Szolnok Megyei Néplap, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-18 / 115. szám
1984. MÁJUS 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAF 3 Megkezdték az első idei zöldtakarmány vágását a jászberényi Kossuth Tsz-ben. A takar- mányrozsot silóval keverve etetik a szarvasmarhákkal Országgyűlési bizottságok vitája Jogszabály készül a tisztességtelen gazdálkodás ellen A tisztességtelen gazdasá- magánszemélyek társasági tevékenység tilalmának átfogó és korszerű szabályozása érdekében új törvényerejű rendelet megalkotására készül az Elnöki Tanács. A jogszabály tervezetét előzetes véleményezésre megküldték a parlament illetékes bizottságainak, s így a képviselői vélamények és javaslatok egybegyűjtése végett ülést tartott tegnap — az Országházban — az országgyűlés terv- és költségvetési, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága, Bognár József vezetésével. Dr. Petiik Ferenc igazságügy-miniszterhelyettes kommentálta a képviselőknek a törvényerejű rendelet vitára bocsátott tervezetét, mindenekelőtt azzal érvelve az új szabályozás mellett, hogy a tisztességtelen versenyt jelenleg hat évtizedes jogszabály, az 1923. évi V. törvény szabályozza. Ez ma már korszerűtlen, egyebek között azért, mert csak az egyik versenytársat védi a másak versenytárs üzleti tisztességbe ütköző cselekménye ellen, a szabályozás tehát nem terjed ki a fogyasztók érdekeinek védelmére. A miniszterhelyettes véleménye szerint — amellyel a vita során aztán a képviselők is egyetértettek — az új szabályozás főbb céljai közé keli tartoznia (a korszerű külföldi versenyjogi szabályozásokkal összhangban) a tisztességtélen gazdasági tevékenység olyan paragrafusainak, visszaszorító rendelkezéseinek, hogy azok egyaránt védjék a fogyasztók és a versenytársak érdekeit. 1 I' Mivel vállalati szervezet- rendszerünk még mindig túlzottan centralizált, s a piacon a kereslet-kínálat legyensiúiya hettíyeht sok tekintetben a hiány dominál, fokozott gondot kell fordítani arra, hogy hatékony jogi védelmet kapjon mindenki — minden gazdálkodó szerv — a gazdasági erőfölény tisztességtelen kihasználásával szemben. A jogszabáliy tervezete — amelyet sokoldalúan elemeztek a képviselők — általános formában tiltja a tisztességtelen gazdasági tevékenység folytatását Ennek keretében külön kiemeli, hogy tilos a gazdasági tevékenységet a fogyasztók törvényes érdekeit sértő, vagy azokat veszélyeztető, illetőleg az üzleti tisztesség követelményeibe ütköző módon folytatni. A jogszabály majdani alkalmazása köre kiterjed valamennyi gazdasági tevékenység folytatására jogosult jogi személyre és magánszemélyre ideértve a gait is. Az előterjesztést kiegészítve dr. Fekete Károly, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese hangsúlyozta, hogy a szabályozás célja: előremozdítani az üzleti tisztesség követelményeinek érvényesítését. Ezért — javasolta — célszerű lenne a tisztességtelen magatartás általános tilalma mellett a tisztességes igazdasági tevékenység megfogalmazása is. Ez egyebek közt magában foglalná a gazdasági partnerek kölcsönös együttműködésének fontosságát, illetve azt, hogy a többletnyereség mögött mindig többletteljesítménynek kell állnia. Szurdi István (Budapest) felszólalásában figyelmeztetett arra: a tisztességtelen haszon fogalmát nem sikerült pontosan meghatározni. S. Hegedűs László (Pest megye) — több képviselő- társával együtt — a vitára bocsátott tervezet jelentőségét aláhúzva javasolta, hogy az törvényjavaslatként kerüljön az országgyűlés elé. Nezvál Ferenc (Budapest) az új szabályozás maradéktalan gyakorlat-megvalósításához szükséges szervezet és egyéb fel-tételek kialakítását szorgalmazta. Szabó Kálmán (Budapest) javasolta: a tisztességtelen gazdálkodói tevékenység a szolgáltatásokra is terjedjen ki, például arra az esetre, ha az IKV többször indokolatlanul elhárítja egy-egy munka elvégzését. Mátay Pál (Fejér megye) annak fontosságát hangsúlyozta, hogy ne csak a tisztességtelen árak érvényesülését tiltsa meg az új jogszabály, de szabjon gátat az ilyen árképzésnek is. Martoin János (Győr-Sop- ron megye) a fogyasztónak azt a jogát emelte ki, hogy a jogsértővel szemben más — számára előnyösebb — igényt érvényesítsen, s indítványozta, hogy ennek határidejét konkrétan fogalmazzák meg a tervezetben. Kovács Istvánná (Pest megye) pedig a -gyakorlatban sokszor tapasztalható árukapcsolás tervezett tilalmát üdvözölte. Rőder Edit (Budapest) ihozzászólásábífn utalt arra, hogy a tervezet lényeges újdonsága: nemcsak a vevő, a megrendellő, á felhasználó magatartását, de jobb kiszolgálását is elősegíti. A vitában elhangzottakra dr. Petriik Ferenc válaszolt. A ikét országgyűlési bizottság a képviselői vélemények alapján úgy foglalt állást, hogy a tisztességtelén gazdasági tevékenység tilalmáról szóló jogszabályt törvényi szinten kellene megfogalmazná. Magyar—szovjet barátsági hét Fórum Szolnokon, nagygyűlés Ujszászon Befejeződött a megyében a béke és barátsági hónap keretében rendezett magyar— szovjet baráti hét eseménysorozata. Tegnap délután Szolnokon az MSZMP megyei bizottsága Oktatási Igazgatóságának tanárai fórum keretében találkoztak Leonyid Jafcovlevics Cser kaszki rimái, a szovjet Tudományos Akadémia levelező tagjával, a Keletkutató Intézet osztály- vezetőjével. A szovjet vendég a nemzetközi politika időszerű kérdéseiről tartott tájékoztatót. Ugyanerről a témáról Leonyid Jafcovlevics Cserkaszkin az esti órákban az újszászi Művelődési Ház színháztermében rendezett béke és barátsági nagygyűlésen beszélt a hallgatóságnak. i ___________________________ Új szolgáltatások U Kamara a tavaszi BNV-n Új szolgáltatásokkal jelentkezik a Magyar Kereskedelmi Kamara a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásáron, amelyen ezúttal is önálló pavilonnal vesz részt. Partner—Kontakt címmel kiállítást rendez a beruházási javak termelését elősegítő háttéripar eddigi eredményeinek bemutatására. Mintegy 90 vállalat termékeit ál- llítjáji ki. Elsősorban az ipari •szövetkezetek és a mezőgazdasági szövetkezetek melléküzemágai, valamint a gazdasági munkaközösségek mutatják be kínálatukat. Több állami nagyvállalat is jelentkezett a bemutatóra — amelyek egyébként önállóan is részt vesznek a vásáron — mivel jó alkalmat látnak a vállalatközi kooperációk fejlesztésére. A Kamara pavilonjának másik újdonsága: a Külkereskedelmi Minisztériummal és a Magyar Nemzeti Bankkal közösen szervezett Bank- inform-szolgál tatás: a szakemberek a helyszínen kaphatnak számítógépes információt a Világbank által finanszírozott beruházások helyzetéről. A BNV-n külön terminál áll az érdeklődők rendelkezésére. A Kamara hagyományos vásári szolgáltatásait ismét felkínálja a vállalati szakembereknek. Helyiséget biztosít a tárgyalásokhoz, szükség esetén tanácsokat ad, és igény szerint technikai segítséget nyújt. Segítség vagy csődeljárás7 Bajba jutott vállalatok Az ország gondjaitól egyre kevésbé függetleníthetik magukat a vállalatok. Tavaly megkétszereződött a veszteséges és az alaphiányos vállalatok száma. Ez a szám az idén és jövőre tovább növekszik. De mi legyen a bajba jutott gazdasági egységekkel? Valamikor egyértelműnek tűnt, hogy az állam nem hagyhatja cserben saját vállalatait. A bank, a kormányzat, a tanács mentőövet dobott a bajba jutottaknak, szanálta a felhalmozódott csődtömeget költségvetési juttatással, hitellel vagy a hitelek átütemezésével. Minél nagyobb összegekre volt szükség, annál magasabb szintre került a döntés. Tarol a „fűnyíró” A kormány, a Gazdasági Bizottság kénytelen volt újból és újból egyedi vállalati ügyekben állást foglalni, a pártatlan kritikusi szerepkört feladva a követélmények szigorításával egyidejűleg azok lazításában is részt vállalni. Az állam nem utolsósorban azért kényszerült a jövedelmek erőteljes elvonására, túlzott centralizálására, hogy átcsoportosítsa azokat az életképtelen szervezetekhez. Tarthatatlan az ilyen pénzügyi politika, mert a ven- senyképes vállalatokat sújtja, eszközöket von el a dinamikus fejlesztéstől, és az elmaradottságot konzerválja. Az építési adó, később a beruházási hozzájárulás bevezetésével, majd a legutóbbi két évben a fejlesztési alapok 9, illetve 13 százalékának elvonásával elsősorban az eredményesen tgazdálkodó vállalatokat büntették, büntetik. Ahol veszteséget vagy fejlesztési alaphiányt mutatnak ki, onnan nem lehet elvonni, oda adni kell. Ahogyan mondják, az állami „fűnyíró” tarol, lemetszi a gyorsan növő életerős hajtásokat. Milyen vállalatok kerülnek bajba? Sokak szerint a nagyvállalatok és azök, amelyek az elmúlt években bátran fejlesztettek. Vannak köztük ilyenek is. De az összkép [vegyes, mint ahogyan a fűkasza sem válogat. Tönk szélére kerültek kicsik és nagyok, a bátran s olykor meggondolatlanul beruházók csakúgy, mint a fejlesztéseket évtizedek óta halogatók. Az állam, a társadalom számára persze nem lehet közömbös, hogy a bajba került cég nagy vagy kicsi, a belföldi ellátást, illetve a devizaszerzést. -kímélést tekintve jelentős vagy lényegtelen a súlya. Az eredményes vállalati gazdálkodós. a helyi stabilitás bármilyen fontos, központilag a jövőben mégis csak a kereteit teremthetik meg. A munka tartalmáról, eszközeiről, hatékonyságáról vállalati hatáskörben kell, hogy gondoskodjanak. A csepeli gyárrengeteg krónikus gazdálkodási, pénzügyi problémájának rendezése például gyakran volt kormányzati ülések és döntések témája. Csepel gazdasági, politikai jelentősége elvitathatatlan, mégsem csak emiatt kellett ügyeivel kiemelten foglalkozni. Az eredményes gazdálkodásnak egyebek közt a tröszti szervezet sem kedvezett. A jó és rossz vállalatok nyeresége és vesztesége egy kalapba került, s a trösztön belül is működött a fűnyíró. Csupán a kerékpárgyár veszteségednek fedezésére hat év alatt 1,2 milliárd forintot kellett az eredményesen gazdálkodó vállalatoktól elvonni. A tröszti szervezet megszüntetésével a pénzügyi helyzet átte- kintbetővá, a gazdálkodási felelősség egyértelművé vált. A veszteséges kerékpárgyártás és a válság-áldozathoz tartozó kohászat ügye szétválasztható és kezelhető lett. A globális csepeli problémát felváltó konkrét ügyek jellege, előidézője merőben más. A kohászat nem egyedileg, helyi okok miatt, hanem a külpiaci értékesítési válság hatására az iparág egészével együtt került bajba. Ilyen és hasonló esetekben a helyi erőfeszítések kiegészítéseként a jövőben is nélkülözhetetlen a központi segítség. A helyi mulasztások, hibák, a rossz gazdálkodás következményeit — amilyen a ikerékpérgyártásé — viszont a jövőben a felelős vállalatnak kell viselnie. Ha az iparág vállalatainak többsége helytáll, s egy részük kiugró eredmények elérésére is képes, akkor a sereghajtók gondjainak megoldása nem lehet közügy, kormányzati feladat, nem is rendezhető az élenjárók rovására. Jól működő jelzőrendszer persze szükséges: a piros, a sárga, a Zöld lámpa fénve ott mutassa a tennivalókat, ahol azok elvégzésre szorulnak. Fönt jelezze azt. ami az országos ügy és lent, ami helyi feladat. A nyomás lehetőleg ne a központi irányításra hanem a vállalat tokra nehezedjék, időben kikényszerítve a szükséges lépéseket, kezdeményezéseket. Ha a tartós veszteség a tennivalók halogatásával, a cselekvőképesség hiányával párosul, nem szabad visszariadni a vállalat felszámolásától sem. Amikor a bajok tartósak, a bevételek hosszú távon nem fedezik a kiadásokat, s a bank, mint gazdálkodó szervezet nem kap garanciákat az újabb hitelek visszafizetéséhez, akkor végső soron a vállalat ingó és ingatlan vagyonának elárverezése útján kéll kiegyenlíteni tartozásait. Hogyan lehet megbukni? Valamikor elképzelhetetlennek tűnt, hogy egy szocialista vállalat csődbe jusson. Ha netán valamelyik cég a kádercserék és a pénzügn injekciók sorozata után is életképtelennek bizonyult, akkor előtérbe került az alapító vagy a jogutód anyagi felelőssége. Később a reformot követően bizonyos közgazdasági körökben táplálkozhattunk új követelményekkel : „legalább egv vállalatot felszámolhatnának, hogy legyen elrettentő példa”. A pedagógiai célzatú péMastatuálásra persze nem került sor, s működött tovább a fűnyíró. Idővel nyilvánvalóvá vált, hogy nem csupán példára, hanem jól végiggondolt rendszerre, a csődeljárás jogi és gyakorlati módszereinek kidolgozására és érvényesítésére van szükség. A felismerés persze még nem valóság. A pénzügyminiszter egyik 1978 évi rendeleté lehetővé teszi az állami gazdálkodó szervek jogutód nélküli megszüntetését. A vállalat felszámolása, vagyoniénak étv telkesítése, követelésednek érvényesítése után meghatározott sorrendben és arányban kielégítik a hitelezőket. Már amire futja. Előfordulhat ugyanis, hogy a bevételek' a tabula rasát követően sem fedezik a tartozásokat. Ilyenkor a h itelezők — Vállalatok, szövetkezetek, magánszemélyek — veszteségként könyvelhetik el behajthatatlan .kintlévőségeiket. A Petév-ügy tanulságai Több esztendő telt el a rendelet megjelenése után a gyakorlati alkalmazásig. Még 1982 januárjában kezdődött el s a közelmúltban fejeződött be a Pest megyei Tanácsi Építőipari Vállalat (Petév) felszámolása. Két esztendő gazdálkodásának ménige 1979-ben és 1981- ben összesen csaknem 70 millió forint hiányt mutatott ki. A vállalat kiárusítá- Isiát követő zárómérleg 121 millió forintos hiányát végül is tucatnyi vállalat és szövetkezet, valamint két kisiparos kényszerült „le- írtyeflmd”. 'Úgy 'látszik, /flehet egyszerű üzleti kapcsolatok keretében ás millióikat kockáztatni. Nincs kitől behajtani az áruszállítások, a szolgáltatások ellenértékét. A Petév-et a ‘közelmúltban törölték az országos válr lalati törzskönyvből. Az ügy tanulságai azonban nem merülhetnek a feledés homályába. A jövőben nem szabad kizárni a hitelezők érdekérvényesítésének lehetőségét, intézményes részvételét a csődeljárás ellenőrzésében. Egyebek közt azért, hogy megakadályozhassák az adós vagyonának, épületednek, gépparkjának, raktárkészletének elkótyavetyélését. A csődeljárás lefolytatását természetesen nem akadályozhatják meg, de ez nem is érdekük. Mi legyen végül is a bajba jutott vállalatokkal ? Lehetőleg minél kevesebb menjen közülük csődbe. De a gödörből ne az eredményesen gazdálkodó vállalatok, szövetkezetek hátán mász- szanak ki, hanem mindenekelőtt saját erőből. Segíthet továbbá a következetes irányítás és az ésszerű hitelpolitika. Ám a bukást csak az kerülheti el, aki képes a tehetetlenségi erőt a szédítő mélységek vonzását legyőzni. Kovács József Űj szabvány szerinti iskolatáskákat készít sorozatban a Kunszöv kisújszállási bőrdíszműves részlege. A táskákat fényvisszaverő felületekkel látják el, s belmére- tük nagyobb a korábbi modellekénél. Az idén mintegy 50 ezret szállítanak a belkereskedelemnek
