Szolnok Megyei Néplap, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-13 / 87. szám

1984. ÁPRILIS 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAF 3 Megalakult a Szovjetunió új kormánya Határozat az oktatási reformról — Nyikolaj Tyihonov mondott beszédet Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka A kulturális bizottság véleménye (Folytatás a 2. oldalról) Medvetzky Antalné (Bara­nya m., 4. vk.), a Pollack Mi­hály Műszaki főiskola docen­se, a kulturális bizottság tag­ja, a testület véleményét is tolmácsolva arról szólt: a közoktatás és a felsőoktatás fejlesztésekor olyan tartalmi korszerűsítésre vein szükség, amelynek eredményeként ok­tatási rendszerünk rugalma­sain tud alkalmazkodni a változó társadalmi igények­hez. Az oktatási rendszer fej­lesztésének célja pedig az, hogy az általános műveltség és a szakmai képzés színvo­nala növekedjék. Nem a tan­anyag mennyiségének növe­Váczi Istvánná (Komárom m. 3. vk.), a BHG tatabányai gyáregységének kábelkészítő csoportvezetője megyei pél­dát .. is sorolva vetette fel, hogy a szakközépiskolák te­matikája nem követi, vagy csak lassan alkalmazkodik a gyorsan fejlődő technikához és a folyamatosan megújuló technológiákhoz. Ezért is gyakori, hogy a szakközépis­kolákból kikerült fiatalok nem találják meg a munka örömét, nincs sikerélményük és elhagyják a gyárakat Dr. Petri Gábor (Csong- rád m. 6. vk.), a szegedi Orvostudományi Egyetem rektora szocialista társadal­munk jövőjét meghatározó tényezőnek nevezete a köz- és felsőoktatás ügyét. A köz­oktatás egyik legsúlyosabb gondja, a pedagógushiány kapcsán szóvá tette, hogy a bölcsészhallgatók döntő több­sége nem marad meg a peda­góguspályán. Pedig nincs fontosabb érdek annál, — hangsúlyozta —, hogy az ok­tatói pályákra a legrátermet­tebbeket és a legelkötelezet- tebbeket nyerjük meg. A képviselő javasolta, hogy a programban foglalt javasla­tok végleges megvalósítását, bevezetését kísérletek is előzzék majd meg, mert így elkerülhetők az esetleg meg­alapozatlan változtatások. Fábryné Dobai Ilona (He­ves m„ 3. vk.), a Heves me­gyei Tanács Építőipari Vál­lalatának üzemi párttitkára szerint a közvélemény jó és követendő gyakorlatnak ítéli, hogy az ilyen nagy horderejű döntések széles kö­rű társadalmi vita után szü­lessenek meg. örömmel üd­vözölte, hogy a fejlesztési programban nagy hangsúlyt kap a tehetségfeltárás, a te­hetséggondozás. Szólt arról is, hogy az oktatás tartalmi fejlesztésének sikeréhez — a tárgyi feltételek biztosítása mellett — a pedagógusok egy részének ideológiai, politikai megújulásra is szükség van. Biszku Béla (Szabolcs- Szatmár m., 2. vk.), az MSZMP KB nyugalmazott titkára, a SZOT számvizsgáló bizottságának elnöke üdvö­zölte az oktatásfejlesztési tézisekben megfogalmazott azon törekvést, hogy a nagy­üzemek még inkább érdem­ben részt vegyenek saját szakmunkás-gárdájuk képzé­sében, az utánpótlás megte­remtésében. Biztosítani kell mondotta — a szakmun­kások számára a továbbta­nulás lehetőségét az egyete­meken, főiskolákon, ám ar­ra kell törekedni, hogy a fia­talok a munkáspályát ne át­meneti állapotnak tekintsék, hanem megbecsült egziszten­ciának és élethivatásnak. Dr. Csendes Béláné (Buda­pest, 60. vk.), a XX. kerületi Ady Endre úti általános is­kola igazgatója a többi kö­zött a fővárosi közoktatás ta­lán legsúlyosabb gondjáról, a nagyfokú pedagógushiányról szólt. Elmondta, hogy ma Bu­dapesten 600 katedra üres, 1483 fiatal képesítés nélkül tanít, és 1300 nyugdíjas pe­dagógus vállalt munkát az iskolákban. lésére van szükség, hanem az oktatói munka minőségének javítására. A követelmény­szint pedig csak akkor emel­hető az iskolákban, ha a tanu­lók önálló ismeretszerzési készségét is fejlesztik. A kulturális bizottság ülésén élénk vitát váltott ki a tanu­lók és az iskolák felzárkózta­tásának. illetve differenciá­lásának kérdése. A demokra­tizmus elvének megfelelően nem mondhatunk le arról — hangoztatta a képviselő —, hogy megkíséreljük a gyen­gébb tanulók tudását megfe­lelő szintre hozni, de meg kelj találni — ugyanezen elv alapján — a tehetségfejlesz­tés optimális lehetőségeit is. Borsos János (Baranya m., 9. vk.), az MSZMP mohácsi Városi Bizottságának első tit­kára kifejtette, hogy az álta­lános képzettségi színvonal­ra hosszabb távon kedvezőt­lenül hat a főiskolai-egyete­mi hallgatók számarányának alakulása. A program szerint ugyanis a felvételi keretszá­mok továbbra is meghatáro­zottak, s ez ellentmond a népgazdaság intenzív fejlesz­tési igényének. Dr. Varga János (Győr m., 9. vk), a keszthelyi Agrártu­dományi Egyetem mosonma­gyaróvári mezőgazdaságtudo­mányi kara növénytermesz­tési és takarmánygazdálko­dási intézetének vezetője egyebek között óvatosabb megfogalmazást javasolt az alsófokú nevelés, oktatási in­tézmények fejlesztésével kap­csolatban, hiszen az előter­jesztés szerint szükséges épí - tési, beruházási összeg való­színűleg meghaladja majd népgazdaságunk teherbíró képességét. Karakas László (Hajdú m. 12. vk.), az MSZMP KB pártgazdasági és ügykezelési osztályának vezetője az ok­tatásfejlesztési tervről szól­va aláhúzta annak helyessé­gét, hogy az nemcsak a mű­veltség tartalmának korsze­rűsítését, a mai követelmé­nyekhez igazítását tűzi célul, hanem javítani akar­ja az iskola egész belső vilá­gát, magát a nevelői tevé-| kenységet is. Utalt arra, hogy a kívánatos átalakulás kedvező jelei már tapasztal­hatók Hajdú-Bihar megye oktatási intézményeiben is. Szurgyi Istvánná (Szolnak m., 3. vk.), a ráköcziíalvi ál­talános iskola igazgatója emlékeztetett arra, hogy a jelentős mértékű állami-tár­sadalmi erőfeszítések meg­gyorsították a közoktatás tárgyi feltételeinek fejlődé­sét. Szolnok megyében a 3—6 éveseknek jelenleg már több mint 90 százaléka ré­szesül óvodai nevelésben, s az óvodai hálózat továbbfej­lesztésével az évtized végéig tovább csökkenhet a gyer­mekintézményekben a zsú­foltság, illetve általánossá válhat a kicsinyek óvodai elhelyezése — mondotta. — Ez azért is igen fontos, mert így az alapfokú oktatási in­tézményekben azonos esély- lyel és törés nélkül kezdőd­het meg az egyes gyermekek tanulási és művelődési szo­kásainak kialakítása, képes­ségeik és személyiségjegyeik fejlesztése. A képviselő ugyanakkor figyelmeztetett arra: a szi­gorúbb gazdálkodási feltéte­lek miatt a jövőben várha­tóan csökkenni fog a válla­latok, üzemek korábban ör­vendetesen nagy részválla­lása a közoktatás támogatá­sából. A magas létszámú korosztályok fogadására vi­szont az eddigieknél jobban fel kell készülni. Ennek az ellentmondásnak a feloldása feltétlenül szükségessé teszi, hogy a következő tervidő­szaktól kezdve az oktatás­ügy részesedési aránya a nemzeti íövedelemből az ed­digieknél magasabb legyen. A pedagógushiánnyal kap­csolatban kifejtette a képvi­selő: annak, hogy egy-egy tanító, tanár elhagyja a pá­lyát, gyakran nem anyagi okai vannak, hanem a tar­talmi munkára kedvezőtle­nül ható tényezők — példá­ul a túlzott adminisztráció, az ésszerűtlen, felesleges el­foglaltságok — húzódnak meg a pályamódosítás hát­terében. A nevelők otthonteremté­sét korábban jól szolgáló pedagógus-lakásépítési köl­csön megszűnése nehezebbé tette a pályakezdők helyze­tét ■— állapította meg a tor vábbiakban. Javasolta: vizsgálják felül az oktatás területén a lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támo­gatására vonatkozó szabá­lyozást; tegyék lehetővé, hogy a megyei tanácsok — központi támogatós segítsé­gével — lakástámogatási— lakásépítési alapot képez­hessenek a pedagógusok számára. Szurgyi Istvánná felszólalása a vitában Dr. Tóth János (Budapest 35. vk.). a MTESZ főtitkára felszólalásában elmondotta: az oktatásra fordított össze­geket olyan befektetésnek kell tekinteni, amelyek meg­térülése biztosabb és na­gyobb horderejű bármely más beruházásnál. Anélkül, hogy az országos eredmé­nyeket vitatnánk, be kell vallanunk: az elmúlt évti­zedben iskoláink belső vilá­ga nem alakult át olyan mértékben, hogy az kielégít­hetné várakozásunkat. Dr. Zsolnai Mária (Fejér m., 9. vk.), a dunaújvárosi kórház adjunktusa a szelle­mi fogyatékos, illetve moz­gássérült gyermekek gyógy­pedagógiai, logopédiai, moz­gásrehabilitációs és pszicho- pedagógiai foglalkoztatásá­ról szólva rámutatott: köte­lességünk mindent megten­ni, hogy ezek a gyermekek képességüknek megfelelően iskolázhatok legyenek, vala­milyen tisztességes megél­hetést kapjanak kezükbe, így ne váljanak önmaguk, családjuk, a társadalom szá­mára felesleges, terhes em­berekké. Tarjányi Béláné (Pest m., 17. vk.), a dunaharaszti 1. sz. Általános Iskola nyugal­mazott tanára szerint Pest megyében az általános isko­lák 25 százaléka rendelkezik a nevelő-oktatómunka kor­szerű feltételeivel es mint­egy fele részleges vagy tel­jes felújításra szorul. Bódis Gábor (Borsod m„ 10. vk.), a Borsodi Vegyi Kombinát technológusa ada­tokkal bizonyította, hogy a vállalatok, intézmények ve­zetői között kedvezőtleneb­bé vált a diplomások ará­nya, s ugyancsak kevés a felsőfokú közgazdasági vég­zettségű szakember. Java­solta, hogy a Miskolci Ne­hézipari Műszaki Egyete­men vezessék be a közgaz­dászképzést. Ezzel az országgyűlés ta­vaszi ülésszakának első nap­ja — amelyen Aoró Antal, Cservenka Ferencné és Pé­ter János felváltva elnökölt — véget ért. Az országgyű­lés ma délelőtt folytatja munkáját. Moszkvában tegnap foly­tatta munkáját a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka. A két ház együt­tes ülésén jelen van Kon- sztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. A délelőtti ülésen a Leg­felsőbb Tanács Nyikolaj Tyihonov miniszterelnök ja­vaslatára jóváhagyta a szov­jet kormány új összetételét. A Szovjetunió Miniszter- tanácsának első elnökhelyet­tesei: Gejdar Alijev, Andrej Gromiko és Ivah Arhipov. A szovjet kormánynak tizen­egy miniszterelnök-helyet­tese van. A Szovjetunió külügymi­nisztere ismét Andrej Gro­miko, honvédelmi miniszte­re Dmitrij Usztyinov lett. Moszkvában tegnap déle­lőtt az oktatási reform ter­vezetének vitájával folytat­ta munkáját a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka. Egyhangú szavazással ha­tározatot fogadtak el az ál­talános és a középfokú okta­tás reformjáról. A reform tervezetét Gejdar Alijev, az SZKP KB PB tagja, első miniszterelnök-helyettes terjesztette a képviselők elé. Ugyancsak tegnap válasz­tották meg a népi ellenőrzé­si bizottságot, amelynek el­nöke ismét Alekszej Skol- nyikov lett. A Szovjetunió legfelsőbb bírósága elnöké­nek tisztét a jövőben Vla­gyimir Tyerebilov tölti be. A Szovjetunió legfőbb ügyészévé ismét Alekszandr Rekunkovot nevezték ki. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának tegnap délelőtti ülésén Nyikolaj Tyihonov miniszterelnök előterjesztet­te a Szovjetunió új kormá­nyának programját. Belpolitikai téren a szov­jet kormány egyik legfonto­sabb feladata továbbra is a gazdaság irányítása, dina­mikus fejlődésének biztosí­tása — mondotta. — Nagy figyelmet szentelünk annak, hogv a társadalmi termelést átállítsuk az intenzív fejlő­dés útjára, gondoskodjunk a termelési és tudományos Olasz szenátus' Határozat a rakétatelepítésről Az olasz szenátusban teg­nap befejeződött az amerikai középhatótávolságú rakéták telepítéséről szóló vita. A szenátus jóváhagyta a kor­mánynak a rakétatelepítésre vonatkozó döntését, amelyre a törvényhozó testület mind­két házában többséggel ren­delkező korjnánykoalíció öt pártja, valamint az újfasisz­ta Olasz Szociális Mozgalom- Nemzeti Jobboldal (MSI-DN) adta szavazatát. A kommunisták és a füg­getlen baloldaliak a határo­zat ellen foglaltak állást. Usztyinov— Ortega találkozó Dmitrij Usztyinov, a Szov­jetunió marsallja, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere teg­nap Moszkvában megbeszé­lést folytatott Humberto Or­tega Saavedrával, a Nicara­guái Sandinista Nemzeti Fel- szabadítási Front országos vezető tanácsának tagjával, nemzetvédelmi miniszterrel, a sandinista népi hadsereg fő­parancsnokával, aki útban Managua felé átutazóban járt a szovjet fővárosban. Usztyinov és Ortega Saa­vedra baráti hangvételű megbeszélést folytatott a két fél érdeklődésére szá­mot tartó kérdésekről. potenciál gazdaságos kihasz­nálásáról. A kormány — közölte Nyikolaj Tyihonov — jelen­leg a Szovjetunió 1986—1990 közötti időszakra érvényes népgazdasági tervén és a 2000-ig terjedő időszakra szóló hosszútávú fejlesztési tervén dolgozik. Ezek meg­valósítása során minőségileg új, magasabb szintre kell emelni a termelőerőket, je­lentősen növelni kell a munkatermelékenységet és ennek alapján a szovjet em­berek életszínvonalát. A kormány mindent meg fog tenni az élelmiszerprogram megvalósítása, az élelmi­szerellátás következetes ja­vítása érdekében. A legfon­tosabb feladatok közé tarto­zik a közszükségleti cikkek termelésére és a szolgálta­tásokra vonatkozó komplex program kidolgozása és si­keres megvalósítása. Külpolitikai kérdésekrő, szólva a kormányfő hangsú­lyozta, hogy az SZKP KB és a szovjet kormány a szocia­lizmus elveivel összhangban továbbra is a béke, a nepek biztonsága érdekében mun­kálkodik. Folytatja eddigi irányvonalát, amelynek cél­ja a Szovjetunió és szövet­ségesei biztonságának sza­vatolása. Űjabb lépéseket tesz a nemzetközi helyzet javítása érdekében. A Szovjetunió mindenki­vel békében akar élni, és nem támad senki biztonsá­ga ellen — mutatott rá Nyi­kolaj Tyihonov. Védelmi in­tézkedései jogos választ Je­lentenek az Egyesült Álla­mok és más NATO-országok militarista köreinek értel­metlen lépéseire, amelyek­kel meg akarják bontani a katonai-hadászati egyen­súlyt. Kijelentjük, hogy az erőegyensúly minden körül­mények között megmarad, országunknak, barátainknak és szövetségeseinknek a biz­tonsága továbbra is biztosí­tott lesz. A Szovjetunió ugyanakkor mindent meg­tesz azért, hogy a katonai­hadászati egyensúly a lehető legalacsonyabb szinten ma­radjon fenn. A NATO-országok válto­zatlan taktikával akadályoz­zák a haladást a bécsi had­erő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalásokon: folytatják is­mételten beharangozott új javaslataikról Indított propa­gandakampányukat, és köz­ben továbbra sem hajlandók érdemben tárgyalni. Ezt tanúsította a tegnapi ülés is, amelynek egyetlen felszólalója Walter Boss, az NSZK nagykövete volt. NA­TO-országok, köztük Nagy- Britannia képviselői az el­múlt napokban osztrák poli­tikai körökben is azt ter­Nyikolaj Tyihonov a to­vábbiakban szólt arról, hogy az Egyesült Államok új ra­kétáinak Nyugat-Európába telepítésével nemcsak a kö­zepes hatótávolságú nukleá­ris eszközök, hanem a hadá­szati nukleáris fegyverzetek kérdéséről folytatott tárgya­lások útjába is akadályt ál­lított. Ha amerikai részről megszüntetik ezeket az aka­dályokat és visszaállítják a korábbi helyzetet, akkor le­hetőség nyílik a tárgyalások felújítására. Nyikolaj Tyihonov beszé­dében kitért a Szovjetunió és a szocialista országok sokoldalú baráti kapcsola­taira. Megállapította, hogy szovjet részről ezek tovább­fejlesztésére, a szocialista közösség országai közötti testveri együttműködés erő­sítésére törekszenek. Az SZKP és a szovjet állam po­litikájában kiemelkedő he­lyet foglalnak el ezek a kap­csolatok, amelyeknek alapja a célok és a nezetek azonos­sága, egymás szuverenitásá­nak, érdekeinek és sajátos­ságainak maradéktalan tisz­teletben tartása. Népeink nagy, közös vív­mányaként védelmezzük és erősítjük a szocialista kö­zösség egységét és egybefor- rottságát. Mindent megte­szünk azért, hogy közössé­günknek, mint a béke és a társadalmi haladás támaszá­nak pozíciói erősödjenek. A szovjet kormány külpoliti­kai tevékenységének ez to­vábbra is kiemelt fontossá­gú területe. Továbbra is fi­gyelmünk középpontjában áll a Varsói Szerződés tag­államai politikai és védelmi szövetségének erősítése, a KGST tagállamok közötti gazdasági együttműködés szélesítése és elmélyítése. A testvéri országok közötti együttműködés hatékonysá­gának növelését szolgálja a KGST tagállamok küszöbön álló legfelsőbb szintű gazda­sági tanácskozása, amely minden bizonnyal még szé­lesebb távlatokat és lehető­ségeket nyit a közösség or­szágai előtt — mondotta Nyikolaj Tyihonov. jeszteitték, hogy új NATO- j avaslatok várhatók az ülé­sen. Ezzel szemben Boss — akárcsak előtte más NATO- országoik képviselői is — új­ra csak a tervezett egyez­mény ellenőrzéseinek kérdé­seivel foglalkozott. A NATO szerint a szocialista országok „titkolódzása” az egyik leg­súlyosabb akadálya a bécsi haladásnak. Ezzel szemben a tény az, hogy a Varsói Szer­ződés tavaly beterjesztett egyezménytervezete messze­menően (egyebek között helyszíni) ellenőrzési előírá­sokat is tartalmaz. Nyugat-európai parlament Közös biztonsági politika A nyugat-európai parla­ment e heti ülésszakán olyan határozatot fogadott el, amely felszólítja a kormá­nyokat és a külügyminiszte­reket, hogy rendszeresen tartott külpolitikai egyeztető megbeszéléseiken a tagorszá­god „biztonsági érdekeinek, kockázatainak és szükségle­teinek. körültekintő és rend­szeres felmérésével alakítsa­nak ki közös biztonsági poli­tikát’’. Az EGK alapító szerződé­se nem teszi lehetővé, hogy a, közös intézmények bizton­sági kérdésekkel is foglal­kozzanak. A határozat elő­terjesztői (bonni keresztény- demokrata képviselők) és tá­mogatói (szinte mindegyik képviselőcsoport) azonban azzal érveltek, hogy egyre nehezebb elkülöníteni a gaz­dasági kérdéseket a politi­kától és az általános bizton­sági kérdésektől. A parla­menti határozat noha csak ajánlás jellegű — jelentős lépés abban az irányban, hogy a nyugat-európai kö­zösség fokról fokra kiterjesz- sze tevékenységét biztonsági kérdésekre, önálló nyugat­európai megközelítések for­májában. A határozat egyben rend­szeres tanácskozásokat ajánl a nyugat-európai külügymi­niszterek és az amerikai kor­mányzat illetékesei között külpolitikai és biztonsági kérdésekben. beleértve a fegyverkorlátozást és a ke­let—nyugati kapcsolatokat. Rendszeressé kell tenni azt — szól a továbbiakban a ha­tározat —, hogy a Tízek bé­kefenntartó erőket küldenek a válsággócok térségeibe, az ENSZ keretében. A képviselők felszólalásai Haderőcsükkentési tárgyalások Változatlan NflTO-taktika

Next

/
Thumbnails
Contents