Szolnok Megyei Néplap, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-19 / 116. szám

1984. MÁJUS 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Május 23-tól BNV Elektronikai különlegességek Kuba is kiállít— Kedvezmény az utazóknak 28 ország és Nyugat-Ber- il'in kiállítói mutatják be termékeiket a május 23-án megnyíló 79. Budaoesti Nemzetközi Vásáron, a beru­házási javak seregszemléjén — jelentették be a Hungex- po képviselői tegnapi sajtó- tájékoztatójukon. A vásáron 1839 cég ajánl­ja kínálatát, lényegesen több, mint az elmúlt eszten­dőben. A bemutató iránt a hazai és külföldi érdeklődés egyaránt növekedett. Az utóbbi évek legnagyobb be­ruházási seregszemléjét ren­dezik meg az idén, annak el­lenére, hogy a korábbi CONSTRUMA Nemzetközi Építőipari szakkiállítás mi­att ezúttal az építőipar ha­gyományos bemutatójára nem kerül sor. Az előző évekhez képest viszont je­lentősen bővült az elektroni­kai ipar, az energetika, az erősáramú ipar, a vegyipar és a műanyagipar részvétele. A kiállítók 13 árucsoport­ban mutatják be termékei­ket. A szervezők a korábbi energetikai részlegből kie­melték és önállósították az elektronikát és az erősáramú ipart, s a vegyipar mellett önállóan mutathatják be újdonságaikat a műanyag­ipar képviselői. A korábbi­hoz hasonlóan a legnagyobb területen a járműipari vál­lalatok állítanak ki. Méretei­ben is jelentős a fémmeg­munkáló berendezéseket gyártók vásári részvétele. A szocialista országok kö­zül jelentős mértékben nö­velte részvételét a Szovjet­unió. A szovjet kiállítás mel­lett az idén Belorusszia ön­álló bemutatót is rendez. A koráboinál nagyobb területet foglaltak le a román 'kiállí­tók is. Először jön el a be­ruházási javak vásárára Ku­ba. A nyugati kiállítók kö­zül legnagyobb létszámban az NSZK és Ausztria cégei vesznek részt a BNV-n, de lényegesen többen jönnek el Dániából, Belgiumból. Fran­ciaországból, Spanyolország­ból és Svédországból is. Az európai vásárok közül itt működik először heljyi televíziós stúdió, amely in­formációkat, napi híreket, helyszíni fotókat és tudó­sításokat közöl. A rendszer­hez illeszkedik a DATORG és a Hungexpo által közö­sen üzemeltetett vásári szá­mítógépes információs szol­gálat Segítségévéi a látoga­tók választ kaphatnak a ki­állítással, a termékekkel és a gyártókkal kapcsolatos kérdéseikre. A vásár forgal­masabb pontjain monitoro­kat helyeztek el. hogy az ér­deklődők minél szélesebb körben hozzájuthassanak az informáéi ókh oz. A vásári közlekedéssel kapcsolatban elmondották, hogy május 20-tól a Pillangó utcánál is megáll a 100-as autóbusz, így remélhetőleg sikerül tehermentesítem az Örs vezér tér forgalmát és gyorsítani az utazást. A fővárosba utazó BNV- látogatókinaik a MÁV az idén — a múlt évi 20 százalék helyett — 33 százalékos ked­vezményt biztosít. Czinege Lajos Szolnokon Tegnap délelőtt Szolnok megyébe látogatott Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tag­ja. A vendéget a megyei pártbizottságon fogadta Ma­joros Károly, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságá­nak első titkára. A honvé­delmi miniszter és Majoros Károly időszerű politikai kérdésekről váltottak szót, az eszmecserén jelen volt Si­mon József, a megyei párt- bizottság titkára is. PolAnyi- Szíícs Lajos köszöntése Dr. Polónyi-Szűcs Lajost, a Szocialista Hazáért Érdem­rend kitüntetettjét, megyei tanácstagot, nyugalmazott igazgatót 70. születésnapja alkalmából a végrehajtó bi­zottság nevében tegnap dél­ben, a megyei tanácsházán köszöntötte Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke és át­adta neki a megyei tanács vb ajándékát és köszöntő le­velét. Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára is kö­szöntötte dr. Polónyi-Szűcs Lajost, és átnyújtotta neki a megyei pártbizottság kö­szöntő levelét. Az eseményen jelen volt Varga Sándorné, a szolnoki városi pártbizottság első tit­kára. Az Április 4 Gépipari Művek Energetikai Gépgyárában az erőművek, fűtőművek hőcseré­lői és vízlágyítói, valamint a hozzájuk tartozó csőrendszerek készülnek. A gyárban az idén mintegy hatszázmillió forint értékben gyártanak ilyen berendezéseket. A termelés csaknem egynegyedét tőkés piacon értékesítik. Rövidesen megkezdik — más hazai vállalatokkal kö­zösen — két török erőmű szerelését, egy kínai erőmű berendezésének pedig a gyártását Kiállítással kezdődött a megyei eseménysorozat (Folytatás az 1. oldalról) tenni a természet védelmé­ért. Felvetődik a kérdés: a fotó alkalmas-e erre? A szolnoki kiállítás már har­madízben ad rá igenlő vá­laszt. A továbbiakban arról szólt, hogy a szocialista tár­sadalom .meg fogja oldani' a környezet és a természet védelmét. Ehhez megfelelő viszonyt kell kialakítanunk mind embertársainkhoz, mind a természethez, felelő­sen kell részt venni mind­nyájunknak ebben a munká­ban. Ez a kiállítás is azt bi­zonyítja, hogy van alapunk reményre, bizakodásra, ez tükröződik még a leglehan- golóbb képekből is. A kör­nyezetvédelmi kiállítás anyagának méltatása mel­lett elismerő szavakkal szólt Eifert János bemutatkozásá­ról. Ennek a két tárlatnak az összekapcsolása is az erők összefogásából származó bi­zalmat erősíti — akár jel­képesen is. Megnyitó gondolatai után Pozsgai Imre átadta a pályá­zat nyerteseinek a pályadí­jakat. A különdíjakat (a fel­ajánló szervek ) — a Magyar Fotóművészek Szövetsége, Népművelési Intézet. Szolnok város Tanácsa, Fotó című szaklap — képviselői adták át. A pályázat iránt széles Ikötrű érdeklődés nyilvánuiljt meg. A asüri az ország 31 településéről száztizenkét szerzőtől beérkezett 348 fe­kete-fehér képből és har­minchat szerző 160 színes diájából válogatott. Megyénk pályázói közül a fekete-fe­hér kategóriában Csabai István (Szolnok) I. díjat és színes dia kategóriában ugyancsak első díjat nyert. A megnyitó után az ér­deklődőknek levetítették a színes diákat. A hazai ellátás javításával egyidöben Bővíthető a húsexport A hús a legfontosabb táp­lálékok egyike, nincs is belőle elegendő a földgo­lyón, eladni mégsem egy­szerű. Az egyértelmű: a ha­zai ellátás nem szenvedhet csorbát, évről évre gyarapí­tani keil a hús és a húskészít­mények választékát, ám az export sem szorítható hát­térbe, a konvertibilis valuta- ibevételre mindent korábbi­nál nagyobb szüksége van a népgazdaságnak. Hogyan oldható meg mindez? Csak rendkívüli erőfeszítések árán. Szerencsére, hazánk az egy főre jutó hústermelésben a világ első országai közé tar­tozik, van tehát miből gaz­dálkodni. A külpiacon első­sorban a sertés-, a marha- és a juhhús számít kelendő­nek, de adunk el szalonnát, zsírt, belsőséget, csontot, bőrkét, vért és több más cikket is. Új piacok A külkereskedők szerint húsexportban az 1960-tól 1972-ig terjedő időszak volt a dinamikus fejlődés kora. Akkoriban könnyebb volt az üzletkötés, az árak is megfe­lelően alakultak: egy tonna marhahúsért 1800 dollár fö­lötti árat is lehetett kapni. Mára viszont — az ismert .Világpiaci változások mi­att — sokat romlott a hely­zet, olykor az 1000—1200 dollárt is bajos elérni. És ez a kedvezőtlen tendencia to­vább tart: 1984-re a hús árá­nak további 12 százalékos csökkenése prognosztizálha­tó. Az exportálása nehézségek a Közös Piac megerősödésé­vel, a tagországok termelé­sének fölfutásával tovább nőttek. A marhahús mindig kere­sett cikknek számított a kül­piacon. Korábban az egyik legjelentősebb vásárlónk Olaszország volt. Ám időköz­ben náluk is megnőtt a ter­melés, s már nem szorulnak behozatalira, sőt marhasús- ból fölöslegük, eladható áru­juk van. Néhány évig Gö­rögország is jelentős üzleti partnerünk volt, évente 15— 17 ezer tonna marhahúst vá­sároltak hazánkban, amióta 'azonban ibdléptek a Közös Piacba, egy dekát sem szál­lítottunk nekiki, mivel ná­luk is érvénybe lépett a gaz­dasági közösség diszkrimi­nációs rendtartása. A nyuga­ti vevők közül már csak szinte a Vatikán államot si­került megtartani, ők tovább­ra is tőlünk szereznek be évi 1000—1500 tonnányi marha­húst. A sorozatos piacvesztés új utak keresését kényszerítette a külkereskedőkre, s ekkor született a felismerés: első­sorban a speciális üzletek megszerzésében próbáljuk meg visszahódítani az ittoott elvesztett pozíciókat. És mi­vel a Közös Piac elsősorban fagyasztott húst exportál, nekünk tehát friss hús érté­kesítésében lehet keresniva­lónk. Ezt a megállapításit igazolják az idei üzletköté­sek is: hetente két repülő­gép viszi a friss marhahúst Szaúd-Arábiába és Libanon­ba. Algériába pedig kamion­nal szállítják az árut. A leg­nagyobb vevőnk továbbra is a Szovjetunió, idén 35 ezer tonna marhahúst vásárolnak tőlünk. Afrikába, Amerikába A sertéshúst valamivel könnyebb eladni: 1984-ben körülbelül 170 ezer tonnát értékesítünk belőle. Igaz, e téren is megnőtt a Közös Piac termelése, de azért ki­sebb bevitelre van lehetősé­günk. Főként a darabolt ser­téshúst keresik, a félsertés­sel, a zsíros szalonnával Nyugaton nem tudnak mit kezdeni. Így aztán többnyire sonka, karaj, tarja kerül hazánkból a nyugati üzletek polcaira. Az mindenesetre nagy fegyverténynek számít, hogy a korábbi évek 4000— 5000 tonnás sertéshús eladá­sával szemben idén 40 ezer tonnát értékesítünk a tőkés országokban. A bárányihús továbbra is a legjobb árucikknek szá­mít, évente 3000 tonnát tu­dunk eladni belőle. S mivel fagyasztott áruból Üj-Zé- land és a dél-amerikai or­szágok uralják a piacot. így csak a friss bámányhús ex­portálásában vannak jó esé­lyeink. A pecsenyebárány tonnánkénti ára jelenleg 2500. a tejes bárányé pe­dig eléri a 4500 (!) dollárt. Ebből az áruból jelentősebb mennyiséget szállítunk Olaszországba, Svájcba, Al­gériába, Libanonba és Sza­úd-Arábiába. A magyar bá­rányhús egyébként keresett áru, a gyorsított hizlalás mi­att ugyanis hamarabb érik el az állatok a kívánt súlyt, így húsuk ízietesebb. Régi törekvése a magyar külkereskedőknek, hogy az Egyesült Államokba mind nagyobb mennyiségű húské­szítményt szállítsanak. Igaz, az amerikai piac rendkívül igényes, de aki megfelel az előírásoknak, az jó árat re­mélhet. Új rekord? A korábbi években első­sorban a dobozos sonkát ex­portáltuk az USA-ba, ám ez a mennyiség nem volt több évi 5000—6000 tonná­nál. A múlt évben már sike­rült túlszárnyalni a 10 ezer tonnát is, s valószínű, hogy az idén mintegy 14 ezer ton­na dobozos sonka exportjára kerülhet sor. A húsexport — a számos gazdasági nehézség ellenére — évről évre növekedett, az ebből származó bevétel már — az élőállat- és húskészít­mény-exporttal együtt — meghaladta az 500 millió dollárt. Ebben az évben — az egyensúlyi helyzet javítá­sa érdekéből — további nö­vekedést, mégpedig mintegy 8 százalékos fejlődést irá­nyoztunk elő, így várhatóan a húsexportból származó be­vétel minden eddigi rekor­dot megdöntve az idén meg­közelítheti a 600 millió dol­lárt. Cs. J. Ifjúgárdista munkásőrök országos versenye és találkozója Tegnap délután a szolnoki Kossuth téren ünnepélyesen nyitották meg az Ifjú Gár­da munkásőr szakalegységei­nek V. országos találkozóját és versenyét. Az elnökségben helyet foglalt Majer Péter, a Munkásőrség Országos Pa­rancsnoksága pártbizottságá­nak titkára, Szűcs János, az MSZMP Szolnok megyei Bi­zottságának titkára, Móricz István alezredes, az Ifjú Gár­da országos parancsnoka, Varga Sándorné, az MSZMP Szolnok városi Bizottságának első titkára, Hegyi Istvánná, a KISZ Közpwnti Bizottság tagja, a KISZ Szolnok me­gyei Bizottságának első tit­kára, valamint Zsovák Lász­ló, a Munkásőrség megyei parancsnoka. Az ünnepség a Himnusz- szál kezdődött, majd Hegyi Istvánná mondott ünnepi be­szédet. Hangsúlyozta, hogy a 27 évvel ezelőtt megalakult Munkásőrség és a KISZ kö­zött az eltelt több mint ne­gyedszázad alatt szoros együttműködés alakult ki. Nagy jelentősége van a fia- talók szocialista szellemű, hazafias, honvédelmi neve­lésének, s fontos, hogy az ifjúság politikai felkészült­sége és elkötelezettsége meg­felelő legyen. A jelenlegi versenyen az ország 19 megyéjéből és a fővárosból összesereglett 20 legjobb csapjainak nyílik le­hetősége szakmai felkészült­ségük bizonyítására. A versenyek ma reggel 8 órakor kezdődnek az újszá- szi Szőrös erdőben. Ünnepélyes megnyitó a szol noki Kossuth téren

Next

/
Thumbnails
Contents