Szolnok Megyei Néplap, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-31 / 126. szám

2 1984. MÁJUS 31. SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP America az öböl felé tart Miközben a Biztonsá­gi Tanácsban folyik a vita a Perzsa (Arab)-öböl felett gyülekező sötét fel- legekrői a delegátusok körében megütközést kel­tett a legújabb hír: a dél­spanyolországi Malaga kikötőjéből, kilencven re­pülőgéppel a fedélzetén az öböl felé indult az Egyesült Államok hato­dik flottájának America nevű anyahajója. E hír­rel újabb megerősítést nyert az a világszerte terjedő vélemény, ame­lyet a TASZSZ szovjet hírügynökségnek a BT- vitával kapcsolatos kom­mentárja így fogalmazott meg: „A térség államait aggasztja az a tény, hogy a szabad hajózás biztosí­tása ürügyén Washington megpróbálja növelni ka­tonai jelenlétét az öböl körzetében.” Ha ehhez hozzávesszük az ameri­kai hetilap, a Newsweek legutóbbi számának cím- -oldalán látható kérdést, világossá válik a legna­gyobb veszély, ami az öbölkonfliktus kapcsán fenyegeti a térséget és a világot. A Newsweek kérdése így hangzik: „Amerika beavatkozik?” Bizonyos baljós jelek nem zárják ki ezt a leg­rosszabb lehetőséget, nem is beszélve a' Rea- gan-kabinet általános magatartásáról, amelyre éppen az jellemző, hogy szinte minden ürügyül szolgálhat „kemény” rea­gálásra. Mik ezek a je­lek? A Pentagon készült­ségbe helyezte az úgyne­vezett gyorshadtestet: Murphy külügyi állam­titkár Rijadban tárgyalt és utána Szaúd-Arábia négyszáz légvédelmi ra­kétát. valamint repülő­benzintartályokat (va­dászgépek légtöltésére al­kalmas gépieket) kapott; Bush tárgyalt négy ame­rikai bázis ománi beren­dezéséről; elvi döntés született az amerikai zászlók alatt haladó ha­jók katonai biztosításá­ról: növelik az öböl tér­ségében cirkáló amerikai hadihajók számát és oda­irányították (még az America) előtt a Kitty Hawk anyahajót, persze teljes tengeri és légi kí­sérőegységeivel egyetem­ben. Jel tehát akad bőven. De az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy mind az Egyesült Álla­mokban, mind azon kívül komoly erők fékezhetik a washingtoni héjákat. Reagant — nem utolsó­sorban a libanoni meg­rázkódtatásra hivatkozva — választási tanácsadói óvták „amerikai életek újabb kockáztatásától” és a kongresszusban is erő­sek az ilyen hangok. A konfliktusban közvetle­nül érdekelt öböl menti országok — a Szíria ál­tal felajánlott közvetítést elfogadó Szaúd-Aróbiá- val az élen — ugyancsak nem szeretnének közvet­len amerikai katonai be­avatkozást (nyilvánvaló­an egy ilyen közép-keleti fejlemény közel-keleti következményeire gon­dolva). Hasonló okokból, hasonló álláspontra he­lyezkedett Tuniszban az Arab Liga is Az áldatlan iraki—irá­ni konfliktus önmagában is nagy emberi és anyagi katasztrófa, ráadásul olyan, ami hosszabb tá­von kihathat az olajhely- zétre is. A tűzvész terje­désének legnagyobb ve­szélye azonban változat­lanul egy olyan washing­toni döntés lenne, amely­nek nyomán a Pentagon átlépné a katonapoliti- tikai Rubikont. Harmat Endre KB-titkárok tanácskozása Szófiában Május 29—30-án Szófiában tanácskoztak a szocialista országok kommunista és munkáspártjai pártvezetési kérdé­sekkel foglalkozó központi bizottsági titkárai. A tanácskozáson részt vett: A Bolgár Kommunista Párt részéről Georgi Atanaszov, a PB póttagja, a KB titkára; Csehszlovákia Kommunista Pártja részéről Mikulás Benő, a KB titkára; a Kubai Kommunista Párt készéről Jósé Ramón Machado Ventura, a PB tagja, a KB titkára, (t Laoszi Népi Forradalmi Párt részéről Khanta Duangtongla, a KB tagja; a Lengyel Egyesült Munkáspárt részéről Wlodzimierz Mok- rzyszczak, a PB póttagja, a KB titkára és Waldemar ßwir- gon, a KB titkára; a Magyar Szocialista Munkáspárt részé­ről Németh Károly, a (*B tagja, a KB titkára; h Mongol Né­pi Forradalmi Párt részéről Cerendasin Namszraj, a KB tit­kára; a Német Szocialista Egységpárt részéről Horst Dohlus, a PB tagja, á KB titkára; a Román Kommunista Párt részé­ről Ion Radu, a PVB póttagja, a KB titkára; a Szovjetunió Kommuinsta Pártja részéről Jegor Ligacsov, a KB titkára; a Vietnami Kommunista Párt részéről Le Quang Dao, a KB titkára. A tanácskozáson részt vettek a testvérpártok Központi Bizottságainak osztályvezetői lés osztályvezető-helyettesei, valamint Jurij Szkljarov, a Béke és Szocializmus folyóirat főszerkesztője. A tanácskozás résztvevői vélemény- és tapasztalatcse­rét folytattak az ifjúsági szervezetek pártirányításá­ról, az ifjúság helyzetéről és a körében végzett időszerű munka kérdéseiről. A testvérpártok — ahogy ez a felszólalásokban elhang­zott — a társadalomban be­töltött vezető szerepüknek megfelelően az ifjúság neve­lését, a szocialista épitésbe való bevonását egyik alap­vető feladatuknak tartják. Nagyra értékelték az ifjúság és az ifjúsági szövetségek részvételét a szocializmus építésében, a társadalmi vív. mányok védelmében. A test­véri országokban a társadal­mi viszonyok hatására mun­kaszerető, társadalmilag ak­tív, a szocializmus ügye iránt elkötelezett ifjú nemzedék növekedik. Egyetértettek ab­ban, hogy csak a szocializ­mus teszi lehetővé az ifjúság alapvető érdekeinek érvé­nyesítését. anyagi és szellemi szükségleteinek kielégítését. A szocializmus nyújt a fia­taloknak lehetőséget ahhoz, hosy elfoglalják méltó he­lyüket a társadalomban, s teremti meg számukra sze­mélyiségük fejlődésének, al­kotóerejük és képessége­ik kibontakoztatásának fel­tételeit. A tanácskozás rámutatott, hogy a szocialista építőmun­ka feltételei bonyolultabbá váltak, a feladatok és a kö­vetelmények növekedtek, feszültebbé vált a nemzet­közi helyzet, a két társa­dalmi rendszer küzdelme kiéleződött. Ezért egyre na­gyobb jelentőségű az ifjúság eszmei-politikai, erkölcsi és munkára való nevelése, ak­tivitásának fokozása, az em­beriség és a szocializmus je­lenéért és jövőjéért viselt felelősségének erősítése. Hangsúlyozta annak szüksé­gességét, hogy következete­sen formálni kell a fiatal nemzedék osztályöntudatát, kommunista meggyőződését és erkölcsi felfogását, erő­síteni a szocialista eszmék igazságába vetett hitét. Az ifjúságot a munkásosztály, a dolgozó nép forradalmi ha­gyományai, a szocialista ha- zafiság és az internacionaliz­mus alapján, a burzsoá ide­ológia elutasítása szellemé­ben kell nevelni. A testvérpártok állandó feladatuknak tekintik az if­júság politikai képzettségé­nek fejlesztését, egyre szé­lesebb körű bevonását a gaz­dasági és társadalmi felada­tok fontosnak tartják, hogy és társadalmi élet irányítá­sába. A szocializmus ügyé­nek előbbre vitele érdekében arra törekszenek, hogy a fel­növekvő nemzedékek iskolá­zottsága, általános műveltsé­ge és szakmai képzettsége növekedjen, s a társadalom életében; cselekvőén vegye­nek részt. A tanácskozáson képviselt kommunista és munkáspár­tok fontosnak tarják, hogy továbbfejlődjön az ifjúsági szövetségek tevékenysége, erősödjön befolyásuk a fia­talok valamennyi rétegére és korcsoportjára, javuljon kez­deményezőkészségük, és nö­vekedjen felelősségük az if­jú nemzedék neveléséért. Ennek elengedhetetlen felté­tele az ifjúsági szövetségek eszmei, politikai és szerveze­ti erősítése, aktivitásuk és öntevékenységük fejleszté­se. Fontos, hogy a munka tartalma, formái és mód­szerei megfeleljenek az if­júság sokrétű érdekeinek és igényeinek, világos eszmei, politikai és erkölcsi értéke­ket tükrözzenek, és hatéko­nyan hozzájáruljanak az if­júság kezdeményező- és al­kotókészségének kibonta­koztatásához, fegyelmének és szervezettségének foko­zásához. Jelentős figyelmet kaptak az ifjúság szabadide­jének ésszerű kihasználásá­val kapcsolatos kérdések. A tanácskozás résztvevői hangsúlyozták, hogy a párt­irányítás az ifjúság,5 szövet­ségek erőforrása és sikeres tevékenységének záloga. Szükségesnek tartják, hogy erősödjön a párt befolyása az ifjúsági szervezetek éle­tére és munkájára, növeked­jen az ott dolgozó pártalkti- visták. valamint a pártalap- szervezetek szerepe. Aláhúz­ták a kommunisták szemé­lyes példamutatásának jelen­tőségét. Rámutattak arra is, nogy a szocializmust építők új nemzedékeinek formálá­sát az egész társadalom ügyének tekintik. Nagy sze­repe van a családnak, az is­kolának, a munkahelyi kö­zösségnek. Elismeréssel szóltak arról, hogy az ifjúsági szövetségek számottevően hozzájárulnak a testvéri népek közötti sok­oldalú együttműködés, a ba­rátság fejlesztéséhez és el­mélyítéséhez. A tanácskozás résztvevői kifejezték készsé­güket, hogy elősegítik a szo­cialista közösség országainak fiataljai közötti kapcsolatok további bővítését és gazda­gítását. Kiemelték az ifjúsá­gi szövetségek tevékenységé­nek jelentőségét az ifjúság internacionalista szolidaritá­sának erősítésében, az .impe­rializmus és a reakció ellen, a termonukleáris háború ve­szélyének elhárításáért, a le­szerelésért, a béke megőrzé­séért és tartóssá tételéért, a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért és a társadal­mi haladásért folytatott harcban. A felszólalások megmutat­ták, hogy az ifjúsággal min­den baráti országban a szo­cialista építés konkrét felté­teleinek figyelembevételével foglalkoznak. Ugyanakkor hangsúyozták, hogy az ifjú­ság kommunista nevelésének feladatait csak a marxiz­mus-len inizmus alkotó al­kalmazásával,, a szocializmus társadalomfejlődésének me­netében lehet sikeresen meg­oldani. A tanácskozás résztvevői kiemelték annak szükséges­ségét, hogy a moszkvai XII. VIT széles körű háborúelle­nes és antiimperialista talál­kozó legyen. Kifejezték kész­ségüket, ho|gy pártjaik tevé­kenyen elősegítik az ifjúság nemzetközi évének lebonyo­lítását. A szófiai tanácskozás szí­vélyes, baráti légkörben, az egység és az egyetértés szel­lemében zajlott le. Losonczi Pál újabb tárgyalást folytatott Jumdzságm Cedenballal Ulánbátorban folytatódtak a mongol—magyar tárgyalások. A képen; Jumdzságin Cedenbal és Losonczi Pál a megbeszé­lések tegnapi nyitányakor (Folytatás az 1. oldalról) pedig a magyar szakemberek munkájáról. A magyar—mongol sokol­dalú együttműködés gazda­gítására mindazonáltal to­vábbi lehetőségek vannak; a felek készségüket fejezték ki a kölcsönös érdekeknek meg­felelő, kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködés fej­lesztésére. Az Elnöki Tanács elnöke és kísérete délután a fővá­ros, Ulánbátor nevezetessé­geivel ismerkedett. Nyamin Dzsagvaralnak és más hiva­talos személyiségeknek a társaságában megtekintette egyebek között a Képzőmű­vészeti Múzeum kiállításait. Este Losonczi Pál Jumd­zságin társaságában a Ba­lettszínház előadásán vett részt. Losonczi Pál kíséretének tagjai a nap folyamán kü­lön is találkoztak partnere­ikkel. Bajnok Zsolt M. Csojdzsil- lal, az Állami Tájékoztatási, Rádió- és Televízióbizottság elnökének első helyettesével és D. Csimiddordzs elnökhe­lyettessel a két ország tö­megtájékoztatási intézmé­nyeinek helyzetéről, az együttműködés kibővítéséi­nek lehetőségeiről folytatott eszmecserét. Nagy Gábor Zs. Banzar külügyminiszter-helyettessel tekintett át szívélyes légkö­rű találkozón a nemzetközi élettel összefüggő néhány fontos kérdést. Herkner Ottó és D. Dazan vezetésével pedig a két tár­gyalócsoport gazdasági szak­értői ültek tárgyalóasztalhoz. Egyeztették a kormányközi gazdasági együttműködési bizottság 17. ülésszakán el­fogadott határozatok végre­hajtásának menetét. MOSZKVA Az SZKP KB Központi Bizottságához intézett levél elfogadásával tegnap Moszk­vában befejeződött a szovjet hadsereg Komszomol-szer- vezetei titkárainak háromna­pos tanácskozása. BÉCS Változatlanul egyhelyben topognak a bécsi haderőcsök­kentési tárgyalások. Tegnap, a múlt héten kezdődött új (tárgyalási forduló második ülésén az egyetlen felszóla­ló a luxemburgi nagykövet volt. PRÁGA Gáspár Sándort. az MSZMP KB Politikai Bizott­ságának tagját, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsá­nak elnökét és a vezetésével Prágában tartózkodó ma­gyar szakszervezeti küldött­séget tegnap a prágai vár­iban fogadta Gustáv Hu­sák, a CSKP KB főtitkára, csehszlovák köztársasági el­nök. BERLIN Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának a főtit­kára, az NDK Államtaná­csának elnöke szerdán ba­ráti megbeszélésen fogadta Kim ír Szent, a Koreai Mun­kapárt Központi Bizottságá­nak főtitkárát, a KNDK el­nökét. Útibeszámoló Koreából (1.) Csollima földjén A kétórás Budapest— Moszkva repülőút mintegy bemelegítésnek tűnhet a Tá­vol-Keletre induló utasok­nak, Moszkvából ugynis az IL—62-esek leszállás nélkül további bő tíz óra alatt érik el a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság fővárosát, Phenjant. A magyár vendéget mind­járt a leszállás után kellemes meglepetés éri: panorámaab­lakos Ikarusz visz a belváros­ba. A távoli ország különle­ges látványban részesíti az Európából érkező utast: az autóút mentén szinte rőtvörös a föld, amelyen ilyenkor, ta­vasszal lila azáleabökrok pompáznak. Az úttól távo­labb a Phenjant ellátó nagy állami gazdaság tízezer hektáros gyümölcsöskertje, amelynek — mint később megtudtuk — magyar kap­csolatai is vannak: Szabolcs- Szatmárból vásároltak alma­csemetét néhány éve. s ezek már teremnek Nézelődésre nem sok idő marad. Húsz perc múlva már Phenjan, Csollima sugárút a főváros belső kerületeiben haladunk, négy- és. tízemeletes házak között, virágokkal sze­gélyezett széles főutakon. A széles Csollima sugárútra érve — ahol most is építkez­nek — feltárult előttünk a mai, modern Phenjan: szép, keleti stílusú középületeivel, színes, változatos tíz-tizenöt emeletes lakóépületeivel, ha­talmas tereivel és szökőkút- jaival, sok szobordíszével. A sok új létesítmény szem­betűnő, s nemcsak a főváros­ban, hanem másutt is, példá­ul VonSizanbajn és Nampho- ban, a nagy kikötővárosok­ban. Az új szucsoni cement­gyár kapacitása hárommillió tonna, de nagyjelentőségű az leshon—Szepho közötti új vasútvonal, amely összekötöt­te á keleti és nyugati ország­részt. A phenjani metróvona­lak hossza több mint 30 kilo­méter. Ha a távoli vendéig a KNDK mai életével ismerke­dik, két kifejezést már az első napon meg kell ismernie: a Csői lima-mozgalmat és a dzsucse eszmét. Előbbinek jelképe a szárnyas paripa, amelynek emlékműve Phen­jan egész központjából, a Te­dong folyó pártjáról látható. Csollima azt az ösznépi moz­galmat reprezentálja, „amely­nek célja az elmaradottság megszüntetése a gazdaság, a kultúra, az ideológia és az erkölcs minden területén, va­lamint a szocialista építés meggyorsítása”. A másik alapvető kifejezés, amely lépten-nyomon visz- szatér nemcsak a hivatalos, hanem a hétköznapi beszéd­ben is, a dzsucse eszme, „amely az egész gondolkodás központjába az embert helye­zi és mindent az ember érde­keinek szolgálatába állít”. Sokféle további magyaráza­tot hallottam ennek gyakor­lati értelmezésére, amelyek nagyjából ábban egyeztek meg, hogy a forradalom és. az építőmunka során felvetődő problémákat mindenkinek önálló és alkotó álláspontra helyezkedve, a koreai forra­dalom követelményeinek és a nép érdekeinek megfelelő­en kell megoldani. De térjünk vissza az elmé. leti kérdésektől a phenjani utcára. Szembetűnő a tiszta ság — mint később a város­kapunál láttuk: a hosszú vágj sáros utakról érkező teherjár művöket lemossák, rendbe, hozzák. Magyar szemmel nézve különleges figyelme fordítanak a járdák tisztasá gára is, és rengeteg a virág A gyerekek többnyire csopor. tokban járnak-kelnek, sötét­kék ruhájuk, fehér ingük, ; lányok színes pom-pomjí jelzi — egy iskolába járnak Marik Sándor (Következik: Forradalmi ope ra és folklór)

Next

/
Thumbnails
Contents