Szolnok Megyei Néplap, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-24 / 120. szám

1984. MÁJUS 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Füstszínű egyenruhában Vizsgálat mindössze 7,8 percben A szemészeti szakrendelések helyzete megyénkben A megyeszékhelyen és Jászberényben, Karcagon, Mezőtúron, Törökszentmiklóson működő rendelőinté­zetekben, valamint azok kihelyezett szakrendelésein az állandó zsúfoltság közismert. Elsősorban vonatkozik ez a különböző szakrendelésekre, melyeket a rendelőin­tézetekbe koncentrálnak, tekintettel a szakorvosok és a felszerelések korlátozott számára. Ez a koncentráció maga után vonja, hogy a körzetbeosztástól, annak nagy­ságától, az ott élő lakosság számától, összetételétől és nem utolsósorban egészségi állapotától függően viszony­lag nagy területről sokan utaznak be a szakrendelések­re. Sokszor még a kezelésekre is bejárnak a betegek. Őket a szakorvosok igyekeznek a legjobb tudásuk és munkabírásuk szerint ellátni. Kevés a szakorvos A betegek tömegesen je­lentkeznek vizsgálatra a szakrendelésekre. Ezt min­denki tapasztalhatja, aki a rendelőintézetben megfor­dul. Az előbbieket adatok­kal is illusztráljuk; tavaly a megyében a rendelőintéze­ti szakorvosi ellátást csak­nem 2,4 millió esetben vet­ték igénybe, tehát ennyi beteggel foglalkoztak. Ez azt jelenti, hogy egy év alatt csupán a szakrendelé­seken a megye minden la-' kosára átlagosan mintegy hat vizsgálat jutott. Ezt a sok beteget viszonylag ke­vés orvos látta el, emiatt egy gyógykezelésre átlago­san csak 6,7 perc jutott. (Megjegyezzük, hogy az egészségügyi integráció kö­vetkeztében kórházi orvoso.c is ellátnak szakrendelési feladatokat.) Megyénkben a működő napi tanácsi rende­lőintézeti szakorvosi órák ezer lakosra jutó száma is alacsony, ugyanis a megyék között Pest, Szabolcs-Szat- már és Zala megyékkel 2,2 órával az utolsó helyen ál­lunk. Ezt előzi meg egyes esetekben természetesen a körzeti orvosi rendelés, ahol a megyében 2,3 millió vizs­gálatot végeztek 1983-ban. A körzeti orvosoknak na­ponta átlagosan 43 beteggel kellett foglalkozniuk és egy lakosra öt vizsgálat jutott évenként. Megállapítható tehát, hogy a lakosság számához mérten nálunk viszonylag kevés a szakorvosok száma. Megyénkben 1983 végén 948 nyilvántartott orvosból 879- en dolgoztak. Az utóbbiak közül 570 rendelkezett szak- képzettséggel, illetve szak­vizsgával. Évek óta . jelen­tős a tanácsi intézmények­ben a betöltetlen or­vosi állások száma, ugyanis számuk 50—110 kö­zött mozgott. A megyében magas a munkaerőmozgás is, hiszen évenként átlago­san ötven volt az eltávozó, de mindig többen érkeztek. A tízezer lakosra jutó dolgo­zó szakorvosok száma kere­ken tizenhárom, kismérték­ben növekszik. (A vidéki országos átlag 1982-ben ti­zenöt volt. Közöttük külö­nösen kevés az urológus, a reumatológus, az ortopéd és a szemész szakorvos. A szak- rendelések zsúfoltságát a szemészeti szakrendelés jól bizonyítja. A következőkben ezt vizsgáljuk meg részle­tesebben. A sor végén kullogunk Szolnok megyében szemé­szeti ellátás csak a kórház­zal rendelkező városokban van. de például Karcagon 1983-ban szakorvoshiány miatt a szemészeti rendelés és a kórházi ellátás lényegé­ben egyaránt szünetelt. Me­gyénkben mindössze 17 sze­mész szakképzettséggel ren­delkező orvos dolgozik és emiatt bizony a megyék kö­zött a szemészeti ellátást te­kintve eléggé a sor végén — az 1982. évi adatok alap­ján a 15. helyen — „kul­logunk”. Kielégítő ellátást elsősorban csak azokban a megyékben találunk, ame­lyek orvosi egyetemmel, illetve klinikával rendel­keznek. Ezek közül is el­sősorban Csongrád és Haj- dú-Bihar megye van a leg­kedvezőbb helyzetben és a sorrend túlsó végén — „szokás szerint” — Sza­bolcsi-Szatmári Fejér, Nóg- rád. Pest és Szolnok megye áll. Megyénkben egy dolgo­zó szemész orvosra megkö­zelítően harmincezer lakos jut. míg például Csongrád­ban ez a szám alig haladja meg a tizenegyezret. A me­gyében dolgozó 17 szemész közül tizenhárom Szolno­kon, négy pedig további három városban dolgozik. Jóllehet, a nyilvántartott szemész orvosok száma is dinamikusan emelkedett, hiszen számuk 1970-ben még csak nyolc, 1980-ban pedig már tizenöt volt. Viszonylag jelentős' volt a kórházi szemészeti ágyak számának növekedése is, ugyanis az 1970. évi hatvan­háromról az elmúlt év vé­géig kilencvenháromra nőtt. Ennek zöme a megyei kór­házban. kisebb hányada — 1984. április 15-ig — a szol­noki MÁV-kórházban, a többi pedig Karcagon van. A karcagi szemészeti ágyakról már előbb meg­említettük, hogy az elmúlt évben a - kórházi ellátás szakember hiánya miatt szünetelt. Az utánpótlás ki­látásai nem túlzottan jók, hiszen például társadalmi ösztöndíj-szerződést nem sikerült kötni egyetlen sze­Megalakult az Ifjúsági Környezetvédelmi Tanács Gyakorlatok két tűz között Új épület Jászberényben a parancsnokságnak Tegnap Budapesten, a KISZ KB székházában tar­totta alakuló ülését a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Ifjúsági Környe­zetvédelmi Tanácsa. Az új testület célja, hogy koordi­nálja az ifjúság különböző rétegeinek környezetvédelmi munkáját, közreműködjék az ifjúsági környezetvédelmi tevékenység fő irányainak kijelölésében, segítse a KISZ Központi Bizottsága környe­zetvédelmi határozatának végrehajtását. Feladata az előremutató környezet- és természetvédelmi kezdemé­nyezések felkarolása, új te­vékenységi formák kialakítá­sa. bevezetésének elősegítése. A Kötivizig kiskörei szakaszmérnökségének dolgozói folyami homokkal javítják a Tisza II. víztározó abádszalóki szabadstrandjának medrét, valamint lépcsőlejárókat alakítanak ki A- híradóügyeletes szobájában be­szélgetünk, Hi­degföldi József tűzoltó őrnagy, parancsnok, a kü­lönböző berende­zések szerepét magyarázza. Te­lefonok, rádiók, jelzők, lámpák, csengő, közvetlen kapcsolat mentők­kel, rendőrökkel, más tűzoltó-pa­rancsnokságok­kal. Ilyenkor „bé­keidőben” ahogy a tűzoltók mond­ják, a készenlét a szokásos délelőtti elméleti foglalko­záson van. Né­hány napja volt egy délutáni ri­asztásuk, másnap reggel értek be a laktanyába egy szénakazaltűztől. Próbálok eligazodni a jel­zéseken, mikor megszólal a 05-ös telefon. Tűz van! Ab­ban a pillanatban kigyullad egy piros lámpa, és a követ­kező pillanatban már csiz­mák dübörögnek végig a fo­lyosón. Az ügyeletes kérdez és jegyez: hol van a tűz, van-e életveszély, robbanás- veszély, ki jelzett, és hon­nan? Megszólal a riasztó- csengő is. Ez idő alatt már a szűk garázsból, az ugyancsak szűk udvarra kiállt két tűz­oltóautó, villognak a kék lámpák, a tűzoltók beugrál­nak, és várom, hogy megszó­laljanak a szirénák. A parancsnok int, vége a gyakorlatnak, azután hozzám fordul: — Rendszeresen tartunk próbariadót, a csengőszó után nappal 60, éjszaka 100 másodperc múlva el kell hagyni a laktanyát a két fecskendőnek. A bejelentők sokszor türelmetlenkednek, miért ez a sok kérdés, in­kább siessünk. A csengő ak­kor szólal meg, amikor az ügyeletes tisztázta, hogy hol és milyen veszélyre lehet számítani, de a piros lámpá­ra a készenlét az udvaron van. A gyakorlat sikerült, leke­rülnek a fejekről a sisakok, és egy kis pihenő után foly­tatódik a képzés. A tűzoltót nem érheti meglepetés, nap­rakészen kell ismernie az új technológiákat és anyagokat, tűzveszélyes termelési folya­matokat, vonulási útvonala­kat, vízforrások, tűzcsapok helyét. A napi 5 órás kép­zéshez még gyakorlati fog­lalkozás és sport is tartozik. A délutáni program a sze­relvények, berendezések el­lenőrzése, karbantartása és jut idő szórakozásra, pihe­nésre is. A klubszobában színes tévé, könyvek, folyó­iratok, majd este 9-kor taka­rodó. A piros lámpa fénye a legmélyebb álmot is kiveri szemükből, és utána automa­tikusan következnek a gyors, beidegződött mozdulatok. — A versenyek a kiképzés szerves részei — mondja Hi­degföldi József, — növelik a fizikai állóképességet. Há­rom részből állnak: mászó­A gyakorlat egy pillanata gyakorlat, négyszer százas váltófutás és a kismotorfecs­kendő szerelése. Tavaly mi hoztuk el a megyei első he­lyezést, és szeretnénk ezt a helyet az idén is megtartani. Két tűzoltónk tagja a nem­zeti válogatottnak. A csengő nemcsak tűzeset­kor szólal meg, hívják őket közúti balesethez, viharká­rok esetén, felhőszakadáskor, mikor a víz elönti a pincét, sok munkájuk akad tavaszi hóolvadáskor. Egy állatba­rát egyszer azért hívta ki őket, mert a macskája bele­esett a kútba — még sikerült életben kimenteni. A város közepén a Május 1 sziget égig érő fáiról a varjakat űzték el. Fél országnyi ható­sugarú készenléti rádiójuk­kal közreműködtek február­ban egy mátrai kiránduláson eltévedt két diák megkeresé­sében. Ugyancsak ők riasz­tották a debreceni mentőket egy Hortobágy környéki au­tóbalesethez. A legtöbb és a legfonto­sabb feladatuk azért a tűzol­tás. Idén 77 alkalommal vo­nultak ki, ebből 29-szer a szomszédos megyékbe. Most elmúlt a tavaszi avartüzek szezonja, fenyves- és nádas- tűzhöz riasztották őket a he­rényi határba. Üjabb hullám következik majd (a tapasz­talatok ezt mutatják) a nyá­ri betakarítás idején a szá­rítók működtetésekor, majd a fűtési szezontól. Magas a lakóházi tűzesetek aránya, az elmúlt évben is a 72 eset­ből 52 lakóházban és háztáji gazdaságban történt. Ezt az évet az országos parancsnok­ság a lakóházak tűzvédelmi évének nyilvánította. A hé­ten a tűzoltók szabad ide­jükben megkezdték a lakó­házak tűzvédelmi ellenőrzé­sét. Tájékoztatják, felvilágo­sítják a lakókat a tűzveszé­lyes helyzetekről, mert a megelőzés is a feladatukhoz tartozik. és a kivonulást. A tűzoltó­autókba csak úgy tudnak be­szállni, ha előbb a garázsból kigurulnak, a város központ­jában is nehezen mozognak, tolatva kell az udvarba be­állni. Tíz év után, idén év végére a város szélén végre elkészül a laktanya. A 31-es út mellett, a Jákóhalmi úton épülő 20 millió forintos be­ruházás kivitelezését tavaly nyáron kezdte a Szolnok me­gyei ÁÉV. A tágas épülethez 6 szerállásos garázs tartozik, ahonnan közvetlenül a főút- ra kanyarodhatnak a fecs­kendők. (Ez a tűzoltóautó neve. amit általában az em­berek fecskendőnek ismer­nek az a sugárcső, világosít fel az egyik tűzoltó moso­lyogva.) Az épületszerkezet kész, most kezdődnek a bel­ső munkák. A laktanyához tartozó hatalmas udvaron még építőanyagok foglalják el a helyet, de a legtávolab­bi sarokban a tűzoltók már felállítottak egy 3 szintes mászóházat. Régi helyükön nem tudtak versenyre ké­szülni, a városi sportpályán és a lőtéren gyakoroltak. — A rendezvényekkel is mindig baj volt — mondja Halasi Balázs KISZ-titkár. — A moziban tartottuk a mikulást, az Aprítógépgyár­tól kaptuk kölcsön a hétvégi házukat gyermeknapra, név­adó ünnepségre. Az új két­szintes épületben először szo­katlan lesz a tágasság, de nagyon várjuk már az át­költözést. A parancsnokságon kato­nás rend uralkodik, a veze­tők és a beosztottak között a hangulat közvetlen. Rend, fegyelem kell a tűzoltáshoz és örökös készenlét. Lukácsi Pál A harmincas évek óta ugyanabban az épületben van a jászberényi tűzoltópa- ranesnokság. 1974-ben me- ' rült fel, hogy új laktanyát kell építeni, mert a szűk hely nehezíti a felkészülést mészorvosjelölttel sem. A nagy szakemberhiány elle­nére egy olyan szemész szakorvos van a megyében, aki — saját elhatározásából — nem a szakképzettségé­nek megfelelő beosztásban, hanem főállásban körzeti orvosként dolgozik. A sok beteg és a túlzsú­foltság ellenére mindössze négyen vállalkoztak, illetve kaptak négy különböző vá­rosban magánrendelésre jo­got. Az ország és ezen belül Szolnok megye lakossága is egyre inkább elöregszik és nő azon korosztályoknak a száma, amelyek fokozottan rászorulnak szemészeti gon­dozásra és ezen belül so­kan műtéti beavatkozásra is. De nemcsak az öreg ko­rdákat kell itt figyelembe venni, hanem elsősorban a gyermekeket, akik a leg­igényesebb betegek, és ter­mészetesen a baleseteseket, vagy a már operáitokat, stb. Csupán az 55 éven felü­li állampolgárok száma az országban meghaladja a 2,6 milliót a megyében pedig a 106,8 ezret. Egyértelmű tehát, hogy ez a tizenhét szakember ma sem győzi el­látni a rá váró feladatokat, hiszen az elmúlt évi sta­tisztikai adatok többek kö­zött azt mutatják, hogy több mint 93 ezer volt a szemé­szeti betegek forgalma a rendelőintézetekben és a kórházakban. Megjegyezzük, ihogy a szakrendeléseken megjelentek jelentős szá­ma csak új szemüveget kér, ezek ellátását szakképzett optikusok is végezhetnék. Ez egyidejűleg azt is jelenti, hogy egy orvos átlagosan ötezerötszáz beteget vizs­gált és a szakrendelésen egy gyógykezelésre mindössze 7,8 perc jutott. Ezalatt az idő alatt adminisztrációs munkát is végeztek, tehát a tulajdonképpeni vizsgálatra jutó idő még ennél is keve­sebb volt. Ebből két követ­keztetés is levonható: nyil­vánvalóan sokaknak nem volt türelmük kivárni a szakren­delést és magánrendelés hiányában vizsgálatra egy­általán nem volt alkalom: továbbá, hogy az előbb em­lített gyógykezelésre jutó átlagos idő különösen akkor tűnik minimálisnak, de úgy is mondhatjuk, hogy elégte­lennek, ha meggondoljuk, hogy milyen sok az idős ko­rú és alapos vizsgálatot igénylő beteg. Intézkedést sürget a helyzet A viszonylag kevés kórhá­zi ágy behatárolja az ott kezelhető betegek számát. Továbbá nyilvánvaló, hogy részben a beutalt betegek állapotának súlyosságától és a kezelés intenzitásától füg­gően eltérő az egy éven be­lül az egy kórházi ágyról elbocsátott betegek száma is. Tavaly a megyei kórház­ban az egy ágyra jutó elbo­csátott betegek száma hu­szonegy volt. A MÁV-kór- házban 34, az országos át­lag huszonkettő. Ebből az is következik, hogy a me­gyei kórházban az ágyki­használás az utóbbi két év­ben 20, illetve 30 százalék­kal alacsonyabb volt, mint a MÁV-kórházban. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a MÁV-kórházban a szemészeti osztályt meg­szüntették, így a MÁV-bete- gek egy részét is a tanácsi intézetekben kell gyógyke­zelni. A megye népességének elöregedése és a fiatal kor­osztálynál egyre gyakrabban előforduló betegek gyógyí­tása a körzeti orvosok leter­heltségét. és ezen keresztül a szakrendelések még na­gyobb zsúfoltságát fogja előidézni. A betegek és az orvosok szempontjából egy­re nehezebbé váló helyzet­nek az enyhítésére az ille­tékeseknek mielőbb meg kell tenniük a lehetséges és szükséges intézkedéseket. Dr. Lukács Pál

Next

/
Thumbnails
Contents