Szolnok Megyei Néplap, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-24 / 120. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. MÁJUS 24. IA tudomány világa Rokonaink-e a csimpánzok? A molekuláris biológia is keresi a választ Az intelligens robotok Már az ókori természetku- tatóiki észrevették, hogy az ember és az emberszabású majmok, különösen a csimpánzok sok tekintetben hasonlítanak egymáshoz. Erről ki-ki maga is meggyőződhet. ha elidőzik egy állatkerti csimpánz ketrece előtt. Szembetűnik, hogy ennék az állatnak az arcán ugyanúgy tükröződnek érzelmek (öröm bánat, félelem, érceklődés), akárcsak az emberekén. Előrenéznek a szemei, a kezein a hüvelytkujjak szembeállíthatok a többi négy ujjal, vagyis opponálhatok, s bár meggömyedve, de két lábon is tud rövidebb-hosszabb ideig járni. Meglepő hasonlóság A hasonlóságokra, s ezáltal arra, hogy az emberszabású majmok a legközelebbi élő rokonaink, nemcsak az anatómiai. az élettani, a viselkedési, és az életmódkutató vizsgálatok szolgáltattak könyvtárra való tudományos anyagot. Az elmúlt egy-két évtizedben végzett biokémiai kutatások (az ember és a majom örökítő anyagának — DNStónek, — valamint fehérjéinek összevetése) is emellett tanúskodnak. Az ember és a csimpánz DNS-ének (dezoxiribonuk- leinsav) felépítésben hasonlóságát úgynevezett hibridi. zációs kísérlettel vizsgálták. Ennek az a lényege. hogy mind a két fajta DNS-mole- kulának a két, nukleoticiok- bjól (egy-egy bázisból, egy- egy dezoxiribózból és egy- egy foszforsavból álló molekulák) felépülő és egymáshoz kapcsolódó láncát (nevezzük el őket I. és II láncnak) kjül.ön-lkülön szétválasztják, majd az ember I. láncát a majom II., illetve a majom I. láncát az ember II. láncával párosítják. Mivel az ember I. láncával csak a saját II. lánca tud tökéletesen kapcsolódni, abból, hogy a majom II. líánca milyen mértékben kötődik hozzá (hibri- dizálódik vele), megállapítható : mekkora különbség van az ember és a csimpánz DNS-ét alkotó láncok bázisainak sorrendjében. A DNS- molekula két láncának kapcsolódásáról tudini kell. hogy az szigorú szabály — á bá- zispárosodás törvénye — alapján történik. Eszerint az egyik láncban levő adenin csak a másik lánc timinjével, a guan,in a második lánc ci- Itozinjjával 'tud kapcsolódni. A hibridizációs kísérletekben két fél DNS — azaz egy I. és egy II. lánc — • csupán ott nem kapcsolódik, ahol egymással szemben nem az említett bázisok vannak. A hibridizációs kísérletek kimutatták, hogy az ember és a csimpánz DNS-ének bázissorrendje mindössze 1,1 százalékban tér el egymástól. Vagyis, ha mind a kétfajta DNS-ből egy-egy 3000 nuk- leotidból álló szakaszt veszünk szemügyre, akkor mindössze 33 helyen találunk közöttük eltérést. Hogy az így feltárt különbség menynyire csekély, azt a következő adatok is mutatják: két Mus nemzetségbe tartozó egérfaj között 5. két Xeno- pus nemzetségbe tartozó bélkafaj között 14, két Drosophila nemzetségbe tartozó muslicafaj között 19 százalék eltérés van a DNS-moleku- lában. Hasonló eredményeket hozott az ember és a csjmÖrökléstani kutatók állapították meg, hogy egy szervezet felépítésének a milyenségét a DNS-molekulában levő úgynevezett strukturgé- nek határozzák meg. Tőlük függ, hogy a test saját fehérjéinek milyen lesz az amino- sav-sorrendje. Ha ezeknek a géneknek a tulajdonságát meghatározó bázissorrend mutációval (ugrásszerű örökletes változás) megváltozik, a szervezet azon fehérjéinek a felépítése is módosul, amelyek ezektől a génektől függ- genek. A DNS-molekulában emellett szabályozó gének is vannak, amelyek nem a fehérjék összetételét, hanem azt határozzák meg, hogy a sibruktürgének mikor működjenek, s mikor maradjanak „csendben”, gátolt állapotban. A szabályozó gének működése gátolja az élőlények fejlődését. A kutatók felteszik, hogy az ember és a csimpánz közütVi eltérések elsősorban nem az egyes strukturgének minőségi különbségeiből adódnak, hanem abból, hogy néhány, a szabályozó génepánz fehérjéinek vizsgálata is. Minthogy a fehérjék elsődleges szerkezetét az őket felépítő aminosavak sorrendje határozza meg, a kutatók a hasonló fehérjéket ebből a szempontból elemezték. Több fehérjefajtának: összesen 2633 aminosavát mérték meg, s mindössze 19 esetben nem egyezett a csimpánz és az ember ugyanazon fehérjéjének meghatározott helyén levő aminosav. Vagyis ezer aminosavanként két eltérés fordul elő. Negyven különböző fehérje elektroforézises (anyagi részecskék elektromos feszültség hatására bekövetkező elmozdulásán alapuló eljárás, amellyel különféle anyagok egymástól elválaszthatók) vizsgálata csaknem azonos eredményt adott: elzár aminosavanként nyolc eltérést. Ezek az adatok azt mutatják, hogy az ember és a csimpánz megvizsgált fehérjéinek aminosav-sorrend- je több mint 99 százalékban egyforma, amely messze meghaladja az említett rokon állatfajoknál talált egyezés mértékét. két érintő örökletes változás következtében sok-sok st.rukturgén időbeli és meny- n.yiségi működése a csimpánz esetében más, mint az emberében: Az állatvilág törzsfájának az emberhez ési a csimpánzhoz vezető ága — mint említettük — evolúciós értelemben viszonylag nemrég, mintegy 20 millió éve válhatott el egymástól. Az azóta támadt különbségeket a kutatók azzal magyarázzák, hogy a csimpánzok őseinek kevés szabályozó génjét érte mutáció, ellenben a mai emberhez vezető ősökét — mindmáig nem tudjuk, hogy miért — ugyanannyi idő alatt sokkal több. Hozzá kell tennünk azt is, hogy míg az embernek 46 ikramos zómáj a van, a csimpánznak 48. Bizonyos, hogy ennek az eltérésnek szintén szerepe van az ember és a csimpánz biológiai különbségében. De még erről sincsenek közelebbi ismereteink. (H.) A számítástechnikának, ’korunk nagy tudományának napjainkban végbemenő erőteljes térhódításáról egyre gyakrabban hallhatunk és olvashatunk. Ezt a közérdekű témakört manapság sok szempontból vizsgálják. Ezúttal az intelligens robotok kerülnek reflektorfénybe. Az MTA Számítástechnikai . és Automatizálási Kutató Intézetének (SZTAK I) Ro- ■bot- és Alakfelismerés Osztályán dr. Báthor Miklós osztályvezető és dr. Siegler András tudományos munkatárs tájékoztatott az intelligens robotok fejlesztésével kapcsolatos feladatokról és lehető-’ ségéktről, valamint alkalmazási területeikről. A középtávú KGST robotprogramban Magyarország js részt vállal. Az OMFB, az Ipari Minisztérium és az MTA közösen finanszírozza az intelligens robotok kutatását. Az e tárgyban kötött szerződés lényege az, hogy a SZTAKI a fejlesztést az iparral közösen végzi, és az eredményeket átveszi az ipar. Konkrétan ez azt jelenti, hogy a SZTAKI szakemberei nem robotokat konstruálnak, hanem meglevő robotokat látnak el intelligenciával. Emellett természetesen foglalkoznak robotvezérlési problémákkal is. Felvetődhet az olvasó részéről a jogos 'kérdés, tulajdonképpen mit értünk intelligens roboton? A robot környezetéhez való alkalmazkodó képességét jelenti az intelligencia, amely lehet vizuális alkalmazkodás, s lehet egyéb érzékelés, mechanikus. erőérzéklelés vagy távolságérzékelés. A fejlesztéseket a mikro*- processzorok elterjedése tette lehetővé, s gyakorlatilag ezek alkalmazásáról van szó. A mai fejlett, intelligens robotok tehát számítógépet tar- taltmaznak. A számítógépes robotvezérlés pedig a számítógép robotba való integrálását jelenti. A fentebb ^említett szerződés keretében egyrészt dolgoznak a Mikroelektronikai Vállalat robot vezérlőinek és a SZTAKI alakfelismerő moduljának összekapcsolásával. Ez az alakfelismerő modul rövid időn belül ipari gyártásra alkalmassá válik. Másrészt a Bakony Művek és a SZTAKI közötti fejlesztési program során a szerelősorokat intelligenciával egészítik ki vizuális felismerési formájában. Intelligens segéd- berendezéseket, — például icídagóló, Rendezői, válogató, osztályozó berendezéseket — fejlesztenek ki, ugyanis a műveletek eddig mechanikus (szétválasztással törtéintek. Tekintettel arra, hogy az alakfelismerés, a robotvezérlések a SZTAKI-ban már megbízhatóan működnek, várják az ipar jelentkezését. Milyen területeken alkalmazhatók az intelligens robotok? Olyan munkahelyeken elsősorban, ahol a környezet ártalmas az emberre. Így például az üzemekben, ahol szalagszerű festés történik, vagy a textiliparban, a faiparban, az élelmiszeriparban, ahol alakfelismerő berendezésekre van szükség. Az intelligens robotok alkalmazásával kapcsolatban önkéntelenül felvetődik két igen fontos kérdés: az ipar részéről milyen érdeklődés mutatkozik a robotok iránt, továbbá mennyire biztosítja a munkafolyamatok roboto- sításához szükséges feltételeket az ipar? Az első kérdésre a válasz egyértelmű: az ipar részéről erőteljes az érdeklődés. Ist- merik az eddig elért kutatási eredményeket, s így feltehetően az áttörés — új technikának és technológiának az alkalmazásával — rövid időn belül be fog következni. A második kérdésre a válasz már sokkal összetettebb. Ugyanis az iparnak mindehhez meg kell teremtenie a feltételeket. Biztosítania kell a rendét, a tisztaságot, a technológiai fegyelmet. S mindez nehéz feladat. Továbbá arról sem feledkezhetünk meg, hogy sok esetben az újtól való félelem,- valamint a fejlesztési alap területén jelentkező problémák isi meglehetősen akadályozhatják a munkafolyamatok robotosításával kapcsolatos törekvéseket. A fentiek ellenére bízhatunk, abban, hogy a napjainkban lejátszódó robotosítási folyamatnak —, amely egyéb, ként Világjelenség, — az ipar részéről egyre több követője lesz. Képünkön az MTA SZTAKI Robot, esi Alakfelismerés Osztályán kifejlesztett kísérleti „Corohand” elnevezésű, futószalag kiszolgálás« intelligens robot látható. M. É. A gének szerepe Könnyű, tűz- és korrózióálló Műanyagok a gépjárműgyártásban Az utóbbi időben az autóipar mind nagyobb mennyiségben hasiznál fel műanya- gpkat. A szintetikus anyagoknak ugyanis két nagy előnyük van az autógyártásban alkalmazott fémhez képest. Amazoknál sokkal könnyebbek, s ezért azok & gépkocsik, amelyekbe beépítik őket, kevesebb üzemanyaggal működtethetők. Ám aiz is fontos szempont, hogy nem rozsdásodnak. Napjainkban egy-egy közepes nagy ságú személyautóba átlagosan mintegy 90 kg műanyagot és 1300 kg fémet építenek be. Egy korszerű gépkocsinak a belsejében — mindegy, hogy személy- vagy teherautóról van-e szó — ma: már nincsenek élesen vagv hegyesen kiugró fémprofilok, az acéllemezt mindenütt valamilyen műanyagból készült burkolás, illetve párnázat takarja. A kormánykerék, a kormányoszlop ütköződobja, a műszerfal, a kartámla, st.b. mind habanyagbevonatot kap. Ugyanez áll a tető belső kiképzésére, az ajtók oldalsó borításéira is. E konstrukciós rendszabályok a balesetkuitia- tás eredményeiből következnek. Hasonlóképpen fontos szerep jut a vegyipari eredetű szerkezeti anyagoknak a lö- késesillapítálsban. A biztosító intézetek adatai szerint az általuk kifizetett összegeknek mintegy felét a viszonylag csekélyebb karosszéria- károk helyrehozására folyósítják. Az lilyen ártalmatlan horpadások és más karosszéria-sérülések, amelyek parkolási manőverek vagy egy ajtó meggondolatlan kinyitása által is létrejönnek, elkerülhetők, ha a különösképp veszélyeztetett pontokon lakkozott fém helyett valamilyen műanyag ütköző van. A szintetikus anyagok fel- használása terén persze még korántsem merítettek kj minden lehetőséget, ezt bizonyítja a képünkön bemutatott új elképzelés is. A Nagy-Britan_ niában kikísérletezett műanyag lemezöntő masszából 27 alkatelem készíthető, s ezekből gyorsan összeszerelhető egy teherautó vezetőfülkéje. A könnyű, tűzálló, korrózióálló elemeket igen egyszerű módon lehet rácsavarozni egy acélkeretre. Az így készült vezetőfülke lényegesen kevesebbe kerül, mintha üvegszálbetétes műanyagból, acélból vagy alumíniumból készítenék az egyes elemeket. Uf szamóca fajt a Cardinal névre keresztelték azt az új szamócafajtát, amelyet amerikai biológusok állították: elő. már régóta termesztett fajtából; a Fra_ gariából és az Ananassa Duchból. Az új fajta húsa piros, kemény, felülete száraz, a mechanikai hatásoknak jól ellenáll. Ez utóbbi azért fontos, mert lehetővé teszi a gépi betakarítást. Egyenletes termésformája is a gépi művelésnek kedvez, de ezen kívül az új fajta illatosabb is sok réginél, és C-vitamintartalma is nagyobb az átlagosnál. II pulzarok eredete A pulzároknak, a nemrég felfedezett igen 'kicsi méretű, nagy sűrűségű, szabályos időközönként rádiójeleket kibocsátó égitesteknek a kutatásában jelentős sikereket értek el a Puerto Ricón levő Arecjjbo tjádióobszervató- riumban. A világ jelenleg legnagyobb, 305 méter átmérőjű rádióteleszkópjával 11 pulzárt fedeztek fel. Ezek egyike 8000 fényévnyire van, és kétségtelennek tekinthető, hogy a W 51 jelzésű szupernóva maradványaival — a szétrobbant csillag magjával — azonos. A 11 pulzár között nincs egyetlen olyan sem, amely a Tejút-rendSzer középpontjától 25 ezer fényévnél nagyobb távolságra volna. Pontosan ugyanilyen eloszlást tapasztaltak] az eddig megfigyelt szupernóvák tekintetében is. Ez a hasonlóság alkalmasint érv amellett, hogy a pulzá- rok, amelyékl majdnem teljes egészükben neutronokból állnak., egykori szupernóvák robbanása révén keletkeztek.
