Szolnok Megyei Néplap, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-17 / 114. szám

1984. MÁJUS 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Gyűlés és baráti találkozó Elismerés a békemozgalomban végzett munkáért Hagyomány, hogy az Or­szágos Béketanács a béke és barátsági hónap idején a békemozgalomban kiemelke­dő munkát végző személye­ket, kollektívákat elisme­résben részesíti. Tegnap a szolnoki vízügyi székházban, illetve a túrke- vei Vörös Csillag Termelő- szövetkezetben rendezett bé­kegyűlés és baráti találkozó keretében került sor kitün­tetések átadására. A béke- mozgalom kitüntető jelvé­nyét Gonda Józsefné, taná­csi csoportvezető, a Hazafias Népfront jászladányi bizott­ságának elnöke és Gyenes Gyula téesz-elnökhelyettes. a HNF túrkevei bizottságának titkára vehette át. Békési Ferencné, mezőtúri tanár, dr. Buró Gyulámé szolnoki óvó­nő, Bállá Gyula, az Egye­sült Jászsági Áfész előadó­ja, a Törökszentmiklósi Ál-) lami Gazdaság Hámán Kató Szocialista Brigádja, a Me­zőgép Vállalat Április 4. Szocialista Brigádja, a HNF jászberényi nő- és rétegpoli­tikai munkabizottsága az Or­szágos Béketanács emléklap­ját kapták meg. A közel­múltban emléklappal ismer­ték el a nagyrévi Tiszazug Tsz, a kunhegyesi és a ti- szaigari HNF bizottság bé­kemozgalmi tevékenységét. A vízügyi székházban ren­dezett békegyűlésen részt vett és felszólalt Faira Pav­lovna Masanova, a Szovjet Tudomány és Kultúra Há­za referense, a túrkevei ren­dezvény vendége Mihail Kup- csenko, a Szovjet Tudomány és Kultúra Háza igazgató- helyettese volt. Évente mintegy 27 millió forint értékben készít különböző laboratóriumi üvegeszközöket az Omker részére az Alföldi Szilikátipari Vállalat törökszentmiklósi üvegtechnika üzeme. Képünk a kalibrálóban készült Budapesti Vegyiművek Fejlődő intermediergyártás A Budapesti Vegyiművek­ben a gyógyszergyártás ér­tékes közbenső anyagaiból, az úgynevezett intermedie­rekből jelenleg kétfélét ké­szítenek. Ezek egyikét még , a kísérleti üzemben állítják elő, de már nem sokáig, mert még éhben a félévben áttérnek korszerű, nagyüze­mi módszerekkél való gyár­tására. Nemsokára jelent­keznek egy harmadik félével is, aminek az előállításához már megvannak a feltételeik. Ugyanakkor intenzív kutatá­sokat folytatnak, hogy 1986- ban további, mintegy tízféle intermedierrel gazdagíthas­sák kínálatukat. A választék bővítésével a Budapesti Vegyiművek mind nagvobb mértékben tudja majd kielégíteni a hazai fel­használók igényeit, amelyek igen széles körűek. Az in­termedierek majdhogynem olyan fontosak a gyógyszer - és növényvédőszer-, illetve a festékgyártáshoz, mint azok alapanyagai. Ugyanakkor ezek az iparágak hazai gyártmány hiányában ma még nagyobb részt külföld­ről kénytelenek megvásárol­ni ezeket a közbenső anya­gokat, s nem is kis pénzért. Van például olyan interme­dier, amely tonnájának ér­téke a világpiacon eléri a háromszázezer forintot. A Budapesti Vegyiművekben a gyógyszergyártáshoz állíta­nak elő intermediereket, s elsősorban ezek gyártását és választékát növelik. E ter­mékeikből egyelőre a Kőbá­nyai Gyógyszerárugyárnak és az EGYT Gyógyszervegyé­szeti Gyárnak szállítanak, új­donságaik között viszont már lesznek olyanok is, amelye­ket a növényvédőszer-gyár- tók hasznosíthatnak majd. A Budapesti Vegyiművek­ben az új termékek nagy­üzemi gyártásának megkez­désével lehetőség kínálkozik jelentős exportra is, irántuk már most is több országból érdeklődnek. Belgiumból megérkezett az első megren­delés, aminek nemrégiben tettek eleget. A második fél­évben már több neves kül­földi cégnek küldenek inter­medier jeikből próbaszállít­mányokat. Építőanyag fíírészporból A mindaddig hulladékként kezelt fűrészpor fontos és hasznos építőanyaggá lépett elő: a Faipari Kutatóintézet szakemberei a fűrészporhe- gyek hasznosítására „tégla­gyártási” technológiát dol­goztak ki. Az új termék gyártására a Zala megyei Lakáskarbantartó és Építő­ipari Szolgáltató Vállalat ké­szült föl Zalaegerszegen. A fűrészporból, fahulladékból cement hozzáadásával prése­léssel készülő fabetonele­mekből családi házakat és két-, háromemeletes épülete­ket is emelhetnek. Egy négy­zetméter falhoz nyolc elem­re van szükség; a téglát he­lyettesítő új építőanyag meg­felel a hőtechnikai szabvány­ban előírt követelményeik­nek. Az ifjúság és a szocializmus i. Ma akik átérzik helyzetük bonyolultságát, és felelősség­gel gondolkodnak jelenükről, jövőnk 'alakulásáról, tisztá­ban vannak azzal; a társada­lomépítésben mindenkor nagy szerepe van a szocia­lizmus eredményeivel és gondjaival egyaránt azono­sulni tudó ifjúságnak. A fia­talok is a szocializmusban élnek, nem mindegy, hogy a bennük rejlő tudást, energi­át milyen társadalmi tenden­ciák erősítésére vagy gyen­gítésére használják. Meggyőződésem, hogy a mai ifjúság olyan, mint ma­ga a világ, az a szűkebb-tá- giabb társadalmi környezet, amelyben születtek, élnek és dolgoznak. Nincs önmagában vett ifjúság. Életvitelében, gondolkodásában mindig az adott történelmi helyzet ked­vező vagy kedvezőtlen hatá­sai tükröződnek. És hogy ne­gatív vagy pozitív ez a ha­tás általában a közvetlen helyzet sikerei és nehézsé­gei döntik el. Ma olyan idő­szakban élünk, amikor a társadalmi gondokkal való találkozás az egyik legmeg­határozóbb élménye az ifjú­ságnak. Ez az oka annak az adaptációs zavarnak is, amely — olykor a kedvező jelenségeket is elfedve — fel­lelhető körükben. Ennek ter­mészetesen megvannak a maga külső és belső törté­nelmi okai. Az elmúlt évtizedben mélyreható változások követ­keztek be egész társadal­munkban. ezen belül az if­júság helyzetében. A szocia­lista országok többsége a ’70- —'80-as évek fordulóján belső fejlődésének bonyolult szakaszába érkezett. A fel­merült új feladatok megol­dását nehezítik a nemzetközi helyzetben bekövetkezett kedvezőtlen változások is, amelyek a mi népgazdasá­gunkra, belpolitikai helyze­tünkre is negatívan hatnak. Az a tény, hogy társadalmi méretekben nehezebbé vál­tak a szükségletek kielégíté­sének feltételei, ennek kö­vetkeztében mind nyíltabban kerülnek felszínre és üt­köznek össze a különböző érdekek, mindezek jelentős hatást gyakorolnak a fiata­lok gondolkodására. Magától értetődően következik ebből az a kérdés, hogy kellően felkészítettük-e, illetve ké­pesek vagyunk-e felkészíte­ni az ifjúságot a nehézsé­gek vállalására, a szocializ­mussal való azonosulásra. Társadalmunk. jelenlegi problémái, valamint saját helyzetük és tapasztalataik érzékenyebbé teszik a fiata­lokat, szélesítik körükben a vitát arról, milyenek a fia­talok lehetőségei a szocializ­musban. Mai helyzetünk ezért éppúgv kiválthat ben­nük csüggedést, elkeseredést, félreállást, mint a kihívá­sok elfogadását, a nehézsé­gek leküzdésére irányuló na­gyobb erőfeszítések vállalá­sát. Ebből következően tisz­tában kell lennünk azzal is, hogy most, amikor nehezeb­bek a megélhetés, az önmeg­valósítás feltétele, amikor jóval szigorúbb és fegyelme­zettebb munkára és szeré­nyebb szükséglet-kielégítés­re kell áthangolódnunk — nem könnyű érvelni, illetve a korábban megszokott mó­don mozgósítani. Az ifjúság körében meglé­vő feszültségek a KISZ bel­ső életében és külső megíté­lésében is éreztetik hatásu­kat. Olykor erősen megsza­porodnak az ifjúsági mozga­lomnak és vezetőinek cím­zett, hangnemében sokszor szélsőséges nemzedékféltő bírálatok, de a kívülről min­dent jobban tudók „tanácsai” is. Néha a közvélemény is ezekre figyel jobban. köz­ben nem mindenhol veszik észre, hogy a társadalmi hasznosság és az ésszerű cse­lekvés lehetőségeit kutatva, a fiatalok is növekvő igénye­ket támasztanak a KISZ és önmaguk iránt is. Tapaszta­lataink tanulságai is alátá­masztják, hogy a jelenlegi helyzetben nagyfokú nyitott­ságra, érzékenységre, a fia­talok kezdeményezéseinek bátrabb felkarolására van szükség. A KISZ vállalja a politizálást, az érdemi vitát a fiatalokkal, mert az általa tömörített ifjúság viszonya — a nehézségek ellenére is — alapvetően pozitív a szo­cializmus céljaihoz, értékei­hez, a párt politikájához. ’ 2. Ha számba vesszük, hofv Szolnok megye fiataljai mit tettek, hogyan dolgoznak boldogulásunkért;, úgy vé­lem. nem kell pironkodnunk. A számszerű eredmények felsorolása helyett most csak a szervezeti élet fejlődését jelző politizáló légkör élénkülésére utalok, a kom­munista műszakokra, a fia­tal újítók energiaracionali­zálási és munkaszervezési javaslataira, az építőtáborok évek óta 110 százalék felet­ti teljesítményére, a Szolno­ki Papírgyár rekonstrukció­jára, az általános iskolák bővítése felett vállalt véd­nökség eddigi gyakorlati hasznára, vagy a béke- és szolidaritási akciókban részt­vevő több tízezer fiatal de­monstrációira, a politikai vi­takörök számának növeke­désére, a tanulásban, a mun­kában nap mint nap bizo­nyított helytállásra. Eredmé­nyeinkben nagy része van annak, hogy a megyében az ifjúság neveléséért, helyzeté­nek alakításáért felelős po­litikai, társadalmi és állami szervezetek tevékenységüket annak az elvnek az érvénye­sítésével végzik, hogy „az ifjúság viszonya a társada­lomhoz alapvetően stratégiai kérdés”. Hogy fiataljaink mennyire fogékonyak az újra, és mi­lyen jó szándékú tenniaka- rás munkál bennük, jól le­mérhető többek között a VI. ötéves terv gazdasági építő- munkája helyi feladatainak megoldásában való részvéte­lükön. Azon, hogy a többség reálisan értékeli gazdasági nehézségeinket, és a kritika helyett cselekedni akar. És ehhez nem „felülről” várja a megoldást, hanem önmaga is kezdeményez. Például az Alkotó Ifjúság Egyesülés megyei képviselete a mega­lakulása óta eltelt másfél év alatt több mint harminc újí­tás, szellemi termék mened­zselését vállalta, amelyből jó néhány már a termelés­ben hasznosul, mint például a lúdtépőgép. az AGROFIX növényvédőszer adalékanya­ga, vagy a KONTAKTA új minőségellenőrző műszere, stb. Az új helyzethez igazo­dó politika elfogadása és tá­mogatása érezhető annak a reális szemléletnek az erősö­désében is, amellyel az élet- körülmények nehezedésének okait vizsgálják, ezt tükröz­te a közelmúltban rendezett értelmiségi fiatalok tanács­kozása is. Természetesen akadnak ke­vésbé toleráns, véleményal­kotásukban a szélsőségekre hajló fiatalok is. Ezek meg­nyilatkozásaiban azonban legtöbbször tetten érhetjük propagandamunkánk fogya­tékosságait is. A fiatalok a KISZ-től is magyarázatot várnak a szocializmus fejlő­désével kapcsolatos kérdése­ikre. Céljaink, törekvéseink reális megismertetése, ered­ményeink értékelése mellett a hibák, a fogyatékosságok őszinte feltárása az ifjúság megnyerése érdekében vég­zett munkánk egyik fontos tartaléka. Éppen ezért ked­vezőnek tartjuk, hogy az utóbbi években mindinkább előtérbe kerültek az ideoló­giai kérdések a KISZ-élet szinte minden területén. Ez összefügg azzal is, hogy a feltételek változásának ha­tására jelentősen megnőtt a megye fiataljainak érdeklő­dése és fogékonysága építő­munkánk eredményei, ellent­mondásai, illetve a világpo­litikai kérdések iránt. Ezért fejlesztjük rétegtevékenyse- günket. Létrehoztuk az ér­telmiségi fiatalok, az ifjú­munkás és a mezőgazdasági fiatalok, tizenévesek taná­csát. melyek elemzések, dön­téselőkészítő javaslatok ki­dolgozásával és szervező­munkával segítik a megyei testületek munkáját. Fontos feladatnak tekint­jük — már eddig is jelentős eredményeket hozott — a megyében élő fiatal művé­szek, amatőr alkotók politi­kai-közéleti aktivizálását, spe­ciális műhelyeik kialakító-: sát. A Szigligeti Színházban önálló KISZ-szervezet ala­kult, létrejött a Fiatal Al­kotók Klubja, tagjainak te­vékenységét ösztöndíjjal, az eddigi alkotásokból összeál­lított kötet megjelentetésével támogatjuk. Jelentős ered­mény, hogy a megye külön­böző amatőr művészeti cso­portjaiban, kórusaiban több mint 3100 — zömmel tanuló­fiatal — szerepel, így újabb és újabb művelődési ismeie- tekkel gazdagodik. Hogy végül is milyennek minősíthetők eredményeink, arra elsősorban a mindenna­pok gyakorlata adhatja meg a választ. Az, hogy Szolnok megye fiataljai hogyan, mi­lyen tűrő- és kezdeményező készséggel tudnak a megvál­tozott feltételekhez alkal­mazkodni, mit tesznek mun­kahelyükön. a KlSZ-szerve- zetekben, a szőkébb családi­baráti környezetükben. Ügy vélem, elégedettek lehetünk, annak ellenére, hogy a leg­több területen még bőven akad javítanivaló. 3. Mit kíván, mit tud tenni a jelenlegi helyzetben a me­gye 30 év alatti fiataljainak közel 40 százalékát tömörí­tő KISZ? Milyen további tartalékaink vannak, melye« feltárása új lehetőségek for­rását is jelenti egyben cél­jaink eléréséhez? Könnyű lenne ezekre a kérdésekre a hagyományosan megszokott válaszokat adni, de napjaink­ban ennél többre, másra van szükség. Elsősorban sze­retnénk növelni az odafigye­lést és javítani az eredmé­nyességét a munkásfiatalok és szakmunkástanulók köré­ben végzett tevékenységünk­nek, kezdeményezőbbnek lenni a párttaggá nevelés­ben. Munkánkat másik két inaglyon fontos területen is szeretnénk fejleszteni: a fia­talok tudatos feladatvállalá­sának, munkafegyelmének és kezdeményező készségé­nek erősítése, hasznos javas­lataik megvalósításának tá­mogatása, valamint politikai meggyőződésük erősítése a feladat, az, hogy el tudja­nak igazodni napjaink bo­nyolult ellentmondásai kö­zött. Mindezt azért tesszük, mert az ifjúságnak nagyobb, konkrétabb és érzékelhetőbb szerepet kell vállalnia a gaz­daság és a társadalom előtt álló feladatok megoldásából, a megyei és helyi célkitűzé­sek megvalósításából. A gazdaságban erőfeszíté­seinket — a minőségi munka feltételeinek és követelmé­nyeinek javítása mellett — a műszaki-technikai fejlesztés meggyorsítására, a számí­tástechnika szélesebb körű alkalmazására, a termelési költségek és veszteségek csökkentésére, az anyagta­karékosságra és az energia­racionalizálási eljárások ke­resésére összpontosítjuk. Fontosnak tartjuk, hogy ezeken a területeken a fia­tal . szakmunkások, diplomá­sok az eddigieknél is igénye­sebben, öntevékenyebben lépjenek előbbre. Ne a mun­kahelyi vezetőktől vagy a KISZ-től várják a megol­dást, hanem azokkal közö­sen dolgozzanak úgy, hogy önmaguk haszniával a tár­sadalom javát is szolgálják. Ehhez azonban javítani szükséges a jelenlegi érde­keltségi rendszeren és ösz­tönzőkön. Tapasztalataink bizonyítják, hogy igazi mi­nőségi változás csak a jöve­delemben. a döntésben és a kockázatvállalásban egyaránt érvényesülő érdekeltség alapján történhet. A mai helyzetben köteles­ségünk bizonyítani, hogy a gazdasági nehézségek egyben cselekvési kényszert is je­lentenek, így nagyobb teret biztosítanak a tudásnak, az igazi alkotószellemnek. Ezért megyénkben is az eddiginél nagyobb teret szükséges ad­ni a fiatal mérnökök, köz­gazdászok és agrárszakem­berek — szakmai vitákat is bátran vállaló — új megol­dásokat kereső eszmecseré­inek tapasztalatátadásának. Támogatni és szorgalmazni kívánunk minden olyan ja­vaslatot, intézkedést, amely a fiatal pályakezdők, csalá­dosok lakáshoz jutását gyor­sítja, egzisztenciájuk meg­szilárdulását segíti. Szélesebb körű, az erőforrásokkal ész­szerűbben számoló társadal­mi összefogás — minden va­lószínűség szerint — sokat segítene ebben. Ma ezen munkálkodni valamennyi KISZ-szervnek és -szerveze- zetnek kiemelten fontos fel­adata. Azzal is tisztában kell len­nünk, hogy a gazdasági épí­tőmunka feladatainak meg­valósításában, a fiatalok helyzetének javításában csak akkor tudunk tartós ered­ményeket elérni, ha törekvé­seink korszerű, igényes, ide­ológiai nfevelőmunkával, az ifjúság szemléletének kedve­ző formálásával párosulnak. Ezért az agitációs és propa­gandamunkában fontos szempont, hogy a fiatalok­ban a szocializmus építésé­nek hazai gyakorlatáról al­kotott kép a valósággal való állandó, reális és korrekt összehasonlítás jegyében for- tmálpdjék, amihez elengedj- hetetlen a szocialista haza- fiság érzésének mélyítése. A KISZ mindenekelőtt az ifjúságii közösségek erejére) építve tudja befolyásolni a fiatalok szemléletét, erkölcsi felfogását Az ifjúsági szö­vetség hivatásának változat­lanul azt tartjuk, hogy sorai­ban a fiatalok a szocializmus elkötelezett híveivé válja­nak. Hegyi Istvánné a KISZ Szolnok megyei Bizottságának első titkára Az Alumíniumgyár tiszafüredi gyárának idei exportterve több mint 300 millió forint. Ennek körülbelül fele nyugati megrendelés: háztartási edények, tejforralók, különböző típusú teafőzők. Képünk a csomagolóban készült

Next

/
Thumbnails
Contents