Szolnok Megyei Néplap, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-18 / 115. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. MÁJUS 18. Pedagógusközösség — pedagógiai kultúra Kétnapos tanácskozás Szolnokon A pedagógusközösségekrői, pedagógiai kultúráról^ kétnapos tanácskozás kezdődött tegnap Szolnokon. Az Országos Pedagógiai Intézet, a Debreceni Akadémiai Bizottság neveléstudományi munkabizottsága és a megyei művelődési, pedagógiai irányító szervek által rendezett tudományos tanácskozáson részt vett Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára. A megnyitót követően dr. Petrikás Árpád tanszékvezető egyetemi tanár a pedagógusközösség fejlesztésének elvi kérdéseiről tartott előadást; Bakonyi Pál, az Országos Pedagógiai Intézet főigazgató-helyettese pedig a peAppassionata címmel új filmet készít a Mafilm Objektív Stúdiójában Radvá- nyi Géza: a Valahol Európában című alkotás világhírű rendezője. A film Beethoven életéről szól. az operatőr Illés György lesz. A főszereplő Adam Ferenczy lengyel színész, további szereplők: Igó Éva és Kovács Adél. dagógiai kultúra tartalmáról értekezett Két megyei előadója is Volt a tanácskozásnak: dr. Páldii János, a szolnoki Varga Katalin Gimnázium igazgatója a pedagógiai kultúra fejlesztésének, a közösség formálásának gyakorlati tapasztalatairól, dr. Fábián Zoltán, a jászberényi Tanítóképző Főiskola főigazgatója pedig a pedagógiai képességek alakításának elvi és gyakorlati kérdéseiről tartott előadást. A vitaindítók elhangzása után a pedagógiai- fórum szekcióüléseken folytatta munkáját. Ma délelőtt kerül sor a szekcióvezetők beszámolójára, a tanácskozás ösz- sízegzésére. Radványi-portré címmel elkészült a Múzsák Kiadó és a Mafilm közös gondozásában a Premier plan sorozat újabb kötete, amely Radványi Géza művészetéről számol be. A kötetet a nemrég elhunyt Nádasy László írta és szerkesztette. Várkoncertek Baranyában Baranya öt középkori vára kitárja kapuit a muzsika előtt: tavaszitól őszig hangversenyeket rendeznek az évszázados falak között. A siklósi vár gótikus kápolnája, a szigetvári vár török dzsámija, a pécsváradi vár román kori altemploma, a maréi vár lovagi udvara és a pécsi vár kapu védő bástyája remek pódiumot nyújt a kamara jellegű énekkaroknak, zenekaroknak. A várkoncertek nemcsak a baranyai zenekedvelőknek kínálnak különleges élményt, hanem vonzó idegenforgalmi program is a hazai és külföldi turistáiknak. A muzsikáló várak eseménysorozata május utolsó vasárnapján kezdődik a szövetkezeti kórusok találkozójával a siklósi várban. A nyár folyamán Baranya más műemléki épületei is otthont adnak a zenének. Hangversenyt rendeznek — többek között — a mániái Árpád-kori templomban, a pécsi reneszánsz kőtárban, a mohácsi történelmi emlékparkban, a siklósi volt ferences rendházban. Kiállítás Három év termése Az idén tizenkettedik alkalommal rendezik meg az amatőr képző- és iparművészek országos kiállítását. Az amatőr művészeti mozgalom eredményeit felmérő, reprezentatív tárlatnak az ózdi Liszt Ferenc Művelődési Központ ad otthont. A kiállítást amely június 2-án nyitja meg kapuit az érdeklődők előtt — a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Népművelési Intézet, valamint az Amatőr Képzőművészeti Tanács szervezte, a megyei művelődési központok és a szakszervezetek megyei tanácsai közreműködésével. A bemutatandó anyag az amatőr képzőművészek és művészeti csoportok munkásságából az utóbbi három év legjavát tárja a közönség elé. Dr. Petrikás Árpád előadását tartja Radványi Géza ismét forgat Politikai könyvek Tudósportrék Ki ne nézte, hallgatta volna szívesen Kardos István tv-sorozatát a tudósokról? Eredeti egyéniségeket ismert meg, olyan nagyszerű embereket, mint SzenVGyörgyi Albertet, Wirner Jenőt, Szentágothai Jánost, Bognár Józsefet, Ligeti Lajost és másokat, akik a képernyőn vallottak életükről, munkásságukról, a tudomány eredményeiről, a világról. Most huszonhat portrét tett közzé Kardos István a Kossuth Kiadónál megjelent könyvében. Ahogyan bevezetőjében írja, őt megragadta a tudósok világa, s úgy érzi, azzal, hogy gondolataikat közreadja, szolgálatot teljesít, hiszen vallomásaik a tudománytörténetben dokumentumjelle- gűek, és nagy a kulturális értékük. Ehhez csak azt tehetjük hozzá, hogy már csak azért is érdemes volt megjelentetni ezeket az önéletrajzi ihletésű esszéket, mert elolvasásukkal gazdagabbak leszünk egy-egy élménnyel, amelyeket ezek az írások, vallomások nyújtanak az embernek. A szerző idéz egy Puskin- levélből, amely szerint a legszór akoztatóbb tudomány egy nagy ember gondolatait követni. Ebben a kötetben nem egy. hanem több tudós gondolatait követhetjük nyomon. mindenekelőtt azt, hogy miként vélekednek tudományos munkásságukról, az emberiségről, amelynek érdekében munkálkodnak. Milyennek látta őket a kérdező szerkesztő-riporter? önzetleneknek. szerényeknek. humanistáknak, olyanoknak akik meleg szavakkal emlékeztek meg tanító- mestereikről, névtelenségben maradt középiskolai tanáraikról, akiknek ők is első lépésüket köszönhetik, akik megvilágították számukra a pálya szépségeit. A meginterjúvoltak között van Maxjc György akadémikus. aki a beszélgetés során kifejtette, hogy a magyar tudósok azért érhettek el szép eredményeket, mert szellemük a magyar tudomány, a magyar kultúra talajában gyökeredzik, s olyan korszakban éltek, amelyben a tudomány hatalmasat fejlődött. Vallja: a századforduló évtizedei egy földrengéssel érteik fel a tudomány és általában a szellemi élet minden területén, beleértve‘a politikát is. Ady Endre jött az új idők dalaival, a művészetekben az avantgarde irányzatok váltották egymást, forradalmak zajlottak a világban és Magyarországon is. S aztán ipari forradalom ment végbe, az elektromosság, az elektrotechnika, a híradástechnika, a szabályozástechnika kibontakozott, eljött az atomkorszak, nagyot fejlődött a természettudomány, a relativitás-, a kvantumelmélet, az űrhajózás és sok más természetes lett számunkra. S mindezt az emberek, a tudós elmék szinte egy emberöltő alatt alkották meg. Olvasva a vallomásokat, gondolataikon elmélkedve megismerjük a megsejtés pillanatait. Tehát tudományokkal, felfedezésekkel, azok kimunkálásának körülményeivel ismerkedhetünk meg az interjúsorozatból. Ezek az emberek önzetlenek és a világ számára elkötelezettek. S mindennek megértésére a szerző — Kardos István — idézi a Curie-há- zaspárt, akik, miután felfedezték a rádiumot, annyi évi nyomorgás és betegeskedés után, visszautasítottak minden kínálkozó üzletet, meggazdagodási lehetőséget. A rádiumot világtulajdonnak nyilvánították. Hasonlóképpen járt el Röntgen is, aki az orvostudomány részére ajánlotta fel korszakos felfedezését. Szent-Györgyi Albert professzor az első nagyobb mennyiségű C vitamint szétosztotta a világ ezzel foglalkozó intézetei között, pedig milliárdos válhatott volna belőle. Ha a szellemi portrék nem is sikerültek egyformán, de valamennyi érdekes, s a maga nemében egyedülálló. Sokat tanulhatunk belőlük. Nemrégen láthattuk., hallhattuk Ligeti Lajos akadémikust a képernyőn, akinek vallomásait ez a kötet is tartalmazza. Azt mondta: Helyes, hogy ha a fiatalság megismeri népének, nemzetének történelmét sikereit, kudarcait, mert ezekből erőt meríthet és bölcsességet ahhoz, hogy a nehézségekkel, amelyek az életben és a történelemben sohasem szűnnek meg, okosan és sikeresen szembe tudjanak nézni. A tudósportrék űjrameg- ismerése, olvasása is segít bennünket abban, hogy megértsük a tudományos világot, az emberiséget, vágyait és a jövőért való aggódásait. A könyv tartalmazza a tudósok rövid életrajzát, fényképüket is, s ezáltal még közelebb kerülnek hozzánk, ha a testes kötetet elolvassuk. Gáli Sándor Amit erdő, mező ad Prémvadászat, kamillaszüret Romantikus és boldog kamaszkorunkban sokat játszottunk egy fikcióra épülő gondolattal. Mi lenne, ha Magyarországra, mint afféle Robinson szigetére vetőd- nénik; vajon adnának-e né- künk az erdők, a mezők, a folyók, a földek annyit, amennyi életünk fenntartásához elég lenne? Mit csinálunk, ha fázunk, ha éhezünk, ha betegek vagyunk? Fantáziánk talán nem is repült oly messzire: az indiánkönyvek az ősemberekről szóló írások nyomán remekül megszerveztük biz életünket — na persze egy huszadk századi 14—15 éves ember fejével. Csapdával, veremmel elejtjük az állatokat, húsúikat megesszük, bőrükből gúnyát készítünk. Csontból, vadró- zisatövisből készült horoggal fogjuk a halait. Jó-jó, de mire kötjük a horgot? Ez fogas kérdés volt, de aztán a botanika iránt oäthatätlan szenvedéllyel érdeklődő Bekecs Józsi megoldottal: „Hát szedünk öreg csalánt, annak olyan a rostja, mint a kenderé.” Hosszú volna mindent felsorolni, elég legyen annyi: jól éltünk elképzelt szigetünkön. Gombát és csipkebogyót gyűjtöttünk, elszedtük a mézet a vadméhektől, cölöpházunk padlásán kamilla száradt, füzérre fűzve füstöltük a halakat, télen ruhát szőttek a lányok — mert persze néhány lányt a VII. bJbőil a m|i szigetünkre röpített a képzelet. * * * Ami hajdan játék, egyfajta elképzelt reprodukciója volt a történelem előtti életnek, az nyomokban, egy-egy vonásában jelen van — méghozzá nélkülözhetetlenül — mai mindennapjainkban is. Nézzük például, mit csinál Sánta Balázs, püspökladányi vasutas minden hajnalban és minden alkonyat- tájt a 4-es számú főút mentén, valahol Karcag határában. Hát kérem nem egészen egyedül csinálom ezt. Dolgozik a két fiam, meg két kollégám is családostól. Mert Jóí hangzik az, hogy egy-egy jó idényben 60—70 ezer forint, vagy még több is összejön a hörcsögözésből, de ki számolja, hogy mennyi munka van vele. Járni a földeket, rakni a csapdákat (ajni- ket előbb meg is kell csinálni), aztán kiszedni, megnyúzni a sok gabonapusztí4 A jászapáti Áfész a maga módján segíti a gyógynö- vésnygyűjtést. A mérlegnél Kálmán Jlpzsefné, a felvásárlás vezetője íme egy laskagombával beoltott tuskó — mutatja Nagy .György erdésztechnikus tót, kifeszítve szárítani a bőrt, hogy a végén darabjáért kapjak, 30—35 forintot. Az idén már vagy kétezer hörcsögöt fogtunk, pedig még nagyon az idény elején járunk. Hogy érdemes-e csinálni? Nézze, az egyik fiam Debrecenben építkezik — még egy idény, és beköltözhetnek. Hogy a mezőgazdaságnak mennyi hasznot hajtunk; nem tudom, csak any- nyá a biztos, hogy egy-egy hörcsög télire bespájzol magának 15—20 kiló gabonát is. A többit kérdezze meg azoktól a hölgyektől, akik hörcsögbundában járnak. * * * A jászberényi Kossuth Tsz erdészete érdekes módion, nagyüzemi keretek között használja ki aiz alföldi erdők k,inálta lehetőséget. Pórtelken és környékén nagy kiterjedésű nyárfaerdőkben. a kivágott fák tuskóin lasika- gombét termesztenek. (A környező tanyák, falvak lakói gyorsan megtanulták ezt a nagy haszonnal kecsegtető gombatermelési módot.) A haszon két dologból tevődik össze. Nagy György erdésztechnikus így foglalja össze: — Mindig problémát okozott — nem szólva a tetemes költségekről — a friss tüskéik eltávolítása. A hagyományos módszerek ráadásul jelentős kárt okoztak a természetes módon kialakult talajrétegekben. A laska- gomba termelése lényegében arra ai nagyon régi megfigyelésre épül, hogy a gomba s/(ívesen -tenyészik tüskökön, másrészt pedig — az a tuskó, amelyiken gomba van, igen hamar elkorhad. Mi tehát a következőt tettük. A gödöllői gombatermelő szakcsoporttól vásároltunk laskabomba-sza- porító anyagot; és beoltottuk a friss vágású nyárfar tuskókat. Tavaly az egyéves oltásokról már leszedhettünk és értékesíthettünk tizenegy mázsa gombát. A jó termés a második évben, vagyis az idén. várható. De számunkra nem is ez a lényeg, hanem elsősorban az. hogy a harmadik-negyedik év végére a tuskóknak a gyökerei is elkorhadnak, gazdagítják az erdlő talaját, jelentős gépi beavatkozás nélkül folytathatjuk az erdőtelepítést. Nem mellékes természetesen a „mellékes”, a laskagomba sem. Sokan szeretik Egy tuskó felülnézetben — már megjelent az első gomba pörköltnek, levesnek, különböző húsételek „fűszereként”, vegyes köretben. Elég sokan idegenkednek is tőle. mondván, hogy kemény, vad ízű. Ezt — egy Pórtelkein hallott recept szerint — meg lehet előzni. Enyhén hagymás, sós lében néhány percig abátni kell a gombát, aztán lecsurgatni — és lehet kezdeni a kívánt étel főzését. Olyan lesz, hogy az illatára aiz utcán járó embernek is megered a nyála... * * * Jászapáti határában, a Li- báson túlról déltájban kis csapait érkezik. Kerékpárjaikon Jól megtömött zsákok» a csomagtartókon furcsa alakú szerszámok — a kamillage- reblyék. Az élen haladó Farkas József elégedett a délelőtti szedéssel: — Én már hajnali négykor elkezdtem a gyűjtést, ha miniden jól megy. ma megkeresem az 1800—2000 forintot. — Ha fcét-három Hétig minden nap leszed két-há- rom mázsát, akikor a kamillaszüret végére szép summája gyűljk össze. Á. de ilyen nincs. Ez a mái kiugróan jó nap. Van úgy, hogy csak egy pár kiló jön össze. Vagy rátalál az ember a kamillára, viagy nem. Én ma rátaláltam egy jó mezőre. Szerencsére, mert a kamilla miatt vettem ki szabadságot. — Hol dolgozik? — Pesten az Aszfaitútépí- tö Vállalatnál. Május elejéin már láttam, hogy megindult a kis eső után a kamilla növése, úgyhogy, mondtam magamban, meg kéne próbálni. Eddig megérte. Jászapátin és környékén május második® óta tart a kamillaszezon. Az áfész felvásárló telepén, amely most kamillától illatos, Kálmán József né — rengeteg munkája mellett — pór szóval tájékoztat: — Más áfészéktől eltérően mi nagy gondot fordítunk a gyógynövény-felvásárlásra. Pedig van vele gond elég: szárítóhelyiséget bérelni, szerszámokat, zsákokat kölcsönözni, a szállítást, az átadás -átvételt szervezni. Itt, Apátin, a kamillaszedéssel sokan foglalkoznak, igaz, meg is éri, mert a zöld nyersáruért kilónként hat forintot fizetünk. De vannak, akik gyűjtenek lapulevelet, szarkalábvirágot, bodzavirágot és ősszel csipkebogyót is. A gyógynövényeknek, a csipkebogyó teának, lekvárnak nagy a keletje, ha jól tudom, fontos exportcikk egyik-másik. * * * Csak néhány példát idéztünk arra. hogy erdő. mező; útszél, árokpart kincseiket adhat. S ad is annak, aki is*- meri e kincsek értékét — s persze lehajolni sem rest értük. Szezonban, kamillaillatban a jászapáti Áfész felvásárlótelepén Vágner János
