cél-műhold felé lőtte ki. Ügy hírlik, hogy többszöri kipró­Bármelyik oldalról nézzük is az Egyesült Államok gya­korlatilag kívül akarja he­lyezni magát a szovjet—ame­rikai SALT-szerződések kor­látozásain, igyekszik meg­szabadulni mindenféle kötött­ségtől. A reálisan gondolkodó nyugati szakértők úgy vélik, hogy az Egyesült Államok­nak semmi esélye nincs a Szovjetunióval szembeni fö­lény kiharcolására, ugyanak­kor a kötelezettségek felrú­gásával nagyon könnyen el­szalaszthatja a saját nemzeti biztonságát is erősítő vissza­kozás lehetőségét. A szovjet fél már nem egyszer kifejezésre juttatta: a fegyverkezést nem szabad kiterjeszteni a világűrre, köl­csönösen le kell mondani ar­ról. hogy bárki erőszakot al­kalmazzon a kozmoszban, vagy a kozmoszból; A Szov­jetunió az ENSZJközgyűlés 38. ülésszakán előterjesztett részleges javaslatában a tár­gyalásos megoldás mellett szállt síkra. Egyoldalúan kö­telezettséget vállalt arra, hogy elsőnek nem juttat Földközeli térségbe semmifé­le műholdromboló fegyvert, s mindaddig tartja magát eh­hez, amíg a másik fél ezt meg nem teszi. Még nincs túl későn, még lenne mód a mindkét fél érdekeit kielé­gítő megegyezésre. Csak hát —; kettőn áll a vásár. Ehhez — amint azt mondani szokás nemcsak az egyik partner hajlandósága, hanem a má­sik — az Egyesült Államok kormányának — politikai akarata is szükséges... Serfőző László alezredes Összeállította; Majnár József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents