Szolnok Megyei Néplap, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-13 / 87. szám
4 SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1984. ÁPRILIS 13. Beszéljünk a magánlakás-építésről 3. Egyedi és ajánlott tervek A szolnoki sägväris úttörők sikere Az ország legjobb ifjú technikusai A családi házak, az egyes korszerű beépítések, a kisebb társasházak műszaki terveit magántervezők készítik. Az építtető választhat, hogy telkére országosan forgalmazott ajánlott terv alapján épít, vagy egyedi tervet készíttet. Mindkét esetben szükség van a magántervező munkájára. Évente több mint ezer A családi ház építését mindig azzal ajánlatos kezdeni, hogy az építtető megkeresi a helyi tanács műszaki szakigazgatási szervét, ahol kivonatot kap a telkére vonatkozó helyi építésügyi és rendezési előírásokból. Ez olyan adatokat tartalmaz, mint: az építhető szintek száma; a beépítési mód; az élőkért nagysága; az épület jellemző magasságai; a tetőforma stb. (Szolnokon a rendezési terv kivonatát is mellékelik a beépítési előíráshoz.) Csak ennek birtokában célszerű megkeresni a magántervezőt, hogy vele együtt kiválasszák az ajánlott tervet, vagy kialakítsák az egyedi tervet. Ajánlott tervet minden építési hatóság bizományosainál lehet rendelni, több településünkön pedig — Szolnokon, Jászberényben, Tiszafüreden, Kunszentmártonban — a helyszínen vásárolni. Megyénkben évente több mint ezer ajánlott tervet vásárolnak. Ennek azonban nem mindegyike épül meg, mert utólag derül ki, hogy az építtető által választott terv nem építhető meg a telken, vagy olyan változtatási igényei vannak, hogy célszerűbb új tervet készíttetni. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter a 21/1980. /IX. 13.) számú rendeletével újraszabályozta a magántervezési tevékenységet, valamint a magántervezői szakértő bizottságok munkáját. A korábbiakhoz képest alapvető változás, hogy egyedi tervet csak mérnök vagy üzemmérnök készíthet, az építésztechnikusok, a tanácsoknál dolgozó mérnökök csak ajánlott tervek helyszínre alkalmazását, adaptálását végezhetik. A rendelet szerint szakági (elektromos, gépész stb.) tervezés is végezhető a magántervezői tevékenység körében a megadott korlátok között. A későbbiekben a rendelet kiegészült a gazdasági munka- közösségek tervezési tevékenységének szabályozásával. A jogszabály alaposan csökkentette az egyedi tervet készítők számát. Az énítész tervezők lakóhely szerinti területi megoszlása a megyében — Szolnok város kivételével — nagyon kedvezőtlen. Egyes területeken nincs, vagy csak 1—2 A (mérnöki) vagy B (üzemmérnöki) kategóriájú tervező van (így Karcagon, Kisújszálláson, Túrkevén, Tiszafüreden). Sajnos az arra jogosult mérnökök egy része sem tevékenykedik, aktívan mintegy 75 százalékuk dolgozik. Ezért fővárosi és más megyebeli tervezők is „besegítenek” (a Jászságban és Tiszafüred környékére a főváros, Heves, Nógrád, sőt, Borsod megvék, Mezőtúr térségére Békés megye tervezői) a munkába. Fontos, hogy feltűnő legyen? Az új rendelet elsődleges szándéka az volt, hogy emelje a magántervezés színvonalát. Tapasztalataink azonban azt mutatják, hogy a rendelet szerint előírt felsőfokú végzettség nem jelentette egyértelműen a fejlett műszaki és szépérzéket, a nagyobb szerkezeti, anyagismereti tudást. Sőt. a megnövekedett feladatok gyors és kevésbé átgondolt munKét és félszobás 94 négyzetméter alapterületű hagyományos családi ház. Földszintes, oldalhatáron álló tetőtérbeépítéssel, utcával ipárhuzamos gerincű nyeregtetővel. A terv neve: Diósd, jele: CS OO H 20 TV P. kára ösztönöztek egyes tervezőket. Területünkön egyre kevesebb sátortetős, középfolyosós családi ház épül. Divatos lett a szinteltolás, az emeletes vagy a tetőtérbeé- pítéses forma, az asszimet- rikus nyeregtető. Sokszor egy-egy forma tartalom nélküli és csupán az egyetlen szempont az, hogy feltűnő legyen. Továbbra is általános igény az utcára fordulás, függetlenül a tájolástól, a benapozástól. A felépült családi házak általában gazdaságtalanul bővíthetők, nincs meg a kapcsolat az építtető életvitele és az alaprajzi kialakítás között, sok a bútorozhatatlan közlekedőtér, stb. Az építtető és a tervező részéről is igény a szokásostól eltérő megformálás, de ezt lehet esztétikusán és funkcionálisan megfelelő formába is önteni. Az eddig A bizottság hetente, szerdán ülésezik, a postán benyújtott terveket a szakvéleménnyel együtt 15 napon belül — szintén postán — a tervezőnek visszajuttatja. A tervezők késedelmes tervszállítását a bizottság soron- kívüli szakvéleményezéssel nem tudja korrigálni. A terveket a bizottság minősíti. Az engedélyezésre nem alkalmas, vagy átdolgozásra javasolt terveket visszatartja, ezáltal ellenőrzi az új terv minőségét (e két kategóriában nagyobbrészt teljesen új tervet szükséges készíteni). A szakvéleményben sokszor a bizottság arra is felhívja az építtetőfigyelmét, hogy a kivitelezéshez készíttessen méretezett részletterveket vagy egyszerűsített kiviteli tervet. Ezt olyankor teszi, amikor a terveken bonyolultabb szerkezeti megoldásokkal találkozik. Ezzel a házilagos kivitelezés során esetleges baleset előzhető meg, vagy a részletek újragondolása során válik ismertté, hogy az adott elképzelés nem is valósítható meg. Az ajánlott terveknél a felépítmény kiviteli terve rendelkezésre áll, ilyenkor a tervezőnek csak alapozási tervet kell készítenie (a helyszínrajzon kívül), de egyedi terv készítésekor is megvalósult szép és jó családi házakat most mérjük fel a megyében, bemutatásukra rajzon, terven, fotón, a nagyközönség számára is lehetőség nyílik a közeljövőben. A megyében magántervezői szakértő bizottság dolgozik, ez a magántervezők által készített egyedi családi házak, bővítésük, nyaralók, zártkerti gazdasági építmények, műhelyek, üzletek stb. terveit engedélyezés előtt véleményezi. Feladata, hogy szakvéleményével emelje a magántervezés építészeti, műszaki, gazdaságossági színvonalát, szakszerűséget, ezzel segítse az I. fokú építésügyi hatóságok munkáját. Tanácsadó, véleményező szerv, megállapításai javaslatok, ellenük fellebbezésnek helye nincs, kiadott szakvéleményei az 1. fokú építésügyi hatóságra nem kötelezőek. szükséges a kivitelezés előtt méretezni az alapozást, a monolit vasbeton szerkezeteket, — konzolokat, födémrészleteket stb. Amennyiben az adaptált ajánlott terv, vagy a bizottság által engedélyezésre javasolt egyedi terv az építtető rendelkezésére áll, és a többi szükséges iratot is beszerezte, megkérheti az építési engedélyt. Csajka Györgyné a megyei tanács vb építési és vízügyi osztály főelőadója (folytatjuk) A tavasz,; szünetben tartották meg az úttörők tudományos-technikai szemléjének országos döntőit. A Szegeden rendezett. technikusi versenyen a szolnoki Ságvárj körúti Általános Iskola csapata bizonyult a legjobbnak, s szerezte meg az első helyezést. A győztes trió versenyzői Gyuricza Péter. Sebők László és Kovács Gusztáv nyolcadikos diákok. A három fiú nemcsak egy osztályba jár, hanem évek óta jó barátok is. Együtt töltik szabad idejük nagy részét, kedvenc időtöltésük a kerékpározás, a sportolás, úsznak, lovagolnak, szeretik a lövészetet, s jól tanulnak is, a bizonyítványukban is jó és jeles osztályzatok sorakoznak. Egyéni sikereket már többször arattak. Péter két országos úszóvensenyen a negyedik, illetve az ötödik helyen végzett, Gusztáv évekkel ezelőtt az úttörőolimpiián ezüstérmes lett úszásban, s játszott az ugyancsak második helyezett vízilabda-csapatban is. Laci a lövészetben jeleskedik, tavaly megnyerte a Szolnokon rendezett területi versenyt. S most az első közös sikert is elérték. A verseny előzményeit Sebők László így foglalja össze: — Tavaly is indultunk a szemlén, akkor még nem nagy sikerrel szerepeltünk. Miivel mindhárman szívesen szerelünk, fúrunk-faragunk az idén is beneveztünk. Megnyertük. az iskolai döntőt, a városi szemlén másodikok lettünk. Így jutottunk be az országos döntő húsz csapata közé. — Azért persze nem ilyen egyszerű volt az egész — szól közbe Péter. — Igen sok délután ment már a megyei, illetve az országos versenyre való felkészülésre. Az órák után a gyakorlóteremben Békéscsabán Népzenei fesztivál Hatodik alkalommal rendezi meg a Magyar Rádió — ezúttal április 13. és 15. között — a Nemzetiségi Népzenei Fesztivált. A rendezvényen — amelynek ismét Békéscsaba ad otthont — a hazánkban élő délszlávok; németek, románok és szlovákok legjobb énekes és hangszeres szólistái, kórusai és zenekarai adnak egymásnak taláLkozót. Az Ifjúsági és Űttörőház színpadán első ízben szerepelnek egy-egy csoporttal a magyarországi bolgárok és görögök. Vendégek érkeznek Csehszlovákiából, Jugoszláviából, a Német Demokratikus Köztársaságból és Romániából is. A rendezvény célja a hazai nemzetiségiek zenei nép- hagyományainak, több év- diázados, máig fennmaradó értékeinek bemutatása. Az esti bemutatók mellett térzene, népművészeti kirakodó- vásár és nemzetiségi táncház várja az érdeklődőket. ■ Nemzetiségi intézmények Baranya megyében Tovább bővül a német és a szerb-horvát anyanyelvű lakosság művelődését szolgáló intézmények hálózata Baranyában, ahol nemzetiségiek alkotják a megye lakosságának egynegyedét. A nemzetiségi nyelvoktatás intézményhálózata ma már átfogja az egész megyét: 56 óvodában tanulják a kisgyerekek az anyanyelvűket, míg az általános iskolás diákokat 58 helyen oktatják német és 15 helyen szerb-horvát nyelvre. Pécsett német, Mohácson délszláv báziskönyvtár működik. Ezek együttvéve 110 letéti könyvtárat látnak el olvasnivalóval. Meilkezdték a letéti könyvtárak hálózatának kiépítését a megye iskoláiban is. Rendszeressé váltak a német és a szerb- horvát nyelvű nyári olvasótáborok a duna-parti Bár községben. Kérhető az építési engedély dolgoztunk, készültünk a nagy erőpróbára. Természetesen pedagógusaik értő irányításával. A diákok véletlenül sem hagynák ki őket sikerük említésekor, s egymás szavába vágva mondják Tóth Lászlóné. Balázs Sándorné, Suták Istvánná és Takács Zoltánná nevét, akik segítettek a felkészülésben. A lelkiismeretes munka meghozta gyümölcsét: a nehéz versenyben a szolnoki csapat derekasan küzdött, s végül toronymagasan, 924 ponttal győzött. A második helyezett csapat kereken 50 ponttal kevesebbet ért el. A döntő feladatainak koronája egy automatizált takarmány- adagoló-gép összeállítása volt. A működőképes szerkezetet Kovács Gusztáv indítja be. s legnagyobb ámulatomra szakembert meghazudtoló alapossággal magyarázza, mi miért van úgy, ahogy. Annyit beszélünk a városi gyerekeknek a mezőgazdaságról szerzett hiányos ismereteiről. S lám a három nyolcadikos alaposan rácáfolt a hibás általánosításra. Igaz, a csapat versenyzőinek szerencséje is volt, Laci édesapja erdész, Péteré a Héki Állami Gazdaság igazgatóhelyettese, íigjy többször is volt alkalmuk betekinteni a természet szépségeibe, megismerkedni a mezőgazdasági munkákkal. Albumukban, — amelyért könyvjutalmat kaptak az országos döntőn — a szarvasmarha-tenyésztés történetét és fejlődését dolgozták fel a Héki, illetve a Palotási Állami Gazdaságban. A három nyolcadikos jóbarát számára lassan véget érnek az általános iskolai tanulmányok. Hogyan tovább? Laci hivatásos erdész szeretne lenni, az egri erdészeti .szakközépiskolában felvételizett. Gusztáv a Varga Katalin Gimnáziumban tanul tovább építésznek, vagy gépészmérnöknek készül. Péter sem döntött még egyértelműen, a Verseghy Ferenc Gimnáziumba jelentkezett, s aztán majd az állatorvosi vagy az ügyvédi pályát választja. Elválnak útjaik, de fogadkoznak, hogy nem szakad meg a barátságuk, ösz- szeköti őket a sok közös érdeklődés, élmény, s most már a közös siker is. T. G. Tóth Lászlóné tanárnővel a győztes csapat: Gyuricza Péter, Kovács Gusztáv és Sebők László a szegedi döntő eredmény- hirdetése után II könyvek újra a könyvtárban Jászladányban felújított épület várja az olvasókat Ez a legtermészetesebb megállapítás — hiszen hol is lehetnének — Jászladányban korántsem ilyen egyértelmű. Alig egy hónapja költöztek vissza a másodszor is felújított, átalakított könyvtárba, ahonnan két évvel ezelőtt kényszerültek kivonulni. A könyvtár a ’70-es évek közepéig egy fedél alatt élt a művelődési házzal, jól meg is fértek, tulajdonképpen erősítették egymás munkáját. A 60 négyzetméter azért mégis kevés volt, és a művelődési ház is szűkében volt a helynek. A községi vezetők egy régi épületet, az ifjúsági házat szemelték ki és a több mint félmillió forintos felújítás után a 100 négyzetméter alapterületű könyvtár 1976- ban nyitotta meg kapuit. A századforduló környékén készült épület korábban volt napközi otthon, azelőtt lakóház, eredetileg talán kocsma, közben számtalan átalakítás, toldozgatás változtatta funkcióját, formáját. — Alulról a talajvíz áztatott, felülről ’81 decemberében a hó Toppantotta meg a tetőt — mondta Pomázi Rozália, a könyvtár vezetője. — Még jó két hónapig ott folytattuk a munkát az aládúcolt, feltámogatott épületben, mikor a tanács életveszélyessé nyilvánította a könyvtárat. Hat év után 65 négyzet- méterre összezsúfolva tehát ismét visszaköltöztek az azóta bővített művelődési házba. Most se voltak kellemetlen vendégek, és a kényszerűségből mindketten próbáltak előnyöket kovácsolni. El is érték, hogy szinte minden talpalatnyi helyet kihasználtak, a folyosókat, közlekedőket is befogták a kultúra terjesztésébe. — A másfél évre tervezett felújítás idejére szükségraktárakba helyeztük a könyvek egy részét — mondta Donkó Jenő tanácselnök. — Sajnos anyagbeszerzési gondok miatt november 7-e helyett csak idén februárban tudták átadni a gamesz és a tanács kivitelezői a földszinti részt. A közel 500 ezer forintos felújítást 3—400 ezer forint értékű társadalmi munkával toldották meg a ladányiak. Köszönettel említem meg az Egyetértés Tsz, a Vegyesipari Szövetkezet, a Minta Női Szabó Szövetkezet szocialista brigádjainak és Gonda Lajos ingázó kubikosbrigádjának segítségét és a KISZ-esek lelkesedését. Azóta elkészült a tetőtérbeépítés is, és így összesen 250 négyzetméter alapterületen rendezkedtek be. A költözések, szükségraktározások megviselték a 20 ezer kötetes könyvállományt, egyébként a kölcsönös szorongás nem járt különösebb visszaeséssel a két intézmény életében. A hiányok pótlására a községi tanács 27 ezerről 50 ezerre emelte a könyvvásárlási keretet. A tetőtér berendezésére benyújtott pályázatukat elutasították, így egyelőre szegényesebb környezetben kezdte meg munkáját április elején a kézikönyvtár, a folyóiratolvasó, és a zenei részleg odafent. Ennek ellenére Jászladányban úgy látszik végre hosz- szú időre megtalálták helyüket a könyvek — a könyvtárban. Lukácsi Pál
